Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

í PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! írlan E G V E I ; TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1963. ÁPRILIS 18, CSÜTÖRTÖK Az első nap Solymáron Solymáron, ebben a szép- fekvésű, hegyekkel övezett Buda környéki községben, a húsvét utáni hajnal és a fel­kelő nap, már ,az országúton találta a helybeli Hunyadi Tsz tagjainak népes csapatát. Traktorok indultak ki a köz­ség határába, fogatok szállí­tották az őszibarackcsemeté­ket arra a völgyben fekvő, már tavaly ősszel jól megfor­gatott területre, ahol az elkö­vetkezendő évek során, egé­szen 1965-ig, összesen 300 holdon létesí­tenek nagyüzemi szőlőst és gyümölcsöst. Példátlan, egyedülálló ese­mény ez a szorgalmukról, igyekezetükről ismert solymá­ri dolgozó parasztok életében: mert bár az egyéni gazdálko­dás időszakában, az elmúlt év­tizedek alatt, kialakultak itt, kis parcellákon, a hegyoldala­kon elszórva, a szőlők közé ültetve, a gyümölcsösök, ilyen nagy, összefüggő területbe most kerülnek először őszi- barackcsemeték. Érthető te­hát, hogy a termelőszövetke­zet egész tagsága, sőt a község lakossága és Vezetősége is, szinte ünnepnapnak tekintette a keddi napot, amikor meg­kezdték a 70 holdas előkészí­tett táblába, a gondosan vá­logatott, kiváló termést adó Champion, Hill, Alexander és Elberta fajta őszibarackcse­meték földbe helyezését. A főleg asszonyokból álló 14 ül­tetőpár és az előttük haladó, kitűzést végző brigád, már reggel 6 órakor el­kezdte a munkát. Ölyen lendülettel, serényen és vidám kedvvel haladtak elő­re, hogy az első napra kihor­dott ezer darab csemete már kora délelőtt, 10 órakor, a földbe voltak szünetet, pihenőt tarta­ni, míg a szövetkezet köz­pontjából megérkezik az újabb telepítő-anyag. Itt kint találtuk, a Zsíros­hegy, a Nagyszénás és a Ke- vély hegyek által körülölelt völgyben, a „Krughanzelgra- ben”-en magyarul: a Korsó János dűlőben, a falu egész vezetőségét: Kozma László tsz-elnököt és Pancsovai Nán­dor mezőgazdászt, dr. Szabó Ferenc tanácselnököt és he­lyettesét, Tóth Sándornét, sőt egyik legaktívabb segítőtársu­kat, Molnár Magdát, a Budai Járási Tanács kertészeti elő­adóját is. Gyors tanácskozás és már intézkedtek is, hogy biztosítsák a telepítő csapatok számára a gyorsabb ütemhez az anyagot. _— Erre a lendületre, gyorsa­ságra mi sem számítottunk — mondta — Kozma László tsz- elnök. — Át kell szerveznünk az egész munkát. Megmutatta az ugyancsak előkészített másik földtáblát is, amelybe már a közeli napokban össze­sen 30 holdon cseresznye- facsemeték kerülnek a hí­res solymári poiitúr- és a móri fajtákból. Még távolabb, már kijelölték azokat a földrészeket is, ame­lyekbe ugyancsak széles, uni- verzál-traktorral művelhető sortávolságokban, 50 holdon szőlőt és még 160 holdon gyü­mölcsöst telepítenek. Nem véletlen, hogy a soly­mári szövetkezet tagsága ilyen bizakodással, lelkesedés­sel kezdett hozzá a telepítés­hez azonnal, amikor itt, a hű­vös leheletű hegyek között is felszáradt a talaj: az első kö­zös esztendőt, 1962-őt 35 fo­rintos munkaegységgel zárta a szövetkezet, és idén év elejé­től már bevezették a havi 20 Két hét: öt nap alatt — Vidáman halad a telepítés 90 holdon kerülnek földbe a csemeték forintos előlegfizetést munka­egységenként. A Nemzeti Bank által biztosított hitelkeretből azonban a gyümölcstelepítést végzőket külön, havonkénti elszámolás keretében, meg­állapított normák alapján, készpénzzel díjazzák. Amikor megérkezik a köz­ségből a munka továbbfolyta­tásához szükséges újabb cse­metéi u var, az asszonyhad, Papper Adámné brigádvezető irányításával felkerekedik, és indul a 6x4 méteres, nyílegye­nes, pontos távolságban ki­tűzött terület felé. .Az asszo­nyok: Zwikl Györgyné, Dankó Istvánná, Pajcsek Andrásné, Milbick Józsefné, Ekker Ele­memé és a többiek, vidáman, élcelődve haladnak kapával a vállukon a már földbe helye­zett csemetefasorok között, és csípős megjegyzésekkel bí­rálják egymás munkáját. A földbe került kis fácskák tövét friss vízzel már öntözik is egy tartályokkal felszerelt traktorról. Napirenden : a tanácsi vállalatok gazdálkodása Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Minden tő vizet kap, majd műtrágyát. A telepítéssel pár­huzamosan megkezdik a szé­les sortávok között, a zöldtrá­gyának szánt borsó vetését is, | hogy minél több táperőhöz jussanak a fiatal gyümölcs­fák. A szövetkezet vezetői ma­guk is beállnak egy kis időre valamelyik telepítőcsapatba, és vidáman munkához látnak. Kozma László elnök gyö­nyörködve néz végig az egyre szaporodó csemetesorokon. — Holnap reggel már jön­nek segíteni a családtagok is, — mondja — legalább nyolc- vanan dolgoznak majd itt kint a telepítésnél. Ahogy né­zem ezt az ütemet, a terve­zett két hét helyett öt nap alatt, e hét végéig, be is fe­jezzük a munkát az egész 90 holdon. Tegnapelőtt reggel így "kez­dődött el valami új és nagy­szerű Solymáron. Hét esi Ferenc Pál Szerdán, április 17-én Var­ga Péter elnök vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első na­pirendi pontként a tanácsi vállalatok 1962. évi mérleg­beszámolóinak értékeléséről készített jelentést vitatta meg. Az elmúlt évben a megyei tanács felügyelete alatt ötven­négy vállalat működött. An­nak ellenére, hogy a végre­hajtó bizottság szakosztályai­nak irányító munkája fejlő­dött, a vállalati gazdálkodás egyértelmű javulásáról nem lehet számot adni. Többségük ugyan jó eredményeket ért el, az elmúlt évi gazdálkodást azonban mégis az jellemezte, hogy míg egyes vállalatok­nál jelentős javulás volt ta­pasztalható, másiknál viszont az év közben jelentkező ne­hézségek miatt a terveket nem tudták teljesíteni. A vállalatok termelési ér­téke (forgalma) az előző évihez viszonyítva 9,9 szá­zalékkal emelkedett. Legnagyobb volt az emelke­Kairóban közleményt írtak alá az új Egyesült Arab Köztársaság megalakításáról Szerdán Kairóban közle­ményt írtak alá az Egyiptom, Szíria és Irak között lezajlott háromhatalmi tárgyalásokról. Eszerint a három arab or­került. Kénytelenek! fág' küldöttségei megegyez- 1 tek abban, hogy Egyiptom, Szíria és Irak részvételével, a legközelebbi öt hónap leforgása alatt megtartandó népszavazás után, Egyesült Arab Köz­társaság néven új szövet­ségi államot alakítanak. Az állam az egyiptomi, a Szí­riái és az iraki területet fog- lalja magában, fővárosa Kairó lesz. Az új köztársaság központi hatóságainak hatáskörébe tar­tozik majd a külpolitika, a honvédelem, a nemzetbizton­ság, az országos adóztatás, külső és belső kölcsönök, az ország költségvetés-tervezeté­nek kidolgozása, a vámkérdé­sek, a gazdaságpolitika és az ország gazdaságfejlesztésére irányuló tervek kidolgozása, a három terület közötti áru­csere és fizetések összehango­lása, a tájékoztatás irányítá­sa, a kulturális és művelődési intézkedések összehangolása. Az új szövetségi állam al­kotmányát népszavazás­nak kell jóváhagynia. Az alkotmányt, elfogadásától számított 30 hónapon be­lül életbe kell léptetni. A szövetségi kormány a nemzetgyűlésnek tartozik fe­lelősséggel. A kormány iránti bizalom kérdéséről a nemzet- gyűlés tagjainak szavazattöbb­sége dönt. A szövetségi állam élén az elnök áll, akit a nem­zetgyűlés választ négy év­re. Ö egyúttal a fegyveres erők főparancsnoka és a nemzetvédelmi tanács el­nöke is. Az elnök törvényeket adhat ki, javasolhat és elutasíthat törvényeket, kinevezi a mi­niszterelnököt és a minisztere­ket, a hadsefeaparancsnoko- kat, a szövetségi legfelsőbb bíróság tagjait, a szövetségi állam főhivatalnokait. Mindegyik terület részéről választanak egy alelnököt, ösz- szesen tehát hármat. A leendő szövetségi állam kormányát a miniszterelnök és a miniszterek alkotják majd, kinevezése után a kormány programját a nemzetgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett. A három terület mindegyi­kének meglesz a maga tör­vényhozó tanácsa, amelyet közvetlen és titkos szavazás­sal választanak meg. A tör­vényhozó tanács hozza nijijd a törvényeket az illető terület számára. Mindegyik terület­nek meglesz a saját kormá­nya, amely a terület törvény­hozó tanácsának tartozik fe­lelősséggel. A tárgyalások során meg­egyeztek abban, hogy a három terület mindegyi­kének törvényei mindad­dig érvényben maradnak, amíg a megfelelő alkotmányos szerv meg nem változtatja azokat: valamennyi szerződés és egyezmény, amelyeket a három terület kormányai kö­töttek, érvényben marad azon a területen, amely megkö­tötte. Ha a népszavazás jóváhagy­ta az alkotmányt, a leendő szövetségi állam tagországai megalakítják az egységes katonai parancsnokságot, külpolitikai bizottságot, a kölcsönös gazdasági kap­csolatok és az Arab Közös Piac bizottságát, továbbá más bizottságokat, amelyeknek feladata lesz a szövetségi intézmények létre­hozásának előkészítése. Megkezdődött a világűrbizottság jogi albizottságának ülésszaka Kedden megkezdődött a kozmikus térség békés fel- használásának kérdéseit ta­nulmányozó ENSZ-bizottság jogi albizottságának ülés­szaka. TASZSZ-jelentés sze­rint a megnyitó ülésen az albizottságban képviselt 28 ország küldöttei jelenlétében Fedorenko, a Szovjetunió ál­landó EN SZ-képviselője be­jelentette, hogy a jelen ülés­szakon a Szovjetunió javas­lataként az albizottság elé terjesztik a világtér kutatá­sával és felhasználásával fog­lalkozó óAlamok e tevékeny­ségének alapvető elveire vo­natkozó nyilatkozatterveze­tet. Ez többek között ki­mondja, hogy a kozmikus térség kutatásainak és fel- használásának az emberiség javát kell szolgálni. Hang­súlyozza, hogy a világtér és az égitestek nyitva állnak kutatás és felhasználás cél­' jából minden állam számá­ra. Minden állam egyforma jo­gokkal rendelkezik a kozmi­kus térség kutatása és fel- használása szempontjából, a Világtér meghódításával kap­csolatos tevékenységüket az államok az ENSZ-alapok- mány elveinek és a nemzet­közi jog más, általában elis­mert elveinek megfelelően gyakorolhatják a népek kö­zötti baráti kapcsolatok fej­lesztése. az általános béke és biztonság megszilárdítása ér­dekében. A kozmikus térség felhasználása háborús pro­pagandára, nemzeti és faj­gyűlöletre, valamint a népek közötti ellenségeskedésre megengedhetetlen. A nyilatkozat kiemeli, hogy az egyes államok a világ­térbe felbocsátott objektu­mokkal kapcsolatos szuve­rén jogaikat megőrzik. dés — 20,3 százalék — az építőiparnál, továbbá 15,2 szá­zalékkal az élelmiszeriparban és 14,6 százalékkal a könnyű­iparban. Bár a költségszint a tanácsi vállalatoknál az el­múlt évben 0,2 százalékkal csökkent, a vállalati eredmény összességében mégis 0,1 száza­lékkal romlott. Az előírt alap­jövedelmezőséget, illetve ered­ménytervet 24 vállalat — a javító korrekciók figyelembe­vételével 16 — nem teljesí­tette. A nyereségrészesedés ösz- szege az előző évihez képest csökkent. Ez jórészt annak a következménye, hogy a válla­latok nem tettek meg mindent a tartalékok feltárására. Ugyanakkor a végrehajtó bi­zottság elé terjesztett jelentés rámutatott arra is, hogy a je­lenlegi nyereségrészesedési rendszer bizonyos megváltoz­tatására lenne szükség, mert éppen a többletnyereség elérése miatt a vállalatok a helyi érdekeket nem egy eset­ben a népgazdasági érdek elé helyezik. Egyes cikkek gyártásét pél­dául a jövedelmezőségtől te­szik függővé, illetőleg a ke­vésbé nyereséges cikkek gyár­tását nem vállalják. Az is megtörténik, hogy az árveté­sekbe olyan költségeket állíta­nak be, amelyek valójában nem merültek fel. Ezáltal a gyártott cikk ára magasabb lesz, a vállalat pedig jogta­lan nyereséghez jut. Nem adnak egyértelműen kedvező képet — ahogy a je­lentésből kiderült — a ter­melékenységi mutatók sem. Az 1961. évihez viszonyítva tavaly az ipari osztályhoz tar­tozó tanácsi vállalatok terme­lése 15 százalékkal nőtt, amit azonban 13,3 százalékos lét­számemelkedéssel értek el. As építési vállalatoknál jobb volt a helyzet, mert a 3,9 százalé­kos létszámemelkedés mellett 13,9 százalékkal nőtt a terme­lés. A végrehajtó bizottság a jelentést részletesen és beha­tóan megvitatta. A vita- középpontjában a a lakosság ellátásának to­vábbi javítása, valamint a termelékenység emelése és az önköltség csökkenté­se állt. Ennek megfelelően hozott ha­tározatokat a végrehajtó bi­zottság. Második napirendi pontként a Pénzügyminisztérium revi­zori főosztályának jelentése került megvitatásra; a jelentés a megyei tanács irányítása alá tartozó szerveknél a tava­lyi évben végzett ellenőrzési munka tapasztalatait össze­gezte. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy ez a te­vékenység sokat javult, első­sorban megyei szinten, a járá­si tanácsoknál, főként pedig a községi tanácsoknál azonban van még bőven tennivaló. Harmadik napirendi pont­ként a megye mezőgazdaságá­nak helyzetéről és fejlesz­tésének irányelveiről ké­szült előterjesztés került a végrehajtó bizottság elé, amely úgy döntött, hogy a vitában elhangzott javasla­tokkal, továbbá a felső szer­vekkel tartandó megbeszélése­ken elhangzó észrevételekkel kiegészítve az előterjesztést végleges formába öntik és a Földművelésügyi Miniszté­rium kollégiuma elé terjesz­tik. Befejezésül — utolsó napi­rendi pontként — egyéb ügye­ket tárgyalt a végrehajtó bi­zottság. A helytelenül párosított cipőkről Mert a boltvezetők a sok ezer darabos szállítmányoknál erre képtelenek. A már elkevert fél pár cipőkkel — tudomá- som szerint — az történik, hogy a nagykereskedelem azo­kat az egész országból össze­szedi és megpróbálja párosíta­ni. A vevők pedig ne nyugta­lankodjanak: a boltvezetők utasítást kaptak, hogy az ilyen cipőket, ha már véletlenül megvette valaki, azonnal cse­réljék ki. De azt tanácsoljuk, hogy az üzletben minden al­kalommal próbálják fel a ci­pőt mindkét lábukra, s akkor nem érhet senkit semmiféle kellemetlen meglepetés. — Ha nem a vásárlók, ak­kor tehát a kiskereskedelem issza meg e hanyag lelkiisme­retlenség levét? — Sajnos, igen. Az ilyen cipőket ugyanis, amikor már ' lejárt a garanciaidő, le kell írnunk. S ez bizony tetemes kár. — Mennyi is pontosan? — Száztizennégyezer forint. Szép summa. Pedig ebben még nincs benne a vásárlók bosszúsága. Reméljük, a selejt bosszújaként megtörténik né­ha, hogy az illetékes meósok is ilyen felemás cipőt vesznek. Akkor legalább megtanulják, hogy hol szorít a cipő ... (-iron) Meghökkentő dolgot olvas­hattak olvasóink lapunk teg­napi számában. A megyei ta­nács kereskedelmi osztályve­zetőjének egy beszámolójából kitűnt, hogy „...a Pest me­gyei Ruházati Kislcereskede'- mi Vállalatnál a múlt évi 114 000 forintos selejtkár leg­nagyobb része a helytelen ci­pőpárosításból eredt”. Érdekes, annyi szent. Még ha az ember nem is érti az első olvasásra. S mivel olvasóink közül sem értették jó nőha- nyan, részletesebb felvilágosí­tást kértünk a dologról a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalattól. — Kalmár István igazgató a telefonnál. Arról van szó, hogy a nagykereskedelemtől, évekre visszamenőleg, elég sok felemás cipőt kaptunk. Például ugyanabból a férfi­cipőből az egyik darab negy­venes, a másik negyvenkettes volt. Vagy megtörtént: a vá­sárló hölgy, mert az üzletben csak fél párat próbált fel. ott­hon bosszankodva vette észre, hogy két ballábas’ cipőt ka­pott. — Mit tanácsolhatunk az ilyen bosszúság elkerülésére olvasóinknak? Mi a megoldás? — A megoldás persze csak az lesz, ha a meó tisztessé­gesen ellenőrzi a minőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom