Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

rr*r mer ei u/Círlao 1963. MÁRCIUS 9, SZOMBAT Tíz új ismeretterjesztő kisfilm A MOKÉP ismeretterjesz­tő filmtára, illetve a megyei filmtárak tíz új ismeretter­jesztő kisfilm kölcsönzését kezdték meg. Mindenekelőtt az idegen tájakról városok­ról, emberekről szóló kis- filmek számíthatnak nagy népszerűségre. A természet szépségeit tárja elénk pél­dául a Barangolás a kék úton című színes magyar keskeny- film, amely a Cserhát ro­mantikus vidékeire és Agg­telek Európa-szerte híres cseppkőbarliagjaihoz kalau­zolja el a nézőket. Vadre­gényes tájékban bővelkedik az Ahol a rénszarvas fut című szovjet keskenyfilm is, amely egy nálunk alig is­mert nép, a nyenyecek életé­ről, szokásairól, sajátos mű­vészetéről szól. Ugyancsak szovjet produkció a Pamir ormain című film is, amely az óriás kiterjedésű fennsík tájaira viszi el a nézőket. Az építészeti stílusokról nyújt tájékoztatást és hí­res európai városok neve­zetes épületeit mutatja be néhány ismeretterjesztő film. Ilyen például a Ritmus és építészet című román pro­dukció, amely Bukarest, Ko­lozsvár, Nagyvárad, Galac legújabb nagy építkezései­ről tudósít, bemutatja a ro­mán hegyi falvak és ter­melőszövetkezeti építkezések módszereit. A Szép vagy Pá­rizs francia keskenyfilm a 20-as évek Párizsának éle­tét idézi. A nőket ünnepelték A nemzetközi nőnap alkat mából nagyszabású műsora ünnepséget rendeztek csütör­tökön este a tápiószentmárto- ni művelődési házban. / mintegy hatszáz főnyi közön ség előtt Baráth Károly, i Pest megyei Pártbizottság osz­tályvezetője tartott ünnepi beszédet, méltatva a lányok és asszonyok munkáját az élet minden területén. Ezután ke­rült sor a társadalmi és ter­melési munkában kitűnt doi- gozó nők meg jutalmazására Ezt követően a művelődési ház művészeti csoportjai nagy sikerű műsort adtak. Az ün­nepséget a nők munkáját be­mutató do-kumentumfilmek vetítésével fejezték be. Bővült az isaszegi könyvtár Az isaszegi községi könyv­tár űj helyiséggel bővült Az új helyiséget a községi tanács bocsátotta a könyvtár rendel­kezésére, hogy ott olvasóter­met rendezzenek be. A jövő­ben az asszonyok kezdemé­nyezésére alakult asszonyok klubja ebben a helyiségben tartja majd rendszeres heti összejöveteleit Filmklub Vácott Március 14-én kezdi meg működését és havonta kétszer tart előadást a váci Madách Imre Művelődési Ház film­klubja. Az érdekesnek ígérke­szín játszó csoportja, ének­tánc- és zenekara vesz részt továbbá egy újszerű irodalmi művészeti fejtörő műsort. A két bemutatót a látottak ér­tékelése és vita követi. Lányok, asszonyok ünneplése Isaszegen két ünnepséget is rendeznek a nemzetközi nő­nap alkalmából. Szombaton este a Dózsa művelődési' ott­hon ifjúsági klubjában klub­estet rendez a helyi KISZ- szervezet, amelyen az ifjúsági klub lánytagjait köszöntik. Vasárnap délután a község lá­nyai és asszonyai számára rendez műsort a helyi nőta­nács. A műsorban közremű­ködnek az isaszegi munkás­dalkör énekesei, valamint a Dózsa művelődési otthon iro­dalmi színpadának tagjai. Uj társadalmi vezetőség Kedden, március 12-én dél­után négy órakor választják újjá a Csepel Autógyár műve­lődési otthonának társadalmi vezetőségét. A jelentős ese­mény után- a művelődési ott­hon művészeti együttesei ad­nak vidám műsort. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ző programban Nemes Károly, a Filmtudományi Intézet munkatársa és Karcsai-Kul- csár István, a Népművelési Intézet munkatársa tart film- történeti és filmesztétikai elő­adásokat, amelyeket filmek vetítése követ. A bemutatásra kerülő filmek: Nagy nevette- tők (Chaplin, Stan és Pan), Szívek szimfóniája (magyar, rendező: Bolváry Géza), In­kognito (francia, rendezte Pierre Colombier), Pygmalion (angol, rendezte Leslie Ho­ard), Gulliver (szovjet, ren­dezte Ptusko), Kettesben (ma­gyar), A kétarcú nő (amerikai, rendezte George Czukor), A nagybácsim (francia). Az elő­adások iránt máris nagy az érdeklődés. Érdekes bemutatók A Pest megyei színjátszó­rendezők számára érdekes foglalkozást rendez március 17-én a megyei népművelési tanácsadó a Csepel Autógyár művelődési házában. Az iro­dalmi színpad mozgalom ak­tuális kérdéseivel foglalkozó előadás után két irodalmi műsort mutatnak be. A Cse­pel autógyáriak ötórai te? című, falusi tárgyú összeállí­tást, amelyben az együttes VIKENDBÖRTÖN ^«íéili^Triaiy0 Harminc helyeit ezer holdat öntöznek A jászkarajenői termelőszö­vetkezetek nagy terveket sző­nek. A községben jelenleg 30 katasztrális hold az öntözött terület, ezt már az idén ezer holdra emelik. A szolnoki Vízügyi Igazgatósággal most tárgyalnak, hogy a Tisza vi­zét árasztásos öntözéssel a jászkarajenői földekre locsol­hassák. A községgel határos váirkonyi Petőfi Tsz területén már bevezették ezt a mód­szert. „Festeni, festeni — ez minden vágyam“ Fiatal festőművész első ki­állítását nyitották meg Ceglé­den, a Kossuth-múzeumban. Kecskeméti István állította ki műveit, amelyek máris meg­hódították a múzeumlátogató közönséget. Kecskeméti mű­vei figyelemre méltóak. A fia­tal tehetséges ember így vall magáról: „Festeni, festeni — ez minden vágyam. Az embe­reket, a tájat, úgy, ahogy az életben, a természetben je­lentkeznek”. Készülnek a seregszemlére A ceglédi Táncsics Terme­lőszövetkezet öntevékeny kul- túrcsoportjait Csala FIerencné készíti elő a seregszemlére. A hátralevő három hétben sűrűbben próbálnak, mert sze­retnék felejthetetlen élmény­ben részesíteni a közönséget. Egy atomháborúellenes egy- felvonásost tanulnak a szín­játszók. Ezenkívül egy har­monikaszámmal és egy sza­valattal lépnek majd a zsűri elé. MoeTOB®vroegB Tizenhét év a bunkerben Jóvágású, keménykötésű fiatalembernek ismerték Da­ni Simont Sápon a felszaba­dulás előtt. A háború után azonban hirtelen nyoma ve­szett. ügy tudták, jó barátsá­got tartott fenn a járást szol­gabíróval és néhányan még arra is emlékeztek, hogy va­lamiféle „kereszteket” láttak nála. Egy katonatársa sze­rint, Nagykátán munkaszolgá­latos századnál szákaszvezetői rangban volt tagja a keret­nek. Egyébként sokan hence- gős embernek ismerték. Most váratlanul előkerült Dani Si­mon. Először azt állította, [ hogy 1946-ban Románián ke- i resztül Törökországba, majd | Ausztráliába menekült. Sza- | vai nem mindig fedték egy­mást, többször ütközött ellen- mondásöiba. Később aztán bevallotta, hogy testvérénél csak másfél évet töltött Ro­mániában, a többi időt a há­zuknál levő bunkerben élte le. Csak éjszaka jött fel a szabad levegőre. Feleségén és gyermekén kívül senki nem tudott önkéntes száműzetésé­ről. m) A tsz-ek megerősítésével foglalkozott a szobi járási tanács vb első ülése Pénteken tartatta első ülé­sét az új szobi járási tanács végrehajtó bizottsága. Napi­rendjén többek között máso­dik negyedévi munkaterve szerepelt. Ezzel kapcsolatban kimondotta a vb: feladatának tekinti, hogy a járás területén levő termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben a ve­zetés a párt VIII. kongresz- szusának téziseiből kiindulva megszilárduljon, s a vezetés­ben a kollektív szellem érvé­nyesüljön. Feladatául tűzi ki továbbá, hogy a járás terüle­tén levő gyengébben működő tsz-ek megerősítéséhez meg­felelő szakembereket biztosít és a járási tanács szakmailag felkészült szakapparátusával is segítséget nyújt. A második negyedév során részletesen meg kívánja vizs­gálni a járás-i tanács végre- j hajtó bizottsága a községi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­Vermeylen belga igazság­ügyminiszter hét végén letölt­hető börtönbüntetést akar be­vezetni. Akit egy hónapig ter­jedő börtönbüntetésre Ítélnek, az új rendelkezés alapján bün­tetését részletekben, mindig a hét végén tölthetné le. Az el­ítéltnek szombat délután 4 órakor kellene jelentkeznie és hétfőn reggel hat órakor ismét elhagyhatná a celláját. Szakmunkás-tanfolyamon Hasznos vita a szocialista bérezésről hetnek meg arról, hogy a jövőben milyen úton kell járniuk. A vállalat és a célgazdaság szakemberei is tudásuk leg­javát adták, hogy a szövet­kezeti parasztok gazdag ta­pasztalatokkal térjenek haza. Petrovics István, a vállalat főagronómusa, Biró Lajos, a célgazdaság agronómusa, Ba­logh Pál, Dorogi Sándor és Horváth Lajos, a célgazdaság és a borpincészet szakembe­rei, továbbá Merfelsz József, a pincészet vezetője, gazdag elméleti és gyakorlati tapasz­talataikat szívesen adták át a tudásra szomjas tsz-parasztok- nak. A négy hét — amint a szövetkezeti gazdák mondot­ták — gyorsan elmúlt. Csü­törtök délután volt az utolsó foglalkozás. Merfelsz József a korszerű szőlészetről és bo­rászatról tartott előadást. S ami igen dicsérendő, előadá­sát szakmai bemutató kö­vette. Mintegy 15 fajta — különböző módon kezelt — bort mutatott be a tanfo­lyam hallgatóinak. Az elő­adásban ismertetett szem­pontok szerint — tisztaság, szín, illat és íz — vitatták meg az egyes borok jó vagy rossz tulajdonságait. Azt is meg kell mondani, hogy a több évtizede szőlő-, illetve bortermeléssel foglalkozó pa­rasztemberek bizony nem nagy jártasságot árultak el. Még az olyan erős fajta jelleg­gel rendelkező borról, mint a hárslevelű, sem tudtak so­kan kielégítő bírálatot mon­dani. Még többen összetévesz­tették az ezerjó és a rizling borokat. Jóízűen nevettek egymás tévedésein, de a vé­gén levonták a következte­tést: sokat kell tenni a ter­melőszövetkezetekben a lior- szerű borkezelés érdekében. Nem véletlen ugyanis, hogy a fajtatiszta borokat a részt­vevők legtöbbje nem tudta megkülönböztetni. A megye legtöbb községében és szö­vetkezetében ma még össze- szüretelik a különböző fajtá­jú szőlőket. A bor, amit így nyernek, vegyes, nem viseli magán egyik fajta jellegét sem. A bortermelő gazdák többsége tehát itt ismerkedett meg a tiszta ezerjóval, riz- linggel és a többi kiváló szőlő­fajta tevével. A négyhetes tanfolyam végén — tegnap és ma — a hároméves tananyag­ból vizsgát tesznek a hall­gatók. Az előadók vélemé­nye szerint mindannyian igen fogékonyak az új termelési módszerek iránt, és minden remény megvan arra, hogy a szakmunkás-bizonyítvánnyal hazatérő szövetkezeti gazdák lelkes harcosai lesznek falu­jukban az ötéves szőlőtelepí­tési programnak. — m. s. — géi fen a nyertesek közül A Hunyadi Termelőszövet­kezetben eleven munkaver­seny folyt az elmúlt esztendő­ben. Most a szövetkezet zár­számadása alkalmából 25 dol­gozót megjutalmaztak. Rácz Ferenc fogatos 412 munkaegy­séggel megszerezte a fogato- sok közül az első helyet, 500 forint jutalmat kapott. A második Szabó lAszló foga­tos, akit 400 forinttal jutal­maztak. Kluhdcíután a gimnáziumban A gimnázium 4/A osztályá­ban most rendezték meg az osztály utolsó klubdélutánját. Először a szavalóversenyt bo­nyolították le, majd a pálya- választásról vitatkoztak a fia­talok. Fiatal szakemberek a konzervgyárban A Nagykőrösi Konzervgyár mind több és több fiatal mű­szaki vezetőt és szakembert alkalmaz. Vigh Istvánná pél­dául szakképzettségére nézve mikrobiológus. Leningrádban végzett, ott ismerkedett meg férjével. A konzervgyárban fontos munkával bízták meg. A konzervek romlását előidé­ző mikrobák életfunkcióit vizsgálja. Tekes Ferenc a kon­zervgyár steril üzemének egyik műszaki vezetője. Ö konzerv­ipari szakiskolát végzett, most pedig esti tagozaton tanul a technikumban. Tavasztól őszig szenvedélyes motoros, a mun­kahelyén pedig példás, lelki- ismeretes szakember. Szat­mári Gyula gyengeáramú elektromérnök. A múlt év­ben került a gyárba és öröm­mel fogadta a gyár korszerű­sítéséről szóló terveket. Első­sorban a gépek automatizálá­sa érdekli, mert szeretné az egyetemen szerzett tudását minél jobban gyümölcsöztet- ni a konzervgyár javára. Gyors segítséget Erdligetnek Hanyag lakók — Évtizedes mulasztások — Útiakat öntött el a belvíz Még egy hónapja sincs, 1 hogy a Pest megyei Hírlap \ a választási kisgyűlésekkel j kapcsolatban beszámolt az érdligetiek jelölő gyűlésé- ! ről, amelyen ismételt fel­szólalások figyelmeztettek ar- j ra, hogy az évek óta elha- i nyagolt főárok és általában ! a beomlott és sok helyen \ gondatlanságból betemetett árkok miatt az idei tavasz- szal súlyos belvízveszély fe­nyeget. Azóta ezek a baljós sejtelmek valóra váltak: Urdligcten egész utcákat, házakat öntött vagy szi­getelt el a külvilágtól a lefolyást nem találó bel­víz. Egyik legveszélyesebb kör­zet mindenesetre a Sárd ut­cában és környékén van. Eb­ben az utcában a lakók nagy része nemcsak hogy nem tart­ja rendben az árkot, hanem akadnak olyanok, akik a sze­metet, a salakot az árokba dobálják, s olyan is akadt, aki egész egyszerűen be­temette az árkot, hogy a tü­zelőt „kényelmesebben” vi- hesse be a lakásába. A Duna utcából lehúzódó víz jelen­leg teljes egészében a Sárd utcába kanyarodik, mivel a fontos vízlevezető át­eresz teljesen cltömő- dött. A Sárd és Olt utca sarkán az Érdligeti Ivóvíz Társulat a vízvezetékcsövek lefektetése­kor már évekkel ezelőtt fel­szedette az áteresz csövét, s a munka befejezésekor azt összetöredezve dobálták visz- sza és temették be. Habár erre a mulasztásra már évek óta figyelmeztették az ivóvíz társulatot, annak ve­zetősége a mai napig sem tett semmit. Ugyanilyen ál­lapotban van valamennyi át­eresz, úgy hogy az utóbbi két napi olvadás miatt a ta­nács a használható áteresz nélküli úttesteket átvágatta, s most csaknem az utcák tetején folyik át a víz az úgynevezett „főárok’’ felé. Ennek a „főároknak” azon­ban ma már csak az elne­vezése van meg, mert több min-t három évtized folya­mán csaknem színültig meg­telt földdel és iszappal s ed­dig számtalan panasz elle­nére sem hozták rendbe. A helyzet most az, hogy a mélyebben fekvő kerteket, szuteréneket (pincéről ezen a területen amúgy sem le­het szó) teljesen elöntötte a viz, s hogy ez milyen ká­rokat okoz, azt pillanatnyi­lag ki sem lehet számítani. Annyi bizonyos, hogy ennek a kárnak az értékéből, il­letve annak egy kis hánya­dából könnyedén karban le­hetett volna tartani a víz­levezető árkokat. Az 4 érdligetiek remélik, hogy új képviselőjük és tanácstagjaik mindent el fognak követni, hogy ezek a hibák többé ne ismétlőd­jenek meg, és egyrészt a társadalmi munka helyes megszervezésével, másrészt a hanyag lakosság megrend- szabályozásával biztosítják; hasonló súlyos helyzet a jö­vőben ne álljon elő. A csütörtökről péntekre virradó éjszaka egyébként a dombról lezúduló víz. ame­lyet az eliszaposodott főárok már nem tudott magába fo­gadni, teljesen elöntötte a Bá­nyagyutacs Gyárba veze­tő utat és elárasztotta a Sárd utcát és az attól jobbra eső telep nagy ré­szét. A gyárba igyekvő munkások csak hatalmas kerülővel tud­ják folytatni útjukat. Az érdi tanács azonnal intézkedett, hogy mentse, ami menthető, de ez csak ideiglenes segít­ség lehet. A három hónapnál rövidebb, de egy hónapnál nagyobb bör­tönbüntetésre ítéltek napköz­ben rendesen végeznék mun­kájukat, az éjszakát azonban a börtöncellában töltenék. Az igazságügyminiszter sze­rint az új rendelkezésnek sok előnye lenne: nem érintené az üzemek munkamenetét, nem okozna anyagi kárt a büntetett családjának. hányán arra hívták fel a fi­gyelmünket, hogy nem elég csupán új bérszabályzatot ki­dolgozni, meg kell javítanunk a munkakörülményeket és a műszaki szervezettséget is! A szakszervezeti bizottság tagjai hangsúlyozták: az új bérsza­bályzat politikai jelentősége nem kisebb, mint a gazda­sági, hiszen a bérfeszültség megszüntetése, a Szocialista bérezési elvek messzemenő ér­vényesítése elsősorban politi­kai kérdés. — S mit szól ehhez a válla­lat gazdasági vezetése? — A szakszervezeti bizottság — jogosan — feladta a leckét, s nekünk meg kell oldanunk. Ehhez — természetesen — számítunk a szakszervezet se­gítségére is. Az szb-ülés ezt a segítséget, éppen a vitává', részben már megadta, részben pedig megígérte. Határozatot hozott ugyanis, hogy március 20-ig egy munkaügyi szakem­berekből álló bizottság az ülésen elhangzott javaslatok alapján átdolgozza az új bér­szabályzatot s ha elkészült, újból megtárgyaljuk. ny. é. — A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalattól Vára- di László igazgató beszél. — Végre! Egész délelőtt ke­restük telefonon... — A szakszervezeti bizott­ság ülésén voltam. — Történt valami érdekes? — Igen: az szb most tárgyal­ta a vállalat új bérszabályza­tát. — Mi ebben az érdekes? — Az a nyílt, őszinte hangú vita, amely a tizenegy szb-tag és a mintegy harminc, tanács­kozási joggal meghívott ven­dég felszólalását jellemezte! A vita akörül folyt, hogy fel kell számolnunk végre azokat az ellentmondásokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a szo­cialista bérezés elveivel. Vagy­is: vállalatunk minden üzemé­ben, minden részlegében ér­vényt kell szereznünk az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének, s annak, hogy az egészségre ártalmas, vagy a nehéz fizikai munkát job­ban fizessük. Több hozzászóló sürgette, hogy rendezzük az aránytala­nul alacsony és a túlzottan magas bérkategóriákat. Né­! gainak szervező és irányító i munkásságát is. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya négyhetes tanfolyamra hívta azokat a szövetkezeti gazdákat, akik az ezüstkalászos tanfolyam ke­retében három esztendőn ke­resztül gyarapították tudásu­kat a szőlő- és gyümölcster­melésben. A megyéből hu­szonhatén jelentek meg a Pest—Szolnok megyei Bor­forgalmi Vállalat tápiószelei célgazdaságában. Jobb helyet a tanfolyam számára keresve-kutatva sem találhattak volna. A cél­gazdaság szakemberei az el­múlt években sokat tettek e vidék szőlőkultúrájának eme­lése érdekében. Nagyüzemi parcellákon, nagyüzemi mód­szerekkel termelik itt a sző­lőt, tehát a szövetkezeti gaz­dák saját szemükkel győződ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom