Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

rtsr HCC! 1963. MÁRCIUS 7, CSÜTÖRTÖK Védelmet kér a túzok A hazai tájak legnagyobb madara, a túzok, egyre kri­tikusabb helyzetbe kerül. Ez az igényes madárfaj ugyanis nehezen viseli el a kulturális tájváltozásokat, száma mind­inkább csökken. A folya­mat a múlt század utolsó harmadában kezdődött, majd a mezőgazdaság belterjese- dése tovább rontotta a helyze­tet. A modern, nagyüzemi mezőgazdálkodás is veszé­lyezteti a túzokok létét. A madarak 85—90 százaléka a szántóföldi táblákon él, s a különféle talajművelő, nö­vényápoló, kártevőket irtó és termésbetakarító gépek egy­mást váltva, szüntelenül át- meg átfésülik a területet, év­ről évre tönkreteszik a fé­szekaljakat. A zoológusok javaslata sze­rint meg kell tiltani a túzok vadászatát, és a nagykócsag­hoz, vagy a gulipánhoz ha­sonló védettséget kell biz­tosítani számára. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány éves vadászati tilalom után megáll a csök­kenés, és rövid időn belül emelkedő tendenciát mutat az állomány. (MTI) A KILENCVENÉVES BORBÉLVMtlHELY VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK .intimór f'ívsziíií«/« is „,hitíntj4'ilih*‘ mit Jk női fodrász m«>«/ hiáni/sik — Ao unoka @i'ttUói7firiair0 —BB—Btm—I mát/ most is dolf/oaik Minap egy férfi járt Alsó- némedin. Kardos Sándor ci­pészmester Orosházáról. Do­báson a járási tanácsnál ér­deklődött, melyik községben lenne érdemes letelepednie. Odahaza sok az iparos, Pest megyében pedig, úgy hallja, a szolgáltató kisiparos na­gyon elkelne. Ami igaz, az igaz. Bizony, sok községben hiányzik a lakosság szükség­leteit ellátó ilyen, vagy olyan iparos, és ez sok gon­dot okoz a hatóságoknak is. Sokan hiszik: az iparoshiány mai jelenség. Hallgassák hát meg az itt következő történe­tet. Jav akorabeli férfi és fia­talasszony megy az ország­úton, hátán bugyrot cipel mind a kettő és kézen fogva vezetnek egy hatesztendős kisfiút. A ruházatuk meg­mutatja, iparos renden levő embereik. Vásározni szekéren jár az effajta, nem pedig saját látón rója az utat, ha­csak nem vándorlegény. De az már egyre ritkább, elmúlt Három a magyar igazság?! Mindenekelőtt engedjenek meg egy kérdést: mi a vé­leményük az olyan emberről, aki találkozót beszél meg valakivel — s egyszerűen nem megy el? S mi a vélemé­nyük az olyan emberről, aki százhúsz üzemi munkással beszél meg találkozót — és nem megy el?! Az eset — pontosabban: az esetek! — színhelye a gö­döllői Ganz Árammérőgyár volt. A szakszervezeti bi­zottság kitűnő agitációs-szer- vező munkájának eredmé­nyeképpen ősszel öt tagozat Indult a munkásakadémián.. Azzal a tiszteletre méltó szándékkal , hogy egy-egy té­mát a legképzettebb szak­emberek ismertessenek, né­hány előadásra a TIT-től kértek előadókat. Kérésük meghallgatásra talált, s a megbeszélt időben százhúsz hallgató várta ér­deklődéssel a TIT kijelölt előadóját. Teltek a percek, a félórák — s az előadó nem jött. De még telefonon sem mentette ki magát. Egy héttel később — meg­fogyva bár, de törve nem — a hallgatók ismét összejöt­tek a soron következő fog­lalkozásra. Az előadó ezúttal sem jött. Nem Is üzent. Amilyen mértékben nőtt a hallgatók felháborodása, úgy csökkent számuk a legköze­lebbi előadáson. A távoli vi­dékekről bejárók — jogosan — zúgolódtak: potyára vesz­tegessék az idejüket?! A szakszervezeti bizottság tag­jainak nem csekély energiá­jába került sorra járni a hallgatókat, hívni, biztatni őket: jöjjenek nyugodtan, az eset többé nem ismétlődik meg. Korán előlegezték a bizal­mat! Egy hónap múlva ugyanis ismét TIT-előadó volt a soros. Nem jött s azt sem mondta — fapapucs. Mindenkit érhet baleset, múló rosszullét, megfázás, lázas betegség. Előfordulhat, hogy az előadóknak váratlan elfoglaltságuk akad. Csak az nem fordulhat elő, különö­sen háromszor egymás után, hogy — mit szépítsük — f el­ültessék a tanulni vágyó üzemi munkásokat! ny. é. leányát. Öbudán házat vásá­rolt, műhelyt nyitott. Módos ember volt, de aztán teljesen tönkrement. Jótállott ugyanis a képviselőválasztáson a negy­vennyolcas függetlenségi je­löltért, a kocsmákban mérje­nek ki annyi bort, amennyi csak lecsúszik az óbudai vá­lasztók torkán. Úgy látszik, mérhetetlen sok lecsúszott. Megitták a kortesbort, de a voksukat a kormánypárti je­löltre adták. A bukott ellen­zéki jelölt meg nem fizette meg a hatalmas cechet, semmi pénze sem volt. Nagyapám­nak fizetnie kellett, ráment egész vagyona, szintén megbu­kott a választáson, és így ke­rült annak idején gyalog Al- sónémedire. Soós Ferenc fia szintén a borbélymesterséget tanulta ki, de meghalt még 1900-ban. Az öreg borbélymester egyedül folytatta aztán az ipart. Ad­digra azonban már más bor­bélymesterek is letelepedtek, nem is győzte volna másként a munkát. Gyula, az unokája 1904-ben Pestre került, a So­roksári útra horbélyinasnak, és öt év múlva hazajött se­gédnek, segíteni, a már ad­digra félig-meddig munka- képtelen nagyapjának. Soós Ferenc 1912-ben. 82 éves ko­rában halt meg. Azóta uno­kájáé a műhely. Most három borbélyműhely van már Al- sónémedin. — Nem sok az? — Nem. Megélünk mind a hánnan és vagy négyen még, akik kitanulták a borbélysá- got, de gyárba járnak, kon­tárkodnak is. — Nagyapja történetéből ki­derül, a szolgáltató kisipar hi­ánya száz esztendeje is gondot okozott falun. Most Alsónéme- din milyen iparos hiányzik? — Például hölgyíodrász, az nincsen. — Gyula bácsi gondosko­dott-e utódról, ahogyan a nagyapja? — Nekem lányaim vannak, férjezettek. — Az egyiket kitaníttathat­ta volna hölgyfodrásznak. — Talán egyik se akart a?. lenni, vagy én sem gondoltam ; rá. Nem is tudom. Borbélya tehát 1872 óte | van Alsónémedinek , kimon- dott hölgyfodrásza azonbar még nincs. Pedig manapság a; | alsónémcdi asszonyok, lányol j is szeretnek divatos frizurává | járni. Szokoly Endre ELSÓ A VÖRÖS CSILLAG TSZ A minap értékelték a ter­melőszövetkezetek versenyét. Az első helyen a Vörös Csil­lag Tsz végzett. Második lett a Lenin Tsz, harmadik a Dó­zsa Népe Tsz. A versenybi- .zottság közgyűlésen ünnepé­lyes körülmények között adja át a Vörös Csillag Tsz tagsá­gának a versenyzászlót. A ceg­lédi közös gazdaságok az idén is folytatják a munkaver­nepi gyűlést tartanak. Tápió- sülyben Guba Pál, a járási pártbizottság titkára lesz az ünnepi szónok. Üllőn a MÉ­SZÖV gondoskodik műsorról Monoron is megemlékeznek ma a nőnapról. Ve esésen a művelődési otthonban már­cius 9-én, szombaton Hörömpí József országgyűlési képviseli szól az ünneplőkhöz. Monori siker Vácott senyt, szélesítik a szocialista címért versenyző brigádmoz­galmat és mindent elkövet­nek, hogy a terveknek .eleget tegyenek. Vasárnap délelőtt Vácoti bonyolították le a megyei kö­zépiskolás-. szellemi öttusa elő- I döntőjét. Sajnos. szervezés Szigorúbb mércét A MÁV mozdony- és ko­csiparkja erősen megcsap­pant a hideg okozta kárté­telek miatt. A vezetékes ko­csik lefagytak, futóművük és fékberendezésük nehezen mű­ködik, vagy használhatat­lanná vált. A legnagyobb kárt, persze, a mozdonyoknál okozta a hideg. A gőzmoz­donyok víz- és gőzvezetékei elfagytak, megrepedtek — a vontatóeszközök használha­tatlanná váltak. A mozdonyok javítása a járműjavítók feladata. Megyénkben Dunakeszin foglalkoznak a hideg­ben sérült, hasznavehe­tetlen személykocsik helyrehozásával. A Dunakeszi Járműjavító vezetőinek tájékoztatója sze­llőt rendes évi programju­kon felül most soronkívüli munkával, ötven különféle személykocsit kell helyrehoz­ni. Ez legalább másfél hó­napba telik. A futójaví­tások után ismét forgalom­ba állhatnak a személyvago­ntó:. Ezek után. hadd adjunk né­mi tájékoztatást arról, hogy a .rendkívüli időjárás okozta károk helyreállításán kívül mi mindent kell elvégezni Dunakeszin. Egy hónap javítási prog­ramjában 133 személykocsi szerepel. Ebiből száz fővizs­gás, nyolc kocsi főjavításra kerül, s 25-öt futójavítás után engednek ismét for­galomba. Az első negyedév új ko­csit építő célkitűzésé­ben a legújabb első osz­tályú Áah, forgózsámo- lyos, nyolckerekű sze­mélykocsik szerepelnek. 36, a nemzetközi vonalon is közlekedő, igen. korszerű, szép, elsoosztályú személy- kocsit gyártanak az év első negyedében Dunakeszin. Az esztendő folyamán összesen 102 Aah vaggn kerül a MÁV szolgálatába. A Dunakeszi Járműjavító megnöveltedéit feladatainak alapos, jó minőségű végre­hajtásához már elodázhatat­lan bizonyos mértékű kor­szerűsítés. így a közeljövőben meg kell valósítani a viszony­lag kis költséggel megoldha­tó szalagszerű javítást. En­nek megszervezésével, néhány berendezés beszerzésével nemcsak gyorsabb és köny- nyebb lesz a dunakesziek munkája, de természetsze­rűéin megnő javító kapacitá­suk is. Ez pedig — okulva a rendkívüli Időből, s az év­ről évre növekvő kocsipark javítási igényeit figyelembe véve — halaszthatatlan. Szombaton délután rendez­ték meg Cegléden a művelődé­si házban az általános iskolá­sok Ki mit tud? vetélkedőjé­nek első fordulóját. A nagy­számú jelentkezés igazolja en­nek a versenynek a népszerű­ségét. Sajnos, a rendezéssel nem lehetünk élégedettek. A játékvezető nem mutatta be az egyes szereplőket, és a szüne­tek kissé kínosan teltek. Ami a műsor tartalmát jelenti, a sok színvonalas szám mellett néhányat nem lett volna sza­bad színpadra engedni. Helyes lenne, ha már a jelentkezéskor meghallgatnák az előadandó számokat és szigorúbb mércét alkalmaznának. hibák folytán csak késve kezd­ték a műsort. A monori gim­názium együttese harmincki lene ponttal az első helyei végzett. Második az aszódi harmadik pedig a nagykáta gimnázium együttese lett. Ez zel a szép sikerrel a monor gimnazisták bejutottak a me gyei döntőbe. Sok az óvodás - kevés a férőhely üiégvsiái Ivóid új gyümölcsös A Nagykőrösi Állami Gaz daság ez évi telepítési tervé ben 400 hold gyümölcsös sze repel. Ezenkívül tavasszal hal száz, ősszel pedig újabb négy száz hold erdőt telepítene! Nyárfákat ültetnek, amelyeke majd a papírgyártásnál hasz nosíthat a népgazdaság. 1.965 ig a tervek szerint 4000 hol nyárfaerdőt telepítenek Nagy kőrösön. Várják a tavaszt már a céhek világa, jó né- lány esztendeje annak. Soroksár felől gyalogolnak, a gyerek miatt lassan lép­kedve, estére hajlik már, mire a legközelebbi falut síérik és betérnek a községi vendéglőbe, Alsónémedin. Odabenn néhány legény, meg fiatalabb gazda, ahogy a napi munka után illik, po­fi arazgaíva, éppen a világ dolgát beszélik meg, de hogy idegenek jöttek be az ivóba, hát velük elegyednek szóba. Mi járatban volná­nak, meg mi mesterséget űz a messziről jött ember. — Hohó! Borbély?! Az kell nekünk — örvendeznek a férfiak és mindjárt, ott hely­ben, a borszagú ivóban eről­tetik, vegye elő ollóját, bo­rotváját, ritkítsa meg dús hajzatuk és vakarja le ar­cuk szőrét. Vagyis, hogy szé­pítse meg őket. Gyűlnek is aztán a vándor zsebébe a hatosok, és még mindig -egy­re több férfi nyitogatja a kocsmaajtót, • nem a bor, hanem a borbély végett. Gyor­san elterjedt a hír a falu­ban, hajat vág, meg borotvál egy valódi fodrász az ivóban. A községi bíró, Benedek uram is hamarosan elő­kerül. Múlt héten járt Pes­ten, benézett akkor a bor­bélyhoz is, nem a haját akar­ja megkurtíttatni, és reggel önkezével húzta le a szakai- iát, borotválkozni sem kí­vánkozik. A község ügyé­ben jár! — Hallja csak, mester úr, úgy hallom, jó helyet keires magának. Hát minálunk megtalálja. Maradjon itt borbélynak, nem bánja meg — tér mindjárt a tárgyra a falu első embere. Alsónémedi népes község, boltosa is van, kádára, ácsa, csizmadiája, kőművese, csali aki az emberek fejének, meg arcának gondját viselje, bor­bélya nincsen. Áll azonban egy ház a faluban, községi tulajdon és különös rendel­tetésű. Célja, hogy hajlé­kot adjon a frissiben lete­lepülő iparosnak, amíg majd saját telkén fel nem húzza a maga házát. Most éppen üres. Nem is nagyon kéreti ma­gát a borbély, felcsap, meg­marad Alsónémedin. Éppen kerek kilencven esztendeje ennek. Persze, később lett tel­ke, háza, a borbély- és fod­rászműhely pedig, amelyet alapított, létezik még ma is, hetvenkét éves unokája, Soós Gyula dolgozik benne. — Nagyapám, Soós Fe­renc ezemyolcszázhetvenket-- tőben jött a községbe. Soha nem volt itt előtte borbély. Hiányolták is nagyon az em­berek. Nagykikindán született 1830-ban, az apja gazdag ács­mester volt ott. Negyvennyolc­ban beállt honvédnek, akkor már kitanult borbély volt. A szabadságharc után, akkor még élt a régi szokás, vándor­útra kelt. Járt Németország­ban, Franciaországban, még Oroszországban is és mind­egyik nyelvet megtanulta, hol­táig beszélte is. Hazatérve Pestre ment, oda nősült, elvet­te egy ferencvárosi tanító A'nőnap <T«i( Csömör Sándomé, a monori járás nőtanács titkára öröm­mel újságolta, hogy az egész járásban mindenütt lelkesen készülnek a közelgő nőnap méltó megünneplésére. A köz­ségekben a nőtanácsok ipar­kodnak a nők ünnepét az is­kolák és az úttörők közremű­ködésével emlékezetessé ten­ni. Ma délután többféle ün­A nagykőrösi Dózsa Terme lőszövetkezet házatáján min den a tavaszvárás jegyébe: zajlik. Elsősorban a gépjaví fásokra fordítottak az elmúl hetekben nagy gondot. Az erő gépeknél mintegy nyolcva százalékig, a munkagépeit ja vitáséinál pedig 90 százaiéin teljesítették már a progra mot. A tavaszi munkálata tehát a gépek hibájából ner késhetnek. Annál inkább k( sík a tavasz. Igaz, hogy add; sem tétlenkednek a közös gt: daságban. Most éppen műtrí gyát szórnak gépekkel a hótí karó tetejére. Az olvadáss; így megkapják a növények szükséges nitrogént. Az álla; állomány veszteség nélkül á telelt. Megfelelő és ele géné takarmánnyal rendelkezik termelőszövetkezet. Az elki vetkező hetekben — amint i idő engedi — hozzálátna nagyarányú telepítési tervei valóra váltásához. Az idén 11 holdon szőlőt, 110 holdon gyi mölcsöt telepítenek. Hímzett virágok — LATJA-E, ilyen vol­tam negyven évvel ezelőtt. Az inas, eres kéz a doboz FÉNYCSAPDÁK AZ ERDŐKBEN Fejlesztik az erdővédelmi jelzőszolgálatot Az Erdészeti Tudományos Intézet az elmúlt évben szer­vezte meg az erdővédelmi jelzőszolgálatot. A mezőgaz­dasági üzemekhez hason­lóan az erdőgazdaságokban is igyekeznek felmérni és a lehetőségek szerint előre je­lezni a rovarok és más károsítok megjelenését és ez­által megteremteni a terv­szerű védekezés alapjait. Az erdővédelmi szakembe­rek a pontosabb megfigye­lések érdekében fénycsap­dákat állítanak fel a külön­böző tájegységekben. A ro­varoknak azt a tulajdonsá­gát kihasználva, hogy „vonz­za” őket a fény, egyszerű szerkezettel fogják be az éj­szakai kíváncsiskodókat, ny­modon pontosabb képet ala­kíthatnak ki az egyes erdő­részek különben nehezen megfigyelhető „lakóiról”. Az erdővédelmi szakembe­rek már nemcsak felmérik a károsítókat, hanem meg­kezdték a kísérleteket a nagy­üzemi jellegű védekezésre is. Az első üzemi jellegű kí­sérletekre a börzsönyi és a mátrafüredi erdőgazdaság­ban került sor, alján matat és megfakult, keményhátú fényképet húz elő a többi közül. A püspökhatvani, jólétet árasztó konyha modern bú­torai közé sehogysem illik az avitt tulipános láda, ame­lyen Kiss Pál bácsi ül. — Mer akkor még így jár­tunk, bő gatyában, kötény­ben, mi, férfiak. A lányok meg, jaj de sok szoknyában! Nem is volt csúnya lány, mert amelyik girhes vöt, az is megvállasodott a karos­ingben, meg a pruszlikban. — Nana, Kiss bácsi, negy­ven évvel ezelőtt még ma­ga is másképp nézte őket, mint most. Arról tessék me­sélni, hogyan lett „művész­ember”? — Azt is nagyon messziről kell kezdeni. Korán árva­ságra kerültünk a húgom­mal, aztán a közös szomo­rúság miatt nagyon össze­tartottunk. Akkoriban ka­csát őriztünk egész nap. Én mindig a virágokat néztem, kinn a mezőn is, meg ott­hon, ha elmentem egy-egy szép kert mellett. Nem azért téptem le a virágot, hogy megszagoljam, hanem hogy jól kitanulmányozzam. — Már legényfővel, sok­szor átmentem Ácsára. Ná­lunk is kék kötényt hord­tak a luteránusok, meg ott is. Csakhogy az acsaiak kö­ténye díszes volt, a mienk meg síma. Nálunk gyászo­sabban öltöztek. Gondoltam, tudnék én is virágot hímezni rája. Elvettem a húgom kék kötényét, s titokban éjjel, holdfénynél kihímeztem. Az­tán odaadtam neki és mond­tam, menjen benne a temp­lomba. — Dehogy megyek egyedül ilyenben — szabódott. Ha csinál egyet a barátnőmnek is, ketten már elmegyünk. — NEM VOLT mást mit tennem, vettem még egy kék­kötényre valót, aztán ki- pingáltam azt is. Csak néz­tek a népek, mibe van ez a két lány. De a divatot át­plántáltam ide, mert egy­más után jöttek. Először csak kötényt hoztak, később már pruszlikot, aztán még ké­sőbb meg mindent. Nincs olyan püspökhatvani ház, ahol az én térítőim, pár­náim, meg ruháim ne len­nének a szekrényben. Csak- hát a rajzolnivaló nem sok pénzt hozott a konyhára, én meg később már házas, még később özvegy ember let­tem, gyerekkel. Azt kellett nézni, miből éljünk. Legir kább vasárnap délután cs náltam ezt szívesen. Tan: csőt is adtam, melyik virí got milyen színre hímezze! milyen pamuttá). A mo: tani öregasszonyok mind í én fehér slingelt menyas: szonyi ruhámba mentek i oltár elé. — Kiss bácsit most mi tartja a család, rajzol-e m<= sokat? — Látja, ilyen kutya i élet a szegény emberhez. A1 kor időm volt kevés, mo meg rendelőm. Mert ezek mostaniak már nem hordj: a régi szép módit. Egyik másik után öltözik ki, a tán olyan soványan sza'.a' gálnak itt az utcákon, hoj az ember azt hiszi, nem igazi nők, mert nincs ra tűk semmi. Mire én bel jöttem, csudás mintákat t láltam ki. addigra nekik m nem kell a régi... Kicsit eltűnődik a múlto majd hangot váltva újb megszólal: — Hogy találtak ide? — Elmondták, merre laki — IGEN ... Régen úgy m tatták az utat ide fel domboldalba, hogy ott lak Kiss Pali bácsi, a hímz ember. Ma meg azt mon ják. keressék csak Tóth D meter tsz-traktoros após: Dehát. változik a világ legyint tólenyugvóan. Komáromi Magda I A ceglédi járás községeiben több mint háromezer óvodás­korú gyermeket tartanak nyil­ván. Közülük csak hatszáz" hatvanegyen járnak óvodába, mert kevés a férőhely. Mike- budán, Csemőn, Nyársapáton és Kőröstetétlenen egyáltalán nincs óvoda. Az idén Törteién bővítik az óvodát, de másutt is szükség lenne arra, hogy a meglevő férőhelyeket valami­lyen módon szaporítsák. Gyorssegély — vonatoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom