Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-30 / 75. szám

imsT iiteiff 1963. MÁRCIUS 30, SZOMBAT Lépést tart-e Vác ipari fejlődésével a város kulturális helyzete ? A városi párt-végrehajtóbizottság ülése kai dolgozó tevékenyke­dik. A városi kultúrotthonban gátolta a munkát, hogy tíz év alatt hétszer volt igazgatóvál­tozás. A művelődési tanács részle­tes jelentést adott az iskolai oktató-nevelőmunka helyzeté­ről. Évről évre növekszik az általános és középiskolába be­íratott gyermekek száma. A város felnőtt, lakosaiból min­den tizedik ember — kétezer­nél többen — folytatja tanul­mányait általános- és középis­kolákban, főiskolákon. Az iskolán kívüli ismeretter­jesztő tevékenység fő bázisa a TIT, amelynek eredményes munkáját jellemzi, hogy a múlt évben 164 előadást szer­vezett a városban. Munkásakadémia öt he­lyen működik. öt nyelvtanfolyam, országjáró kirándulások szervezése, ki­állítások, városnézések igazol­ják tevékenységüket. A vita során Arany István, a városi tanács vb-titkára örömmel számolt be az ered- | menyekről. A hibák melleit nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a művelődési otthon­nak 300 bérlettulajdonosa van, a Vox Humana énekkar országos sikereket ér el, a na­pokban megnyílt az alsóvárosa cigányiskola és megnöveke­dett a zeneiskolába beíratot­tak száma. Szabó Zoltán, a DCM párttitkára hangoztatta, hogy a kultúrpolitikai munká­nál szem előtt kell tartani az ipari munkásság öntudatos tá­bora mellett, a meglevő kis­polgárságot, a nagy létszá­mú női munkaerőt foglalkoz­tató üzemeket és Vác sajátos helyzetét. Magyar András, a városi pártbizottság agit.- prop. osztályának vezetője ar­ról adott számot, mint sike- rül lépésről lépésre megvaló­sítani a város ötéves művelő­déspolitikái programját. A ce­mentmű művelődési otthoná­nak megfelelő műsortervet kell biztosítani. Most íölynak tárgyalások, hogy szerződést kötnék a fővárosi József At­tila Színházzal, állandó ven­dégszereplésre. Búzás Istvánná, a városi pártbizottság titkára szintén a fejlödés okozta gondokról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy az iparban mutatkozó előrehaladással lépést kell tartani a kultúrának is. Válaszolt a nagyszámú felszó­lalásra, majd a végrehajtó bi­zottság tizenegy fontos hatá­rozati javaslatot fogadott el a váci művelődéspolitikai mun­ka kiegészítéséről, megjavítá­sáról. (p. r.) Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Banner János egyetemi tanárnak, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem régészeti tanszéke ve­zetőjének eredményes mun­kássága elismeréséül 75. szüle­tésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Algériába utazott a Vasas Központi Művészegyüttese Pénteken reggel Algériába utazott a Vasas Központi Mű­vészegyüttes tánckara és népi zenekara. Az április 1-i algé­riai nemzeti felszabadulási ünnepen az oráni operaházban I ad műsort az együttesi. A szabó rongyos ruhája Végre bejön a vonal, hívom a postaigazgatóság Pest megyei Hírlap hivatalát. Néhány adatot szeretnék megtud­ni a lapterjesztéssel kapcsolatban, de közlik, hogy a hiva­tal vezetői máshová költöztek — ideiglenesen, Nosza, elő a telefonkönyvet, kikeresem az új hely, az óbudai III-as postahivatal számát, kihegyezem a ceruzám, tárcsázok — és a következő pillanatban jelentkezik a központ. Mon­dom. kit keresek — ám a kartársnő udvariasan és sajnál­kozva közli, hogy szegény Pest megyeiek szobájában egy­szerűen nincs telefon. S hogy más szobába kapcsoljon, az is körülményes, mert nagyon kevés készülék van az egész épületben. Mint újságírónak, bosszankodnom kéne, vagy némi rá­beszélés árán mégis telefonvégre kapnom a hivatal veze­tőjét. De nem teszem, mert azonnal felülkerekedik bennem az ember, a magánember, aki örül, hiszen a legszebb öröm a káröröm. Mert az én telefonkérelmemet néhány hónappal ez­előtt elutasította a posta — és hájjal keneget a tudat: lám a postán dolgozó postásnak sem adott telefont a posta. ★ Utóirat: A suszternak lyukas a cipője, a szabónak ron­gyos a ruhája, s hogy édesanyámat is említsem: valamire való pedagógusnak neveletlen a fia. De hogy egy postatisztnek ne legyen telefonja...?! <m. j.) A Váci Városi Pártbizott­ságnak sok irányú feladatot kell megoldania. A rohamosan iparosodó városban naponta jelentkeznek kommunális, vá­rospolitikai, mezőgazdasági, munkaerőgazdálkodási, közle- lekedési és egyéb problé­mák. A város politikai veze­tői mégis időt és módot talál­nak arra, hogy napirenden tartsák a kulturális gondokat is. Csütörtökön délután tár­gyalta még a városi pártbi­zottság végrehajtó bizottsága a helyi művelődési tanács je­lentését a város kulturális helyzetéről. A jelentés emlé­keztet arra, hogy a VIII. pártkongresszus minden eddi­ginél jobban hangsúlyozta a művelődéspolitikai munka fontosságát. A közelmúltban a város általános fejlődéséhez ké­pest a kulturális kérdések elhanyagoltsága volt a jel­lemző. Ennek szemléltető példája, hogy amíg a város milliókat költött más területek fejlesz­tésére; mindössze egyetlen új iskola épült Deákváron, bár az általános iskolai tanulók szá­ma időközben megkétszerező­dött. A végrehajtó bizottság ülé­sére meghívták a művelődési ház vezetőjét, a városi tanács titkárát és művelődésügyi osztályvezetőjét, a művészeti előadót s más érdekelt szemé­lyeket. A háromórás tanács­kozás és vita őszintén feltár­ta a hibákat. A város egységes kultúrpo­litikai arculatának kibontako­zását leginkább fékezi és aka­dályozza, hogy egyes pártszer­vek. gazdasági vezetők nem törődnek eléggé a VIII. kong­resszus célkitűzéseivel s nem tekintik a kulturális tevé- K<?ny,§ggei_a. .páht-. .Ás szakszer­vezeti munka fontos részének, így fordulhatott élő, hogy 1962-ben a Dunai Hajógyár 150 ezer forintos igazgatói alapjából 7 ezer forintot; a Tatarozó Vállalatnál 47 ezer forintból 17 ezer forintot s az Egyesült Izzó 80 ezer forintos igazgatói alapjából mindössze 2 ezer forintot fordítottak kul­turális, művelődési célokra. A Fortéban rendelkezésre álló keretnek több mint a felét sportolással kapcsolatos ki­adásokra fordították. Vácott a müvalődési intéz­ményekben jelenleg 360 pedagógus és 162 techni­^tilédl^íriar«? Kilenc új kocsi Az I-es számú Autóközleke­dési Vállalat ceglédi üzemegy­sége 9 új gépkocsival gyara­podott. Nemrég érkezett meg a telepre a 9 darab 4,2 tonnás billenő platós jármű, amellyel együtt most már 88 tehergép­kocsi áll a szállítók rendelke­zésére. KIVÁLÓ DOLGOZÓK A Ceglédi Élelmiszerk is ke­reskedelmi Vállalat több dol­gozója elnyerte a Kereskede­lem kiváló dolgozója címet. Jó munkája jutalmául Gróf Józsefet, a 7-es kantin vezető­jét, Zsadouy László ellenőrt, Patik Pál üzletvezetőt, Rátóti Dénes és Füréi János ihúsbolti dolgozókat tüntették ki a ki­váló címmel. Szépülnek az iskolák Albertirsán sokat áldoznak .az iskolák szépítésére. Tavaly a Te-ssedik Sámuel általános iskola B épületét renoválták, az idén a C épületre kerül sor. A felújítást 300 000 forint értékben végzik ei. MCaCTtaTOfige Százan az első hívó szóra A monori Uj Élet Tsz Jókai utcai központjában megélén­kült az élet. A íogatosok trá­gyát hordanak az udvarról. Sokan a tárolt burgonya fel­szedésével foglalkoznak, má­sok a kertészetben találnak munkát maguknak. Jellemző a munkakedvre, hogy Nagy András, a közös gazdaság új elnöke első hívó szavára több mint százan álltak munkába. Lebontották a kéményt Üllőn 80—100 éve állt egy malomkémény. A malom gé- * peit ,a háború alatt elhordták.. Az épületét azóta a Termény­forgalmi Vállalat raktárnak használja. Nemrég a tanács- házán úgy döntöttek, hogy az öreg kéményt lebontják. Pin­tér Béla kőművesmester tár­sadalmi munkában vállalko­zott a kémény eltávolítására. Két fiával együtt hozzá is lát­tak a 35 méteres kémény ki- döntéséhez. A döntés mozza­natait a televízió is megörökí­tette. A társadalmi munkások rövid idő alatt, rendkívül ügyesen eleget tettek vállalt, feladatuknak. A közönség és a művészek egymásra találtak Magyar évszázadok dalban, versben címmel irodalmi estet rendezett Szobon a földműves- szövetkezetek járási központja \ a könyvbarátmozaalom kere- < tében. Mint Kása Gábor meg- j nyitójában mondotta, a műsori célja, hogy ízelítőt adjon öt i évszázad legszebb magyar da- j Iáiból és verseiből. A műsor összeállítói és egy-: ben előadói — Béres Ferenc j énekművész és Surányi Ibolya \ előadóművész — táblás ház j előtt léptek dobogóra. Gondos \ felkészülés után vállalkoztak a j nagy feladatra, hogy öt évszá- j zad költői anyagából a legjel- \ legzetesebb alkotásokat vá-; laszthassák ki kétórás műso-! rukhoz. A közönség igen nagy j tetszéssel fogadta a művészi i tolmácsolásban elhangzó dalo-i kát és költ'ményeket. A mód-j szer is feltétlenül követésre méltó, mert szórakoztatva nyújt irodalmi ismereteket. A legfiatalabb költőnemze­dék egyik igen tehetséges tag­ja. Kiss Dénes, a Porba rajzolt szobafalak című verseskötet szerzője adott szemelvényeket költői terméséből. Gazdag gondolati tartalmú lírájával egycsapásra „belopta magát” az igényes és a szépségre fo­gékony szobi közönség szivébe. A hangulatos műsort könyv­Hármasikrek születtek Baján A bajai kórházban hármas 1 egy kisfiúnak — adott életet 1 ikreknek — két kislánynak és - a napokban Harkai Ferencné __________________29 éves fiatalasszony, a Bajai Állami Gazdaság sertésgondo­zójának felesége. Harkaiéknak egyébként már két gyerme­kük van, s most egyszerre hét­re szaporodott a család tagjai­nak száma. Az édesanya és a három újszülött jó egészség­nek örvend. (MTI) Több mint négymillió holdra terjesztik ki idén a vegyszeres gyomirtást A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­latának vezetői és a növény­védő állomások igazgatói, fő- agronómusai értékelték az el­múlt időszak munkáját, meg­vitatták a soron következő nö­vényvédelmi feladatokat. Nagy Bálint, a növényvédelmi szol­gálat igazgatója tájékoztatásul elmondotta, hogy az utóbbi né­hány év alatt a magyar nö­vényvédelmi hálózat gyors iramban fejlődött, s javult a munkák minősége, hatékony­sága is. A munkakapacitás nö­vekedésére jellemző, hogy például az 1961. évi 1.9 mil­lió holdról az idén több mint 4 millió holdra nő a vegysze­res gyomirtással kezelt terü­let. Az ország növényvédelmi gépparkját idén 800 nagy telje­sítményű motoros permetező­porozógéppel. és 7000 kisgép­pel bővítik. A kisgépek vásár­lására — a tervek szerint — jelentős árkedvezményt adnak. (MTI) Mindenkinek jut a segélyből Mint mindenütt, a Nagykő­rösi Láda gyárban is gyak­ran panaszkodnak az embe­rek, hogy nem azok kapnak segélyt, akik rászorulnak, hanem azok, akik jobban bírják hanggal. Az igazság viszont az, hogy a vállalat­nál roppant körültekintően mérlegelik: kinek adhatnak támogatást és kinek a kéré­se indokolatlan, öttagú bi­zottság foglalkozik a segélye­zéssel. Rendkívül alapos kör­nyezettanulmány előzi meg a döntést. A bizottság tag­jai meggyőződnek róla, hogy a segélyt kérő milyen anyagi helyzetben él és kérése jo­gos-e. Segélyt egyébként na­gyon sokféle címen utalnak ki a dolgozóknak. Házasság- kötés, betegség, temetkezés, vagy szülés esetén — mint ismeretes — joggal kérhet­nek anyagi támogatóst a dol­gozók. Jellemző a ládagyár körültekintő szociális mun­kájára, hogy 1962-ben csu­pán egyetlenegy esetben uta­sítottak el segély iránti ké­relmet. A szakszervezet havi segélykerete 3500 forint. A teljes összeget természete­sen nem merítik ki, átvisz- nek belőle bizonyos hánya­dot a következő hónapra, hogy mindig több pénz fö­lött . rendelkezhessenek. A múlt év végén például mint­egy • 9SÖ0.,..forint : segélyt-.osz­tottak szét karácsonykor a legjobban rászorult 41 dol­gozó között. Az elmúlt év­ben a ládagyár egy-egy se­gélyezettjére 299 forint jutott a keretből. Új melegágy épül a tsz-ben A nagykőrösi Petőfi Ter­melőszövetkezet III. üzem­egységében 8 nap alatt fel­építettek húsz 1060 ablakos melegágyat. Tizenöt lelkes tsz-tag dolgozott reggeltől es­tig. Az új melegágyakban 25 hold öntözött területre szükséges cecei paprikapa­lántát nevelnek majd. Ezen­kívül 20 hold öntözéses ubor­kát és 8 hold korai burgo­nyát vetnek az idén. Egy másik melegágyban az 50 holdas paradicsomföldre szük­séges palsntamennviséget ne­velik a tsz-tagek. Patay Árpád muzeológus az erdészeti, halászati, vadászati, borászati és gépesítési gyűjte­ményeket mutatta be szaksze­rű magyarázatokkal. A városligeti Gundel Étte­remben közös ebéd volt, majd a Károlyi-palotába-n levő Pe­tőfi Múzeumban, illetve a Nemzeti Galériában tettek lá­togatást. A Nemzeti Galériában őr­zött műalkotásokat Csengery- né Nagy Zsuzsi műtörténész mutatta be a vendégeknek. Különösen Székely Bertalan műveit nézegettek nagy ér­deklődéssel, amiben volt né­mi lokálpatriotizmus is, hi­szen a gödöllői járás jogos büszkeséggel hivatkozhatik arra, hogy a nagy művész utolsó évtizedeit a járás egyik szép fekvésű falujában, Szá­dén töltötte, ahol műterme volt, és amelynek temető­jében nyugszik. A Petőfi Múzeum termein. Vayerné Zibolen Ágnes iro- datomtörténész vezette végig a látogatókat és tartott lel­kes előadást Petőfiről, Jó­kairól, Adyról, Juhász Gyu­láról, Radnóti Miklósról, Jó­zsef Attiláról, meg a magyar Pantheon többi nagyságá­ról, akiknek emlékeit őrzi ez a múzeum. A gödöllőiek megiüetődve nézegették a kiállított eredeti kézirato­kat, rajzokat, fényképeket, áhítattal simogatták meg egyesek a Pilvax kávéház egykori kerek márványasz­talát, amely körül Petőfi, Jókai. Vasváry és a már­ciusi ifjúság többi vezetői vitatták meg a szabad jöven­dőt. A szabadságharc emlékei­nek hatására a társaság né­hány tagja a történelmi ne­vezetességű Pilvax kávéház helyén levő eszpresszóba lá­togatott el. köztük a gödöl­lői Petőfi Tsz két tagja is. Csata Sámuel elnökhelyettes és G. Körösi Sándor vezető­ségi tag. — Nagyon szép. nagyon ta­nulságos volt ez a kirándu­lás — mondták őszinte áhítattal — igazán örülünk, hogy rászántuk ezt a napot. Megérte. Sok olyat láttunk és hallottunk, aminek nagy hasznát vehetjük odahaza. Megláttuk az összefüggést a tudományok, az irodalom, a művészetek és a mi hivatá­sunk. a földművelés, a me­zőgazdaság között. Hazaér­kezve, elmondjuk társaink­nak mindazt, amit tapasz­taltunk. Bizonyosam lesznek sokan, akiknek kedvük tá­mad. hogy ck is megláto­gassák ezeket a szép intéz­ményeket. Csala Sámuel még ezt is hozzáteszi: — Én talán annak örülök legjobban, hogy ilyen közel kerülhettem most Petőfi Sándorhoz. akiről már ed­dig is nagyon sokat tud­tam. jól ismerem verseit, életét, de most. hogy keze- vonáset is láthattam, hogy megérinthettem az asz'alát. mintha egészen megeleve­nedett volna számomra. Ugyanilyen ]elkes áhitat_ tál és örömmel beszélnek a kirándulásról a többiek is, ami annak bizonyítéka, hogy a kezdeményezés helyesnek bizonyult és példamutató le­het a megye többi járása számára is. Ml. I. ! kiállítás és könyvtombola egé­szítette ki. »XWXVXXWWXN X XXX.X. W’WXXXX'VXX'V wvxx 1/lfluzeumlátocjci tdóon velődési állandó bizottság el­nöke, célja az volt, hogy a me­zőgazdaság és a művelődés dolgozói személyes tapasztala­tok útján győződjenek meg a korszerű nagyüzemi mezőgaz­daság és a művelődés eleven összefüggéseiről. A Mezőgazdasági Múzeum­ban először az állattenyésztési osztály gazdag kiállítását • te­kintették meg. Itt Túli György- né tudományos kutató kalau­zolta végig a kiállítási termek­ben a gödöllőieket, akik nagy érdeklődéssel hailgatták szak­szerű magyarázatait és tájé­koztatóját. Az állattenyésztési gyűjtemények megtekintése után a múzeum ..mozí‘-jában két tanulságos filmet vetítet­tek le számukra, az első a nagvüzemi növényvédelem gé­pi berendezéseit mutatta be. a másik pedig egy Sopron me- gvei termelőszövetkezeti köz­ség életéről, küzdelmes indu­lásáról és fejlődéséről készült. A két film lepergetése után a társaság az épület gó­tikus részébe vonult át, ahol ^ Csütörtökön déleiött 10 órakor mintegy hatvantagű társaság jelent meg a városli- J geti Vajdahunyad vár széles £ bejáratánál, a Hazafias Nép­front gödöllői járási bizottsága f s a járási tanács végrehajtó £ bizottságának művelődési osz- fálya által rendezett tanulmá- '/ nyi kirándulás résztvevői. 2 Azért jöttek, hogv megtelcint- $sék a Mezőgazdasági Múzeu- %mot, a Petőfi Múzeumot és a %Nemzeti Galériát. Részt vettek a mindenképpen hasznos és ^tanulságos kiránduláson a já- rási és községi tanácsok me- ^ zőgazdasági és művelődési ál­dandó bizottságainak tagiai, a £ járás KISZ-szervezeteinek. s ^ a nőtanácsok képviselői, a já- ^ rás területén működő könyV- j tárak és művelődési otthonok ^ vezetői. Bíró Ferenc, a járási 2 TIT alelnöke. valamint Vályí ^Nagy Dezső művészeti előadr áis. A kezdeményezők: dr, Gá­íbor Gyula, a iárási tanács mű- '/ '/ velődési osztályának vezetőie ^ Tóth P,e~sö könyvtáros és dr f Mogyorós István tanár, a mű­sonló küldemény indult út­nak Algériába, Argentínába, a Dominikai Köztársaságba, Ja­pánba. Thaiföldre. Új-Zéland- ba. A,- cserénél főleg a ritka fafajok iránt érdeklődnek, s hazánkból a legtöbb mintát a híres kámoni arborétum fenyő- gyűjteményéből kérték. (MTI) Az Erdészeti Tudományos Intézet részben az új erdőtele­pítéseknél is használható faj­ták felkutatása érdekében, részben a tájékozódás és is­meretterjesztés céljából 42 ország tudományos intézeteivel alakított ló magcserét. Egy év alatt 1133 mintát küldtek el és 1082 minta érke­zett. Erdei magvakat tartalma­zó csomagot küldtek többek között a Dél-afrikai Unióból, Finnországból, Kanadából, Mo- nacóból, Svédországból, s ha­Negyvcnkét ország a cserepartner

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom