Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-13 / 60. szám
1963. MÁRCIUS 13, SZERDA r*sT ilEGVZI y/CírlaD HŐSI KÜZDELEM A VÍZZEL A MEGYE FALVAIBAN (Folytatás az 1. oldalról) országutat két helyütt is át kellett vágni. Nagpkátán szintén házak állnak a vízben. Szentlörinc- kátára csak Jászfelsőszent- györgyön, Szolnok megyén át lehet bejutni. A falu közepén pillanatok alatt kiderült, hogy a Zagyva áradásáról érkezett hírek túlzottak voltak. A Zagyva valóban áttörte mintegy fél kilométeren gátját, de nem Szent- lőrinckáta. hanem a túlsó part irányálban. Ezzel szemben a faluban a Mérges és az Er nevű patak váratlan felduzzadása okoz nehéz helyzetet. A falubeliek szerint délelőtt még semmi jelét nem látták a közeledő veszélynek. A késő délutáni órákban azon/ban egymás titán kellett kiüríteni a Pusztamonostorra •vezető úttól északra levő házakat, s miután az úttestet átvágták, a víz a község déli részén keres magának kiutat. Az út átvágásánál ott van a falu apraja-nagyja, kint van a nagykátai járás pártbizottságának titkára és tanácselnöke * és dolgoznak a faluban a honvéd robbantó különítmények is. Útban visszafelé,' Budapest irányában, váratlan akadályra bukkantunk, Tápiósüly határában, ahol a Tápió alig másfél óra alatt átlépéssel fenyegeti a betonhidat. A község szélsó házait rendkívül gyorsan elöntötte. Az esti órákig nem láttuk jelét annak, hogy a községi tanács intézkedett volna. Ugyancsak nehéz helyzet alakult ki a mendci vasúti aluljárónál a gépkocsik számára. A lefolyás nélküli aluljáróban mintegy 100—150 méter hosz- szan fél méternél magasabb víz gyűlt össze, amelyen csak az autóbuszok és a nyersolajmotoros teherautók tudnak áthaladni. A benzinmotorú tehergépkocsikat és a személykocsikat — akárcsak a miénket — a közeli termelőszövetkezet két vontatója húz?a át a vízen. Mende községben egyébként vízben áll néhány lakóépület .és az iskola, amelyben a tanítás éppen ezért szünetel. F. A. san és eredményesen lehetne elvégezni. A vasárnapi és a kedden megindult esőzés újabb áradással fenyeget Érdligeten. A íőároktól nyugatra eső lakott részen ugyanis a víz egyre jobban felgyülemlik, s mivel a főárokba nem foly- hatik, újabb házsorokat fenyeget elöntéssel. Ezen ideiglenesen úgy lehetne segíteni, ha az itt felgyülemlett vizet szivattyúk segítségével sürgősen átemelik. Az Ígért szivattyúk azonban még mindig nem jelentek meg. s ha ezen a területen további késlekedés mutatkozik. a hatóságoknak újabb házak kényszerű kilakoltatásáról és családok elhelyezéséről kell majd gondoskodnia. (p. P) Harc a Bentával és a Zámorral Tárnokligeten A nagy hó után olvadás, eső. s ismét derült idő következett. A DCM építése közben gondolni kell a felgyülemlett csapadék levezetésére is. A munkások az utat tisztítják meg a felgyülemlő víz előtt Az elhanyagolt főárok súlyos gondot okoz Érdligeten gyülemlett hatalmas tó vizének lefolyását jelentősen meg lehetne gyorsítani. Ezt a munkát pedig, igen gyor— Délben mindig apad — ezt mondják az emberek, s ezt mondja Perlaki Tamás, a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság technikusa, aki főnökével, Radványi Rudolf mérnökkel együtt a tárnoki árvíz- védelmet irányítja. — Reggel és délben apad, de délutánra, a felmelegedéssel, ismét magasabbra szökik a vízszint. A nyaranta száraz medrű Benta patak most árad. Másfél-két méter a medrében a víz; s hiába kotorták, szabályozták nemrég, sok helyütt átlépte a töltést. De árad a még kisebb, a még jelentéktelen patak, a Zá- mor is. És a Lavicska-íorrás halkan csörgedező vízcsíkja helyett most szennyes, hömpölygő áradat zúdul a mederben, s amerre utat talál. A balatoni műúton víz. A tárnoki bekötő úton víz nyoma. A két patak közül a Zá- mor van magasabban, a bekötő útnak a Zámor felé eső oldalán gátat emeltek. De a délutáni áradás nem sokat törődik a gáttal. A Benta vízszintje is felszökik, még magasabbra, a Benta és a Zámor semmivel nem törődve összefolyik. S a közéjük ölelt Tárnoki igsten egyre-másra áznak be, telnek, meg vízzel a házak. faluvégre sietett. Ott, a Bécsi út mellett vigasztalan volt a helyzet. Valahonnan a Dobogókő felől bömbölve rohant alá az ár, s a csaknem kétszáz méter • magasan fekvő hegyvidéken, ahol emberemlékezet óta nem láttak ennyi vizet egyszerre, most szabályszerű árvíz fenyegetett. — Azonnal segíteni kell! — mindenki erre gondolt. — De hogyan? — hangzott azonnal a válasz. A község vezetői s mindazok, akik ott voltak, a saját szemükkel látták, hogy nem babra megy a játék. Látnivaló volt. hogy itt már csak csónakkal, komoly vízijárművel lehet megmenteni a bennrekedt családokat. De a hegyek között nincsenek csónakok. Honnan az ördögből kerítsenek? Súlyos percek, negyedórák teltek el a gyötrő kérdés súlya alatt. A telefonon kért segítség is nagyon kérdéses volt. Vajon honnan és hogyan lehetne felcipelni a hegyek közé rohamcsónakokat? S ekkor nagyszerű ötlete támadt az elnökhelyettesnőnek. Sürgős telefont menesztett a közelben levő szovjet alakulathoz. Kétéltű, szárazon és vizen járó gépkocsikat kért. Emberéletről van szó! — hangsúlyozta. Nem kellett kétszer szólnia. A szovjet parancsnok beosztottjaival tüstént Solymárra sietett. Villámgyors terepszemle, s máris röpült a parancs az alakulathoz: — Két kétéltű azonnal irv- dúljon az elöntött területre! A továbbiakról pedig csak annyit, hogy barátaink, miután az Okányi-családot is kimentették szorongatott helyzetükből, forró kézszorítással így búcsúztak: — Ha baj van, szóljatok máskor is. Eljövünk, segítünk ... (— iron) Már hatvan kilakoltatás. Az iskola, a kultúrház, az MHS helyisége, a rokonok adnak otthont az otthon nélkül maradt embereknek. A Benta laposában kedd délelőtt dőlt össze az első ház, egy vályogház. Délután a második. Órák kérdése, hogy még újabb három-négy ház is beomoljon. Terepjárók, teherautók, darusgépkocsi — a honvédség járművei. Fáradt műszaki katonák mentik az értékeket, rakják a gátat. Az érdi rendőrőrs parancsnoka három napja nem volt otthon. — Néhány órára ágyba parancsoltam a tárnoki körzeti megbízottat — mondja. Katonák, rendőrök, a tanács vezetői, dolgozói, vízügyisek, a község lakói. Ahol lehet, segítenek. Vigyáznak a rendre és megmondják a munkából éjszaka hazaérkezőknek, hogy napközben hol kapott hajlékot a kilakoltatott család. A nyáron nyomnyi patakok most önnön nagyságuktól megrészegedve bőgnek, tajté- koznak. A Benta elmosta egy köhidját. A budai hegyekben még sok a hó, s néha az eső is esik. De még sok minden menthető- És a fáradt emberek kondidul. tóméftyeb-Öolgóznakj 5 (m. j.) Ha kell, máskor is eljövünk, segítünk A DUNA MELLŐL JELENTJÜK i|£ f f ,f J- r Mozdul a jég! Zuhog a víz a kis Dunát a nagy folyóval összekötő zsilipen át. A tassi zsilip telepvezetője, Balázs József naponta végigszemléli az árvízvédelmi berendezéseket. Most ezt jelenlheti Budapestre: a Dunánál minden rendben Lapzártakor, utolsó híreink között jelentettük tegnap, hogy Solymár külterületére váratlanul másfélméteres vízáradat zúdult. Miközben a szerkesztőségi írógép kattogott, a kis hegyi faluban drámai perceket éltek jLftptsarialior jelentik ; Késő esti jelentés szerint Túrán 150 házat elöntött a víz. A mintegy egyméteres vízáradat elől a Belügyminisztérium ro- hamcsónak-százada, valamint honvédségi alakulatok mentik a házak lakóit. Hévízgyörkön ötven ház áll a vízben, itt is megkezdődött a kilakoltatás. Nem átmeneti jelleggel gok szerepét, fontosságát illetően. Ami a leginkább aggasztó: a téves nézetek a helyi vezetők körében terjedtek el. Ha a mélyére nézünk a problémának, kitűnik, hogy számos helyes intézkedés éppen az ő hibás felfogásuk miatt fenekük meg, nem éri el a célját. AZ AKTÍVAÜLÉSEN szóba------------------------ került, h ogy a termelőszövetkezeti vezetők többsége szívesebben biztosít tejet, tojást és egyéb terméket a tagságnak, mintsem takarmányt a háztáji gazdaságok részére. Miért van ez igy? Azért, mert a háztáji állatállománnyal rendelkező szövetkezeti gazda — amint mondják ezek a vezetők — „sohasem” elégedett, mindig „követelőzik”. Sokkal „egyszerűbb” tehát, ha a tagok nem tartanak állatot, mert így kevesebb a szövetkezet vezetőségének a gondja. Mások elismerik a háztáji gazdaságok nagy népgazdasági jelentőségét, de semmit vagy csak éppen keveset tesznek azok legnagyobb gondjának, a takarmányhiánynak a megoldására. Mások a háztáji gazdaságok „átmeneti” jellegét hangoztatják elsősorban, s céljuk az, hogy megingassák a szövetkezeti gazdák termelési biztonságát. A megyei pártbizottság ismételten kifejezésre juttatta, hogy a háztáji gazdaságokat nem átmeneti jellegűnek tartja, hanem minden segítséget megad a szövetkezeti gazdáknak ahhoz, hogy állat- állományukat a kwá.bbi szintre emeljék. A megye* ben következetesen végrehajtásra kerülnek azok a rendelkezések — takarmány, zöldtakarmány, legelő, pásztor biztosítása stb. — amelyek kedvezményeket nyújtanak a háztáji és egyéb gazdaságok tulajdonosai részére. A különböző rendelkezések betartásán kívül, érvényt szerez annak, a kétségtelenül célra vezető elvnek, amely szerint a háztáji gazdaságok állatállományának takarmányszükségletét elsősorban a szövetkezet közös földterületéről kell biztosítani. Felkarolja azokat a célravezető kezdeményezéseket, amelyekkel főként a ráckevei és az aszódj járások közös gazdaságaiban lehet találkozni, ahol is tömegtakar- mánnyal segítették a háztáji gazdaságokat. A KÖZELJÖVŐBEN a párt-------------------------- szervezetek taggyűléseinek, a szövetkezetek közgyűléseinek és a tanácsok üléseinek napirendjére kerül a háztáji, illetve az egyéb gazdaságok termelési bizottságának, termelésük növelésének fontos kérdése. Egyértelmű választ kapnak ezeken a nyilvános rendezvényeken a szövetkezeti gazdáik, egyéni állattartók, és mindazok, akiket érdekel, hogy a párt megszilárdítja a szövetkezeti gazdákat, és egyéni állattartókat hitében, termelési biztonságában. Nyugodtan vegyék igénybe az állam nyújtotta kedvezményeket, rendezkedjenek be minél több áru termelésére. Mihók Sándor l ett. hogy bevalljuk: erre államháztartásunk képtelen lenne, meg kell mondani, hogy éppen a helyes intézkedések hatására erre nem is lesz szükség. Amikor a háztáji és az egyéb gazdaságok szükségességéről és fontosságáról beszélünk, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az elmúlt esztendőben jelentősen csökkent ezek •árutermelése. Az előbb említett 40,8 százalékról egy esztendő alatt 28,5 százalékra. Az állatállomány is csökkent a gazdaságokban, s elgondolkoztató az, hogy a tenyésztés szempontjából rendkívül fontos tehén és kocaállomány kisebb, mint az előző esztendőben. Mi az oka annak, hogy a párt helyes politikája ellenére is csökkent a háztáji gazdaságok árútermelése? Kétségtelenül oka ennek az utóbbi két esztendő aszályos időjárása, amely nagyon súlyos takarmányhelyzetet teremtett. A szövetkezeti gazdaságok takarmánytermelése a közös állománv szükségletét is alig-alig biztosította, s ilyen körülmények között messze háttérbe szorult a háztáji állat- állomány. Ez az egyik oka — amely kétségtelenül igen nyomós — de legalább ilyen súly- lyal szerepel, hogy sok téves nézet — és még inkább gyakorlat — uralkodik ma is megyénkben a háztáji gazdasálatállomány. A nagyüzem: állatállomány gyorsabb ütemű fejlesztését azonban számos körülmény gátolja: így a férőhely, a tenyészállatok korlátozott száma, a takarmányhiány stb. Addig, amis; a háztáji gazdaságokban — a takarmány kivételével — minden feltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy árul adjanak, a közös gazdaságokban a beruházások csak lassan valósulnak meg és aí állati termékek egy későbbi időpontban jelentkeznek s piacon. Ezzel egyúttal válaszl is adtunk azoknak, akik lép- ten-nyomon azt hangsúlyozzák: azt a segítséget, amit az állam a háztáji gazdaságoknak nyújt, helyesebb lenne, ha a termelőszövetkezeteknek adná. A HÁZTÁJI gazdaságok sze----------!-----repe — az árutermelésen kívül — szinte felmérhetetlen a helyi igények kielégítésében. Kevesen tudják, hogy 1961-ben az összes felvásárolt árunak 40.8 százalékát — ezer forintban számolva — a háztáji és egyéb gazdaságok adták. Számadatokban nem is lehet kifejezni, hogy a helyi ellátásból milyen nagy részt vállalnak ezek a gazdaságok. Ezt csak akkor lehetne lemérni, ha központi készletekből kellene biztosítani ezt az árumennyiséget. AmelI AZ UTÓBBI hetekben több ; ----------------olyan rendelke( zés látott napvilágot, amely- j nek alapján a termelőszövet- (kezeti gazdák és az egyéni ; állattartók újabb kedvez- \ menyeket kapnak állatállo- I monyuk fejlesztéséhez. A j kedvezményeket részletesen í közölte a sajtó, az érdekel- ! tek tudomására hozza a fel- ; tételeket a tanács, az ak- I ciót lebonyolító állatforgalmi I vállalat, ezért ezúttal elte- ! leintünk azok részletesebb ! ismertetésétől. Helyette a ! háztáji gazdaságokat érintő ! fontos elvi és gyakorlati ; problémával foglalkozunk. : A megyei pártbizottság ! hétfőn tartott aktívaülésén ; mind a beszámoló, mind pe- ! dig a hozzászólók részletesen ! foglalkoztak a háztáji gaz- daságok szerepével, helyze- \ tével. A párt már évek óta ; hangsúlyozza, bogy a ház- ; táji gazdaságok rendkívül ! fontos szerepet töltenek be »népgazdaságunkban. Ha csak ja megyét tekintjük: a i szarvasmarha-állománynak ! több mint a fele a háztáji ! gazdaságokban található, a ; kocaállománynak Is köriilbc- ’• lül felét a háztáji gazdasá- j gokban találjuk. A baromfi- j tenyésztésben is a háztáji gaz- j daságok javára billen a mér- j leg. Amikor mindezt el- j mondjuk, hozzá kell tenni, j hogy a közös gazdaságokban 'is erőteljesen fejlődik az álAz érdi tanács vezetői az utóbbi napokban valóban dicséretre méltó lelkiismerettel és buzgósággal igyekeznek megtalálni azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak lennének arra, bogy a súlyos belvízveszélyt elhárítsák. A teljesen csődöt mondott vízlevezető „főárok” keleti oldalát több helyen átvágták, hogy a már elöntött házakról a vizet levezessék, a bá- nyagyu tacs-gvárba vezető út baloldalán nyúlgátakat emeltek, mivel pedig az óriási vízmennyiség lefolyását a Sárd utcán átvezető régi keskeny „híd” csak akadályozta, az áteresz két oldalát kiásatták és a régi építmény maradványait hétfőn kompresszor segítségével igyekeztek eltávolítani, hogy a víznek nagyobb lefolyást biztosítsanak. A viz lefolyásának legfőbb akadálya azonban — bármilyen komikusán is hangzik ez — maga a főárok. Ez az árok ugyanis — amely a Diósáig és csaknem Törökbálintig terjedő hatalmas, dombos terület egész víz- mennyiségét hivatott levezetni — olyan elhanyagolt állapotban van. hogy „feneke” már eddig is csaknem a föld szintjével volt egyenlő és így természetes, hogy a most felgyülemlett óriási vízmennyiséget nem képes befogadni. Ezen csak úgy lehetne most mór segíteni, ha egy vagy két lánctalpas markológép végigjárná a partját és kiemelné az árokban évtizedek folyamán felhalmozódott iszapot, szennyet, mocskot. Ha ilyen módon legalább megközelítenék az áros eredeti mélységét, a bányagvu- tacs-gyártól Érdligetig felát. Az embermagasságú vízözön oly gyorsan támadt, hogy a közeli téglagyár környékén lakó emberek már csak a házak padlására tudtak menekülni, A tanácsházán Tóth Sándor- né elnökhelyettes vette a jelentést. Azonnal a bajbajutott j
