Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
CEGLÉDI JÁRÁS ES C E GLED V AR 0 S R E S Z E RE vii. évfolyam, 55. szám 1963. MÁRCIUS 7, CSÜTÖRTÖK Minden fát egyszer meg kell permetezni A növényvédelemről tárgyaltak a községi tanácsok elnökhelyettesei A járási tanács épületében hétfőn délután a községi tanács elnökhelyettesei, a földművesszövetkezetek elnökei és a növényvédelmi felelősök jöttek össze, hogy megtárgyalják a 35/1962. FM— SZŐ VOSZ rendelkezés végrehajtásában eddig elért eredményeket. Marticsek Béla., a járási tanács dolgozója ismertette azokat a hiányosságokat, amelyek akadályozzák a munkát. Megállapította, többek között, hogy eddig csak a földműves- szövetkezetek tevékenykedtek a rendelkezés végrehajtásán, a tanácsi szervek, különösen a tanács mellett működő növényvédelmi bizottságok vajmi keveset tettek. Legnagyobb problémát a fák összeírása jelenti, amit társadalmi munkában kell megoldani az elkövetkezendő időben. Szólt továbbá arról, hogy akik a rendelet szellemében nem permetezik saját fáikat és azt a földművesszövetkezettel sem per- meteztetik meg, azok ellen kényszer permetezés alkalmazható, amelynek költségét természetesen a tulajdonos viseli. Több vitás kérdést kell megoldani, különösen munkaügyi téren, de ezek megoldása nem jelent olyan problémát, amely akadályozná a munkát. Ezután a községi tanács elnökhelyettesei számoltak be a községben eddig elért eredményekről, majd az fmsz- elnökök mondták el tapasztalataikat. Cseh Jenő a MÉSZÖV képviseletében ismertette azokat a feladatokat, amelyeket az fmsz-i szerveknek ebben az évben meg kell oldani és felhívta a figyelmet a most beindulásra kerülő növényvédelmi előkészületi szemle megfelelő végrehajtására. A későbbiek folyamán Szabolcsba József tartott előadást a növényvédelem fontosságáról. Előadásában, foglalkozott a permetezés fontosságával és megállapította, hogy a népgazdaságot több millió forintos kár éri, éppen a permetezés elhanyagolása miatt. A növényvédelmi állomás is, de a termelőszövetkezetek is azon vannak, hogy az idén legalább minden gyümölcsfa egyszer permetezést kapjon. A legfontosabb feladat, hogy elsősorban a pajzs- tetű ellen vegyük fel a harcot. Munkánkat a felvásárlási telepen jelentkező jobb minőségű és nagyobb meny- nyiségű gyümölcs fogja igazolni. Kecskeméti Mihály Műsoros est a nők tiszteletére A nőtanács és a Hazaf ias Népfront Abonyban 1963. március 9-én 5 őrekor a Petőfi Művelődési Ház nagytermében műsoros nőnapot tart. Az ünnepi beszédet Gaál Erzsébet, az Országos Nötanács tagja tartja. A nőnap tiszteletére az abonyi irodalmi kör Petőfi emlékmű- sort ad, amelynek keretében Petőfi legszebb költeményeit szavalják az irodalmi kör tagjai. A megzenésített költeményeket Retkes Istvánná, Csáki Józsefné és Győré József adja elő, kísér a ,,Szocialista kultúráért’’ emlékéremmel kitüntetett Gudi Farkas Mihály és zenekara. Belépés díjtalan. Abony község minden dolgozóját szeretettel várja a nőtanács és a Hazafias Népfront. Harminc helyett ezer holdat öntöznek A Tisza vizét használják fel Jászkarajenón A jászkarajenői pártszervezet titkárával, Varga Jánossal beszélgettünk a község mezőgazdasági problémáiról, a kedvezőtlen időjárásról. Varga elvtárs elmondta, hogy a község termelőszövetkezetei nem pihennek és ahol lehetőség van rá, igyekeznek előrehozni a mezőgazdasági munkák elvégzésének idejét. Már most hozzákezdtek a műtrágya szórásához, ami kettős előnnyel jár. Egyrészt nem kell az olvadás után ezzel foglalkozni és így más munkát tudnak végezni a termelőszövetkezeti tagok, másrészt fellazítja a jégréteget és így szellőztetni tudják a növényt. A másik komoly probléma a belvízveszély elhárítása. Ezzel kapcsolatosan is már megkezdődtek a munkák, csákánnyal vágják a fagyos földet a tsz tagjai, hogy megfelelő áteresztő árkot létesítsenek, mert az olvadás beálltával erre már sokkal kisebb a lehetőség. Nyolcszáz katasztrális hold terület vár még Sizántásra, amire a gépállomással leszerződtek. Ennek ellenére nem várnak csupán a gépállomás munkájára. Amint az idő engedi, ló- fogattal is hozzálátnak a munkához. Nagy problémát okozott a ló- vontatású ekevas beszerzése, és ezúton is köszönetét mon danak a KGV vezetőségének, hogy vállalta az ekevasak el készítését. A műtrágyaellátás kielégítőnek mondható, 20 százalékot tartalékolnak az olvadás után ra is. A tsz-ek 1963. évi terveiket már elkészítették, most lesz a jóváhagyás a járási tanácsnál Nagy terveik vannak, amelyek megvalósítása már szinte biztosnak látszik. A községben jelenleg 30 katasztrális hold öntözéses terület van cs ezt már az idei évben 1000 katasztrális holdra emelik. A reális feltételek megvannak A Szolnoki Vízügyi Igazgu tósággai most tárgyalnak és < Tisza vizét árasztásos öntözéssel a jászkarajenői földekre locsolják. A községgel határ várkonyi Petőfi Tsz területén már hasznosítják az életet adó vizet. Biztos, hogy az öntözéssel tovább tudják növelni kertészet eredményeit. K. M. Sikerült az állatállomány átteleltctésc Tórt hódít na itatásos horjáncvelés Munkatársunk felkereste Kónya Ferencet, a Ceglédi Járási Tanács íőállattenyész- tőjét, hogy a járás termelőszövetkezeteinek állaittenyésztési helyzetéről és további terveiről érdeklődjön. — Hogyan sikerült az állatállomány átteleltetése? — Az 1962—63-as télnek sokkal nagyobb nehézségekkel indultunk neki, mint az azt megelőző évben. A problémát elsősorban a takarmányhiány jelentette. Ebből kiindulva, meg kellett fontolnunk, hogy milyen módszerekkel oldhatjuk meg legAz abonyi birkózók nagy napja Vasárnap Abonyban került sor Pest megye 1963. évi ifjúsági szabadfogású egyéni birkózóbajnokságára, amelyen a vendéglátó abonyiakon kívül még 5 sportkör indította versenyzőit. Különös rangot adott ennek a bajnokságnak az a körülmény, hogy a győztesek indulhatnak a Kecskeméten március 16—17-én rendezendő országos vidéki bajnokságon is. Ugyancsak a győztesekből kerülnek ki a megyei válogatott keret tagjai is, akik tavasz- szal Heves megye válogatottjaival mérik össze erejüket. A vasárnapi versenyeken a sportkörök 10 súlycsoportban 50 versenyzőt indítottak. Az Abonyi Tsz SK birkózói 8 kategóriában versenyeztek és 7-ben az első helyen végeztek. Skultéty Sándor testnevelő tanár, az abonyi birkózók edzője jó munkát végzett. Az igen erős mezőnyben kiválóan helytálltak az abonyi fiúk, akik a hosszú, kemény téli időben is rendszeresen megtartották edzéseiket és úgy készültek az elkövetkező nagy erőpróbákra. A kemény munka első gyümölcsei beértek, 7 arany, 2 ezüst és 1 bronzérem formájában. Tudjuk, hogy a birkózószakosztály által elért eddigi eredményeknek nem kis részük volt abban, hogy az Abonyi TSZ SK-t az MBT 1963. január 1-től kiemelt sportkörnek minősítette, ezért a vasárnapi eredményeknek kétszeresen is örülünk. Az abonyi birkózókat ma már országszerte ismerik és tisztelik. Reméljük, hogy Kecskeméten az országos vidéki bajnokságon fiaink ismét állni fogják a sarat és győzelmükkel dicsőséget szereznek sportkörüknek. — inka — Befejeződtek a járási téli spartakiádversenyek A Ceglédi Járási TST rendezésében vasárnap tartották a járási téli spartakiádverse- nyeket. A körzeti versenyek nyertesei Albertirsa, Cegléd- bercel, Abony és Kőcser versenyzői mérték össze tudásukat. Szám szerint 27 asztaliteniszező és 13 sakkozó jutott a járási döntőbe. A járási spartakiáddöntőn a következő eredmények születtek: Sakk, férfi egyéni: 1. Ragó István (Kocséri TSZ SK), 2. Göncöl Géza (Abonyi TSZ SK), 3. Donáth Lajos (Abonyi TSZ SK). Sakk, női egyéni: 1. Borsa- nyi Magdolna, 2. Donáth La- josné (Abonyi TSZ SK). Sakk, férfi csapatverseny: 1. Kocséri TSZ SK, 2. Abonyi TSZ SK. Asztalitenisz férfi csapat: 1. Abonyi TSZ SK, 2. Kocséri TSZ SK, 3. Ceglédibercel. Asztalitenisz, női csapat: 1. Albertirsa, 2. Abony. Női páros: Cselő Éva—Erdei (Albertirsa), 2. Miklós—Balogh (Abony). Női egyéni: 1. Cselő Éva (Albertirsa), 2. Miklósi Erzsébet (Abony), 3. Erdei (Albertirsa). Férfi egyéni: 1. Bodor Lajos, 2. Retkes Gyula, 3. Kása Lajos (mindhárom Abony). Férfi páros: 1. Bodor—Retkes (Abony), 2. István—Varjú (Abony), 3. Kreisz—Szuda (Albertirsa). Vegyes páros: Bodor—Miklósi, 2. Retkes—Cselő. A nyertesek közül kerülnek ki a megyei versenyen részt vevők. sikeresebben állatállományunk átteleltetését. Ma már nyugodtan elmondhatom, hogy a nagyobb nehézségek ellenére is, tsz-ednk jobban megbirkóztak a nehézségekkel, sikeresebb volt az átteleltetés, mint az 1961—62-es évben. Ennek eredményeként komolyabb problémák nem merültek fel. — Minek tulajdonítja a viszonylag Mkeres átteleltetés t? — Elsősorban annak, hogy nagy körültekintéssel a meglevő takarmánykészletet pontosan felmér- j ték a tsz-ekben és időszakokra kiszámítva, terv szerint folyt annak fel- használása. Ezenkívül a gondozók szakmai hozzáértése is megnőtt. — Milyen lehetőségeik vannak a kora tavaszi takarmányozásban a járás tsz- einek? — Sajnos, a kitavaszodás várat magára, így ez, és az amúgy is szűkös takarmánybázis nehezíti helyzetünket. örvendetes tény azonban, hogy közös gazdaságaink mintegy 300 holddal több őszi takarmánykeverékkel rendelkeznek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A vetés átteleltetéséről pillanatnyilag még nincs tiszta képünk. Úgy véljük, hogy vidékünkön ez a takarmány május közepén lesz etethető. Ekkor szakszerű felhasználás esetén már nagyon sokat segíthetünk állataink, elsősorban szarvasmarháink takarmányozásán. — Milyen elgondolásuk win az állattenyésztés idei fejlesztésére? — 22 közös gazdaságunk közül öt tsz-ben már itatásos módszerrel nevelik a borjakat. A gyakorlat bebizonyította, hogy ahol ennek a nevelési módnak a személyi és anyagi feltételei adva vannak, ott sokkal gazdaságosabban lehet a borjakat felnevelni. E tsz-ek példáján felbuzdulva, hamarosan újabb két termelőszövetkezetben vezetik be az itatásos borjúnevelést. A járási tanács mezőgazdasági osztálya fontos feladatának tartja az idén, hogy a szakmai ismeretek bővítésével segítse azt, hogy minél több tsz-ünkben ilyen módszerrel neveljék a borjaikat. Az az elgondolásunk, hogy ahol a kevés borjúlétszám miatt nem gazdaságos az itatásos borjúnevelést bevezetni, ott tsz-közi társulásként valósítanák mag a termelőszövetkezetek ezt a felnevelési módszert. Éppen ezért a jászkarajenői Lenin és Uj Barázda tsz-nek javasoljuk majd, hogy foglalkozzanak az itatásos borjúnevelési tsz-közi társulásának gondolatával. Ehhez azonban a feltételek teljes megteremtése szükséges és ezeket a tsz-szel közösen — a tanács szakemberei segítségeként kidolgozzák. Ha a tsz gazdái jónak látják, az idei előkészületek után jövőre már Jászkarajenón is itatásos módszerrel nevelhetik a borjakat — fejezte be nyilatkozatát Kónya Ferenc, a Ceglédi Járási Tanács főállattenyésztője. Tervmegerősítés a járási tanácson Zsongó méhkashoz hasonlít ezekben a napokban a járási tanács mezőgazdasági osztálya. Végleges tervmegerősítésre jönnék be a járás 22 tsz-ének elnökei, főagronómusai. Március 1-én kezdődött és feszitett ütemben 9-ig tart ez a nagyon fontos munka. Az elmúlt évivel szemben az idén új módszer szerint folyik a tervkészítés, illetőleg annak felülvizsgálata. Már hetekkel ezelőtt a termelésszervezési csoport tagjai, a járási főái- lattenyésztő és növénytermesztő a termelőszövetkezetekben megvizsgálták a gazdálkodás fontosabb tényezőit. Ez az eljárás nagyon megkönnyítette a munkát és minden remény megvan arra, hogy az eddiginél is sikeresebben zárul a tervmegerősítési időszak. Most a tanácson a végleges megerősítés alkalmával a terveket rnár csak számszakilag vizsgálják és fontosabb elvi részeit nézik meg a járási tanács szakemberei. Jóllehet még néhány tsz tervmegerősítése hátra van, már most megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek tervei tükrözik, magukban foglalják a járás termeléspolitikai és árutermelési célkitűzéseit. Sajnos, még az idei terveken is érződik az elmúlt kedvezőtlen. aszályos időjárás hatása. — F — „Festeni, festeni — ez minden vágyam" Megnyílt Kecskeméti István festőművész kiállítása Vasárnap délelőtt egy szárnyait bontogató festőművész, Kecskeméti István kiállításának megnyitójára jött ösz- sze a Kossuth Múzeumban, városunk művészetkedvelő közönsége. Ikvai Nándor múzeum- igazgató bevezetője után Katona Imre, a Művelődés- ügyi Minisztérium múzeumi főosztályának főelőadója tartott megnyitó beszédet. Ismertette a múzeumok működésében végbement változásokat. Az elmúlt évek eredményeit vizsgálva, a múzeumi dolgozók is egyre tisztábban látják a népművelés fontosságát. A múzeumokban egyre több időszaki kiállítás nyílik, Kecskeméti István kiállítása figyelemre méltó. Fiatal, tehetséges ember, aki a színek és a formák nyelvén szói gazdagodó életünkről. Még nehéz róla ítéletet mondani, mert ez a kiállítás a kezdet, amelyet újabb követ. Szenvedélyesen szereti a művészetet. Erről tanúskodik önvallomása: „Festeni, ez minden vágyam. Az embereket, a tájat, úgy, ahogy az életben, a természetben jelentkeznek. Sajnos úgy érzem, ez nehezen elérhető vágy. Tehetséges vagyok? Nem tudom. Csak egyet tudok és érzek — ez a festés utáni kimondhatatlan vágyódás. Kínná válik az a perc. amely nem a művészet alázatos szolgálatában telik el Szeretem az életet, az embereket és megértem vágyaikat, panaszaikat. Félek és gyűlölöm a háborút. Vágyódom az olyan képek után, amelyek valami kicsit is tesznek a háború ellen. Remélem, egyszer minden sikerülni fog és nem vagyok nagy képű vágyaimat illetően: Festeni, festeni — ez minden vágyam." Pcrcsztegi Rózsa — A ceglédi Táncsics Tsz 1963. évben 120 ezer darab naposcsibe és 6600 napospuiy- ka felnevelését tervezi. Az államánál kötött szerződés értelmében, a gazdaság 840 mázsa hús szállítását vállalta. — A Dózsa Népe Tsz halastavából az idei télen 18 ezer kéve nádat termeltek ki. Az anyag egy részét a tsiz dolgozói saját felhasználásra dolgozzák fel, más részét a társgazdaságoknál értékesítik és mintegy 1200 kéve nádat nádpallónak használnak fel. — Március 15-én a Magyar Honvédelmi Sportszövetség ceglédi szervezete gépkocsi- és motorkerékpárvezető tanfolyamot indít. Jelentkezés az MHS irodájában, március 12- ig, naponta, regigei 8 óráitól este 18 óráig. — Március 7-én ünnepi nőnapot tartanak a város és járás asszonyai. A városi tanács nagytermében délelőtt 9 órakor ünnepi nagygyűlés lesz, amelynek előadója Babinszky Károly, a járási pártbizottság titkára. Délben ünnepi ebéd a földművesszövetkezeti étteremben. délután pedig 3 órakor fogadás a városi tanácsháza nagytermében. A nőnapon szovjet asszonyok is képviseltetik magukat. OLVASOANKET Igen érdekes ankétot tartott kedden délután Cegléden a művelődési házban a Magyar Mezőgazdaság című hetilap szerkesztősége. A résztvevők előtt Fehér Károly, a lap állattenyésztési rovatvezetője tartott színes beszámolót a lap célkitűzéseiről és feladatairól. Elmondotta, hogy az ankét célja főleg az, hogy a szerkesztőség tagjai személy szerint megismerkedjenek a mezőgazdasági szakemberekkel, a lap olvasóival és véleményüké4 kérjék a lap munkájáról. A továbbiakban elmondotta, hogy a Magyar Mezőgazdaság célja az alapvető módszerek ismertetése és elterjesztése. Egy pillanatra Zsebtolvajt fogtak Cegléden, Amint belenyúlt egy zsebbe De lebukott, mert az utas A nyúlkálást észrevette. Szól az utas: no ennek is Ilyen pechje nem volt régen Mert engem már tegnap este Kizsebelt a feleségem. — O — — Március 8-án délután 6 órakor, a Petőfi Tsz kultúrtermében ünnepi nőnapot tartanak, amelynek előadója Ben- ke Lajosné országgyűlési képviselő lesz. — AZ OFOTÉRT korszerűsítése után a következő ne gyedévben megkezdődik a: Öra- Ékszerbolt Vállalat cég lédi üzletének korszerűsítése.' — A járási könyvbarátmozgalom akcióbizottságán, munkaterve értelmében, 1963-as évben a járás 11 községében 9620 könyvvel száj rítják a községi könyvtárakat. A legnagyobb méretű beszerzést — 1430 kötetet — Abonyban tervezik, de alig marad néhánv kötettel az albertirsai és a törteli könyvtár beszerzése. OLVADÁSKOR — Gyere innen, mert még azt hiszik, erről a tócsáról, hogy mi illetlcnkedtünk.
