Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

Őseink étlapja A visegrádi ínyencfaljtok — A népszerűtlen kecskehús A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1963. MÁRCIUS 2, SZOMBAT grammonkénti önköltsége 1,50 forint volt. A nemzetközi verseny a hoza­mok növelését, az önköltség csökkentését kívánja tőlünk. Sok állami gazdaságunk e té­ren elérte, sőt emelte a világ­színvonalat, de sajnos, az or­szágos átlag messze elmarad a kiváló eredményű állami gazdaságoktól. A Petőfi Termelőszövet­kezet almatelepítése jól sikerült, ha gondosan ke­zelik, 5 év múlva a 100 mázsa hold termést meg­adhatja. Az Izsáki Állami Gazdaság­ban 6 éves almafák 50 kilo- gramm/fa termést adtak, így a 170 holdankénti tőszám mel­lett 85 mázsa termést értek el. Az új gyümölcstermesztési irány szerint keveset kell metszeni, a talajhoz közel kell hozni a koronát, tápanyaggal bőven kell ellátni a talajt, fő­leg zöldtrágyával, mindent gé­pesíteni, amit csak lehet. Utóbbi időben mindenki csak jonatánt és starkdngot akar telepíteni, pedig a munkacsú­csok miatt helyes lenne a meggy, kajszi, őszibarack tele­pítése is. Például Nagykőrösön kevés körte és szamóca szerepel az el­gondolások között. viszont az alma több mint 40 százalékos aránya túl magas. A nyársapáti Kossuth Ter­melőszövetkezet tagsági lét­számához viszonyítva viszont- túl sok kajszit és meggyet akar telepíteni. Helyes, ha a meggy és cseresznye aránya az összes gyümölcsből 15 szá­zalék. Nagykörösön is eredmé­nyesen lehetne az ősziba­rack termelését fokozni a szaiymaziak példája nyo­mán. Helyes lenne, ha a tanács a nyár folyamán tapasztalatcse­re céljából tanulmányutat szervezne a termelőszövetke­zetek részére a szatymazi őszibaracktermesztés megte­kintésére, vagy legalább a ceglédi kísérleti telep megte­kintésére, ahol több mint 100 fajta őszibarackfa van. Fodor Ferenc kérdésére az előadó válaszában közölte, hogy a kajszi és őszibarack 80—30 százalékos fagykárt szenvedett a Duna—Tisza kö­zén. A húsvéti rozmaring al­ma lisztharmat ellenálló, al­mamoly, is kevesebb kárt tesz benne, tovább tárolható, mint a jonatán, többet is terem, igaz a felvásárlási ára a la cső-] Nyújtó Ferenc, a Duna—Ti­sza Közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet ceglédi gyü­mölcstermesztési osztályának vezetője tartott előadást a mezőgazdasági könyvnap ke­retében városunkban. Nyújtó Ferenc régóta isme­ri Nagykőröst. Dr. Húsz Béla és dr. Maliga Pál egyetemi ta­nárokkal a régi nagykőrösi meggykísérleti telepet sokszor meglátogatták. Az 1965. év végéig országo­san telepítendő 125 000 hold gyümölcsösből Nagykörös több mint 1000 hold telepítését vállalta. Erre szükség is van. mert az országos fejenkénti évenkénti gyümölcsfogyasztás csak 45 kilogramm és ezt 76 kilo­grammra kívánjuk növelni. 1980-ig. Nagykőrös gyümölcs- faállományának csak kis ré­sze árugyümölcsös. 485 000 da­rab gyümölcsfából 433 000 da­rab szórványgyümölcsösben van, zömében szőlők között. Ezenbelül a szilvafaállomány messze meghaladja az orszá­gos átlagot és ez nem kívá­natos. Különösen sok a vörös­szilva Nagykőrösön, mely ré­gen jó exportcikk volt, de ma már nőttek a minőségi köve­telmények és helyette inkább meggyet, kajszit. őszibarackot kívánnak a fogyasztók. A magyar nagyüzemi gyü­mölcstermesztés európai hírű. ezt. kell Nagykörösön is meg­valósítani. Hiszen a belföldi . fogyasztás növelésén kívül a meglevő konzervgyárak fel­dolgozási kapacitása több mint. kétszeresére nő és ezen­kívül 12—15 új konzervgyár is létesül 1980-ig. továbbá a KGST keretén belül a baráti államokat is el kell látnunk friss gyümölccsel. Az elmúlt években volt ál­lami gazdaság, ahol a holdan­ként 80 mázsa kötelező terv­vel szemben sokkal több al­ma termett. Például a Surjáni Állami Gazdaság 77 hold ön­tözött almása 250 mázsa./hold termést adott. Termőíves or­són termelték ÉM IV. typ. alanyon. A Balatonboglári Állami Gazdaság 90 mázsa/ hold őszibarack-termést ért el. Régen átlag 80 almafa került égy holdra, ma átlagban 170 darab, a sortávolság nem lett kisebb, csak a tőtávolság, hogy a gépi művelés akadály­talanul történhessen. A Surjáni Állami Gazdaság­iban az öntözött alma kilo- * Vidám farsangi összejövetelt rendezett a Kossuth Ifjúsági Szövetkezet Az elmúlt századokból ere­dő állati csontleletek feldolgo­zása- közben elődeink táplál­kozási viszonyaira vonatkozó­lag is érdekes megállapítások­ra jutott dr. Bökönyi Sándor kandidátus, a Magyar Nemze­ti Múzeum csoportvezetője. A csontok ugyanis elárulták, mi­lyen fajta húsok, milyen arányban kerültek eleink asz­talára. A sok ezer lelet tanúsága szerint az egyes társadalmi réte­gek étrendje között kez­dettől fogva lényeges kü­lönbségek voltak. A legfeltűnőbb például, hogy az Árpád-kori falvakban szin­te egyáltalán nem fogyasztot­tak vadat. Ügy látszik, nagyon szigorúan vették a törvényt, hogy jobbágyok nem vadász­hatnak. Aránylag ritkaság a vadcsont a városokban is, ahol pedig jogszerűen vadászgató nemesek is éltek, és csupán a királyi székhelyeken, a várak­ban és a főúri udvarházak kör­nyékén találhatók viszonylag bőségesen a szarvas, kisebb mértékben a nyúl. az őz. a vaddisznó és különböző vad­madarak csontjai. Visegrádon például eddig kilencféle, ínyencfalatnak számító madár­faj csontjai kerültek elő. köz­tük a fenyőrigó, a léprigó, a vadludak. a különböző féle vadkacsák stb. maradványai. A vadfogyasztás országo­san csak a török időkben lett általános, amikor az anarchikus viszo­nyok között a még mindig fennálló tilalomnak már nem­igen lehetett érvényt szereznis Dócsont viszont a régi váro­sok és általában a központi ha­talom szeme előtt levő telepü­lések földjében megy ritkaság- számba. hiszen hogy a pogány lóáldoza tokát megszüntessék, az Árpád-házi királyok a ló­hús evését is megtiltották. Az eldugottabb alföldi te­lepüléseken azonban an­nál nagyobb volt a lóhús­fogyasztás, sok helyütt az összes csontma- radványok 25 százaléka ló­csont. Ez az arány csak a XV —XVI. században kezd csök­kenni. Az élen azonban a húsfo­gyasztási statisztikában vitat­hatatlanul a szarvasmarhát áll egészen a XIV—XV. századig. Ekkor a városokban a vezető szerepet a csirke veszi át. Érdekes, hogy a középkor­ban az alföldi falvakban sok juh és kevés disznó, a váro­sokban pedig sok disznó és kevés juh került az asztalra. Történelmünk folyamán két­ségkívül a kecske volt a leg- népszerütlenebb. Az egész or­szágban alig találni nyomát annak, hogy valaki keeskehús- sad tette volna étrendjét vál­tozatosabbá. „A munkásság helyzete a felszabadulás előtt és után” címmel tartott előadást a gimnázium III/A osztályának osztályfőnöki óráján Gönczy Károly, a városi, tanács tagja. Színes, élményszerű beszá­molója nagy sikert aratott hallgatói körében. Felelevenítette a múlt rend­szer munkásának nehézségek­kel teli életét, küzdelmes har­cát a mindennapi betevő fala­tért. Saját keserű tapasztala­taiból kiindulva húzott párhu­zamot múltja és jelene kö­zött. Megismerkedtünk az ak­kori fiatalság problémáival, a PECSENYECSIKO Az ínyesművészet mesterei egyes nyugat-európai orszá­gokban új csemegére kapatták rá a vendégeket: választolt korú, úgynevezett pecsenye­csikókból készítenek ótelkü- lönlegességeket. A magyar ló­tenyésztő. gazdaságok 1962- ben már megpróbálták a nagy és egyre fokozódó igényeket kielégíteni, s kereken 700 pe­csenyecsikót exportáltak. A tenyésztők megtalálták számí­tásukat, hiszen egy-egy vá­lasztott csikóért 3000—3500 fo­rintot kaptak. Legnagyobb ér­deklődés tapasztalható jelen­leg a magyar pecsenyecsikók iránt Olaszországban, Svájc­ban és Hollandiában. A szakemberek szerint a pe­csenyecsikók nevelése, expor­tálása igen jó „devizatermő” területünk lehet, Jelenleg ke­reken 171 000 kancaló van az országban, s ezekből körülbe­lül 150 000 alkalmas fedezte­tésre, illetve csíkozásra. Az ország munkaló-utánpótlására elegendő csikót nyerhetnek a gazdaságok 50 000 katicától, további 100 000 kancát tehát „húsárú-termeltetésre'’ lehet fogni. Szerény számítások sze­rint is évente 25 000 csikót ér­tékesíthetnek majd öthónapos korban — szinte felnőtt .ló áron, vagyis csupán a pecse­nyecsikókból évente 75—80 millió devizaforintot kaphat áz ország. A pecsenyecsikó nevelésé­hez nem kell külön abrakla- karmány, sem férőhely, előál­lítási költsége sokkal kevesebb, mint akár a sertés- vagy a bor­júhúsé. Amellett kitűnő alka­lom a minőségi szelekcióra. A munkaló-utánpótlásra szük­séges számú csikót úgyanis a legjobbak közül válogathat­ják majd ki. exportra pedig csak a ,selejtet” adják. A ter­vek szerint a^ótenyésztö gaz­daságok már az idén jelentő­sen csökkentik lótartási költ­ségeiket pecsenyecsikó neve­lése révén. ÜLÉST TART AZ ŰJ TA­NÁCS. A választások után az újonnan megválasztott városi tanács ma. szombat délelőtt 10 órakor tartja első ülését a mű­velődési ház emeleti tanács­termében. ZÄRSZÄMADÄSI VACSO­RA. A Rákóczi Termelőszö­vetkezet ma. szombat este 19 órai kezdettel zárszámadási vacsorát rendez a termelőszö­vetkezeti tagok részére. A ter­melőszövetkezeti tagoknak a vacsora 7 forint, kívülállóknak 10 forint. — Kétszáznegyvenezer fo­rint túlteljesítés. A Dózsa Termelőszövetkezet zöldborsó­termelési terve 600 OO'O forint volt. amelyet 839 000 forint­ra teljesítettek. — 400 000 forint évi ki­adás. A városi bölcsödé egész évi üzemeltetési költsége 400 0-00 forint. — Naponta körülbelül 12— 13 ezer péksüteményt süt a sütőipari vállalat, — Az Állami Biztosító he­lyi fiókja 400 forint gyors­segélyt nyújtott Szurmó An­nának balesete miatt. — Kétezer pár cipő érke­zett a napokban a földmű­vesszövetkezeti áruházba, di­vatos férfi-, női és gyermek­cipők. A tárgyalóteremből J\vnt fiavtutt f/i/pfm #»/» tnrtsís í Sóber Kálmán nem fizetett gyeriiiektartást. Hathónapi ja- vitó-nevelö munkára ítélte a bíróság. Az ötvenéves ember 1959- ben törvényesen elvált felesé­gétől. a házasságukból szüle­tett gyermek aV. asszonynál maradt. 1962 márciusától a bí­róság kötelezte Sóbert. hogy havi 200 forintot fizessen gyer­mektartás címén. Azonban e kötelességének nem tett ele­get. egyik munkahelyről a másikra vándorolt. <; így ez év februárjáig 2200 forint gyer­mektartással tartozott. A bíróság Sóbert azért ítélte javító-nevelő munkára, hogy keressen, s ne védekezhessen azzal, hogy nincs pénze. — 123,5 százalékos tervtelje­sítés. A föidművesszövetké- zet 16-os számú papírboltja kimagasló eredményt ért el az elmúlt esztendőben. Ter­vét 123,5 százalékra teljesítet­te. — 137 gömbakácot ültet a Sallai Imre utcában a vá­rosi tanács fásítási brigádja a tavasz folyamán. A nagy mutatvány közben bicikliről. Talán valami baj van? — kérdezem tőle. — Vagy már nem divat a tanyán ez a „közkedvelt” üdvözlési forma? — Divat — bó­logat Feri bácsi —, csak én ezen­túl möggondolom, mit ejtök ki a számon. Fölha­gyok a modern­séggel. Inkább megtanulok ká­romkodni. — Az őszön a cukorrépaásáskor az egész brigád a Papp Jóská­ra heccelődött. Mondtak annak mindönt. Csak úgy dűtek a ne­vetőstül, Jóska mög vissza. — így mönt ez vagy két-három órán át. Gondó- tam. én is bele­kapcsolódok a vi­y dámságba. Elkiál- ^ t ott am magam, j Jóska felé. He, % te mezei huligán, inkább fütyüjj % egy hej-mambót, ^ hátha gyorsab- £ ban ugranak ki a f répák a födbül. ^ — Képzejje el \ — néma csönd í lőtt. Jóska fülig í vörösödön, ököl- be szorítva a ke- j zit. < — Én huligán, f méghozzá me- % zei? — . üvöltőt- te. — Vágyé tu- £ domásu, Feri bá- í esi. hogy csak a f korát tekintöm, ^ különben vért szagunék. En- J göm senki ne % sériögessön. í z — így tanú- J la m mög, hogy ^ mi a legnagyobb ^ sértés. Mögszün- f tern ultramodern lönni. Jóéccakát 'j kívánok — emeli £ kezét a kalapja $ széléhez. í (Bíró) ' Konrád, Konrád, elfelejted, hogy a háló az enyém? (Erdei Sándor rajza) SÉRTÉS Feri bácsi vi­lágéletében ta­nyai lakos volt. Szeret moziba járni, rádiót hallgat és újsá­gokat olvas. Ha összetalálkozunk az országúton, messziről előre köszön, igy kiált­va: Szia”. Tudom, hogy káromkodni nem szokott. Meg sem sértene senkit. Sokat elgondol­koztam, mit is mondana ez, a nyugodt ember, ha valaki fel- mérgelné. Még egy „kutyafája" forma elszólást sem hallottam tőle. Hogy vala­kit megsértene? Mivel is lehet­ne megsérteni a ; tanyavilág dol­gozóit. A napokban a harsány „szia” , helyett csendes : jó napottal üd- 1 vözölt. Lelépek a uó uuvi/ZAmc ct / megjelenteket, s felhívta az \ ifjúság figyelmét a kulturált, \ fegyelmezett szórakozásra. Ezután vidám, kétfordulós< ügyességi verseny következett,« Velényi Tibor tanár vezetésé-« vei. Az első fordulót Angyali György, a másodikat Szigeti; Sándor csapata nyerte. j A díjkiosztás után megszó- ; lalt a zene s a párok elkezd-; ték a táncot. A magnetofon« és a hanglemezjátszó túltelje-; sítette előirányzott mennyisé-: gét. Az összejövetelt fél órá-1 val meg kellett hosszabbítani.! Akik nyerni szeretnek, a: tombolán próbálhatták ki a; szerencséjüket. Sok szerencsés, pajtás volt, mert 17 nyere-, ménytárgyat sorsoltak ki. A vidám, farsangi összejö-; vetel még jobban összefor­rasztotta ezt a dolgos kis csa- patot. Biztos vagyok abban/ hogy ezután még nagyobb kedvvel végzik felelősségteljes munkájukat a paitások. Dabizs Zoltán *7 Uj közösség alakult a Kos­suth Bajos «Általános Iskolá­ban. Ezt a közösséget a leg­erősebb összekovácsoló erő: a ■munka alakította ki. A ke­gyetlen tél leghidegebb nap­jaiban is derekasan teljesítet­ték kötelességüket. A legutóbbi közgyűlésen el­határozták, hogy ne csak a munkában legyenek együtt, hanem a szórakozásban is. Az elhatározást tett követte. Azonnal hozzáfogtak megszer­vezéséhez. Minden brigád ka- .pott feladatot. A lányok a tea­főzésre és a szendvicskészítés­re vállalkoztak, a fiúk pedig az anyag előteremtésére és a terem berendezésére. Szomba­ton délelőtt meghívták az is­kola nevelőtestületét, úttörő­csapatát és tanulóifjúságát. Az összejövetel délután 3 éra kor kezdődött, de fél órá­ra! előbb már együtt volt az inneplőbe öltözött és szórá- íozni vágyó ifjúság. Bartha I^ajos, a szövetkezei ifjúsági elnöke nyitotta meg A gyümölcstermesztés lehetőségei városunkbai 1000 hold új gyümölcsös — Növelni kell az őszibarack-telepítést nunkanélküliség szörnyűsé- ; ;eivel és a háború borzalmai- ( al. Ugyanakkor megmagya- ázta azt is, hogy minek és üknek köszönhették ezt a lelyzetüket. Majd a munkás- j ág mai helyzetéről beszélt. ! ’éldákkal mutatta be azt a ! atalmas változást, amely ha- í árik fejlődésében végbe ment. Hozzászólások, kérdések 1 arkították az óra második fe­st. Végül Baky Miklós osz- ályfőnök köszönte me« ven- légünk tartalmas és színes leszá mólóját. Balogh Géza Előadás a múltról a gimnáziumbaii nyabb, mint a piros almáké, j Helyes, ha az összes almaál­lomány 30—40 százaléka hús­véti rozmaring, melynek ve- . télytársa csak a Stay Mared 1 lesz. Földvári Sándor hozzászólá­sában hangsúlyozta, hogy téli tárolásra a savas, első két heti szedésű almákat tegyük el. Az előadás értékes és ta­nulságos volt. Dr. Konrád Zoltán Tokaji György: MADÁRIJESZTŐ című, háromfelvonásos víg­játékát a szolnoki Szigli­geti Színház adja elő már­cius 8-án (péntek) este 7 órai kezdettel az Arany János Művelődési Ház színházter­mében. Történik napjaink­ban. Díszlettervező: Blanár György mv. Jelmeztervező: Vágó Nelly. Maszkmester: Dobos Ferenc. Rendezte: Várady György. Jegyek kaphatók a műve­lődési h.áz előcsarnokában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom