Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

rear

ingerei

kJCMoo

1063. MÁRCIUS 10, VASÁRNAP

Nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés- gazdasági felemelkedés

TANÁCSKOZÁS A FŐVÁROS ZÖLDÖVEZETEBEN:

A gödöllői járásban csemegeszőlőt telepítenek

As MSZMP Pest megyei Bizottsága február 2l-i ülésén megvitatta a megye stölö- és gyümölcstele pitési programját és határozatot hozott a szőlőtelepítéseknél mutatkozó elmaradás megszüntetésére. A járási pártbizottságok ugyancsak napirendjükre tűzték, illetve

tűzik járásuk szőlő- és gyümölcstelepítési tervét, s mozgósítják a kommunistákat, a gazdasági vezetőket, a szakembereket a gazdasági fel- emelkedést biztosító program végrehajtására.

Tudósításainkban egy-egy pártbizottsági ülés vitájáról, illetve határozatairól számolunk lm.

A megye legnagyobb telepítése a nagykálai

Tegnap délelőtt a Nagyká- tai Járási Pártbizottság rend- | kívüli ülést tartott. Az ülés napirendjén a szőlő- és syü- mölcstelcpítés feladatai szerepeitek. Az ülésen Kovács József, a járási pártbizottság tit- ! kára terjesztette elő a beszá- [ mólót. Az .ülés részvéten — köztük Prezenszky Gábor, a megyei tanács ióagronómusa — értékes javaslatokkal, ta- [ nácsokkal egészítették ki a beszámolót.

A járás területének mintegy 39 százaléka — azaz 30 003 hold — homokos terület.

A homok nagy részén eddig általában rozsot termesztettek, amely közepes években nem hozott többel holdanként 4—5 mázsánál. Ez az alacsony termésátlag 1030 forintos holdanként! termelési értéket jelentett. Ha ugyanezt a homokos földet szőlővel telepítik be. holdanként — fajtától függően — 10—15 ezer forint termelésé értéket jelent.

A járásban a második ötéves tervben 1350 hold szőlőt és 1005 hold gyümölcsöst kell telepíteni. Ez a feladat a járás valamennyi termelőszövetkezetitől jelentős erőfeszítéseket igényel. lay többek között növelni kell a szólőgvö- kereztető iskolák területét. A felszólalók szinte egyöntetűen arra hívták fel a figyelmet,1 h agy

a nagykátai járás olyan nagy telepítési programot hajt végre a második ötéves tértben, amilyenre egyetlen járás sem vállalkozott a megyében. Merfelsz József, a tápiószelei állami pincegazdaság vezetőaranyu

' v

járásban

je felszólalásában arra intett, hogy a járási állami szervek kerüljék a bürokratikus ügyintézést. Példaként említette meg a farmost Uj Élet Termelőszövetkezetet, ahol csupán papírformaság miatt került rossz helyre a szőlő.

Prezenszki Gábor megyei főagronómus a szőlő- és gyümölcstermesztés népgazdasági jelentőségének hangsúlyozásával kezdte felszólalását. Kiemelte, milyen nagy jelentősége van a modern nagyüzemi szemlélet kialakításának.

Az értekezlet zárószavában, amelyet Kovács József mondott el. ugyancsak ez a gondolat jutott kifejezésre: a nagykátai járás termelőszövetkezetei felelősségteljesen készülnek fel a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítési program végrehajtására.

(n. i )

A Gödöllői Járási Pártbizottság szom baton reggel megbeszélésre hívta egybe azoknak a községeknek a vezetőit, és termelőszövetkezeteknek az elnökeit, ahol az ötéves terv keretében új gyümölcsösöket és szőlőket telepítenek. A tanácskozást 'Kurucz Béla, a járási párt- bizottság titkára nyitotta meg, majd Uiászi József, a pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője tájékoztatta a megjelenteket a terv megvalósításával kapcsolat#« t*nni- val ókról.

A gödöllői járás Budapest zöldövezetéhez tartozik, a ezen a vidéken régi hagyományai vannak a gyümölcs és szőlő termesztésének. Ezekre a hagyományokra tá- ; maszkodva,

I

új. korszerű módszerekkel végzik el a termelőszövetkezetek a telepítéseket.

A járás területén 1965-ig ösz- szesen 713 holdon telepítenek a termelőszövetkezetek. Ebből a területből 350 holdat tesz ki a szőlő. Miután a járás talaj- és éghajlati adottságainak leginkább ez felel meg. főképpen csemege fajtákat telepítenek. A jelenlegi tavaszi időszakban a munkák fő súlya a Mogyoródon 40 holdon, és Dányban 25 holdon telepítendő szőlőre esik, valamint Csömörön 7 hold őszibarack kiültetésére. amelyhez a termelő- szövetkezet saját faiskolájából biztosítja a csemetéket. Emellett azonban a járás egész területén már most előkészítik az idei őszi és jövő évi telepítéseket, amelyekhez 230 hold földet forgatnak meg.

A felszólalások során sok

I fontos, megoldásra váró kér- j dés vetődött fel: a járásban I általános kérés az, hogy az ; Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet a telepítési engedélyhez és a hitel folyósításához szükséges talajvizsgálatok eredményét, az eddiginél sokkal gyorsabban, rövidebb idő alatt közölje,

mért a késéseit akadályoz- I zák az időbeni tglepitése- j l;et. Felmerült az is. hogy I bár a termelőszövetkezetek meghosszabbítják még öt j évre a családi kezelésben lévő régi szőlők művelési : szerződéseit, a telepítésekkel , egy időben helyes lenne . az egészségre káros direkt termő szőlőfajták ki&zántása, s helyükre új csemege szőlőfajták telepítése.

(h. t.)

Málnáskert lesz a szobi járás

EGYSÉGES ELVEK SZERINT

Rendkívüli pártbizottsági ülés a dobosi járásban

A Dabasi Járási Pártbizottság rendkívüli ülésen vitatta meg a járás ötéves szőlő- és gyümölcstelepítési tervét,, illetve, enpek, végrehajtásából adódó feladatokat. Kiszcly István, a párt- bizottság titkára ismertette a járás tervét.

Az ötéves terv időszakában 1635 hold szőlő és 1470 hold gyümölcsöst telepítenek.

A járási pártbizottság titkárának beszámolójából az is kitűnt, hegy- a terv időarányos részének teljesítésénél — különösen a szőlőnél — nagy elmaradás mutatkozik. Éppen ezért, az idén tavasz- szal és ősszel, továbbá a következő esztendőkben nagy feladat hárul a járás kommunistáira. akiknek felelősséget kell vállalniuk a járás parasztságának gazdasági és kulturális felemelkedését biztosító program végrehajtásáért.

A beszámoló felett kialakult vitában bebizonyosodott, hogy a pártbizottság tagjai, továbbá a meghívott gazdasági vezetők és szakemberek szívügyüknek tekintik a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztését. Szavaikból —

1 akár bíráltak, akár javasla- ! tot tettek — a segíteni akarás | csendült ki. Néha összecsap- I tak a vélemények: egyesek Ai®. 13P"-■*«41R-aika-w~.muaelül - rtftk 'ti. s.jnp'st.ts j^afzkod- :■ táit ■»-1 eglrmótyszerekhez. mi»: sbk'cTöre lckíh-tettek, s a teíe- I pitési módszereknél a nagy- í üzemieket támogatták.

A legé'énkebb vita a szőlő sortávolsága körül alakult ki.

A megyei pártbizottság ja- i vaslatában a 240x80 centi- méteres sor-, illetve tőtávolságot ajánlja a termelőszövetkezeteknek. A járási párt- i bizottság ülésén mindenki ! szabadon mondotta el véle- ! menyét és ennek köszönhe- ; tő. hogy az ülés végén nem i mint a javaslat ellenzői, ha- j nem mint annak hívei távoz- ] lak azok is. akik előbb még | a régi telepítési módszerek i mellett kardoskodtak.

1 A telepítési tervek teljesí- | tését gátolja, hogy kevés a szerves anyag, továbbá nincs elegendő telepítési anyag, főleg gyümölcsfacseméte. Pél- j damutató kezdeményezés.

hogy eddig három tsrmelő- 1 szövetkezeiben tártak fel tő- i zegtclepet, s ezek ellátják szerves anyaggal a telepítő

tsz-két. A termelőszövetke*

; zeli tagok háztáji gazdasá- 1 gukból — természetesen önkéntes alapon egy-egy kocsi ! Uiitgy^yal járulnak hozzá a nagyüzemi telepítésekhez. A jelenlevő' ' szákéhibérek já- javaslatá alapján kimondot- ' ta a pártbizottság, hogy a jövőben szorgalmazni kell a simavesszős telepítéseket.

Mindent elkövetnek annak érdekében is. hogy a telepítésekhez szükséges gyümölcscsemetéket biztosítsák. Egységes álláspont alakult ki a mintegy 6000 holdat kitevő. régi szőlő és 400 hold gyümölcsös jövőjét illetően is. A régi szőlőiket és gyümölcsösöket művelő tagok termelési biztonságát olyan értelemben is növelik, hogy’ velük hosszabb időre — általában tíz évre — kötnek művelési szerződést.

A pártbizottsági ülésen . sok hasznos javaslat elhangzott, amelyek felhasználásával a járás kommunistái — akik alapszervezeti üléseken vitatják meg termelő- i szövetkezetük tervéből adódó feladatukat — sikerre vihetik a szőlő- és gyümölcste- lepítési programot.

— ni. s. —

Negyven esztendeje sincs1 még. hogy Nagymaroson a kivénült szőlők helyére málnát telepítettek a vállalkozó szellemű gazdák. Azóta nemcsak a [ szobi Dunakanyart, hanem az: Ipoly völgyét, Bernecebaráti ; környékét is meghódította ez a J jól jövedelmező kultúrnövény, j 1 Különösen az elmúlt tíz évben gyorsult meg a telepítés üte- j I me — 1961-ben már az or- |

I szagban felvásárolt 653 vagon !

1 málnának több mint kéthar- j I rnadát a szobi járásban szüre- | telték. Tavaly, kerek 24 mii-1 ; lió forint bevételhez jutottak 1 | az itteni málnatermelő tsz-ek, | I szakcsoportok és háztáji gaz- j I daságok. A járás politikai és gazdasági vezetői idejében felismerték a málnatermesztésben rejlő korlátlan lehetőségeket, s maguk álltak a további kezdeményezések élére.

1965 végéig a meglevő 1500 hold málna mellé 725 bold telepítését vették tervbe.

j A második ötéves terv első két 1 esztendejében azonban itt sem I sikerült a programot maradéktalanul teljesíteni. Miért? Ezt j beszélték meg a szobi járás kommunistái a pártbizottságra ! összehívott szőlő-, gyümölcstermesztő szakemberekkel, sző"

1 vetkezeti elnökökkel, agronó- musokkal.

Tulajdonképpen nyitánya ez a kibővített pártbizottsági ülés annak a nagy málna-, gyü- , mölcstelepítési kampánynak.

amelynek sikeréhez mozgósíta- , ni akarják a társadalom min- , den rétegét.

bizottság agit-prop. osztálya* ] nak vezetője felszólalásában i éppen arról beszélt, hogy a i megye más részeiben még nagyobb erőfeszítéseket kell. ten-, niök a szőlő-, gyümölcstelepí-! tőknek. Nem kevesebb, mint 4 ezer hold szőlő, gyümölcs el- ültetése vár rájuk. Ahhoz, hogy a szobi járásban eleget 1 tudjanak tenni a. telepítés cél- j kitűzéseinek. közüggyé kell tenni a telepítést.

Ugyanerről beszélt Rudolf j Béla. a kismarost szakszövet-1 kezet elnöke. Náluk nem kell már vitatkozni arról, kifizetődik-e a gyümölcstelepítés, régen rájöttek arra, hogy 1

gyarapodásuk legbiztosabb útja a szőlő-, gyümölcstermesztés.

Farkas János, az Ipoiyvölgyi Állami Gazdaság igazgatója ugyancsak a gyümölcs-, málnatermesztés előnyeit hangoztatta.

Délután két órára jár, mire az értekezlet befejezi munkáját és megszületik a határozat: hattagú operatív bizottság fogja irányítani a mai nappal elkezdődött és egészen április végéig tartó szőlő-, gyümölcs- telepítési hónapot a szobi járásban.

(s. p.)

A párt-végrehajtóbizottság jelentését Jenes József olvasta lel. Az idén pótolni kell két esztendő elmaradását, mulasztásait. Tavasszal 225, az ősz folyamán 275 hold túlnyomórészben málnát kell telepíteni. Baráth Károly, a megyei pártSZÍN, ILLAT, ZAMAT

A nagyüzemi szőlőtermelés és borkezelés tudnivalóit sajátították el azok a szövetkezeti gazdák, akik négyhetes szakmunkásvizsga előkészítőtanfolyamon vettek részt a Pest—Szolnok megyei Borforgaimi Vállalat tápiószelei cél- gazdaságában. Id. Füstös Ferenc az ócsai Kossuth Tszcs tagja a gyertya fényénél a bor tulajdonságaival ismerkedik

(Mihók íelv.)

iXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

A MEGYÉBEN ELSŐKÉNT

jő-sír tefe—£

A szentlőrinckátai Új Világ Termelőszövetkezetben tavaly 25 holdon foglalkoztak szőlögyökereztetéssel. Minden hold 50 000 forint jövedelmet adott a szorgalmas gazdáknak. Az idén 5 holdon oltványtermesztéssel is foglalkoznak, s ebből még több jövedelmet remélnek. A szövetkezet asszonyai — 38-an — oltványkészítés módjait sajátítják el. A szövetkezet tagsága a megyében elsőnek fogott hozzá az oltvány termesztéshez

AL fu bizalmából

KuruCZ Janos Mogyoródról jött erre a tanácskozásra, ahol megbeszélik a szőlő- és gyümölcstelepítés megoldásra ráró problémáit, feladatait. Azok közé tartozik. akikről úgy mondják, „most van a legszebb férfikorban". Negyvenkét éves és most érkezett el élete a nagyot, maradandót alkotás lehetőségéhez.

Igaz. az sem volt kevés és hiábavaló, amit eddig végzett: tizennyolc holdon gazdálkodott hosszú éveken át, míg csak három esztendeje Mogyoród dolgozó parasztságával együtt, ö is belépett a közösbe, az Arany János Tsz-be. De még ez előtt nagy dologra szánta el magát: beiratkozott a kertészeti technikumba és hozzákezdett a könyvforgatáshoz. a tanuláshoz.

Mint egy diák. Pedig már betöltötte a harmincnyolc évét.

— Már akkor is láttam én, merre haladunk —, igy emlékezik vissza, most, hogy az egyik szünetben beszélgetünk. — És azt gondoltam, hogy tudás. képzettség nélkül nem boldogulhat az ember.

S mondja azt is, hogy a tizennyolc hold művelése, az egyéni gazdaság sok gondja- baja mellett, nem győzte sehogyan sem az iskolát:

— F.zt nem lehetett megoldani.

Csak a közösben a tsz-ben. Mert amellett, hogy mint egyszerű gyalogos dolgozott a növénytermesztésben és az ellenőrző bizottság elnöki Kendőit is ellátta, azóta van ideje a tanulásra.

Ahogyan a diákoktól szokás, tőle is megkérdem:

— És milyen a bizonyítványa?

Szerény büszkeséggel feleli:

— Négy egész ötvenkilenc.

Ez igen, majdnem kitűnő.

Azt hiszem, sok fiatal örülne ilyen eredménynek, amelyet Kurucz János a munkája mellett ért el.

Most mar az utolsó esztendőt végzi, idén érettségizik.

— Égy gondolom, ha már beleszoktam a tanulásba, akkor tovább folytatom — mondja.

Igen. az iránt érdeklődik már. hová kérje a felvételét: a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára. vagy pedig a gödöllői agráregyetemre? Utóbbi a kézenfekvő, mert Mogyoród itt van a szomszédban.

De számít rá. hogy nem lesz ez sem könnyű. hiszen olyan feladattal bízta meg falujának közössége, amely egymagában is nagy felelősséget és egész embert igényel: azért jött el erre a megbeszélésre, mert ő vezeti Mogyoródon a szőlőtelepítést. Jelenleg 299 hold régi szőlő és gyümölcsös van a községben, ezeket családi művelésben hasznosítják. Az új nagyüzemi telepítéshez, idén kezd hozzá a termelőszövetkezet. Negyven holdba kerülnek tavasszal szölövesszök, a földet már előkészítették. megforgatták harmincöt holdon tavaly ősszel. Az elkövetkező két év alatt pedig 100 holdra növelik az új szőlő területét.

— Ha megkapjuk a huzalt és a betonoszlopolzat. késedelem nélkül hozzáfogunk a munkához — mondja Kurucz János.

És ahogy egyes községekben tapasztalni lehet, náluk. Mogyoródon. nincs vita azon. hogyan. milyen sortávolságban telepítsenek. Elfogadják a tanácsait. hiszen tudják róla, hogy gazdálkodási tapasztalata mellett, most már korszerű agrotechnikai tudása is van.

Neki pedig, az érettségire. s egyetemre készülő, egyszerű parasztemberből lett szövetkezeti vezetőnek, az a véle menye:

— Mi a 240 centiméteres sortávolságot választottuk, mert gépet, méghozzá univerzális traktort, csak így használhatunk. És a nii falunkban is azt akarja a parasztság, hogy kevesebb. könnyebb munkával, többet termeljen, jobban éljen.

(h. f. p.)