Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

1983. Április 21, vasárnap

vr.rr

if EGYE i

'^JChfan

Aki legyőzte a fagyot

Miért maradt abba a szobi mentőállomás építkezése?

Vlagyimir Polivannij, a Harkov közelében levő valkovi fajtakutató állomás vezetője, végigmutatott egy jókora búzatáblán. A tábla több keskeny parcellából állt, amelyeket vékony felszántó^ földcsíkok választottak el egymástól. Az egyik parcellán megfonnyadt, még a kalászolás előtt eksárgult búzát láttunk. A mellette álló parcellán olyan búza szomörkodott, amelynek alul, a gyökerénél kisült a szára,' .arrébb pedig a gabonarozsda lepte el az egész parcellát.

De nem messze magas, galambszürke szárú búza ringott búsakén, kecsesen a szélben. Furcsa „pucér” kalászok hajladoztak a szárak végén: hiányzott róluk a szakáll.

A híres „Bezosztaja I ",

amelyet Pavei Lukjanyenko akadémikus nemesített a Ku- bányban — magyarázta kísér rönk. — Kiváló fajta, magas terméshozamot ad, csak nem szereti a hideget.

A „Bezosztaja X.” mellett egy még magasabbra nőtt búzatáblát láttunk. Duzzadó zöld színével valósággal kiemelkedett környezetéből. S abban is különbözött a szomszédos parcelláktól, hogy sűrűbb volt, mint bármelyik. Áthatolhatatlan, egymásba ölelkező.szártenger, kalász kalász hátán.

— Ez a kijevi „Mironov— 808” — mondta róla Vlagyimir Polivannij. — Nagyjövő- jű fájta. Fagyálló. S a szárazságot is jól viseli. A múlt évben hatvan mázsát adott hektáronként. Vaszilij Re- meszio nemesítette.

Sok évi megfeszített munka hozta meg a sikert Remeszlo számára. Ukrajna legrégibb nemesítőállomásán, a mirono- vi fajtakutató állomáson dolgozik ez a fáradtságot nem ismerő ember. A búza- szerelmese. Csaknem 1600 parcellán végzi kísérleteit. Legalább hatszoros hibridáció után alakítja ki a növények végleges „egyéniségét”.

Remeszlo azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan őszi búzafajtát talál, amely jobb minden eddig ismert fajtánál. Elgondolása szerint; ennek az új őszi búzának egyesítenie kell magában a fagyálló és a szárazságtűrő búza tulajdonságait, s emellett magas liszttartalma legyen és jól alkalmazkodjék a kenyérsütés technikájának szükségleteihez. A kísérlethez az „Artyomovka” nevű búzát választotta Re- meszlo. Ennek az „Ulka” nevű közönséges tavaszi búza volt az őse.

A tavaszi búzát késő ősszel vetette el. A vetések azonban gyakran kifagytak. A megmaradt tövek viszont

űj tulajdonságokat

még mindig Vácról, vagy Balassagyarmatról jönnek szükség esetén a mentők, akiknek azonban saját területükön is sok a dolguk. Ez azulán különösen a beteg- szállítást gyakran nehézkessé teszi a szobi járásban.

A járási tanács a hiányzó összeggel jelenleg nem rendelkezik. A mentőállomás építkezésére eddig fordított negyedmilliót a községek adták össze községfejlesztési alapjukból. További hozzá- ! járulást is szívesen vállalnának, de ez idén és jövőre í más, szintén nagy fontossá- i gú célra, ‘ a szobi gimnázium i építésére kell tartalékolniok i községfejlesztési alapjuk be- ) vételének jelentős részét.

A járási tanács a megyeitől kért segítséget, meg az Egészségügyi Minisztériumtól. hogy a mentőállomás építése mielőbb befejezhető legyen. Bíznak benne, rövidesen megjön a kért segítség és még ebben az évben nemcsak megépül, működését is megkezdheti járás mentőállomása.

de

a

Lenin életrajzának új kiadása

Megjelent Lenin életrajzának új kiadása. Az új kiadás tartalmazza - azokat a kiegészítéseket, amelyek az SZKP XXII. kongresszusán hozott határozatokkal kapcsolatosak. Különös figyelmet fordít a . szovjet állam külpolitikáját átható lenini elvek megvilágítására.

Lényegesen bővebben mutatja be 'az új kiadás Le- ; nin életének és tevékenységének utolsó szakaszát, amikor leküzdötte a súlyos be- ‘

tegséget és befejezte a szocialista társadalom felépítésére vonatkozó terv kidolgozását.

Részletesebb képet kapunk arról a kérlelhetetlen harcról, amelyet Lenin folytatott a nyílt opportunizmusnak, a revizionizmusnak, valamint a dogmatizsnusnak, a szektásságnak. a forradalmi kalandorkodásnak a - Szovjetunióban s a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomban tapasztalt megnyilvánulásai ellen*.

A

terméshozam tekintetében: 60,9 mázsát adott hektáron* kint. A harkovi terület kup- jani kísérleti telepén 61,2, a poltavai terület lohvici telepén 62,1, a cserkaszi kísérleti állomáson pedig 62,2 mázsás átlagtermést ’hozott a „Mironov—808”.,

Már most meg lehet állapi" tani, hogy a „Mironov—808” az ukrán erdős sztyeppéken a terméshozam tekintetében

messze maga mögött hagy

minden más búzafajtát. De ! naigyon jól vizsgázott Remesz- j lo búzája Ukrajna déli vidé- í kein is, sikértartalma pedig j magasabb, mint a legjobbnak j tartott „Ukrainka” nevű oszd ! búzáé.

Vaszilij Remeszlo néhány évvel ezelőtt kísérletezte ki a ma már ismert és #krajna- szerte elterjedt „Mironov— 264” nevű őszi búzát. Az új, njost nemesített „Mironov— 808” még jobb tulajdonságokkal rendelkezik, nagyszerű dicsérete ennek a fáradhatatlan kutatónak.

Remeszlót nemcsak a búza érdekli. Egv közönséges tavaszi borsófajtából olyan őszi borsót nemesített negnrég, amelynek nem árt a fagy, s amely azonnal nőni kezd, amint levonul a hó a földről. Májusban már kaszálni lehet, s eheti a jószág ezt a kitűnő j zöld anyagot, amely ötszáz mázsát ad hektáronkint, s a felszabaduló területen még el lehet vetni a kukoricát. Ugyanarról a földről két termés takarítható így be.

Gennadij Kulbacsko

Körülbelül a szakorvosi ! • rendelőintézet építésével egy- I í időben, a rendelőintézet tel- j kén kezdték meg Szobon a | mentőállomás építését is. A ! szakrendelő január elsején megnyílt, a mentőállomás építése viszont még a múlt ősszel abbamaradt és azóta is szünetel.

Építése közben ugyanis az | Országos Mentőszolgálat kor- i szerű igényeket támasztott,,

I amelyek feltétlenül megva- lósí tandók, de kétszázezer i i forinttal növelik az eredeti- i Leg 250 ezer forintra tervezett beruházási költséget. I I Miután ilyen nagy összeg !

nem állt rendelkezésre, az t í építést csak a meglévő anya- j í gi‘ fedezet erejéig folytatták. Most ..keresik a megoldást, ; honnan, mi módon lehet elő- j teremteni az építkezés befejezéséhez szükséges pénzt.

A szobi a megye egyetlen, mentőállomással még nem rendelkező járása. Hogy eb- i ben a járásban szintén nél- | külözhetetlen a mentőszol- j gálát, az nem szorul külön i magyarázatra. Ez idő szerint

HEGYCSUSZAMLÁS ’ BADACSONYBAN

A napokban földrengésszerű jelenség ri&sztQtta meg a Badacsony környéki falvak ; lakóit. Badacsonytördemic köz- j ség fölött, a kőbányában ' hegycsuszamlás történt. A sok i téli csapadék miatt leomlott, j és 300 métert csúszott körülbelül egymillió köbméternyi meddőföld.

A hatalmas, köves földtömeg maga alá temetett egy kisebb cserjeerdőt, a szőlőterületben azonban nem tett kárt. A szakemberek vizsgálatai szerint további csuszam- lás veszélye nem fenyeget.

Vajon áttört ?

Pesten, a Baross téri építkezés deszka kerítésén olvastuk az alábbi hirdetést:

,.Tiszta ágy nappal dolgozó alacsony embernek kiadó. Huszár u. 4. fszt. 5. Vajon miért éppen alacsony embernek? Rövid talán az ágy, alacsony a hálószoba, vagy kisebbségi érzése lehet a főbérlőnek? '

— Érdekes esemény színhelye lesz nyáron az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpada. Augusztusban itt vendégszerepei a hires Párizsi Jégrcvű. Ezúttal a teljes 60 tagú társulat mutatkozik be a magyar közönségnek.

új fényforrások a technikában

vékony rétegben cinkszulfid ernyőre. Az ilyen ernyő olyan fényhatást kelt, mint amilyent egy teljesen megvilágított fehér vetítővászon. Képzeljük el, hogy milyen megtakarítást jelent maid az olyan nagyméretű világítófelület, mely minden villamos tápforrás és szerelvény- nélkül bárhol elhelyezhető.! . .

A tricium gázalakban is előállítható. s így sikeres kísérleteket folytattak olyan tri- ciumtartalmú csövekkel, melyek üvegfalát belülről fosz- foros anyag fedi. Ez a tri- ciumcső is külső energiaforrás nélkül világít.

A tricium mellett a pro- metheum nevű fém, valamint a kriptongáz is számításba jöhet, mint új típusú, radioaktivitáson alapuló világító fény- forrásanyag. Nincs messze az az idő. amikor — főleg ha nagyfelületű fényforrásokat kívánnak előállítani — a villamos izzókat triciumos vagy más aktiváló anyagból készült fóliák és egyéb világítótestek váltják fel.

Ligeti György

szereztek. Aztán kora ősszel ültette el a búzát. Remeszlo Micsurinnak, a nagy orosz tudósnak abból az ismert tételéből indult ki, merész kísérleteinél, amely szerint az élő organizmusok a külső viszonyok tükröződései, s ahhoz, hogy valamilyen általunk kívánt tulajdonsággal rendelkezzék egy ilyen élő organizmus; a meglevő viszonyok között kell tartani. Ebben az .esetben,a -növény vaft-y alkalmazkodik . « : külső< .körülményekhez, vagy elpusztul...

Remeszlo 3960-ban fejezte be kísérleteit. Az új búzafajtát, amely a hosszú nemesítési folyamat után megszületett, a kísérleti állomás nevéről „Mironov—808”-mak nevezte ei. A múlt évben tizenegy, az idén pedig már százötvenhat ukrajnai fajtakísérleti telepen vetettek ebből a búzából, s más köztársaságokban is megkezdték kipróbálását.

A „termelési jellemzések”, amelyek eddig beérkeztek, igen jók voltak, nagyon sok helyről pedig egyenesen áradozó sorokat küldtek a szakemberek. A kijevi terület bo- rodjani ’fajtakísérleti telepén kipróbált tizenhat féle búza között például a „Mironov— 808” került az első helyre a

Elektronika és időmérés

Nemrégiben egy külföldi asAtasnäf hajdani tűzhelyek nyomára bukkantak. Megsze" nesedett fakéreg és csontdarabok vallottak az egykor ott élt ősemberek településére. De vajon mikor gyújtották a tüzet, ezer, ötezer, vagy talán tízezer évvel ezelőtt? Ez a kérdés, az eltelt időtartam foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is a tudósokat, nemcsak a régészet kutatóit, hanem az ásványi kincseket feltáró geológusokat is. Van-e olyan tudományos eszköz, amely erre pontos választ tud adni?

A korszerű izotóptechnika, de főleg az izotóptechnikában használatos nukleáris műszerek, mérőkészülékek segítségével ma már a valóságos értéket egyre jobban megközelítő. választ tudunk adni az eldőlt 'idő'hosszára v-í.

A radioaktivitás —: mint általában az közismert — abban áll, hogy egyes elemek láthatatlan, érzékszerveinkkel megállapíthatatlan. de mérőműszerekkel annál jobban érzékelhető sugárzást fejlesztenek. A radioaktivitással kapcsolatos jelenségek gyakran a természetben előforduló elemek átalakulásával járnak együtt. Itt jegyezzük meg, hogy ugyanaz az elem (például kobalt, jód, vas, nátrium, és sok másféle elem) a gyakorlatban többféle változatban előfordul — ezek a változatok, melyeket izotópoknak nevezünk, a bennük előforduló parányi részecskék, pz úgynevezett neutronok számában különböznek.

XW.NXXV'v-VXXW'.XXWVXNXXXVvXVXVXXWVXWVN.WN

De mennyiben van közük áV izotópoknak' az időméréshez? A magyarázat egyszerű: a légkör nagy mennyiségben tartalmaz nitrogént. A légkör felső részeiben a világűrből érkező kozmikus sugarak: „bombázzák” a nitrogénatomokat, azok elvesztik neutronjaik egy részét és végsősoron egyes nitrogénatomokból szénizotópok (úgynevezett C 14-es izotóp) válik. Ez különleges szénféleség, a közönséges szénatomtól abban különbözik, hogy több neutront tartalmaz. A C 14 izotóp sajátossága, hogy enyhe radioaktív sugárzást bocsát ki. Az izotóppal a levegő oxigénje széndioxidot alkot, amelyet a növények szervezete felvesz* s ezáltal eljut az emberek és állatok testébe is.

; Pontos mérésekkel megálla- ; pították, hogy a C 14-es szénizotóp úgynevezett felezési ideje 5568 év. Ennyi idő alatt a radioaktív atomok száma éppen a felére csökken.

A felezési idő teremtette meg . az alapját annak, hogy az ásatásoknál fellelt maradványok életkorát meghatározzuk. A megszenesedett fadarabok és egyéb maradványok C 14 tartalma mindig radioaktív sugárzást kelt. Ezt úgynevezett proporcionális számlálóval, vagy Geiger—Müller- csővel mutatják ki. Ezek a készülékek villamosjeleket küldenek a nukleáris mérés- technika fontos segédeszközei* az impulzusszámlálók, felé. Ennek segítségével meghatározható a radioaktív sugárzás erőssége és megfelelő elektronikus berendezés összehasonlítja az ismert mintadarab* valamint az ásatásnál talált maradvány sugárzását. Ezáltal kimutatható a maradvány életkora.

Ugyanezzel a módszerrel határozták meg nemrégiben a neandervölgyi ősemberleletek; életkorát, melyet 45 ezer évnek találtak. A C 14-es izotópokon alapszik napjainkban a különféle folyami hordalékok* üledékek korának mérése* aminek a talaj termőképessége szempontjából van kihatása.

1. gy.

V\N\\\\V\\\\\\\\VVVVVVV%XVVVXwvxx»»»»—-------y

n

em veszítik el a kapcsolatot^ a környezettel, a társadalom- / mai, az élettel. Férfiaknál sok- / kai gyakoribb az elszigetelő-£ dés, a betokosodás, a „nyug- í díjbetegség” néven ismert í gyors hanyatlás; gyakoribb J az öreg férfiak között az ön-J gyilkosság is. ;

Röviden igy foglalhatjuk; össze a különbséget: a férfiak; inkább azt látják, milyen so-J kan halnak meg, a nők pedig í azt, hogy milyen sok gyerek J születik, s igazi, bensőséges^ örömmel tekintik az élet örök J megújulását.

Ennek a különbségnek, nincs J semmi misztikus, vagy akár az J élettani és lélektani adottsá-< gokban gyökerező oka. Ugy-£ szólván ^

szokás

és nevelés kérdése.

S mivel az öregek problémája J nálunk i$ az egész társadalom J ügye, nerS megoldhatatlan azj idős férfiak foglalkoztatása, bevonásuk a társadalmi tevé-$ kenységbe, a korukhoz illő J szórakazásba. Sok minden^ történt már és történik ezen ^ a területen (nyugdíjasok né-J hány napos munkája havonta, J mellékfoglalkozása, nyugdíja-J gok klubjai stb.). Ezen az úton j kell tovább haladni, s akkor J feltehetően rövid idő alatt, J egyformán magas lesz a íér-J fiák és a nők átlagos életkora. J Gyenes István *

hatjuk, hogy náluk magasfokú

felelősségtudat jellemzi

a nők munkáját. Másik feltevés: a férfi fanatikus szenvedéllyel csüng becsvágyán, vagy kedvtelésén (hobbyján), a nő pedig megnyugvást talál a reális lehetőségekben; Ebben van némi igazság, de nem szól a férfiak gyorsabb öregedése mellett, hanem ellenkezőleg: az odaadással végzett munka jó erőben tart, fiatalít. Az emésztő, beteges ■ becsvágy pusztító lehet, de ez megint aránylag ritka kivétel. nem magyarázza meg a statisztikai tömegszámokat.

Az igazi okot másutt kell keresnünk. Az öregkort megért férfiak és nők eltérő magatartásában, alkalmazkodási képességük különbözőségében. Az öregedés problémáival foglalkozó pszichológusok megfigyelték, hogy a ’ nők jobban bírják például a nyugdíjazással együtt járó változásokat, nem hatalmasodik el rajtuk a tétlenség, a feleslegesség érzése (lásd a szünet nélkül tevékeny nagymamákat!), számúkra nem konfliktus, nem megrázkódtatás az öregedés. Nem lesznek zárkózottak és mogorvák, mint Sok öregedő férfi*

Miért élnek a nők lovát)!}, mint a férfiak?

egyetlen évre) vonatkozik. Évezredek óta alig volt esztendő, hogy a föld valamely pontján ne lett volna háború, s mivel a háború mindig „férfiak dolga” volt, természetesen az ő soraikat ritkította. Ha egy ország férfi lakossága közül százezrek estek el fiatalon a csatatereken, az érthető módon a nők átlagos életkorának statisztikai adatait emelte.

Két látszatproblémát világítottunk meg; s még mindig fennmarad egy igazi: a nők valóbaip, fiatalabb házasodási korukat és a háborúkat is leszámítva, néhány évvel hosszabb életűek, mint a férfiak.

Érdekes kérdés, amellyel kapcsolatban sok téves magyarázat lát napvilágot a nyugati sajtóban. Egyik ilyen elmélet: a férfi „teljes bevetéssel”, a nő pedig inkább ma- gát-kímélve dolgozik, esetleg visszaél női mivoltával. Mondanunk sem kell, hogy ha ilyesmi előfordul is, semmiképpen nem nevezhető általánosnak. A kapitalista viszonyok között dolgozó nők lelkiismeretességét is , meg kell védenünk, még inkább állítKözismert statisztikai adat: a civilizált országokban az utóbbi száz esztendő alatt két és. félszeresére, 25 évről mintegy 65—67 évre emelkedett az átlagos életkor, örvendetes jelenség, amely az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmények, és az egészségügyi ellátás általános javulásának köszönhető, De mi a magyarázata annak, hogy ezen a keretszámon belül a nők átlagos életkora mindig 3—4 évvel több, mint a férfiaké? Ezzel kapcsolatban több téves elképzelés látott napvilágot az utóbbi időben.

Az első „optikai csalódás”

az, hogy sokkal több az özvegy asszony, mint az özvegy férfi. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a házastársak közül általában a nő fiatalabb, tehát tovább Is él a természet rendje szerint.

Az özvegy asszonyok

többsége tehát eleve nem szól a nők hosszabb élete mellett.

A tévedések második forrását az „átlagos életkor” meghatározásában találhatjuk. A szóhasználat ugyanis egy adott korszakra (nemzedékre vagy

Vajon a ma már hagyó- ; mányosnak tekintett villamos. fényforrások örökéletűek maradnak-e? Egyre inkább felmerül a sokoldalúan alkalmazott radioaktiv sugárzások, mint új típusú fényforrások bevezetésének lehetősége.

Minden olyan helyen, ahol a méMÖBB* *Vi .. elegendő, a radioaktiv fénynek van j előnye. Vasúti jelzőlámpaként; már kipróbáltak radioaktiv | kriptonlámpákat és jól megfe- j

lelnek a repülőtéri fényjel- j zés céljaira is.

Alig hat évtizede 4JÚtották elő a tiszta rádiumbromidöt. Ezek a kristályök a konyhasóhoz hasonlítanak, este azonban kékes fény veszi körül őket a sötétben. Ez a kékes fény annak következménye, hogy a kilépő alfa- és bétasugarak más anyagokat világításra késztetne}:.

’ Először még nem tudták e jelenségeket hasznosítani. Még nem is olyan régen csupán világítófesték előállítására alkalmazták (órák, műszerek számlapjain). Az a radioaktiv anyag ugyanis, amelyet a világító festékek készítésekor a foszforokhoz kevertek, hosszú? időn át gyakorlatilag csak aj rádium volt. A rádium viszont J nagyon drága és nem is ve-J szélytelen. A rádiumhoz ha- J Somló radioaktív bomlási tér- J mékek egész sorával együtt, J erősen sugároz, s ez az ember- J re ártalmas lehet. Ezenkívül a < rádium alfasugarai pusztítják J a foszfort s ezzel a fényerős-J ség gyors csökkenését okoz- J zák. A rádiummal világítóváj \ tett fénypor intenzitása már J három hónap elteltével körül- J belül a felére csökken. J

J

Újabban az atomreakto- | rok számának növekedésével, J fokozottabban jelentkezik aj radioaktív melléktermékek el- J helyezésének, feldolgozásának J problémája. A felhasználható^ anyagok közül elsősorban ;j azok jöhetnek számításba, me- ; lyek csak bétasugarak (nagy J sebességű elektronokat) emit-J tálnak. A leggyengébb béta- J sugárzó anyag. az úgynevezett J tricium, mert sugárzása, mégJ az emberi bőrön sem tud át-J hatolni. J

A triciumot úgy kell máj már tekintenünk, mint a jö-J vő fényforrásainak fontos ki-^ indulóanyagát. Nemrégiben J sikerrel készítettek tricium J tartalmú lakkból és cinkszul-J fiából olyan vékony fóliát, J mely nagy felületen kel-J lemes fényt bocsát ki ma-J gából. A fényhatás egyen-; íetessége még inkább fo-í kozható, ha tricium tartalmú j. fémvegyületeket visznek fel í