Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-13 / 60. szám
PEST MEGYEI ± VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *™ -éP r w ^/Curlan AZ MSZMP P E S T MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM &RA 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 13, SZERDA LEGYEN A FŐVÁROS ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSKERTJE 260 hold telepítés Felemelt terv — Még nagyobb lehetőségek — a szentendrei járásban — A mi szőlő- és gyümölcstelepítési tervünk kissé nehezen alakult ki. A megyei szervek eredetileg mindössze hatvan hold gyümölcsöt szántak járásunknak, az ötéves terv egész időszakára — magyarázza Pis- kátor János, a Szentendrei Járási Pártbizottság titkára. — Még a novemberben megkapott tervünk is ennyit irányzott elő. Dicséretére váljék a járás vezetőinek, nem nyugodtak bele. Hogy is nyugodhattak volna, amikor a járás mezőgazdasági művelés alá vonható területének több mint negyven százaiéira — mintegy 7000 katasztrá- lis hold — kizárólag szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas! Ezt diktálják a domborzati viszonyok, az éghajlati adottságok, a fővárosi piacok közelsége, a járás üdülőjellege és a termelési tapasztalatok egyaránt. Egykorú krónikák szerint Szentendre környéke már az ezerötszázas években fejlett szőlő- és gyümölcskultúrájával szerzett magának hírnevet. Sajnos, egy háromszáz évvel ezelőtti filoxérajárvány pótolhatatlan károkat okozott a szőlőben, s ma mindössze 2350 holdon termesztik a járásban. Ebből adódik az a különös helyzet, hogy ez a természeti szépségekben bővelkedő, kedvelt üdülővidék gyümölcs- és szőlőszükségletét a távoli Kecskemétről és Nagykőrösről kénytelen fedezni. Csakhogy a hosszadalmas szállítás nem tesz jót a gyümölcsnek: mire Szentendrére ér, megtörik, megromlik. A járási pártbizottság és a tanács vezetői már az elmúlt év tavaszán felmérték a lehetőségeket, s megállapították, hogy az ötéves terv folyamán legalább 930 hold gyümölcsöt lehetne telepíteni. Hasonló következtetésekre jutott az a megyei műszaki bizottság is, amely a járásiak felterjesztésére felülvizsgálta az adottságokat. — Ilyen előzmények után kezdtük meg a harcot tavaly nyáron telepítési tervünk felemeléséért — mondja Kalo János, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. — A „harc” kifejezés nem annyira túlzás, mint gondolná. A tervmódosítást erősen hátráltatta az a tény, hogy az Ultetvényterv Vállalat nem tudta biztosítani a szükséges csemetéket. Végre mégis kaptunk tíz hold őszibarackot és hatvan hold diót. A helybeli községgazdálkodási vállalat elegendő mennyiségű csemetét juttatott volna — de akadályozta a bürokrácia. Szőlőoltványokat és gyümölcs- facsemetéket ugyanis csak az Ultetvényterv Vállalattól, vagy annak közvetítésével lehet vásárolni. S ebben az esetben addig folyt a vita. hogy kapjon-e csemeténként két forintot az említett vállalat a szentendrei községgazdálkodási vállalattól, vagy sem, amíg beállt a fagy s a telepítésre nem kerülhetett sor. így húzódott át az egész idén tavaszra, pedig ilyesmit ajánlatosabb ősszel végezni. — Ezen a hetven holdon kívül, március elsejei értesítés szerint, további százkilenc- ven hold gyümölcs és huszonöt hold szőlő telepítésére kaptunk lehetőséget. Az eredeti tervben 1963-ra előírt húsz holdnál mindenesetre jóval több. A lehetőségeknél viszont kevesebb. Hiába, eny- nyihez tud az állam — egyelőre — szaporítóanyagot biztosítani. Ghana már nem kéri a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésszakának összehívását Ghana állandó ENSZ-meg- bízottja közölte a Biztonsági Tanács elnökével, visszavonja azt a kérését, hogy hívják össze a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésszakát, s ezen vitassák meg a Lumumba volt kongói miniszterelnök meggyilkolásának körülményeire vonatkozó jelentést. 4 vadállományt is fenyegeti a belvízveszély Hogyan vészelte át apró- és nagyvadállományunk a hosz- szantartó és szokatlanul zord telet, milyen károkkal kell számolnunk, biztonságosnak mondható-e most már az enyhülés bekövetkeztével a vad helyzete? Ezekre a kérdésekre kértünk telefonválaszt Korecz Andrástól, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főelőadójától. — E pillanatban még nem rendelkezünk pontos adatokkal — hallottuk a vonal túlsó végéről, — mekkora kárt tett az apró- és nagyvadállomány- ban a tél, ezt most mérik majd fel vadásztársaságaink. Mindenesetre, ahol a szükséges óvintézkedéseket megtették, utakat törtek a nagy hóban, etetőket helyeztek ki, elesőget szórtak ki, ott jóval kisebb kárral kell számolni, mint ahol erről a vadásztársaságok megfeledkeztek. Biztonságos-« már az apró- és nagyvadak helyzete? Sajnos ezt még nem mondhatjuk, mert a sok helyütt fellépő belvízveszély most újabb nagy erőpróba elé állítja az erdők, mezők vadját. A vadászok most is sokat tehetnek, hogy megakadályozzák a további pusztulást. Tereljék át a veszélyeztetett területekről, vagy mentsék ki a vízzel körülzárt helyekről a vadakat a vadásztársaságok tagjai. Sok múlik azon, hogy e válságos időszakban mennyire óvjál? a határ féltett kincsét: a vadat. — A termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek mit szólnak a felemelt tervhez? — tudakolom. Megvallom, kérdésem mögött bizonyos hátsó gondolat húzódik. Egyik-másik járásunkban ugyanis előfordult, hogy a szövetkezeti vezetők húzódoztak a szőlő- és gyümölcstelepítési akciótól. — Még többet szeretnének! — válaszolja Piskátor János. — S ez természetes. Hiszen a hegyes-dombos talaj gabona- termesztésre nem előnyös, a megmunkálás magas ráfordítást igényel, s a terméseredmények nem a legjobbak. A szőlőnek és gyümölcsnek viszont kitűnő a talaj, megfelelő gondozással bőségesen fizet. Tudják ezt a termelőszövetkezeti tagod? és vezetők is. Éppen olyan jól tudják, mint azt, hogy a Duna közelében fekvő földek kiválóan alkalmasak öntözéses zöldségtermesztésre. Ebből következik közös vágyunk: járásunk legyen a főváros zöldség- 'és gyümölcskertje. Reméljük, idővel — az is lesz! ny. é. MUNKATÁRSAINK JELENTIK: HŐSI KÜZDELEM A VÍZZEL A MEGYE FALVAIBAN A dél felől érkező szubtrópusi eredetű enyheség, majd pedig az eső, tovább gyorsítja az olvadást, megyénkben is egyre elszántabban támad a hóié. Tegnap újabb helységekből jeleztek ár- és belvízveszélyt. Sokhelyütt elszánt küzdelmet vívtak és meg vívnak is a pusztító áradattal. A védelmi és a mentési munkálatokban nagy számban vesz részt a lakosság, a vízügyi szervek, a termelőszövetkezetek, államj gazdaságok, a honvédség és több helyütt a szovjet alakulatok. Kedd esti jelentések szerint továbbra is súlyos volt a helyzet Tárnok környékén. A megduzzadt Benta patak Sóskútnál is kiöntéssel fenyeget. A község vezetői úgy határoztak, hogy ha még továbbra növekszik a vízszint, átvágjál? a híd töltését. Ezzel öt házat áraszt el ugyan a víz, viszont tizenhárom lakóépületet megmentenek az áradattól. Ugyan- I csak nagy erőfeszítéseket kíván a lakosságtól az összegyü- lemlett víz Solymár és Budakalász környékén. Megyénk egyik legveszér*4,u>d és Turn hörngéhén össaefogott mindenki * Segít a honvédség » Érd- ügeti» tárnoki jelentés Támad a víz Tápióbicskén is A mélyedésben épült Tápióbicske alacsony utcáit elöntöt- ték a környék belvizei. Sok házba bezúdult a víz. A bajbajutottakat a községi tanács, a tűzoltóság és a termelőszövetkezet segítségével, kiköltöztette. v-! | ■% ~v i xff , A? i " í lyeztetettebb góca tegnap Túrán a Galga patak mentén alakult ki. Tetézy István túrái tudósítónk jelentése szerint váratlanul érintette a község lakosságát a hangosbemondó felhívása: árvízveszély fe- j nyegeti a községet. Százak' és százak ragadtak azonnal ásót, kapát, hogy elejét vegyék a pusztító áradatnak. A megfeszített munka ellenére sem tudták megakadályozni a medréből kitörő patakot. Mintegy harminc házat öntött el a víz. Ezen a helyen a községi tanács elrendelte a kiürítést. A turaiak az esti órákban tovább folytatták a küzdelmet a vízzel, segít ebben a munkában az aszódi helyőrség és ugyancsak részt vesznek a szovjet alakulatok. A hármas számú főútvonalról vezető túrái bekötő utat felrobbantották, hogy ezzel is megkönnyítsék a víz útját. Arról nem érkezett jelentés, hogy a megáradt Galga a környékén veszélyeztet-e más helységeket. Szombat óta a Pest megyei Tanácsnál külön belvízügyelet tart szolgálatot. Ledényi Gusztáv ügyeletes, akit tegnap este felhívtunk, elmondotta, hogy Cegléd környékén ismét súlyosabbra fordult a helyzet. Elöntötte a víz a Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyik tanyáját. Makacs küzdelmet folytat a város lakossága, karöltve a termelőszövetkezetekkel, honvédségi alakulatokkal a betörő víz ellen. Ugyancsak válságosra fordult a helyzet Vecsé- sen, a Halmi-telepen. Nemcsak az országút egy részét öntötte el a víz, hanem a vasúti töltést is fenyegeti. Itt a lakosság nyúlgótakat épít, s a vízügyi szervek nyolcvan embere dolgozik, szivattyúzza a vizet. Főt községben is veszélyeztet a víz. Az összegyűlt belvíz a Gyermekváros udvarára, sőt a községi tanács épületébe is betört. Járhatatlanná vált a Főt—Dunakeszi közötti út, és a főt—újpesti muutat is sok helyütt 15— 20 centimétemyi víz borítja. Dunaharasztin a Csepel Autógyár dolgozói segítenek a község lakosságának megfékezni a betörő belvizet. Szivattyúkkal távolitják el a házakba befolyt hóiét. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, együttműködve a helyi és a járási tanácsokkal, több helyütt a honvédségi alakulatokkal, mindent elkövet a pusztító árviz és a belvizek megfékezésére. (s. p.) A Galga völgyétől a nagy káiai Járásig Gergely Mihályt kiköltöztetik házából rnmmm Az Április 4 Tsz tehénistállóját a tagok nyúlgátakkal védik a belvíztől (MTI Foto, Fehérváry felv.) Tegnap délelőtt riasztó hírek érkeztek Szentlörinckátá- ról, hogy a Zagyva áttörte gátját és elöntötte a falut. A megyei tűzoltóparancsnok azonnal a helyszínre sietett. Vele tartott szerkesztőségünk munkatársa is. Az előzetes értesülések szerint a nagykátai járást csak rendkívül körülményesen lehetett megközelíteni. Ezért a Vác—Gödöllő útvonalon és a Galga völgyén haladtunk a veszélyeztetett körzet felé. A Vác és Gödöllő közötti domboknál a völgyek mélyén levő települések szemmel láthatóan túl vannak a krízisen. A vízválasztó magaslattól, a Vácrátót és Váckisújfalu közötti elágazástól azonban kilométerről, kilométerre nehezebb problémákkal kell az ottani lakosoknak megküzde- niök. Galgamácsán a Tabán utcai hídnál negyedóráról negyedórára emelkedett a Galga vize, s bár a falubeliek szüntelenül csáklyázták a jeget, nehogy torlasz képződjék, a víz a kora délutáni órákban átcsapott a hídon. Ugyancsak nehéz helyzet alakult ki a Vác— Aszód közötti vasútvonalnál, amelyet a dombokról erősen áramló víztömeg mindkét oldalról szorongat. Iklad—Domony felső vasútállomásnál a gyár oldalán szorgalmas nyulgátépítés folyik. Az út során az első kritikus területtel Domonynál találkoztunk, amelyet szinte tenger vesz körül, s ahová gépkocsival bejutni tegnap délután nem lehetett. Ecker Dániel ikladi tűzoltóparancsnok jelentette: ha szükséges, ro- hamcsónakkal indulnak a Do- monyban levő kórházi raktár mentésére. Bagón, Hévízgyörkön és Gal- gahévízen komolyabb veszély a délutáni órákban még nem volt, bár az utakon több ponton keresztül folyik és lassan emelkedik a víz. Túrán találkoztunk az első útlezárással, ahol a Galga kiöntött, és a község vasútállomásának környékét veszélyezteti. Zsámbokon a Túrái úton emelnek nyúlgáta- I kát. Tóalmáson a víz erőteljesen hömpölyög a felvég i Hatháza felé. A tanácsházá- nál figyelmeztették gépkocsivezetőnket: mind Szentmárt onkáta. mind SzentlÖ- rinckáta felé az országutat áttörte az ár. A következő percekben ineg- győződhettünk arról, hogy Szentlőrinckáta előtt fél kilométerrel a betonhidat és közvetlen környékét a sebesen rohanó patakok vize szabályszerűen elmosta. Szentmárton- kátán is le van zárva a falu egyik része a forgalom elől, mert a Csinosa patak a falu szélén tengerré duzzadt, és a víz elvezetésére az (Folytatás a 3. oldalon)
