Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

MfCHI 1963. ÄPRILlS 19, PÉNTEK Régészeti és helytörténeti kiállítás nyílik az aszódi múzeumban A szobi járás távlati fejlesztési tervé a Hazafias Népfront-bizottság előtt Helyi munkalehetőséget^ a nők számára Új boltok, bölcsődék napközi otthonok Irodaház Szobon — Csónakház Nagymaroson és Zebegényben hető szobi kenyérgyár még nem rendelkezik korszerű szállítóeszközökkel. Ezekről megfelelő időben gondos­kodni kell. Hasonlóiképpen szállítóeszközökkel kell el­látni a vámosmikolai sütő­üzemet is, hogy a községek kenyérellátása végre zavar­talan legyen. A nagymarosi bölcsőde bő­vítése mellett bölcsődéket keli létesíteni Szobon, Nóg- rádverőcén és Vámosmiko­lán. Három éven belül pe­dig minden községben, ahol még nincsen, óvodát, nap­közi otthont kell nyitni. Nagy­maroson, vagy Szobon kí­vánatos lenne mielőbb köz-, gazdasági technikum leve­lező oktatását megszervez­ni. Kimondja a javaslat, hogy legalább a Duna menti üdü­lőhelyeken kell gondoskod­ni a szemét elfuvarozásá­ról. Feltétlenül szükségesnek tartja a tervjavaslat a járás székhelyén irodaház építé­sét, a járási pártbizottság, és a járási tanács hivata­lainak, továbbá a külön­böző társadalmi és tömeg­szervezetek járási központ­jainak megfelelő elhelyezé­sét. Egyebek között a javaslat tervbe veszi • Nagymaroson és Zebe­gényben csónakház épí­tését is, hogy az üdülők és kirándulók csónako­kat bérelhessenek. A Hazafias Népfront-bi­zottság ülésén elfogadott távlati tervjavaslatot már ma tárgyalja a járási tanács végrehajtó bizottsága, a já­rási tanács pedig jövő heti ülésén foglalkozik vele. Rendelet az ár- és a belvizet szenvedett épületek helyreállításáról és újjáépítéséről Hosszúlejáratú kedvezményes kölcsönt kapnak a károsultak A Magyar Közlöny április 18-i számában megjelent az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendelet© az árvíz és belvíz által megrongált, személyi tu­lajdonban álló épületek hely­reállításáról és újjáépítéséről. A .rendelet a tanácsi • építés­ügyi hatóságokat és a megerő­sítésükre kirendelt szakértőket bízza meg a megsérült vagy megsemmisült lakó- és gazda­sági épületek helyreállí­tásának szervezési és irányítá­si munkájával. A rendelet részletesen foglalkozik az épí­tési kölcsön kérdéseivel. Az épületek helyreállítására vagy újjáépítésére — ha a kár »leghaladja a kétezer forintot — az Országos Takarékpénz­tár hosszúlejáratú kamataién-' tes kölcsönt nyújthat a tulaj­donosnak vagy a bérlőnek,- több személy közös tulajdoná­ban álló épületnél az a tulaj­donostárs is kölcsönt vehet fel, aki az ingatlannak, leg­alább egytized részében tulaj­donosa. A helyreállításra és újjáépítésre az építési mun­kák összköltségének erejéig lehet kölcsönt nyújtani. Májustól alkoholéi vonó kezelés kezdődik Szobon A nőtanács, a Vöröskereszt és egyéb társadalmi szervek állandóan sürgették, hogy a szobi járás területén is te­remtsenek lehetőséget aliko- holelvonó kúra tartására. Eb­ben a járásban, ahogy másutt is mindenütt, családok züllé­sét okozza az alkohol és a köz­botrányokozások nagy része szintén a túlzott italfogyasz­tásból ered. A járási tanács a társadal­mi szervek kívánságával egyetértve, nem hiába for­dult a megyei tanács egész­ségügyi osztályához. Május elsejétől kezdve, a szobi já­rási szakorvosi rendelőintézet­ben megkezdődik az alkohol­elvonó kezelés is. Dr. Wákli László sebész szakorvos el­vállalta, hogy naponta az esti órákban, tehát munkaidő után, alkoholelvonó kúrában részesíti mindazokat, akik erre a kezelésre önként je­lentkeznek. A megfelelő szak­tanfolyamot Budapesten a napokban fejezte be, most pedig a járás területén üze­mekben, nagyobb községek­ben előadásokat tart az el­vonó kúráról. A községi Ha­zafias Népfront bizottságok,; nőtanácsok, vöröskeresztes szervezetek járásszerte szin­tén több, hasonló előadást rendeznek, aktívái meg fel­keresik a közismerten iszá­kos embereket, és baráti szó­val kérlelik őket, hogy saját és családjuk érdekében, ves­sék alá magukat az elvonó kúrának. érkezett a megálló­hoz. Befutott a busz. A tömeg meglódult, s aki bírta, marta!... Ahogy ez már ilyen­kor lenni szokott... Óvatoskodva, tás­kámat szorongatva igyekeztem közelebb kerülni. S ebben a pillanatban meglát­tam a szeplős nőt: szemtelenül vigyo­rogva, a fa túlsó oldaláról lépett fel elegáns mozdulattal, a busz hátsó lépcső­jére. A fa védte a roham ellen. s nyilván gyakran uta­zik innen, vagy ő, vagy a kísérője, mert tudták, ha iiem pontosan áll be a busz,+ milyen nagy szerepet ját­szik ez a fiatal, de máris erős törzsű fa, ott a gyalogjáró szé­lén: ki lehet játsza­ni a tolongó tö­meget. Törékeny szállít­mányom miatt nem mertem tolakodni, a buszt lecsengették, s az ajtó hangos csat- tanással bezárult or­rom előtt. A kocsi tovább ment meg­szabott útján. Az elsuhanó, világos ablaksor egyik koc­kájában újra lát­hattam a nőt. Már ült. Kézitáskáját nyitva tartva, éppen puderozta naptól bámult szeplőit. Én meg toporog­tam tovább a töb­biekkel együtt a járdaszélen. S köz­ben átfutott rajtam a borongó gondolat: lám, mennyivel jobb annak, aki ügyes, aki tudja, aki kita­pasztalta, hogy min­dig, mindenütt a Ja mellé kell állni... Ha nem is tisztes­ségesen, de ered­ményesen és hama­rabb lehet végig­utazni a távot. És ez nekik így ter­mészetes. Kövessem példáját. hiszen hasznos!? ... Egye fene! Pré­selődöm még itt egy kicsit, mi tör­ténhet? Hiszen a dolgok rendjét úgysem néhány ügyeskedő szabja meg. hanem az uta­zók állandó és nagy tömege — mi! A busz miattunk lett nagyobb miattunk jár gyakrabban, hogy ügyeskedés nélkül _ jussunk célunkig. S lám. a hídon máris feltűnt a következő kocsi. TphiIíaIv Hftlrl/ic Autóbuszra vár­tam. A 12-esre, a Margit-híd pesti híd­főjénél, ahol — akárcsak sok más buszmegállónál — nem lehet sorba áll­ni, mert több fajta járat is megáll. Este volt. Siettem, mert gyógyszereket vit­tem. A tolongás ter­mészetesen „tető­zött". Már feltűnt a hí­don a csuklós busz hosszú, ezüstös tes­te, amikor mögöttem megszólalt egy kap­panhang: — Állj a fa mel­lé! ... Miért álljon a fa mellé? — tűnődtem. És ki álljon a fa mellé? A tanács egy szeplős, agyon- eksserezett. agyon- kozmetikázott nőnek szólt, aki kappan­hangé kísérőjével abban a pillanatban Még 1959-ben elkészítette a járási Hazafias Népfront-bi­zottság kezdeményezése alap­ján a járási tanács a szobi já­rás távlati fejlesztési tervét, amely részben, különösen az egészségügyet és a kereske­delmet illetően megvalósult. Űjabb hároméves fejlesztési terv kidolgozására pedig még tavaly decemberben előkészí­tő bizottság ült össze. A bi­zottság által kidolgozott ja­vaslattal csütörtökön foglalkozott a járási Hazafias Népfront- bizottság kibővített ülése, amelyre a Szobi Járási Párt- bizottság és a járási tanács vezetőin kívül több szakem­bert is meghívtak. Pontról pontra megvitatták a javas­latot, majd kisebb módosítá­sokkal elfogadták végleges szövegét. • A íejlesztési tervjavaslat nyomatékosan rámutat arra, hogy miután a járás lakosssá- ; gának jelentős része a járáson | kívüli távoli munkahelyekre i jár dolgozni, ipari üzemek létesítésere lenne szükség. i Különösen női munkaerőket : foglalkoztató üzemekre, mivel i fe járás területén a nők jófor- ; mán nem tudnak munkához I jutni. i Sürgősen meg kell valósí- : tani legalább a községek bel- ! területén a belvizek elvezeté- i sét, nehogy az idei áradás i megismétlődhessen, j Tekintve,, hogy Szob nem- | csak járási székhely, de ! határállomás is és a KÖzség- i ben nagy az idegenforga- \ lom, | az elkövetkező három év i folyamán korszerű ké- í reskcdelmi hálózatát ki kell építeni. i A javaslat elsősorban a_ ci­pőbolt megnyitását, továbbá két új élelmiszerbolt épí­tését tartja szükségesnek. Ugyancsak két új épület emelésével, kívánja megol­dani a háztartási, festék- és vegyi bolt elhelyezését. Kü­lön tej- és tejtermékboltot kell nyitni és végre kell haj­tani a műszaki bolt kor­szerűsítését. Miután Szob új települései Zebegény irá­nyában terjeszkednek, s mert a községnek ezen a részén épültek meg a járási egész­ségügyi intézmények, s ide ; építik az új 4 gimnáziumot, ; meg szociális otthont is, ; Szob alsó állomásnál álljon : meg minden érkező és in- ! dúló vonat. Az állomáson pe- j dig nyissanak bisztrót. < Zebegényben, Kismaroson, ; Nógrádverőce északi részén : új bolt, Nagymaroson pedig í üzletház és egy perembolt ! építésé szükséges. ; Kismaroson a Szokolya í felé vivő útelágazásnál, i vagyis az expressz tábor : közelében kell éttermet építeni. ! Vámosmikolán a cukrász ter- j melőíizem bővítésére és szik- j vízüzem létesítésére van ! szükség. ! Az előreláthatólag ez év ! első felében üzembe helyez- ! * . * és Beethoven: VII. szimfóniá-; ja szerepel. A zenekart; Róna Frigyes vezényli. KÉT ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁS I * i A TIT-akadémia keretében ■ hétfő délután négyórai kez-\ dettel Kardos István tart l előadást a Csepel Autógyári művelődési otthonában A szó-; cialista és a kapitalista tár-] sadalom egymás melleit élé-] se címmel. Ugyancsak ezen ] a napon a műszaki akadémia keretében Mohai Lajos osz­tályvezető A Vili. pártkong­resszus célkitűzései a műsza­ki fejlesztés területén címmel a motorgyárban tart előadást. A pilisi rengeteg vadállománya Vasárnap, április 21-én, déli 12 órakor Szederjei ^kos, az Erdészeti Tudomá­nyos Kutatóintézet tudo­mányos főmunkaíársa tart előadást a Pilis-kiállítás ke­retében a szentendrei Feren- czy Károly Múzeumban, A pilisi rengeteg vadállománya címmel. Hanglemezgrafika kiállítás A Kulturális Kapcsolatok Intézete kiállítótermében (Bu­dapest V. Dorottya u. 8.) áp­rilis 20-án, szombaton dél­ben hangle mezgrafika kiállítás nyílik. \ \ » gyümölcstólepítési ankétot rendeznek. Este fél nyolc órai kezdettel kerül sor a hagyományos járási gaz- dászbáira, amelynek kereté­ben fellép Zárai Márta és Vámosi János is. Szakköri kiállítások Vasárnap a nagykátaí já­rás déli részének községei Tápiószentmártomban rende­zik meg a Sziklai Sándor kulturális szemle körzeti be-' mutatóját, A vendéglátó tá- piószentmártoniak szakköri kiállításokkal teszik változa­tossá a bemutatót. Különö­sen érdekesnek ígérkezik a népművészeti szoba avatása, a hímzésék bemutatása, a fotos zakkör országos kiállí­tásra készülő kollekciója, va­lamint a sütő-főző szakkör és a gyűjtő szakkör kiállítási ' anyaga. A bemutató este hat óraikor kezdődik. A postás szimfonikusok hangversenye Az Országos Filharmónia rendezésében, vasárnap este fél nyolc órai kezdettel, a Postás Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt a váci Ma­dách Imre Művelődési Ház­ban. Műsoron Mozart: Linzi szimfónia, Weiner: Concerto Az ember tragédiája - Vácott Szerdán neves művészek látogattak el Vácra, Az Iro­dalmi Regélő Színpad ke­retében Madách Imre: Az ember tragédiája című drá­májának pódiumi előadását mutatták be a városi műve­lődési házban, délután az ifjúság, este pedig a felnőtt közönség részére. Adámot ez­úttal Bessenyei Ferenc. Évát Lukács Margit, Lucifert pe­dig Ungvári László alakí­totta. Mindkét előadás meg­érdemelt sikert aratott a kö­zönség körében. A Denevér a Csepel Autóban Szombat este hétórai kez­dettel az állami Déryné Színház társulata vendégsze­repei a Csepel Autógyár művelődési otthonában. Be­mutatásra kerül Johanr, Strauss: Denevér című nagy­operettje. Járási gazdászbál Április 27-én, szombat dél­után 3 órai kezdette! bor­verseny kezdődik Nagyká- tán. Ugyancsak itt, borkiál­lítást, valamint szőlő- éj KULTURÁLIS HÍRADÓ mában a fasizmus, s ennek következményeként a máso­dik világháború eseményei kapnak legnagyobb helyet. Európa, sőt, az egész világ legjobb, legtehetségesebb írói fogtak tollat az elmúlt évtize­dekben, hogy elmondják vé­leményüket a század rákfené­jéről, a fasizmus megszületé­séről és véres tobzódásáról. Ez a könyv, bár írója né­met ember, nem a német, ha­nem a spanyol fasiszták tet­teivel foglalkozik, a spanyol polgárháború egyik szakaszát választja témájául, s ennek kapcsán állít örök emléket az egészséges gondolkozású, egészséges ösztönű kisembe­reknek, akik nem vállaltak közösséget a véres terrorral. Az 1943-ban megvakult idős író csodálatos tájakra, mar­káns emberek közé vezeti az olvasót, ahol a XX. század égetően aktuális problémái a babonás, maradi szellem prob­lémáival keverednek, híven tükrözve a világ zajától félre­eső kis szigeten élő emberek bonyolult lelkivilágát, g&ndol- kozásávak, érzéseinek sokré­tűségét, a felvilágosult szel­lem és a középkori rrtara- diság összefonódAsát. (Európa Könyvkiadó. Gyurkó László fordítása.) (tm) gy újabb ragyogó tehet- iíi seggel megírt könyvet kap kezébe az olvasó a fasiz­musról, a fasizmus körülmé­nyei közepette az igaz ügyért harcoló egyszerű emberek éle­téről. A huszadik század irodal­\ \ KÖNYVESPOLC i Karl Otten: \ Torquemada árnya Három évvel ezelőtt kéz dődtek el a rendszeres, szak­szerű régészeti feltárások aj aszódi járás községeiben éí falvaiban. Asztalos István, aj aszódi Petőfi Múzeum igazga­tója többéves tudományos program alapján megszervezte az ásatási munkálatokat amelyek igen eredményesnek mutatkoztak. Sok értékes lelel került napvilágra Aszódon Bagón, Domonyban, Túrán Galgahévízen, Püspökhatvan­ban és Galgamácsán, köztük néhány olyan tárgyat is si­került napfényre hozni az év­ezredek előtti emberiség tevé­kenységének emlékeit őrzc föld alól, amelyek múzeológiai szempontból országos viszony­latban is egyedülálló leletnek számítanak. Ilyen az a két da­rab csontfésű, amely az új kő- korszak és rézkor (ie. 4000— 1900) embereinek használati tárgya volt, vagy , a korai bronzkorból származó (ie. 190( —1650) balta öntőforma amelyre a domonyi ásatások során bukkantak. Igen jelen­tős az Aszódon feltárt mint­egy 4500 éves település és te­mető. Észak-Magyarországor ez az első ilyen jellegű régé­szeti emlék. Asztalos István múzeum­igazgató irányításával megtör­tént a gazdag leletek rendsze­rezése és ez megteremtette a; alapját annak, hogy a nyilvá­nosság számára is hozzáférhe­tővé tegyék az értékes anyai megtekintését és tanulmányo­zását. A kiállítás leleteit dr. Ka- licz Nándor kandidátus segít­ségével foglalták rendszerbe Sok új ismeretet nyújtanak majd a járás lakosságának azok a dokumentumok és tár- ’ gyi emlékek, amelyek a feuda- ' lizmus korából származnak és 1 helytörténeti jelleggel bír­nak. Ennek anyagát dr. Laka­tos Ernő levéltárigazgató állí- 1 tóttá össze. A Galga völgye ■ már a honfoglalás idején be- ; népesült, s az egykori okmá­nyokból kiderül, hogy a járás ' legrégibb községének Kartal • tekinthető, egy 1263-iban kel­tezett irat szerint. Különö­sen érdekesek a jobbágyság életét bemutató oklevelek, ur­báriumok és azok a Rákóczi- szabadságharc korabeli kato­nai jegyzékek, és 1848-as sza­badságharc korabeli honvéd- ' listák, amelyeken a járás köz­ségeiben: Túrán, Aszódon, Versegen ma is élő családok őseinek nevei szerepelnek. A kiállítás kivitelezői — 1 Jászóy Béla és Sztrányai György — a szakmai tudomá- 1 nyos szempontok szem előtt ; tartása mellett modern ren­dezési formákkal és színösz- szeállítással, újszerű elképze­lések alapján valósítják meg az anyag bemutatását, A már eddig elkészült „díszítő” ele­mek azt is bizonyítják, hogy őskori cserepek, s különböző edények is kelthetnek egysé­ges hangulatot a modern for­mák és színezéstechnika ré­vén kialakított stílussal. Ez a díszítő és grafikai megoldás alkalmas arra, hogy elősegít­se a népművelés és az ismere­tek széles körű terjesztését a ma embere számára. Méltán számíthat majd az április 27-én délután meg­nyíló kiállítás — amelyet dr. Banner János egyetemi tanár, a régészeti tanszék vezetője nyit meg — nemcsak a járás, hanem az egész megye lakos­ságának érdeklődésére. Addig remélhetőleg, a múzeum kör­nyékét is méltóvá varázsolják, a termekben közszemlére tett anyag színvonalához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom