Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

VH. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1963. Április u, vasArnap A.határban láttuk A Dózsa Termelőszövetkezet dinnyései nagy reményekkel látnak a tavaszi munkához Kényes növény a dinnye — mondja Gábor Flórián, a Dó­zsa Tsz egyik jól ismert diny- nyése. — Nemigen egyezik be­le abba. hogy kétszer egymás­után is ugyanabba a földbe ül­tessék ki a palántát. Így aztán a dinnyések vándorolnak év­ről évre más-más földekre, ha meg akarnak élni. •— De ez is egyik érdekessé­ge ennek a mesterségnek — folytatta. — Minden évben más és más vidék lesz az ott­honunk tavasztól őszig. S ez a változatosság jó hatással van a dinnyével dolgozó emberek­re. — Es az örökös házépítés gondja?... — vetem fel a kérdést. — Nem okoz gondot. A régi helyen elbontott földházból kiszedik a tetőt tartó gerendá­kat, az egymás közelében dol­gozó két-három dinnyés csa­lád összefog, és 3—4 nap alatt felépítenek egy új házat. Az 1962-es évben egy tagban megművelt 38 hold dinnye- földet 1963-ban már há­romfelé osztották a Dózsa Termelőszövetkezetben. Gábor Flórián és három társa 20 hol­Gábor Flórián dinnyés családja veti a dinnyemagot. dón fog dinnyét termelni. Eb­ből 14 hold görögdinnyét, 5 hold sárgadinnyét és egy hold spárgatököt. A Dózsa Tsz dinnyései most a kecskeméti úton, Bács me­gyével határosán ütötték fel tanyájukat. Gábor Flóriánék- tól jobbra, balra még két diny- nyét termesztő család építette fel a nyári lakását, Homyák A RAJZ MESTERE. A múlt vasárnap nyílt, meg a „Rembrandt 100 rajza’’ cí­mű kiállítás a városi mú­zeumban. Ritlca műélvezetet nyújt a szemlélőnek. mert szinte megelevenednek előtte a nagy holland festő vázlat-, könyvének lapjai. Felidézi az 1600-as évek nagyvárosi éle­tének jellegzetes alakjait, az utcai koldust, a mutatványo­sokat, a patkánymérget áru­krétarajzokon kívül számos rézmetszetet Itészit, amelyek­ből a kiállításon is láthatunk Ízelítőt. Nevéhez fűződik a rézmetszet savmaratása. Kö­rülbelül 350 metszet és. .1500 rajz. maradt utána. Köszönet a Szépművészeti Múzeumnak, hogy városunk­ban is lehetővé tette a kiállí­tás megrendezését és 400 év távlatából bepillantást enge­dett a jól sikerült reproduk­ciókon keresztül a nagy mű­vész grafikáiba. A kiállítás április 25-ig megtekinthető, hétfő és pén­tek kivételével minden dél­után, a városi múzeumban. Rácas—Godány Ferenc és Hornyák József fe­leségeikkel együtt 25 holdon termelnek dinnyét, míg Hor­váth Dávid és felesége 8 hold dinnyét vállaltak el. összesen 53 holdról szedik a dinnyét nyáron a Dózsa Termelőszö­vetkezetben. Gábor Flórián és három társa a magvakat el is ül­tették o melegágyakba, ahova 56 000 gyepkockát helyeztek el. ; A melegágyak többségében j már ki is kelt a dinnyemag. j Két kis gyenge sziklevelüket' nyújtogatják az üvegre sütő i éltető napfény felé. — fehér — Piros hímes tojások Hej lányok, hej lányok, emlékszem ám még rátok, kis tarisznyám nyakba vet­tem, piros tojást hadd teremjen, hej lányok, hej lányok, legeny indult hozzátok. Hej lányok, hej lányok, el is mentem hozzátok, hajatokat megöntöztem, piros tojást zsákba tettem, hej lányok, hej lányok, csak egy kis bort adnátok! Hej lányok, hej lányok, a bort nem sajnáltátok, mint a gödény, annyit ittam, csuda, hogy haza jutottam, hej lányok, hej lányok, de jó, hogy nem láttátok. Hej lányok, hej lányok, nem is nézek lírátok, lefeküdtem, mint a medve, ha nincs az időhöz kedve, hej lányok, hej lányok, el ne járjon a szátok! Hej lányok, hej lányok, zsákom hova dugtátok? Tojással volt az megrakva, szívből adta, aki adta, hej lányok, hej lányok, piros kim es tojások. F. Tóth Pál y,. D&nka László, a gépállomás dolgozója kukoricavetéshez talajelökészítést végez a Dózsa Termelőszövetkezetben. (Foto: Favolek) Húsvéti tojások... TÁNCMULATSÁG ÉS MŰSOROS EST A LÁDAGYÁRBAN A bban az időben a legjobb barátom Kovács Laci volt, akivel együtt koptattuk az elemi népiskola öreg pad­jait. A szomszéd utcába nyíló kis zugocskában laktak, amely gyermekkorunk ked­venc játszótere volt. „Palló”- járda vezetett kicsiny házuk­ba, amely szűk volt nagyon hat testvérének, s mihelyt megérkezett a jó idő, kiszorul­tak az utcára. Ez a palló volt játszóterünk központja, sárpuskázásunk színhelye, s választóhatár, ha két táborra szakadtunk. Ezen üldögélünk a húsvét előtti napokban is, élvezve a tavaszi nap első sugarait és a vakációt. Itt szőttük a terve­ket: hány helyre megyünk lo­csolni és latolgattuk a kere­setet. Kis üvegeket" cserélget­tünk egymás között, s gyűj­tögettük rézfilléreinket a ró­zsavízre, kölnire. Itt döntöttük el azt is. hogy Laci barátom­mal együtt megyünk locsolni. t 'innep másodnapján Laci J ragyogóra suvickolt cipő­ben, kimosakodva állított be hozzánk. Gyorsan felkészültem és, elindultunk-..- Először a szomszédokat látogattuk végig, majd a '..nagyútfára” fórdül­tünk' Mindenütt’ elfújtuk az „Én kis kertészlegény va­gyok” kezdetű versikét. s zse­beinkben gyűltek a színes to­jások és rézíilléresek. Abban az időben talán a tyúkok jobban tojtak, mert mindenütt tojást kaptunk pénz kíséretében. Fényes csak elvétve akadt köztük. Zsebeink csakhamar megtel­tek. s Laci barátom azt indít­ványozta, hogy menjünk ha­za — kiüríteni. — Menjünk — hagytam jó­vá. — Még arra is szakítot­tunk időt, hogy a pallón meg­számláljuk keresetünket M egkönnyített zsebekkel indultunk ismét utunkra. Dél felé járt az idő, s igen sok lányos háznál ilyenkorra már elfogyott a festett tojás. De tojást adni lehetett, még ha festetten is, ez volt a sza­bály, s így bizony néhányat főveti énül kaptunk. örömmel fogadtuk ezeket is. Gondoltuk. édesanyánk majd megfőzi őket s zsebeink­be süllyesztettük a többi közé.' Laci barátom zsebe azonban kisebbnek bizonyult s már nem tudta hová rakosgatni. — Rakd a sapkád alá — in­dítványoztam segítőén. Megfo­gadva tanácsomat, a kezében tartott nyers tojásokat simlis sapkája alá csúsztatta. A sap­ka kipúposodott és úgy nézett ki. mintha alatta a Laci feje ist megnyúlt volna. Éppen a ..nagyutca” végért jártunk, amikor megkondult a déli harangszó. A jól végzett munka örömével hazafelé in­dultunk. Fáradtan bandukol­tunk, s, amikor utcánk közelé­be értünk. a sokféle italoktól hangoskodó, felbokrétázott fiatalemberek csoportjával ta­lálkoztunk. El akartunk húzni mel­lettük, de az egyik felénk szólt. — Mi az. kisocséim, nem tudtok köszönni? — Talán veréb van a sap­kátok alatt? S azzal tenyerét szélesre tár­va a közelébe eső Laci fejé­re csapott. A sapka hirtelen behorpadtj a barátom feje is kisebb lett.' Szemeit elöntötte a könny és keserves sírásra fakadt. Sap­kája alól patakokban szivár­gott az összetört tojások sár­gája, fehérje és összeolvadt Laci sós könnyeivel. Z sebkendőmmel hiába tö- rölgettem ragacsos haját* maszatos arcát, hogy a rosz- szu! sikerült indítványomat jóvátegyem, nem sikerült megvigasztalnom. Könnyeivel öntözte végig a poros utcát. így végződött a mi locsolá­sunk. Rácz József Kedden befejeződik a nők akadémiája A nők akadémiája 14 elő­adásból álló sorozata ked­den (április 16-án) utolsó előadásához érkezik. Dél­után 6 órai kezdettel a párt- bizottságon levő nőtanácsi teremben kerül sor egy ze­nei tárgyú előadás meg­hallgatására. Hangszerek és hangszinek címmel Bálint Ferenc, a ze­neiskola igazgatója tart elő­adást. amelyet zeneszámok bemutatása tesz szemléletes­sé és szórakoztatóvá. Az előadás bevezetőjeként Kovács Ambrus városi mű­velődési felügyelő a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ságról. célkitűzéseiről, mun­kájáról tájékoztatja a meg­jelenteket. A két értékes, tanulságos és szórakoztató előadást a nők akadémiája minden tagjá­nak szíves figyelmébe ajánl­juk. hiszen ez lesz az utolsó összejövetel az 1962/63. ok­tatási időszakban. ,V\\VV\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\>\\\\\\'\\\VKVVVVCk\\\\\\>\\\YV\>\Ä\\\\\XV\Ä\\V\\\\\^ A XII. ELMONDTAM, hogy szö­kött légionista vagyok. A to­vábbi beszédre nem volt szükség, tépett légiósruhám mindent megmagyarázott helyettem. Összenézlek, a fegyverek csövei leereszkedtek. Rövid beszélgetés után, amikor láttam, hogy kikkel állunk szemben, szóltam Ko­vácsnak: nem vagyunk egye­dül, — Többedmagammal va­gyok itt, mindannyian ma­gyarok, csak nem mertük kockáztatni azt, hogy egy­szerre jöjjünk ide. Nem tud­hattuk, hogy kikkel állunk szemben. Kovács körülnézett és cso­dálkozva szólt: — Miért nem jöttek már ide?! Szólj nekik, jöjjenek. Mindjárt szólok az olaszok­nak is, hogy mi a helyzet. A Nagykőrösi Vegyesipari Javító es Szolgáltató Vall. a lakosság kielégítésére megkezdte működését. Vállalunk kőműves. ács. asztalos, lakatos, tetőfedő, szigetelő, szobafestő, mázoló, üvegező, képkeretező. rádió- és vtllarívszerelő. vízvezeték, bádogos, hideg és meleg- burkoló. cserépkah has munkákat. Megrendelés: Nagykőrös IV.. Széchényi tér 6. sz. (volt Magyar Nemzeti Bank). Közben intettem Zsovi- necznek, jöjjön már oda. Kisvártatva megjelent Zso- vinecz és elmondtam neki, hogy jól sejtettük, ezek is szökött légionisták és a ki­utat keresik ebből a pokol­ból. SZÓLTAM, menjen vissza és mondja meg a többiek­nek, hogy nincs semmi ve­szély, jöhetnek. Rövid várakozás után megjelentek az ismerős ar­cok és barátként üdvözölte egymást a kél társaság. A hazájuktól oly távol- esett olaszok és magyarok meleg kézszorítással pecsé­telték meg közös sorsukban az összetartozásukat. A TALÁLKOZÁS után nemsokára útnak indultunk. Kovács menet közben el­mondta, hogy az olaszokkal együtt szökött meg, mivel ahol ö volt, ott magyarok nem voltak többen. A hely­zet már nagyon tűrhetetlen volt a légióban. Undorodott a légió módszereitől. A hon­vágy és a haza utáni vágy is elviselhetetlenül kínozta. Amikor aztán kapcsolatba került az olaszokkal, akik szintén szökni akartak, együtt tartott velük és eddig sikerült is a szökés. Most már csak az az eltérés köz­tem és az olaszok között — mondta, hogy ők nem akar­nak a felkelőkkel találkozni. Maguk erejéből akarják át­vágni magukat az úttalan utakon. Azt hiszem, hatott rájuk az a maszlag, amit a légió­ban meséltek a kiképző al­tisztek. Részben elhitték, hogy az arabok, ha kezükbe kerül egy légionista, akkor milyen kegyetlenül bánnak el vele. Kovács hallgatásba me­rült. En kezdtem a beszélgetés fonalát tovább vinni. ELMONDTAM, hogy a szökésünk előtt és után mi­lyen segítséget kaptunk az araboktól. Beszéltem neki arról is, amikor Saidában, az arab negyedben egy idős arabtól kaptunk ismeretlenül is útbaigazítást. Ezek a mo­mentumok adtak reményt és cáfolták a légióban hallott meséket. Bizalmat öntött be­lénk a felkelőkkel szemben. Megálltam, majd kiböktem Kovácsnak: — Mi tudatosan keressük az arab felkelőket, hogy segítségükkel hazajus­sunk. Beszéltem Kovácsnak Si- Musztahfáról, aki a légiós szöktető csoport vezetője. Ez a csoport segítségünkre lesz nekünk is. Si-Musztahfa em­berei felvilágosítják a légió­ban összetoborzott embere­ket arról, hogy milyen bűnt követnek el azok. akik se­gédkezet nyújtanak a fran­ciáknak az arab lakosság el­nyomásában, ha csak rövid időre is, de meghosszabbít­ják a franciák uralmát Al­gériában. Kovács némán hallgatta elbeszélésemet. Előttem ba- kancsai ltoppantak a sziklás talajon. FELNÉZTEM RÁ, feje hátrafordult. A hold ezüstös % . fénye megcsillant Kovács könnyes szemein. Sírt. Bizo-^ nyára hazájára gondolt, ?/ vagy az ártatlanul meggyil-^l költ algériaiakat látta lelki? i szemei előtt és hallotta jaj-% kiáltásaikat. '? Nem tudom, mi indította $ el a könnyek árját. ij Kis idő múlva szorosan$■ mellém lépett, beszélni kéz-/? dett. Tompán kibuggyantak??\ szájából a szavak: „Utálom? , magamat, menekülök a lel-% kiismeretem kiabáló hangja elől. Részese vagyok én is a'? könyörtelen légiónak. Az éní kezemhez is a légió bűne tapad. Nem tudom, van-e er­re megbocsátás?! Le tu­dom-e vezekelni bűneimet! A lelkiismeretem lázong, úgy érzem, bűnhődnöm kell!” Lehajtotta fejét és belé­pett a sorba a hátam mögé. Rótta a csapattal együtt to­vább a sziklatörmelékes utat. őszinte megbánással. (Folytatjuk) sító házalót, amelyet aztán nagyobb kompozícióiban fel­használ. Bepillantást enged a csa­ládi élet intimebb jelenetei­be. de szeretettel rajzolja az Amszterdam környéki hol­land tájak szépségét, nyugal­mát is. Biztos, bátor vonalvezetés, s a festményein alkalmazott, közismert fény-árnyék hatás vonult végig művein. A ko­rában meg nem értett, sok megpróbáltatást szenvedő mű­vész élete tükröződik a raj­zokban. Technikája változatos. A sok tus, lavírozott tus- és Május 12-én a ládagyár szakszervezeti bizottsága az MSZMP városi bizottságának nagytermében táncmulatság­gal egybekötött műsoros es­tet rendez. A műsorban fellépnek: Tol­di Mária, Koós János tánc- dalénekesek, a gyár pengetés zenekara. Konferál: Halmi Gábor, zongorán kísér: Rákosi Ró­bert. A gazdag programot ígérő nűsor este 8 órakor kezdő­dik. Belépődíj: 12 Ft. — Tíz férőhellyel bővítik j az “általános iskbíálf "häpltö2i • otthonait a szezonidŐEfi. hogy esetlég a konzervgyár igénybe vehesse. — A Kustár utcában a földművesszövetkezet baromfi­átvevő helyén megkezdődtek a i naposcsibék szétosztása. — Kiosztották a háztáji földeket a Petőfi Termelő­szövetkezetben. — Megkezdték a vásárlási i utalványok kiosztását a föld- I művesszövetkezet irodájában. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom