Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

1963. ÁPRILIS 20. SZOMBAT VETIK A KONZERVNEK VALÓT A Nagykőrösi Konzervgyár munkatársai a tavasz tér­hódításával egyre nagyobb fi­gyelmet szentelnek az éb­redő természetnek. Szemmel tartják azoíknak a szövetke­zeteknek, gazdaságoknak munkáját, amelyek szerződé­ses kötelezettséget vállaltak például a zöldség-, paradi­csomfélék termesztésére. így jelenthetik, mint legfrissebb híradást, hogy összesen 27 vagonra való vetőborsót jut­tattak földbe. Háromszáz má­zsa zöldbabnak való vetése a napokban kezdődik. Ha az idő kedvező lesz, nagy mennyiségű uborka is terem. Huszonkét mázsa ma­got vetnek ezekben a napok­ban a különböző szerződéses területeken. A melegágyi ab­lakok alatt hajt a palánta. Két és fél mázsa paradicsom-, nyolc és fél mázsa paprika­magot tettek földbe, hogy ezekből nyerjék a kiültetendő palántákat. A paprikapalán­ták nyolcszáz holdra ele­gendő palántaanyagot nyújta­nak, míg a paradicsom­palántákkal kétezernégyszáz hold termését biztosíthatják. A beállt jó idővel meggyor­sult a munka üteme. Az üdülővendégek igényeinek jobb kielégítéséért A Dunakanyar áruellátása a megyei tanács állandó bizottságainak napirendjén Hírt adtunk róla legutóbb, hogy az IBUSZ társasuta­zásai ez év tavaszától kezd­ve igen gyakran keresik fel Pest megye különböző vidé­keit t elsősorban természete­sen a Dunakanyart. Tekin­tettel a várható nagy ide­genforgalomra, ez idén a Du­nakanyar ellátásáról mind az üdülők és kirándulók, mind a társasutazások bél­és külföldi résztvevői szá­mára fokozottabban kell gondoskodni. Éppen ezért foglalkoznak a még április folyamán megtartandó együttes ülésükön a megyei ta­nács kereskedelmi és ipari állandó bizottsá­gai a Dunakanyar ke­reskedelmének és ven­déglátóiparának áruellá­tási helyzetével. Ezt az ülést a helyszínen, valahol a Dunakanyarban tartják rneg és meghívják Jól vizsgázott A vendéglátó- ipari vállalat új üzletvezetője az­előtt ruhatáros volt és ádáz ha­ragot táplált mindazok ellen, akik olyan elve­temült, gonosz emberek voltak, hogy nem akar­ták kabátjukat a ruhatárban elhe­lyezni. Mint vállalat- vezető, elhatá­rozta, hogy kö­nyörtelenül ren­det teremt ezen a téren. Úgy kezd­te, hogy elbocsá­totta a cingár, vézna ruhatáros­nőt, és két új ruhatáros-jelöltet vizsgáztatott. Az egyik izmos nő volt és a régi vurstliban mint „Bilincstörő Lo­la” produkálta magát. De mégis­csak nő volt... A másik jelölt nyugalmazott ke- cseszkecsken bir­kózónak mondta magát és megje­gyezte, hogy őt azelőtt a „Pam­pák bikája” né­ven hirdették, de volt már „Ben- gália tigrise” és „Núbia párduca” is. — Ha megfe­lel, szerződtetem — mondta neki az eszpresszó veze­tője. — Vésse az agyába, hogy ná­lam éppen úgy nem lehet a szék­re ruhadarabot rakni, mint ahogy nem lehet ren­delés nélkül ülni. Már aznap nagy sikerei vbltak a bikába és tigris­be oltott párduc­nak. Mindenkiről könyörtelenül le- ráncigálta a ka­bátot. Egy vendégnek közben nagyon melege lett és le­vette a zakóját is. Pulóverben ült a dupla mellett. Még meg sem itta a kávét, amikor cédulát kapott a zakója helyett. Azután újabb ruhatári cetlit adott neki a birkózó az el­vitt aktatáskáért. Az illető mel­lett ült a barátja, aki figyelmeztette a pulóverest. — Tedd el gyor­san a cigaretta- tárcádat az asz­talról, mert ez a behemót alak azt is beviszi a ruhatárba! A másik szót de puly- volt a fogadott, kavörös méregtől. — Hát mégis­csak disznóság, ahogy ebben az eszpresszóban a vendéggel bán­nak! Az ember­nek meg kell pukkadnia! Arca hirtelen lilára változott és a barátja ijedten tanácsolta: — Gyorsan gombold Iá az ingedet, bogozd szét a nyakken­dődet! . A dühös vendég szót fogadott. Le­vette a nyakken­dőjét és egy ki­csit megkönnyeb­bült. Abban a pillanatban, ami­kor „Nubia pár­duca” észrevet­te, hogy a szé­ken egy nyakken­dő van, nyom­ban felkapta és vitte a ruhatár­ba.­— A nyakken­dőmet! — ordítot­ta utána a ven­dég. — Mit akar, nem loptam el — hangzott a válasz — ott van helyette egy ru­határi szám! Palásti László Fényképésznél rá a szentendrei, valamint a váci járási és városi taná­csok kereskedelmi felügye­lőit is, hogy területük bolt- és vendéglátó helyiségeinek állapotáról, ellátási viszo­nyairól és a mutatkozó hiá­nyosságokról beszámoljanak. Részt vesznek a tanácskozá­son a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályainak vezetői is. Miután az ülés részletei­ben megvitatja a jó áru­ellátás biztosításához szük­séges intézkedéseket, két állandó bizottság a közösen dolgozza ki er­re vonatkozó javaslatait, amelyeket aztán közvetle­nül a két érdekelt osztály elé terjeszt. Külön, napirendi pontja a két állandó bizottság együt­tes ülésének a Dunakanyar üdítő ital és szikvízproblé- mája. Szeretnék elérni, hogy ezen a nyáron végre az üdülő- és kirándulóhelyeken mindegyikből elegendő kész­let legyen a boltokban meg a vendéglátóhelyeken. Fon­tosnak tartják, hogy a kü­lönböző üdítő italokból bő választék is legyen mindenütt. Fokozódik az érdeklődés a mezőgazdasági pályák iránt 446 nyolcadikosból 380 akar továbbtanulni a szobi járásban — Az új gimnázium megnyitásáig kihelyezett osztály? Júniusban a szobi járás ti­zenhét községének általá­nos iskoláiban négyszáznegy- venhatan fejezik lie tanul­mányaikat. Közülük 238 kí­vánja középiskolában foly­tatni a tanulást, a többiek túlnyomó többsége pedig ipari tanulónak készük Köz­ségenként csupán hárman­négyen, az egész járásban összesen mintegy hatvanan, ezek is többnyire lányok, nem tanulnak tovább. A továbbtanulók közül legtöbben technikumba kérték felvételüket. Ezek száma 120. Általános gimnáziumba 91 mostani nyolcadikos szeretne kerül­ni. Nem sok a remény arra. hogy akár az előbbi, akár az utóbbi kategóriából va­lamennyien elérhetik cél­jukat. A technikumba je­lentkezettek egy része hely­hiány miatt, máris megkap­ta a visszautasítást, vagy mert a felvételi vizsgán nem ért' el megfelelő eredményt. A visszautasítottak többsé­ge szintén általános gim­náziumba törekszik, de sem a területileg illetékes váci, il­letve balassagyarmati gim­názium nem tud helyet biz- a körülbelül más­szobi diáknak. Ez a bizonyítéka annak, nagy a szükség a tosítani félszáz legjobb milyen szobi gimnáziumra, amely az 1965/66. iskolaévre épül meg. A járási tanács most mó­dot keres arra, hogy a kö­zépiskolákba helyhiány miatt fel nem vett tanulnivágyó diákok részére a továbbtanulás lehető­ségét az új gimnázium megnyíltáig biztosíthassa. Felvetődött az a gondolat, hogy ősszel kihelyezett gim­náziumi osztály indulna meg Szobon az általános iskola helyiségében. Ha ez megva­lósítható, mire felépül az új gimnázium, már mind a négy évfolyam benépesülne. A járás középiskolába tö­rekvő ifjúsága közül egyéb­ként ez évben hatan szak- középiskolába, huszonegyen pedig mezőgazdasági techni­kumba jelentkeztek. Eddig mezőgazdasági technikumba évente legfeljebb öt-hat nyolcadikos növendék ké­szült. A mezőgazdasági pá­lya iránti érdeklődés foko­zódásának másik példája, hogy mostanáig az általá­nos iskolák idén végző diákjai közül az állami gaz­daság és termelőszövetkeze­tek tizennéggyel kötöttek ta­nulószerződést, míg tavaly egyetlen, egy sem jelentke­zett mezőgazdasági szakmun­kás tanulónak. EMBERKÉNT ÉLNI Irodalmi est Dunakeszin Legyen nyugodt, jó fényképet csinálok önről.. „Emberként élni” — elgon­dolkoztató és sokat sejtető cím. A dunakeszi Radnóti Miklós Irodalmi Színpad és versmondó stúdió ma esti előadása viseli ezt a címet. Húsz fiatal fogott össze, hogy elsajátítsa a versmondás művészetét, meg­tanulja tolmácsolni a költé­szet örök kincseit. Az el­múlt félévben végzett lelki- ismeretes munkájuk gyü­mölcsét mutatják majd be szombat este hét órakor a Dunakeszi Járműjavító Vál­lalat József Attila Műve­lődési Otthonában. Műso­rnál, ma is élő ma­Egy év alatt megtízszereződött az öntözési szakemberek száma VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK rukban gyár és külföldi költők ver­sei szerepelnek, mert mint mondják, a ma emberéhez a ma költője szólhat legin­kább. S ők, dunakeszi vers­mondók ezt akarják közve­títeni hallgatóikhoz. A mű­sort zenei „aláfestéssel” és pantomimszámokkal élénkí­tik. A pantomimszámokat Gera Zoltán színművész kor­repetálásával Schiller Gyula tanította be: Az érdekesnek és színvonalasnak Ígérkező irodalmi est rendezője Uray György, a dunakeszi 2-es számú általános iskola fiatal tanára. ffrnlódiJffiriairiff Késedelem nélkül Néhány héttel ezelőtt még a ceglédi járásban hatszáz holdat borított a belvíz. Sze­rencsére, közben a jó idő ala­pos munkát végzett, így a já­rás huszonkét termelőszövet­kezetében csak elenyészően csekély a kártétel. A közös gazdaságok időben hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. Több mint húszezer holdon fejtrá­gyáztak, most pedig teljes erővel folyili a tavaszi szán­tás. Összesen 10 200 hold vár felszántásra. Jól haladnak a vetéssel. Magborsóból példá­ul 477 holdat terveztek, ezzel szemben 610 holdon került földbe a borsó. A tavaszi ár­pát ix nagyjából mindenütt elvetették már. A réteket és a legelőket műtrágyázzák, foga- solják. A közös gazdaságok 140 erőgépe közül 125 üzem­képes állapotban dolgozik. A gépállomás 180 traktora közül 155 vesz részt a tavaszi mun­kákban. Hozzáláttak minde­nütt a kukorica vetéséhez. A kukoricát már minden késede- delem nélkül, időben vetik el a ceglédi járás közös gazda­ságai. Mi a divat? a tavaszi munkák üteme nem kielégítő. Sopronnal mérkőznek A Monori Gimnázium sakk­csapata Pest megyében meg­szerezte az első helyet. Va­sárnap izgalmas vetélkedésre kerül sor. A monoriak a Győr-Sopron megyét képvise­lő soproni gimnázium legjobb sakkozóival találkoznak. Jobb filmeket Egy kőműves és két se­gédmunkás bíbelődik a gyom­ról mozi épületében. Azt mondják: korszerűsítenek. Ami eddig munkájukból lát­ható, az nem nyújt vér­mes reményeket arra nézve, hogy az épület valamivel is korszerűbb legyen. A fő probléma alighanem tovább­ra is fennmarad: a negyven­négy éve mozinak használt — de eredetileg sem mozinak épült helyiséget időszerű len­ne kicserélni. Vagy ha már ilyen helyiségcseréről nem le­het szó, legalább a mozi műsorát kellene korszerűsí­teni. A gyömrőiek több új és jó filmet vámok. fiSS HtMlnUH. Szombaton este fővárosi i művészek közreműködésével i nagyszabású . 1 divatbemutatót j rendeznek Cegléden. A műve- j lődési ház színháztermében a Ruhaipari Vállalat bemutatja legszebb tavaszi újdonságait: kosztümöket, öltönyöket, ka­bátokat, blúzokat és szoknyá­kat. SÜRGET AZ IDŐ Alaposan meg kell gyorsí­tani a tavaszi munkák üte­mét. A Monori Járási Tanács mezőgazdasági osztálya, sőt, a végrehajtó bizottság is szív­ügyének tekinti, hogy ebben a kérdésben minden rendel­kezésre álló segítséget megad­jon a járás termelőszövetke­zeteinek. A gépállomás négy­ezer holdon befejezte a tava­szi szántást, háromezer kőid azonban még hátra van. Ami a vetést illeti, kedvezőtlenebb a kép. Hatezer hold a terv és ebből eddig csak hét és fél­ezret teljesítettek. A két pili­si, ,a nyáregyházi és a mono­ri Uj Élet Termelőszövetke­zetben jól haladnak a tavaszi munkákkal. Sápon, Maglódon és a monori Kossuth Tsz-ben Kétezer hold sülő és gyümölcsös A második ötéves tervbem a város termelőszövetkezetei mintegy kétezer hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Ezzel megkétszerezik a jelen­legi szőlő-gyümölcs területet. A lehetőségek kedvezőek, mert a szakemberek véle­ménye szerint a város szán­tóterületén több mint' tíz­ezer hold szőlő- és gyümölcs­telepítésre alkalmas terület van. Ezeken a területeken némi talajegyengetés utam könnyűszerrel telepíthetnek a közös gazdaságok. Az új telepítések egytől egyig a nagyüzemi művelésnek meg­felelő, korszerű feltételeit mel­lett történnek. Gyűlnek a forintok A nagykőrösi Petőfi Álta­lános Iskola diákjai arról nevezetesek, hogy szívesen takarékoskodnak. Néhány osztály például közös ki­rándulásra gyűjt. Többen szép. új kerékpárt szeret­nének vásárolni a félretett fo­rintokból. A VI/B osztály Egerbe rendez az év végén kirándulást, és máris össze­gyűjtött 1220 forintot. A múlt évben a Petőfi Általános Is­kola az országban második lett a takarékossági verseny­ben. Ebben a tanéviben már 75 000 forintot gyűjtöttek csz- sze a diákok és titkon abban reménykednek, hogy a ver­senyt megnyerik. Osztrák belga, holland vadászok érkeznek túzok* és őzbakvadászatra Több százezer fogoly- és fácántojást keltetnek ki A második ötéves terv nagyszabású öntözési prog­ramjának végrehajtásában az idei a döntő év: az öntözött terület a tavalyi 330 000-ről 450 000 holdra nő. Az idei esztendő fordulatot hoz az öntözéses gazdálkodás szak­ember-ellátásában is. Az ön­tözési szakemberek képzése 1954-ben kezdődött, s nyolc év alatt összesen mintegy 2000 szakmunkást, technikust és mérnököt képeztek ki, kö­zülük hatszázat tavaly. Az öntözési szakemberképzés vo­lumene az idén megtízszere­ződött: az elmúlt hetekben 6000 termelőszövetkezeti tag és állami gazdasági dolgo­zó kapott szakmunkás-bizo­nyítványt. Nagy többségük öntözéses növénytermesztő, néhány százan pedig öntöző­gép-kezelők. Ez egyébként teljesen új szakma a magyar mezőgazdaságban, ilyen irá­nyú képzésre 1962—63-ban került először sor. A felső­fokú öntözési technikumok is az idén bocsátják ki első végzett hallgatóikat: ötven fiatal szakembert. (MTI) A napokban véget ért az erdőkben a szalonkahúzás. A tavaszi vadászati szezon kö­vetkező eseménye: április végén a túzokvadászat, má­jus elsején pedig az őzba­kok kilövése. Mindkét ese­ményre már előre „telt ház” van — osztrák, belga, nyugatnémet, angol, holland és francia „puskások” jelen­tették be részvételüket. Mi­vel a kemény télben, a nagy­vadak közül a legtöbb el­hullás őzből volt, az idén a tavalyinál kevesebb őzba­kot lőnek ki. A vadvédel­mi intézkedések eredménye­képpen viszont örvendetesen megszaporodtak a túzokok, s számuk ma mintegy 5000-re tehető. Minthogy a nagy madarak csaknem 80 száza­léka Békés és Hajdú me­gyében él, a túzokvadászato­kat itt rendezik. A hazai és külföldi vadászoknak csak a túzokkakasok kilövését en­gedélyezik — ezekből körül­belül 50 kerül puskavégre. A vadászati szakemberek jelenlegi legfontosabb fel­adata biztosítani az idei vadszaporulat minél elő­nyösebb életfeltételét. A megindult mezőgazdasági munkák — főleg a korai ka­szálás — által veszélyeztetett fogoly- és fácán fészekaljak­ból most több százezer to­jást szednek fel. A tojá­sokból keltetőgépekkel vagy*, kotlóstyúkokkal költik ki a kis fiókákat. A nagy- és apróvadas területeken meg­tisztítják a vízlelőhelyeket és a cserkészutakat. a sózókat feltöltik. Megindult a szár­nyas és szőrmés kártevők irtá­sa is. A szürke varjakat és a szarkákat műfészkekbe helye­zett foszforszörpös tojások­kal mérgezik. (MTI) AZ ÚJONNAN felépült c< ventryi székesegyházban eg festmény sarkában szerep: kisegér nagy felzúdulást ke tett az angol papság körébe: A festmény a székesesyh; felszentelését ábrázolja" - jobb alsó sarkában pedig eg ki.see;, látható, amint éppc- kiszalad az oltár mögül. A ki: egér nem más, mint a festi művész, amellyel a néValáírí helyett szignálni szokta fes ményeit. A papok azonba szentségtörésnek • minősítetté az egérke jelenlétét a vallá: tárgyú képen s most folyik harc eltüntetéséért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom