Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-19 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST ME GYEI E 1 1 Z O T T.S Á G A F S A MEGYEI • ■ ■ TANÁCS LA P J A VII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1963. ÁPRILIS 19, PÉNTEK KÖZÉPPONTBAN: ATERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSE Az MSZMP Központi Bizottsága 1962. júniusi határozatában mélyrehatóan elemezte a gépipar helyzetét és ennek az elemzésnek az alapján megszabta e fontos iparág fejlesztésének feladatait. A megyei pártbizottság e határozat alapján 1962 augusztusában Fest megye gépipari üzemeinek helyzetét elemezte és ennek nyomán fontos határozatokat hozott. Vállalataink a gépiparra vonatkozó párthatározat végrehajtásában jó eredményeket értek el. Ezek az eredmények azonban — bármilyen elismerésre méltóak is — csak kezdetnek jók. A gépipari párt- határozat ennél jóval távolabbra mutat, ami azt is jelenti, hogy még sokáig érvényben marad, tehát a munka alapját kell képeznie továbbra is. Éppen ezért nem árt, ha újból beszélnek róla az érdekelt gyárakban. Szerkesztőségünk ehhez kíván segítséget nyújtani, amikor néhány írásban feleleveníti e fontos határozat néhány főbb pontját, s ennek nyomán saját tapasztalatainkat is elmondjuk azért, hogy a legjobb eredményeket, módszereket megyeszerte hasznosíthassák. Mindenekelőtt a termelékenység magas fokú növelésére hívja fel a figyelmet a gépipari párthatározat. Ez a feladat általában érvényes üzemeinkben, a gépiparnak mégis többet kell tennie megvalósítása érdekében, mert jó vagy rossz munkájával elősegítheti, illetve hátráltathatja a többi iparág munkájának fejlődését. örömmel elmondhatjuk, hogy megyénk gépipari üzemei többségükben megfelelő eredményeket értek el a termelékenység növelésében. Kisebb zökkenőktől eltekintve 1960-ban és 1961-ben helyesen hajtották végre az addig elavult és elhanyagolt normák kiigazítását. Éppen ezért ez a nehéz munka a legtöbb helyen a dolgozók támogatásával találkozott. Ma már elmondhatjuk, hogy az egész megyében, de nyugodtan hozzátehetjük — országszerte — tudják az emberek, hogy nálunk többé nem lesz szükség általános normarendezésre, mert a teljesítményszintek megállapítása pontos műszaki tényezőkön nyugszik. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik ilyen tényező időközben változik, tehát ha termelékenyebb gépet állítanak munkába, vagy ha fejlettebb technológia alapján gyártanak tovább, stb., akkor a normákat is egy időben a megváltozott körülményekhez igazítják. Ez igazságos, tehát egyetértenek vele az emberek. . A műszaki fejlesztés a másik fontos feladat a gépipari párthatározatban, s mint ilyen, alapja az általános termelési színvonal jelenlegi és távlati fejlesztésének. A párthatározat a műszaki fejlesztési alap hatásosabb fel- használására hívja fel a figyelmet és ajánlja, hogy ezzel a munkával a legjobb szakembereket bízzák meg. Előírja a határozat, hogy létesítsenek kísérleti műhelyeket és teremtsenek szorosabb kapcsolatot a tudományos intézetekkel. E fontos feladatnak megítélésünk szerint a Diósát Csapágygyár, a Mechanikai Művek és a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára tett a legpéldamutatóbban eleget. A Diósdi Csapágy gyárban amellett, hogy az egész kollektíva ügyévé tették a műszaki fejlesztést, kísérleti osztályt és kísérleti műhelyt is létesítettek. Több évre elkészítették a műszaki fejlesztés tervét, s ezt a tervet következetesen megvalósítják. Az átgondolt munka eredménye, hogy az egyre nagyobb termelési terveket építkezés és új gépek beszerzése nélkül végre tudják hajtani, sőt még arra is képesek, hogy terven felüli munkát is vállaljanak, főként exportra, mert a gépipari párthatározatból azt is jól megjegyezték, hogy fokozni kell az exportot, főként a nyugati kivitelt kell bővítenünk. Mindez annak köszönhető, hogy önerőből újjáalakítják meglevő gépeiket, s közülük nem egy „többet tud”, mint a hasonló rendeltetésű új külföldi gépek. Ennek nyomán gyártmányaik is pontosabbak, szebbek, tartósabbak lesznek, tehát növekszik népszerűségük az országban és külföldön is, A Mechanikai Műtökben ugyancsak saját erőből modern gyártóberendezéseket terveztek és készítettek el, s ezek közül néhány már a legmodernebb követelményeknek is megfelel. Vannak olyan automata berendezéseik, amelyek gombnyomásra működnek, s az embernek már csak a felügyeletet kell ellátni mellettük. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában a műszaki fejlesztés eredményeként olyan feladatokat sikerült végrehajtani, például a selejtes ferritpor regenerálását, amit világviszonylatban elsőnek oldottak meg. Többi gépipari üzemeink is több-kevesebb sikerrel végezték a műszaki fejlesztést, eredményeik azonban elmaradnak az élen járó gyáraké mögött. Ennek több oka van. Például az, hogy nem a legjobb erőket bízták meg ezzel a munkával. Vagy amit ugyancsak előírt a párthatározat, nem mentesítették az ezzel foglalkozó mérnököket, szakembereket a sok adminisztrációs munka alól. A Csepel Autógyárra például éppen a közelmúltban a minisztérium bízott egy sok embert foglalkoztató kimutatás elkészítését. Tudjuk, hogy az adminisztrációra is nagy szükség van, de csak módjával és nem úgy, ahogy például most az üzemösszevonásoknál történik, hogy a központok óriási papírmunkát zúdítanak új telephelyeik nyakába. Többet érnének el, ha a helyszínen ismerkednének meg az új telephelyek életével, termelésével, mert így azonnal segítséget tudnának nyújtani a helyszínen a műszaki fejlesztéshez és más fontos feladatok végrehajtásához is. Nem véletlen, hogy a gépipari párthatározat első részéből a műszaki fejlesztésre vonatkozó útmutatásokat emeltük ki. Enélkül tapodtat sem tudunk előre lépni azon az úton, amit magunk elé tűztünk, hogy elérjük és magunk mögött hagyjuk a fejlett tőkés országok iparát. E cél elérése érdekében nem elég egy-két gyár kiugróan magas teljesítménye, az egész iparág gyors fejlesztésére van szükség és ennék érdekében minden gyárnak meg kell tennie a magáét. TÖBBET, OLCSÓBBAN Ankét a nagyüzemi zöldségtermesztés feltételeiről A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ankétot hívott egybe tegnap délelőttre, azzal a céllal, hogy megyei, járási vezetők, szakemberek, valamint a termelőszövetkezetek elnökei, kertészei közösen vitassák meg a zöldségtermesztés fokozásának lehetőségeit megyénkben. A tanácskozást Török György, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg, majd dr. Csellóiéi j László egyetemi tanár, a gödöllői Agrártudományi Egyetem zöldségtermesztési tanszékének vezetője tartott vitaindító előadást. Bevezetőben hangsúlyozta: Pest megyében különös jelentősége van a zöldségtermesztésnek, nemcsak a főváros ellátása szempontjából, hanem mert a megye lakossága is igényli az eddiginél jobb zöldségellátást. A többi mezőgazda- sági termékekhez viszonyítva, a zöldség leginkább idénycikk, gyorsan romlik, tehát a forgalombaihozatalnál, az értékesítésnél a termelők és a kereskedelem gyorsabb, rugalmasabb együttes munkájára van szükség. — Bár Pest megyében is évről évre egyre jobban növekszik a zöldségterület — mondotta —, nem állíthatjuk, hogy a termelés, az előző, kisüzemi gazdálkodást tekintve, lényegesen megváltozott volna. A termelőszövetkezetek megalakulásával ugyan létrejöttek a nagyüzemi keretek, ezek azonban még koránt sincsenek megtöltve nagyüzemi termelési tartalommal. A jövő a zöldségtermesztésben is a szakosított, néhány fajta növényre korlátozott, gépesített nagyüzemi termelésé. Állami gazdaságainkban már találhatunk ilyen specializált, 150—200 holdas nagyüzemi zöldségterületeket. Ennél nagyobbakat nem, mert azok már nem lennének életképesek, nehezebb áttekintésük, valamint a betakarítás, illetve szedés és szállítás egy- időben való - jelentkezése miatt. — A zöldségtermesztés fejlesztésének útja tehát a nagyüzemi, gépesített termelés felé vezet. Itt azonban — nem úgy, mint a mezőgazdaság többi ágában, nincs lehetőség fokozatos átmenetre. A jelenleg leginkább elterjedt kisüzemi módszerek, a termelőszövetkezetek keretében folytatott családi művelés nem tudja kiküszöbölni azokat a termésingadozásokat, amelyek minden évben bekövetkezhetnek az időjárás és egyéb tényezők miatt. Emellett Pest megyében még eléggé külterjes, úgynevezett szárazföldi a zöldségtermesztés. A megye talaja, bár alkalmas a legkülönbözőbb zöldségfajták termesztésére, tápanyagban szegény. Ezt a helyzetet csak öntözéssel és nagyarányú talajjavítással lehet megváltoztatni. Az elegendő vízzel, műtrágyával, szerves trágyával ellátott zöldségterületek ráfordítása 11—13 ezer forintot tesz ki. Ez a nagy költség a kisüzem: termelés által biztosítható hozamok mellett nem kifizetődő. Van már arra példa, hogy állami gazdaságokban, például paradicsomból egy holdról harminc-harmincöt mázsa korai termést szednek le, amelyet kilogrammonként két-há- rom forintért értékesítenek. Ezenkívül még 120 mázsát később, a teljes beérés idejében, átlag 60—70 filléres kilónkénti árón. Ilyen hozam mellett kifizetődik a ráfordítás, mert ez holdanként 17—20 ezer forintos átlagbevételt jelent. Példaként említette meg egy másik igen fontos növény, a bab termesztését. A főként zölden leszedett bokorbabnál a ráfordítás 70—80 százalékát a szedés munkabérköltségei teszik ki. Mint ahogy a borsónál is gép szedi és csépeli ma már a termést, a bab leszedését is gépesítik: már idén a megyében is több állami gazdaságban géppel szedik a zöldbabot. Előadásának befejező részében Csellőtei László hangsúlyozta: a zöldségtermesztés fejlesztésének kulcsa a vizel látás, az öntözés. Az ötéves terv végéig az egész zöldségterület több mint ötvén százalékát öntözni fogják és Pest megye is jelentős anyagi beruházási segítséget kap az ál Iámtól ennek megvalósításához. Csak ezen az úton valósíthatóak meg azok a nagyüzemi termelési módszerek, amelyek a termelőszövetkezetek számára is többletértéket adnak, csak így érhető el, hogy korán, jó minőségben és nagy mennyiségben termesz- szünk zöldséget. Az értékes előadáshoz az ankét résztvevői közül sokan hozzászóltak. Krizsán József, az inárcsi Március 21 Tsz kertészetének vezetője hangsúlyozta: a nagyüzemi termelési módszerekkel például •paprikából 100—150 ezer forintos holdankénti bevételt Is el lehet érni. Boros András, a Da- basi Járási Tanács elnöke elmondotta, hogy tapasztalatai szerint jelenleg a felvásárló szervek, többek között a MÉK részéről, az átvételre kerülő zöldség minősítését gyakran szubjektív _ okok határozzák meg. Állandó értékmérőket kell megállapítani, amelyek mellett például a XI. osztályú zöldség értékelése megmarad akkor is, ha kevesebb vagy pillanatnyilag akár több, a termés. Fokozottabban kell érvényesíteni és kiterjeszteni a védőárakat és a szerződésekben a biztosított átvételt. Megjegyezte, hogy jelenleg túlságosan sok vállalat köt szerződést zöldségtermesztésre, helyesebb lenne, ha a termeltetés kevesebb kézben összpontosulna. így ki lehetne küszöbölni az átvételi — és a gyakran túlmagas — fogyasztói árak közötti nagy különbséget. Bagyánszky Istvánná, a csömöri tsz elnöke, Török Gábor- né, a kiskunlacházi Petőfi Tsz, Kovács Jánosné pedig a tárnoki szövetkezet képviselőjeként beszámoltak közös gazdaságuk nagyarányú zöldség- termesztéséről. Ignáth Imre, a megyei pártbizottság munkatársának az előadással egyetértő hozzászólása után dr. Ács Mihály, a megye mezőgazda- sági szakoktatásának vezetője, arra hívta fel a termelőszövetkezetek figyelmét: a zöldségtermesztés fokozásánál elengedhetetlen a megfelelő szakmai képzettség. Példaként említette, hogy tavaly, a ráckevei járásban, az új öntöző- berendezéseket csak húszhuszonöt százalékban használták ki, szakképzett kezelők hiányában. A kertészek, mezőgazdászok sem végezhetnek eredményes irányító munkát, megfelelő számú szakmunkás nélkül. Ezért a termelőszövetkezetek elnökeinek, vezetőinek — főként a fiatalok toborzásával — jobban ki kell használniuk azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam biztosít a mezőgazdasági szak- képzettség megszerzéséhez. (h. f. p.) Az ifjúság kommunista szellemű neveléséről tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága A Kommunist^ Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Az ülésen részt vett Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője. Pullai Árpádnak, a KISZ KB első titkárának megnyitó szavai után Pataki László, a KISZ KB titkára ismertette a magyar ifjúság kommunista nevelésének főbb kérdéseit ösz- szefoglaló irányelvtervezetet. (MTI) Ä Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A. Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésére határozatot hozott a Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlóinak odaítélésről. A kormány tudomásul vette a földművelésügyi miniszter beszámolóját a tavaszi munkálatok előrehaladásáról, s határozatokat hozott. A Minisztertanács fontosnak tartja, hogy azokat a területeket, amelyeket a belvíz kipusztított, illetve amelyeken az őszi vetések kifagytak, s már nem lehet tavaszi kalászosokkal bevetni, elsősorban napraforgó és burgonya termesztésére hasznosítsák. A kormány határozata intézkedéseket tartalmaz a mezőgazdasági gépállomány további növelésére is. A Minisztertanács megvitatta az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőségnek, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének a bányák biztonsági helyzetéről szóló jelentéseit. A kormány a jelentéseket elfogadta. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette az egészségügyi miniszter jelentését a Fejér megyében bevezetett egészségügyi szervezést módszerek kedvező tapasztalatairól. A kormány tudomásul vette a külkereskedelmi miniszternek a lipcsei tavaszi vásárról szóló beszámolóját, majd folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Két megyei vállalatunk kapott vörös vándorzászlót A Minisztertanács és a SZOT elnöksége 1962. évi eredményeinek alapján 65 vállalatnak adományozott vörös vándorzászlót. A kitüntetett üzemek és vállalatok között két megyei üzemünk is szerepel. A kohó- és gépipar területén a Csepel Autógyár, a közlekedési tárca vállalatai között pedig a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat képviseli megyénk iparát. A kitüntetett üzemek dolgozóinak lapunk is őszinte örömmel gratulál a szép sikerhez. KIÁLLÍTÁS Dunakesziről* a járműjavító kultúrterméből jelentkezik egy agilis, friss férfihang. — Tölgyesi vagyok, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat munkatársa. — Minek köszönhetjük hívását? — Szeretnék hírt adni arról, hogy csütörtökön délután fél négykor itt a kultúrteremben Danúvia-motorok, és elektromos háztartási gépek, rádiók, televíziók kiállítását rendezzük meg. — Meddig láthatjuk? — Sajnos csak estig. Ez a gyors kiállítás együtt nyílik és zárul az itt megrendezendő két -és fél órás Danűvia vetélkedővel. Ennek keretében a motor legfontosabb tudnivalóit kérdezgetjük a közönségtől. — Ez lesz a program? — Az említett eseményre egy műsoros est keretében ejtünk sort. Mindebből előre látható* hogy a siker biztosított. Erre különben akkor adhatunk végleges választ, ha a kiállítás nyomán egy sor vásárló kap kedvet arra, hogy benyisson az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat üzleteibe. (t. gy.) Crossman: a berlini fa! „jó dolog" Richard Crossman angol munkáspárti képviselő a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt vezetőinek Bad- Godesberg-i értekezletén hangoztatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság által Berlinben létesített védelmi fal „jó dolog”. „Habár senki sem meri ezt kimondani, én mégis kijelentem önöknek.” Crossmann kijelentése — írja a Daily Express — heves vitát okozott az értekezleten. Ugyanez történt, amikor Barbara Castle munkáspárti küldött a Nyugatnémet Szociáldemokrata Pártot a szocializmus elárulásával vádolta. „Barbara Castle bírálta a nyugatnémet szociáldemokratákat, amiért elárulták a szocializmust, miközben egy marxista pártot polgári szervezetté változtattak.”
