Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

4 1963. MÁRCIUS 29. PÉNTEK "\JCh4aP Láthatatlan szerelem Orsi Ferenc színműve a Déryné Színházban Melyik a legfejlettebb növény? Élő térkép a növények törzsfejlődéséről Vácrátóton A * A cím halkszavú, gyen­géd szálakkal szőtt lírai játé­kot ígér, ehelyett egy szövet­kezeti csatározásoktól hangos — helyenként túl hangos — faluba cseppen a néző. Ezt a kis csalódást azonban még könnyen kiheverhetnék — a találó cím szerencse dolga is —, ha a főhősök első színpadi találkozása nem keltene újabb hamis illúziókat a nézőben. Mert amikor Majoros Ág­nes, a szövetkezet új főköny­velője és Juhász László agro- nómus egymásra ismernek, — Ágnes ugyanis tagja volt a diákbizottságnak, amely Ju­hászt jó tíz esztendővel ez­előtt szektás kádervélemény alapján az egyetemről eltaná­csolta —, ki ne gondolna ar­ra, hogy íme, adva van az a mustármag, amelyből akár a „láthatatlan” szerelem fája is kilombosodhatik, s ennek ár­nyékában az egykori ellenfe­lék — vádlók és vádlottak — feledve a múlt tévedéseit, mosit már együtt építhetik az egyéni, s egyúttal a kollektív boldogság hajlékát. íme, az ősi harcok — mai változatban, amikor a szembenálló nézetek harcából ezúttal a boldogság­ra törő értelem kerül ki győz­tesen .., A szerző azonban anélkül, hogy Juhász eltávolításának körülményeit tisztázná, úgy kormányozza hőseit a jövő felé, mintha a múltban so­sem találkoztak volna. Ily módon ez az expozíció olyan feszültséget teremt, amelyből többre is tellett volna, mint amennyit végül is megkap­tunk. Mert a továbbiakban egyébként szerző és színpad egyaránt a játék sikerét szol­gálja.^ Akár azt tartjuk sze­rencsés ötletnek, ahogy a szerző a szerelmespár szár­nyaló energiáit a termelőszö­vetkezetek egyesítésének, te­hát az igazi nagyüzemi gaz­dálkodásért vívott harc érde­kében mozgósította, akár azt helyeseljük, hogy e harcme­zőn két rokonszenves embert vezetett egymáshoz, — így is, úgy is tapsolnunk kell. Csu­pán azt nem értjük: mire jó e játék — a szerelem láthatat­lanságával? Mire jó ez a szemérmes el­titkolása a fellobbanó szere­lemnek? Mert nem hisszük a szereplőknek, akik azzal vé­dekeznek: a szövetkezetek egyesítéséért kötött szövetsé­güket a falu félremagyarázná. A pletyka ellen nincs orvos­ság, viszont mellettük szól az ifjú agronómus tervezete, mellettük szól a jövőre hivat­kozó józan ész. Az egyik kérdésre tehát, amely végül is a darab főkér­dése, megengedhető-e az a szerelem, amely a jó ügyért vívott harcban ébred? — azt hiszem, egyértelmű igennel kell válaszolnunk. Viszont más kérdés, hogy el lehet-e titkolni az eltitkolhatatlant, elnémítani a szerelem egyre harsányabb hangját, vagyis leplezni azt az ősi és elemi erőt, amely annál nagyobb feszültséget támaszt, minél in­kább el akarjuk fojtani. Ezt a feszültséget hiányol­juk a darabban, mert nélküle ez a szerelem, — a szerző és a rendező jóvoltából, — egy kis­sé csakugyan láthatatlanná vált. így eshetett, hogy a poli­tikai és szerelmi puskaporral telt hordót végül nem a drá­ma heve, hanem a falu bo­londja robbantotta fel. A rendezés „„ sajnos, en­nek a „tartózkodó" szerelem­nek az ábrázolásában híven szolgálta a szerzőt. Pedig já­tékkal bőven pótolhatta volna azt, amivel a szerző adósunk maradt, s bemutathatta vol­na ennek a közös munkába fojtott „kartársias érzésnek” ^f:nvedéllyé való lobbanását. Különösen Ágnes szerelőét (Feleki sári) kellett vol­na érzelmileg gazdagabban hangszerelni. A Feleki Sári alkatú szép, és hűvösen okos lények inkább ébresztenek tiszteletet, esetleg félelmet mint, — szerelmet. Feleki Sári elsősorban okos főkönyvelő egyéniségét a játékos női va­rázzsá^ kell kiegészíteni. S ez annál fontosabb, mert az ő magatartása dönti el a dráma cselekményét, s talán a darab sorsát is. A rendezés, — Csongrádi Mária munkája — kitűnő tem­póval indít. A jó dialógusok jól csattannak, kitűnő helyze­tek sora követi egymást, a sze­replők egyre bővérűbbek, a jól fejlődő drámában a falu élete zajlik színpadon, néha — Hil­dául Juhász László hisztérikus kitörésében — túl zajosan. Különösen a harmadik felvo­nást kellene letompítani. A félnótás Csana merénylete alig indokolja ezt a hangos felhá­borodást. Sok hűhóként hat egy félbolond . felelőtlen tette körül. S különösen a főszerep­lő, ez a céltudatos és bátor asszony, aki házassága hajótö­rése után tudatosan vállalja a vidéki élet viszontagságait is, nem viselkedik úgy, mint egy bakfislány — húsz évvel ez­előtt. Lám, percek múlva j máris a régi Ágnest láthatjuk a színen, amikor testben-lé- lekben átöltözve, bölcs okos­sággal mondja ki a dráma lé­nyegét: az embert is, miként a golyóálló üveget, addig ol­vasztják újra, amíg -olyan ke­mény nem lesz, mint a gyé­mánt ... A szereplők _ a tepsok igazolják, — tetszettek. Feleki Sárinak nem jelenthet nagy feladatot az okos asszony eré­nyei mellett az asszonyi bájt is megcsillogtatni. Rajna Mi­hály és Fenyvessy Balázs el­lentétes egyénisége jól érvé­nyesült kitűnő játékukban. Sallay Kornélia azonban túl- | ságosan aláhúzta intrikus sze­repét. Siménfalvi Lajos kitűnő sofőr vólt. Péter Pál viszont nehéz helyzetbe került a gyen­gén megírt párttitkár szerepé­ben. Annál élőbb volt Czéh Gitta falusi vígözvegye. Kádár Flóra üde, ifjú adminisztrátort formált, Zombori Kató vi­szont üde öregasszonyt. Csana hálás szerepében Nyerges Fe­renc remekelt. Molnár Aurél KULTURÁLIS HÍRADÓ Turistaszálló Pencen Április 15-én nyitja meg ka­puit Pencen a negyvenöt ven­déget befogadó menyecske-he­gyi turistaszálló. A festői kör­nyezetben épült turistaszálló­tól . (szállásátj napi 12 ft.) ellá­togathatnak a turisták a cső­vári vár romjaihoz, a híres vácrátóti botanikus kertbe, Vácra, és a festői Dunaka­nyar legszebb helyeire is. Hal körzeti, egy járási és egy megyei bemutató Vasárnap tovább folytatód­nak az ez évi kulturális szem­le bemutatói. Hat községben: Ocsán, Vácszentlászlón, Isasze- gen. Vámosmikolán, Póton és Galgamácsán körzeti bemuta­tókat rendeznek a környező falvak öntevékeny művészeti csoportjainak közreműködésé­vel. Püspökhatvanban az aszódi járás úttörőinek bemu­tatójára kerül sor. Foton, a Gyermekvárosban pedig a kö­zépiskolások szellemi öttusa vetélkedőjének megyei döntő­jét rendezik meg. Egon Erwin Kisch évforduló A Csehszlovák Kultúra és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége ma délután hat órai kezdettel emlékünnepsé­get rendez Egon Erwin Kisch halálának 15. évfordulója al- Icalmából, a Csehszlovák Kul­túra épületében. Ira Micik a Jó emberek kö­zött című szovjet film egyik főszereplője. Tsz kulturális szemle Vasárnap, március 31-én Cegléden, a művelődési ház­ban rendezik a helyi termelő- szövetkezetek öntevékeny mű­vészeti csoportjainak nagysza­bású kulturális bemutatóit. A délután két órakor kezdődő műsort Varga Gábor, az MSZMP városi bizottságának munkatársa nyitja meg. A mű­sorban fellép többek között a Kossuth Termelőszövetkezet (Aljuskín: A béke hadserege), a Lenin Tsz (Milyen az an- j gyali feleség), a Táncsics Tsz (Wattson professzor születés­napja), a Vörös Csillag Tsz (Dihovicsnij: Az utolsó ablak) és a Dózsa Népe Tsz (Kaj­mán: Félelmetes vőlegény) színjátszó csoportja, valamint a szövetkezetek szavaiéi, né­pi táncosai, énekesei. Elméleti konferencia Április végén Csömörön mutatják be A Bing-bing fegyház foglya című román filmszatírát. Április 1-én és 2-án a buda­pesti Kossuth Klubban kerül j sor a főhivatású népművelők j első országos elméleti konfe- j renciájára. Előadó: Szili Géza, ! az MSZMP Központi Bízott- j sága ipari és közlekedési ősz- j tályának helyettes vezetője. ÚJABB PETI-FILMEK A Pannónia Filmstúdióban Macskássy Gyula és Várnai j György a múlt évben ked­ves hőssel, Petivel ajándékoz­ta meg a mozilátogatók if­jabb korosztályát. A követ- j kezd hónapokban a kisfiú újabb kalandjairól láthatunk filmeket. Az egyik készülő újdonság, amelynek címe Peti és az űrhajózás, egy űr- | utazásra kíséri el Petit és el­választhatatlan barátait, Ka- j tit és Félix kutyát. { A virágos növények sok millió év alatt kialakult törzs- fejlődéséről „élő térkép’’ ké­szült a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjében. Itt hozták létre a világ első fejlődéstörté­neti növényrendszertani gyűjteményét. Tudományos alapját a legmo­dernebb növényrendszertani elgondolások képezik, kivite­lezése viszont a laikus érdek­lődők számára is áttekinthető­vé, érthetővé teszi a növé­nyek rokonsági viszonyait és törzsfejlődésük folyamatát. Bgy kis domb két és fél holdnyi területén a lágyszárú növények csaknem száz csa­ládjának több mint 5000 faját gyűjtötték össze. A domb csú­csán a legrégibb fejlettségi tí­pust képviselő boglárkaféléket helyezték el, innen sugáralakban terjednek szét a legősibb virágos­növényekből kialakult ágazatok, s ezeknek a fejlődéstörténet során egymást követő család­jai. Az évelők most tűnnek elő az olvadó hótakaró alól, az egy éves növényeket tavasszal ültetik ki. Közép-ázsiai rebar­barák, trópusi édesburgonyák, télálló kaktuszok, az afrikai kai zsebkönyvben érdekes ada­tok láttak napvilágot. A kü­lönböző felsorolások Magyar- országot is emlegetik itt-ott — ezekből idézünk néhány pél­dát. A legtöbb házasságot a Szov­jetunióban kötik. Magyaror­szág az előkelő nyolcadik he­lyet foglalja el. A válások száma - Egyiptomban a legma­gasabb. a második „helyezett” az Amerikai Egyesült Álla­mok. a harmadik pedig Ma<- gvarország. Hogy komolyabb eredményekkel is „dicseked­jünk”: sokán járnak az or­szágban moziba — a világ- ranglistán itt a hetedik helyet A statisztikusok érdekes törvényszerűséget fedeztek fel a születések, a házassá­gok és a halálozások idő­pontját illetően. A sok évi átlag szerint hazánkban a legtöbben a tél végén és a tavasz elején születnek. Feb­ruárban és márciusban 10— 12 százalékkal nagyobb a szü­letések száma, mint a többi hónapban, október és decem­ber között viszont csendesek a szülőotthonok. A házasságikötő termek no­vemberben bonyolítják le a csúcsforgalmat. Már most teljes biztonsággal tudják a statisztikusok, hogy az idén is szüret után lesz a leg­több esküvő, mert az el­múlt években eddig mindig így történt. A novemberi menny egz ők száma rendsze­rint 40—50 százalékkal is meghaladja a sok évi átlagot. Persze, ez a szabály sem örökérvényű. A társadalmi változások még a házasság- kötések menetrendjét is módosítják. A millenniumi időkben nem a szüret után, hanem a nagy farsangi kar­neválok mámorában hang­zott el a legtöbb boldogító igen. Gondolkodási idő nem sok lehetett, mert az egy­kori feljegyzések szerint a századforduló fiataljainak zöme már februárban meg­tartotta esküvőjét. A máj kor ifjúsága is egyre kevésbé várja meg a szüret végét. A novemberi házas- j ságkötések száma évről évre lassan csökken. Egészen ha­tározottan megugrott azon­ban az augusztusi grafikon, jelezve, hogy az üdülés: idény mind több esetben az anyakönywezető előtt ér véget. Jóval nehezebb megváltoz­tatni a halálesetek törvény­szavannákon honos elefántfű, a paradicsom dél-amerikai vad rokonai és más pgzóták mel­lett itt van sok „jó ismerő­sünk" is: liliomok, szegfűk, violák és más kerti virágok. A legtetszetősebb, nagy szí­nes virágú növényeket azon­ban „mellőzés” érte a rend­szertani gyűjteményben: va­lamennyiek az élő térkép bel­sejébe, a fejlődéstörténet ko­rábbi fokának megfelelő rész­re került. A legújabb rendszertani felfogás szerint ugyanis Tavasszal az IBUSZ-nál is megpezsdül az élet. Ezekben a hetekben már 17 különböző útvonalon több mint 140 ki­rándulást szervez az IBUSZ a baráti országokba. Az igazi „hajrá” azonban május elején következik el. Akkor a szocialista országok­ba szervezett kirándulások választéka az addiginak két és félszeresére nő. Július elejéig 42-féle út­vonalon ismétlődnek meg különböző időpontokban a foglaljuk ej Ausztria, az NDK, a Szovjetunió, Anglia, Olasz­ország és Ausztrália után. A könyvolvasás statisztikája sem kedvezőtlen. A legtöbb köny­vet évente a Szovjetunióban bocsátják ki, és az Amerikai Egyesült Államok — évi 15 000 művel — csupán az ötödik. Az egy lakosra jutó új könyvek aránya viszont Magyarorszá­gon sokkal jobb — évente 3000 könyvet adnak ki —, mint Amerikában. Végül egy adat: Európa hatodik leghosz- szabb hídja ugyancsak Ma­gyarországon. Budapesten van: az Arpád-híd, amely 928 mé­ter. szerűségét, a márciusi ha­lálozások viszonylag nagy számát. Az átlagosnál na- j gyobib mérvű, kora tavaszi j halálozások egyetlen ellen- j szere a légzőszervi megbete- ; gedések megelőzése és sike­res gyógyítása. nem ezek a növények a legtökéletesebbek, legfejlettebbek, hanem azok, amelyek sok apró, rendszerint jelentéktelen színű, alig észre­vehető virágjukban sok magot teremnek, s így nagyszámú utód létrehozására képesek. Ezért a legyezőformájú gyűj­temény szélén, a legfejlettebb növények helyén, nem a szín­pompás, csábító illatú virágok láthatók, hanem a szerény útifüvek, a legelőket borító gyepfüvek és az oly gyakran szidott csalánfélék. A Szovjetunióba 10, a Német Demokratikus Köztársaságba 13, Románia területére pedig ötféle különböző programot dolgoztak ki. A csehszlovákiai és lengyelországi — nagyrészt mindkét országot bejáró — társasutak pedig 14 kü­lönféle útvonalon bonyolód­nak le, A turisták számára azonban talán az egész év legkelle­mesebb meglepetése a május 1-e után induló külföldi autó­buszkirándulások részvételi díjának csökkentése. Az árle­szállítás természetesen a már meghirdetett utakra is vonat­kozik. Ez az ármérséklés általá­ban 100—200—30« forintot is elér. Az egyik legszebb csehszlová­kiai kirándulás részvevői pél­dául, akik hét nap alatt meg­nézik Pozsonyt, Brünnt, Prá­gát, Karlovy Varyt, Marians­ke Laznet, Plzent, stb., ezen a réven most körülbelül 200 fo­rintot takarítanak meg. A poznani vásár megtekintése a magyar turistáknak tavaly még 2300 forintba került, az idei nyolcnapos, a Vág-völ- gyén. Ostraván, Wroclawon, Krakkón és a Cseh-Tátrán át­vezető körutazással összekap­csolt vásárlátogatás ára 2000 forint körül lesz. Az árleszál­lítás minden olyan kirándu­lást érint, amelyet legalább részben autóbuszon bonyolíta­nak le. Az IBUSZ növelte az idén a Nyugat felé irányuló idegenfor­galmat is. A jelentkezések a tavaszi utakra természetesen már le­zárultak. s így előrelátható, hogy a most következő hóna­pokban számos magyar turista keresi fel Ausztriát, Francia- országot, Hollandiát, Görögor­szágot és Olaszországot, még­pedig szintén a tavalyinál je­lentős mértékben alacsonyabb részvételi díj ellenében. (MTI) A befalazott borbélyműhely Csaknem két­ezer ember la­kik Pilisszántón, de a községben nincsen borbély. Tavaly óta. Ak­kor ugyanis Dió­szegi Péter bor­bélymester meg­unta a maszek- ságot, beadta az iparát és belépett a Pilisvörösvár és Vidéke Vegyes Kisipari Terme­lőszövetkezetbe. Műhelyét pedig becsukta. öz­vegy Frisala Már- tonnétól bérelte a helyiséged, és az asszony azt nyom­ban birtokba vet­te, bár a Szent­endrei Járási Ta­nács a kisipari szövetkezetnek utalta ki, hogy ismét borbélymű­helyt nyisson benne. A kiutaló határozatot Fri- saláné megfel­lebbezte, a me­gyei tanács dön­tését azonban be sem várva, a mű­hely utcai ajta­ját befalaztatta, és átadta lakás céljára leányá­nak, aki éppen akkor ment férj­hez. A megyei ta­nács, tekintve, hogy borbélymű­helynek alkal­mas másik helyi­ség nincs a köz­ségben, a felleb­bezést elutasította, hiszen Pilisszán­tó lakosságának elsőrendű érde­ke, hogy hely­ben is legyen bor­bély. özvegy Fri- saláné viszont ezek után sem volt hajlandó a lakószobává át­alakított műhelyt átadni a kisipari szövetkezetnek. Ezzel közületi szerv jogerős ha­tározatának vég­rehajtását akadá­lyozta meg, amiért szabály­sértési eljárás in­dult ellene. A szabálysérté­si előadó enyhítő körülményként mérlegelte, hogy özvegy Frisala Mártonné lányá­nak valóban jo­gos a lakásigé­nye, de még sem jogosíthatta fel arra, hogy ön­kényesen meg­szegje a hatóság intézkedését. A törvényességet mindenkinek be kell tartania. Ezért azután ezer forint pénzbírsá­got rótt ki reá. özvegy Frisala Mártonnénak sze­rencséje van, mégsem kell megfizetnie a bírságot, A kor­mány amnesztia- rendelete ugyan­is a szabálysér­tési ügyekben ki­szabott bírságo­kat is elengedi. Mégis sokba fog kerülni nelci, hogy figyelmen kívül hagyta a házában levő mű­helyre vonatkozó törvényes intézke­dést. Már az aj­tó befalaztatása sem volt költség- mentes. most pe­dig még a befala­zott ajtót is hely­re kell állítania a saját költségén. Erre ugyanis nem vonatkozik az amnesztia tsz. e.) csoportos baráti látogatá­sok. Könyvek, filmek, válások Az új nemzetközi statiszta ­A TÉL VÉGÉN SZÜLETÜNK, ŐSSZEL HÁZASODUNK Az IBUSZ leszállítja a főidénybeii külföldi autóbuszkirándulások díját

Next

/
Oldalképek
Tartalom