Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

MONOP'VIDÉKI Erre megszólalt mellettem valaki... 13-án, szombaton, az 5 óra 57 perces helyi vonattal ékar-\ tara munkába menni. A vo­natnak se híre, se hamva, < gondoltam, a 6 óra 16 perces­sel is beérek időben munkake- ; lycmre. Az sem közlekedett. Kissé idegesen lapoztam me- \ netrendemben... Erre megszólalt mellettem | valaki: „Nyugi! Ne idegesítse magát a menetrenddel felesle- \ gesen. Úgyis itt van az állo­máson-, jlőöb-utóbb majd! csak jön valami vonat, ame­lyik felvisz minket Pestre.” \ * Egy hűvösebb tavaszi napon Monoron megfigyeltem, hogy ma már vidéken is pantalló­ban jár munkába, vagy azt vesz fel utazáshoz a fiatalabb nők többsége. Igazuk van, praktikusabb, szabadabb moz- j gást biztosít mint a szoknya. Erre megszólalt mellettem ' valaki: „Látott itt bicikliző, nőt hosszúnadrágban?” Hosszúban?! Talán húsz- í harminc közül egyet. * Szombaton délután megállt egy nyitott pótkocsis teher­autó a gombai földmüvesszö-\ vetkezeti bolt előtt. A kocsi­kísérők leugráltak a vezető­ülésből és a ráterített pony­vát felhajtva kézzel kosarak­ba rakják a kenyeret, úgy vi­szik be a boltba. Erre megszólalt mellettem valaki: — „Nem tudom, mi­nek gyötrik a gyerekeket az iskolában azzal, hogy étkezés előtt mossanak kezet, hiszen evőeszközzel esznek és csak a kenyeret fognák meg mosdat- lan kézzel ők is”. ■k A tsz malacólja előtt áll­tunk. Éppen etetés volt. A ki­futón levő vályút telitöltötték, ezután kinyitották az ólajtót. Egymást tiporva tülekedtek kifelé a malacok. Erre megszólalt mellettem ■valaki: „Látott már a monori vasútállomásnál — úgy mun­kaidő után — hazaigyekvő embereket autóbuszra száll­ni?” Kobzos , ■ Szórakozni, művelődni vágynak a maglóéi fiatalok Azokra a nem is olyan régi időkre gondolok vissza, ami­kor Maglódra azt mondották az emberek, hogy ez a falu az, ahol az emberek nagyon szerethetik a szépet, szeretnek . szórakozni, szeretnek szórakoz- ! tatni. A kultúrcsoportra gon­dolok, melyre azt mondták, „körültáncolták az országot”. Vagy a még régebbi időkre, amikor mindenhetes vendé­gek voltak Maglódon a fővá­rosi színészek. A község kulturális élete azonban jelenleg nagyon si­vár. A kultúrház félő, hogy egy­szer talán összedül, s akkor még ez sem lesz. Egyáltalán nem felel meg a mai igé- nyeknek. Van egy „kisvendéglő” szép, de hiányzik belőle a hangu­lat. Ha már egyszor volt ott cigányzene, akkor most miért nincs? Az emberek mélabú­sak, a kiszolgálók — hogy is írjam —, szeretik a vendege­ket, de szerethetnék jobban. Gondolom megértenek. A cukrászdái kedves kiszol­gálás meg 1« hozza az ered­ményt. Mindig tele van ven­déggel. De ott is elkelne leg­alább egy rádió. Nem is gon­dolok olyan nagy cikkre, mint például a magnetofon. Most a kultúrcsoportról né­hány szót. Évekkel ezelőtt 70— 80 főt számlált. Ragyogó kul­túráiét folyt, amit mutatnak az érmek, emblémák, serlegek. Sok fáradságos, szép sikereket elérő munkákat tükröznek. De most olyan sivár, kihalt a falu, nem hallunk olyan sza­vakat: „Megyek a kultúrpró- bára.” Most ilyen miért nincs? Nem szeretik a fiatalok^ a szé­pet, nem szeretnek szórakoz­ni? Szórakoztatni? Dehogy­nem, dehát hogyan? Gondolom ez amiről írtam, nem olyan, amit nem lehetne megvalósítani. Kérem az ille­tékeseket. a falu ifjúsága ne­vében, hogy segítsenek, s ígérem, segítségükért nem ma­rad .el a várt eredmény, s a fiatalság szeretete. Merczel József TTLOS? ......... 1 Már többször felhívtuk a mo- torosok és ke- t't" rékpártulajdo­nősök figyelmét, gi hogy kerékpár­ig jaikat, motorju­n kat ne hagyják őrizetlenül. Hiá- £ ba — Gyomron ezt nem tartják M. be. Kedden a Ha­ffs lászkert előtt 4 a kerékpár, ' 1 mo­tor; az Otthon vendéglő előtt 1 motor, 2 kerék- párj a falust kocsmánál 6 kerékpárt láttunk lelakato­ló, tlunui. A betonjárdával ellátott utcák végén egy figyelmez­tető tábla hirdeti a járóke­lőket: kerékpárral, motorral a járdán utazni szigorúan tilos. Tessék csak elmenni bármelyik délután Gyomron a József Attila utcába! _____g. j. M A: — kommunista szombat keretében nagy társadal­mi munkaakcióval ün­nepük a gyömrőiek Lenin elvtárs születésének év­fordulóját; — megtartják a vecsési Zöld Mező Tsz többször elhalasztott zárszámadó közgyűlését; — este 7-kor. a monori művelődési házban Toldy Mária, Koós János, helvi öntevékeny kultúrmunká- sok és Idrányi Iván tánc- zenekarának közreműkö­désével nívós műsoros estet rendez a járási ta­nács KISZ-szervezete. Lángcsóvák az országúton Korunk csodái: a rakéták — vagy ahogy az egyik francia újságíró szellemesen megje­gyezte: lángcsóvák a világűr­ben — ma már nem mennek ritkaságszámba, Azonban lángcsóvát maga után hagyó traktorokat csak a múlt héten láttam először. Ügy látszik, néhány derék traktorosunk megirigyelte Gagarinékat, és itt a földön játszik rakétás- dit. Legalábbis erre következ­tettem, mikor először láttam ily félméteres lángcsóvát köp­ködő gépeket. Egyik délután gyanútlanul mentem az úton, mikor az egyik kanyarnál az eddig nor­mális zúgással közeledő trak­tor felől közepes erősségű de­tonációkat hallottam, és óriási kék füstfelhőbe burkolózva haladt tovább a Höffer. Ez a robbanásszerű tünemény tíz­húsz méternyi út után megis­métlődött az előbb említett lángcsóva és füstfelleg kísére­tében. Végtelenül furcsálltám a dolgot, de mivel nem va­gyok éppen műszaki művelt­ségű, sőt halvány lila gőzöm sincs a gépekhez, s különösen a traktorokhoz, igyekeztem napirendre térni a dolog fe­lett. Már majdnem elfelej­tettem, mikor tegnap megint láttam egy ilyen „csodagépét”. Erre betelt az a bizonyos po­hár, amibe kíváncsiságom leve csordogált. Bármennyire is nem értek a gépekhez, még­sem tartottam természetesnek, hogy ezek a békés gépek ilyen furán viselkedjenek. Megkérdeztem hát az egyik barátomtól, aki szintén trak­toros, hogy mire ez a nagy le­vegőbe pufogtatás. Elmondta, hogy a rendellenes, időnként erősödő, majd robbanásszerű zajba átmenő motorműködés oka általában a rossz adago­lás, vagy porlasztás. Időnként sok üzemanyag jut a henger­be, és így hirtelen felfokozó­dik a fordulatszám, ami ilyen robbanásszerű zajt eredmé­nyez. Ha ez a jelenség na­gyobb mértékű, akkor robba­náshoz vezethet. Azt hiszem, ezt nem kell különösen magya­rázni, hogy káros-e vagy nem a gép szempontjából Ezt fi­gyelmébe ajánlom a „lángcsó- vás traktorosoknak” tekintse, hogy a hiba kiküszöbölése maximum egy napi munka, mig egy traktor több ezer fo­rint, az emberéletről nem is beszélve. Kaján ritésdrőtból fogy sok. Ez most a legkelendőbb portéka. Kö­tődrótot pillanatnyilag náluk sem lehet kapni. Fürdőkádat meg pláne nem! A múlt évben 3 millió forintot forgalmaztak. A műszaki boltban igen jó az áruellátás. A legkorszerűbb Orion 650-es tv-től a motorke­rékpárokig ugyanaz megtalál­ható, ami a fővárosi üzletek­ben. Itt a motorkerékpárok szezonja van. Betekintek a Járási Szolgál­tató Ktsz pilisi X-es számú részlegébe is. A csizmák soro­zatgyártása folyik a Cipő- nagykereskedelmi Vállalat ré­szére. 18 ember dolgozik itt állandóan. 300 pár a havi tel­jesítmény. Most szállítottak el két hatalmas ládával. Szántó Tibor műszaki vezető elmond­ja. hogy igen gondos munkát kell végezniük, mert a nagy­kereskedelmi vállalat igen igényes és könnyen visszakül­di az árut. A hiba legtöbbször a gyengébb anyagminőségből adódik. yisszafelé Monorra az ő krémszínű Warsaiva-furgon- jukon jövünk. Balogh Péter féltő gondossággal vezeti a kocsit a szűk pilisi utcákon. Most járatja be. Némelyik ház előtt az _ árokban néhány évi szemét és betömődés van. Jó lenne a tavaszi nagytakarítást ott is elvégezni! Csák András HÉTVÉGI SPORTJEGYZET Evek óta módomban áll figye­lemmel kísérni járásunk csaknem valamennyi községének május el­sejei megmozdulását. Impozáns, szép dekorációkkal tarkított fel­vonulások, színvonalas kultúrmű­sorok, kedves utcabálok teszik széppé e napot. S e sok szépből kontrasztként tűnik elő évről évre a rosszabb- nál rosszabbra sikerülő sportese­mények rendezése. Sörmeccsek, soványak-kövérek labdarúgó-mér­kőzés, s egyéb hasonló „nli-buli” mérkőzés rendezésével elintézik az ünnep sportműsorát. Úgy vélem, felesleges is megje­gyezni — bár az értékelés szem­pontjából talán nem Is kár a szót vesztegetni rá — az ilyen „sport- események'* nem méilóak a mun­kásosztály nagy ünnepéhez. Történt kezdeményezést amely* hívatva volt a fentieken változtat­ni. már az elmúlt évben is. Gon­dolok itt az üllői kézilabda, a ve­tési sakk. és a gyömrői labda­rúgó Kilián Kurta mérkőzése’ megrendezésére. Azonban ez év­ben _ a fejlődés azt követeli, hogy issnát egy lépéssel előrébb halad­junk. A sportolók részére kettőz ünnep május elseje. Hiszen kél évvel ezelőtt, ezen a napon in­dult be a Kilián testnevelési moz­galom. Éppen ezért, az ez évi me gyebajnoki labdarúgó-mérkőzé­sek. valamint a már fentebb em­lített kupák lebonyolítása mellet' sportegyesületeink méltó sportese­mények rendezésével ünnepelje neki Ezt várja, a közönség, ez' kívánja a becsület! Hallani egészen kiváló kezdemé­nyezésekről, színvonalas, jó sport események rendezésének élőké ízületeiről. Ez a helyes, a köve­tendő út. Még nem késő, munká­ra fel! Blaslcó Mihály JTST-elnök UJ FODRÁSZÜZLETET , ’ v" jf’i nyitott a Pilisi Ruházati és Szolgáltató Ktsz. A csinos, világos és jól felszerelt üz­letben már az első napokban is sok nő és férfi frizuráját formálta széppé Kiss Antalné és Hunyadi János. (Foto: Lasán) '5­. ■ .....' C eglédről Monor felé, a Föld­vári tanyán át fog vezetni. A képen a? oszlopok helyét mé­rik be. (Foto: Péterffy) A járás legjobb táncosai As országos táncverseny, illetve társastáncbajnokságok előkészítésére Monoron hús- vétvasámap társastáncverseny volt, melynek célja: megis­— Sikeres vizsgát tettek az ifjú gimnazista labdarú­gó-játékvezetők szerdán, egy szakemberekből álló bizott­ság előtt. — Uj vaskaput kap Mo­noron a főtéri napközi ott­hon 6 ezer forint értékben. — Havi műsoros összejö­vetelét a monori nőtanács április 25-én este fél 7-kor tartja, a községi tanácsterem­ben, amelyre minden. ' nő­társukat szeretettel hívják és várják. A magas feszültségű vezeték mmmmm ?' 'kW.T lív A győztes pár az ajándékkal (Foto: Lasán) mertetni a fiatalokkal a tár­sas élet, az illem, a kultú­rált szórakozás alapszabályait; a helyes táncstílus kialakítása; a szép táncok elterjesztése és ahol erre mód van, a táncklu­bok létrehozása. A táncver­seny kötelező számai: angol­keringő, swing, tangó, bécsi keringő, csárdás. A zsűri nemcsak a táncot pontózta, hanem a társasági érintkezé­sek szabályainak megfelelő­en az udvarias magatartást, felkérést, stílust, testtartást, a tánc befejeztével a helyre- kísérést, megköszönést is fi­gyelembe vette. A jelentkezett párok igen szépen és fel- készülten táncoltak. A zsűri döntése alapján az eredmény a következő: I. Laczkó Mar­git — Zentai Ferenc, 2. Bá­lint Mária — Simó Sándor. 3. Schappon Piroska — Szegő Kálmán, 4. Németh Marika — Pilisi Ferenc. 5. Szolnoki Er­zsébet — Hickó Sándor. A nyertesek igen szép és érté­kes ajándékban részesültek, s egyben a zsűri továbbjutásra javasolta őket Nagykátsra, az április 27-én megtartan­dó" körzeti tSncversenyre. A ■nagyszámú közönség a zsűri döntését igazságosnak találta, a versenyzőket - megtansolta, utána, reggelig tartó minta- bál volt, mely kitűnő han­gulatiban ért véget, Nicki Lajos — Rádiós és televíziós szer­vizét Gyomron, a- Táncsics Mihály út alá (régi irodája helyébe) költöztette a Gyöm­rői Vegyesipari Ktsz. A vil­lanyszerelő- és háztartási kisgépjavító részleg régi, he­lyén ía papírbolt mellett) maradt. Mindkét részleg íz­léses, új cégtáblát kapott. — Romházi Nándor, a mo­nori gázcseretelep vezetője 68 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. — Gazdag színházi prog­ram várja a gyömrőieket április második felében és május hónap során. A Dé­ryné Színház a Fekete gyé­mántokkal, a Pest. megyei Petőfi Szmpad a Szabin nők elrablásával Pátogat , Gyöm- rőre. , Az úttörő színját­szók a Pál utcai fiúk elő­adására készülnek, a Fériék a küszöbön című háromfel- vonpezs vígjátékot tanulja a KISZ színjátszó együttese. Mindkét csoport májusra tervezi a bemutatót. —: A járási úttörő toraávr- csapaíbajnoksásrot április 28- án a gimnázium tornater­mében rendezik meg. — „280 holdra nevelnek pa­radicsompalántát” címmel tegnapi számunkban egy kép jelent meg. A felvétel az ül­lői Kossuth Tsz-ben készült. — Hűszvagonos raktárai kapott a monori terményke­verő üzem az alapanyagok tárolására. MAI MŰSOR Mozik Ecser: ígéret földje. Gomba: Pillantás a hídról. Gyömrő: Egyip­tomi történet. Maglód: Monte Cristó grófja I—II. (széles). Men- de: Aki szelet vet. Monor: Fél­úton (széles). Nyáregyháza: Egy asszony meg a lánya. Pilis: Caai- dlde. Tápiósáp: a világ minden aranya. Tápiósüly: Válás olasz .módra, ifjúsági előadásra: Mackó szekere. Úri: Oldás és kötés: Ül­lő: A francia nö és a szerelem (széles). Vasad: Éjszakai vonat. Ve esés: Válás olasz módra (szé­les). Péteri: Áprilisi riadó. > holdon befejezzük, azt akar­juk, hogy jövőre is bőven le­gyen lédús takarmány álla­taink részére. — Ha már szóbajöttek, ejt­sünk egy-két mondatot jószág­állományunkról is, amely igen szépen fejlődik. Jól áttelelt az állományunk, ez köszönhető annak, hogy időben és jó mi­nőségben tároltuk a szénát. Szálas takarmányunk újig elég. Gondoskodás történt *a háztá­ji jószágokról is. Újság a bár­káknál van: a tervezett, 210 helyett 250 kisbárány bégicsé- lésétől hangos a Kisasszony­völgy. — Naponta 100—120 ember dolgozik szövetkezetünkben — közölte telefonbeszélgeté­sünk során Böszörményi And­rás elvtárs, a bényei Népfront Tsz elnöke. — Húsz holdon duggatjuk a hagymát, 50 asz- szony nagy szorgalommal vég­zi ezt a munkát, amely most m%r befejezéshez közeledik. Hetven hold borsóvetésünk szépen sorol. Nyolcvan holdon került földbe a kukorica, ve­tése tovább folyik. Az őszi ka­lászosok másodszori fejtrágyá­zását (mintegy 800 holdon) a jövő héten kezdjük meg. A jö­vő héten kezdődik a burgonya vetése is. A répa vetését 20 Folyik a kukoricavetés Bányán Monorról halkan fut ve­lünk a Pilisi Szabó Ktsz Moszkvics személygépkocsija. Ktsz-problémák és lehetősé­gek vitátása közben az elnök elvtárstól megtudjuk, hogy a konfekció megnövekedése ugyan jelent konkurenciát, de szövetkezetük így is nye­reséges. Sőt még a kislétszá- mú monori részlegük is az. Pilis főterén búcsúzom tő­lük. Sajnos, itt még a tavaszi belvíz nyomai erősen látsza­nak. A hordalék hepehupája nem szép látvány. Az üzlethá­zak is igen kopottak. Jó lenne a község központját már rend­be hozni! Nagyon sokan járnak-kel- nek. Piacnap lévén, az üzle­tekben is nagy a forgalom. A vasbóltban Széli Zoltán és Kerepeszki István türelemmel igyekeznek a vásárlókat ki­szolgálni. Főleg a fonott ke­Autóstoppal Pilisen VETIK A BURGONYÁT AZ ÜLLŐI HATÁRBAN nak. Nem lehet sietni — mondja a traktoros — a szél meg a nap hamar szárít. A fogatosok sem várják ölbe tett kezekkel az es­tét. Béfct József lovai fogast húz­nak, az apró fogak túrják, te­metik a barázdákat. Kiss Im­re és Kovács Mihály tüskés boronája után meg olyan síma lesz a föld felülete, hogy ember legyen az, aki meg­mondja, hol a burgonyasor. A nagy forgalmú betonúton megáll egy-egy autó és az utasok el-elnézik a hajló­ringó. tarkaruhás asszonysere­get, akik igyekezettel, szor­galommal behozzák azt a le­maradást, amit a hosszúra nyúló tél okozott. Kiss Sándor pusztákkal; éjszakába vesző estéken, amikor abbahagyták a savanyítást és indultak ha­zafelé. Muzsikáé, Bagóné, Nagy Gáspár né, Urbán Jó­zseffé, Koczó Istvánná, Ko~ c zó Gábomé, R. govácsné, Marhásné, Kiss Jánosné, Si­monná — jegyzem fel né­hánynak a nevét, ahogy a sor végére érnek. Ropognak a csontok, amikor leülnek, s a zöld gyep terülj asztalkám­má változik. Ilyenkor esik néhány szó, leginkább az új bérezési formát mérlegelik, latolgatják. Most meg a ház­táji területek kijelölését sür­getik. A gépállomás Utosa las­san kering, 10—12 centi mély, puha barázdákat húz, hogy jó ágya legyen a mag­A nagy tábla szélén sora­koznak, magasodnak a rózsa­szín bőrű, lila csírás gumók­kal teli rekeszek. Mezei Mi­hály ötöt-hatot emel egyszer­re és viszi a szorgos kezű asz- szomyckíhoz. Amikor a barna arcú Mihály nem győzi, maguk sem restek, kettőt- hármat magukhoz ölelnek, hogy egy percre sem álljon meg a munka. A napnak már ereje van, megfesti az arcokat, a bekecsek, kabátok, kendők ott hevernek az üres rekeszek mellett. Magunkkal 'kell még hozni ezt a göncöt — hangzik a megjegyzés — mert szeszélyes az április. Csorba Benő brigádvezetővel a rakeszékben a sima, lapos gumókat nézzük. — Lengyel rózsa — halljuk a felvilágosítást — most vet­jük először. Azt mondják, nagyon jó fajta, aztán meg bő termő is. Ha ez igaz, ak­kor itt annyinak kell teremni, hogy szedéskor a kocsik alig győzik hazahordani. Földet markol, morzsolja, dörzsöli, apró morzsásan hull vissza a nedves, jószagú, fe­kete föld. — Lucerna volt itt tavaly, nyáron törtük fel, ősszel 30 centi mélyen szántottuk, hol­danként még rászórtunk két mázsa szupert meg kálit is. — Végignéz a területen: — 20 holdon ma befejezzük a ve­tést ... Az asszonyok nemigen be­szélnek. Óvatosan, vigyázva kell a gumót a barázdába helyezni, nehogy letörjön a kövérre hízott hajtás. Kik is ezek az asszonyok? Valameny- nyi régi ismerős, hiszen sokat találkoztunk a nyáron, haj­nalik hajnalán, amikor a vég­telennek tűnő paradicsom- sorokban állták; hideg őszi napokon, amikor birkóztak az esővel meg a nagyfejű ká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom