Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
»63. MÁRCIUS 31, VASÄR.NAP rr*r MF.CYF.I /fit'lan AZ ÉPÍTKEZŐK FIGYELMÉBE: OLCSÓBB, JOBB Nincs többé „elveszett föld“ Magyarországon 18 millió helyett 8 millió parcella - Befejeződtek a föld- rendezések — Nem jelentik be a művelési ágak váltó- zását - 1968-ra készülnek el az új kataszteri térképek gazdálkodásának megszervezéséhez ismerni kell, mennyi a mezőgazdasági terület, mennyi az erdő, mennyi helyet foglalnak el a belterületek, zárt. kertek, épületek stb. De feltüntetjük ezen belül — a nyolc művelési ágnak megfelelően —, hogy mennyi a szántó, á rét, a legelő, és így tovább — a vetéstervek alapja ez. Szántóból legelő Az új térképek alapján új | földnyilvántartás is készül, ; feltüntetve, hogy melyik te- i rület kinek a birtokába tartozik; az adatokból birtok - I ívet kapnak a nagyüzemek 1 és az egyéni gazdálkodók. ; Voltaképpeni térképitiányról azonban nem beszélhetünk és nemzetközi viszonylatban ; is előkelő helyet foglal el í az ország térképellátottsága, ezt Balázs Lászlónak személyesen volt módjában tapasztalni külföldi tanulmány- j útjain. Részben használha- ; tők a múlt század közepétől 1940-ig készített és az- j óta többször „helyszínelt”, te■ hát módosított térképek, s 1 a földrendezés után a ter- í melőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak adott ! 1:10 000 méretarányú térképeken is lehet tervezni. A földrendezéssel járó mű- i szaki és földnyilvántartási ! munkák az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal szakembereit három éven keresztül teljesen lekö- ' tötték. — Ezzel szemben — folytatja a tájékoztatást most már Takács Ferenc, a íöld- 1 nyilvántartási osztály vezetője — komoly nehézségek j mutatkoznak a művelési I ágak kimutatásánál. Itt ugyanis ma még az a hely- j zet, hogy a mezőgazdasági : nagyüzemek vezetői nem | tartják meg a törvényes elő- j írásokat, a művelési ágak 1 megváltoztatásához szükséges ■ hatósági hozzájárulást nem : kérik meg, hanem saját be- : látásuk szerint cselekednek. * Ennek „köszönhető" aztán például az, hogy nagyon sok szántóból lett legelő ;.. Az állami fegyelmet sértő, önkényes eljárás következményeként tehát a most nyilvántartott művelési ág adatok nem egyeznek a tényleges állapottal. A felszabadulás után 13 millió parcella volt Magyar- országon, ma hét-nyolcmillióra becsülik a szakemberek. Ám ebből kerek ötmillió az úgynevezett belterület, zárt kert, házhely stb. 3250 községünk van, ezekből körülbelül kilencvenben nem került és nem is kerül sor _ földrendezésre, mert mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földekkel, vagy mindössze száz holdon aluli szántókkal rendelkeznek. Erdő foglalja el ezeknek a falvaknak legjava területét. Ilyenek például: Háromhutai Óhuta. de Pest megyében is akad több belőlük. Keresztényi Nándor Április 2-án nyereménybetétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár április 2-án, kedden Óz- don rendezi a nyereménybetétkönyvek 1963. első negyedévi sorsolását. A húzáson a március 29-ig váltott és a sorsolás napján még érvényes betétkönyvek vesznek részt. Minden ezer betétkönyvre 25 nyereményt — egy 200 százalékos, egy 100 százalékos, két 50 százalékos és huszonegy 25 százalékos nyereményt — sorsolnak ki; Aj nyeremény alapjául a betétkönyvben elhelyezett negyedévi átlagbetét szolgál. pán Győr—Sopron megyét fejeztük be teljesen, de igen előrehaladottak a munkálatok Szolnok, Komárom, Veszprém valamint Nógrád megyében, ahol egyébként a legrosszabb térképek voltak; jól állunk Békés, Hajdú. Fejér megyében, Zalában a leggyengébb a helyzet, itt látható a legtöbb zöld színezés. — Mi az oka, hogy még mindig csak itt tartunk, noha már 1963-at írunk? — Éppen ezen a tavaszon fejeztük volna be eredetileg a felújítást — folytatja Balázs László. — A határozat az 1957-es adottságokat vette figyelembe, azóta azonban sok változás történt. 1958- ban már 1280 mérnök és technikus dolgozott ezen a munkán, s a létszámot rövid ; időn belül 1450-re Szándékoz- ; tűk felemelni, óm közbe- ; jött egy olyan esemény, | amely alapvetően megvál- I toztatta a készítés szükséges- í ségét és lehetőségeit, de | ugyanakkor új térképigénye- j két is jelentett: a falu roha- ! mos szocialista átalakulása, i így aztán 1959. januárjától j a pillanatnyilag sokkal fon- | tosabb földrendezésre kel- j lett elvonni a munkaerőket, ; ezért kevés ember dolgozhatott továbbra is térképiéi - újításon. De meg kell mondani, hogy a földrendezések- j kor végrehajtott helyszínelés | is lényegesen előbbre vitte ; ezt a munkát azáltal, hogy ja- j vított az ország térképeinek tartalmán. Az új adottságok- 1 nak megfelelően 1959-ben hatályon kívül helyezték a2 J eredeti határozatot és a tér- í képek felújítását , folyamatos 5 további feladatként jelölték ; meg. Ma néhány száz dolgo- í zóval végezzük — a közbe 5 jött sok más népgazdasági ! igény kielégítése mellett — ! ezt a munkát, milyenek hát ; a kilátások? Előreláthatólag ; 1968 tavaszára készülünk el < az új térképekkel; előbb ! sikerülne, ha jobban ki tud- : nánk terjeszteni a légi fény- í képezést, ami viszont nagy ; beruházásokat igényel. í A légi fénykép haszna \ Légi fényképezés: a nagy ! alföldi szocialista mezőváro- | sok, Karcag, Mezőtúr, Túr- ! keve, s mások térképe, ennek : alapján készül már. Szol- ; nők, Békés, Heves megye j déli része is kiválóan alkal■ más ennek a módszernek a : hasznosítására, különösen a ; sík terepen ezé az elsőbb- i ség. Harmincöt százalékkal : csökkenti a költségeket, ; meggyorsítja a munkát, ke- ! vesebb ember is kell hozzá. ; 1958-ban kezdték ilyen pol- | gári célokra alkalmazni rend- ; szeresen a légi fényképezést, : azóta felhasználási területe i nagyon kiterjedt. • — A terep ma hihetetle- : nül gyorsan változik: nö- : vekszik az ipar. a közleke- : dési hálózat, csatornák szab- i dalják a földeket, képzel- : jók el, mit jelent mindezt ; gyalogosan felmérni. Karcag I határa például 67 ezer : hold ... A léigi fényképezés j tárgyilagos, korszerű, olyas- : mit is ábrázol, amit a gya- ! logos nem is vesz észre. A í felvétel után minden eset- : ben azonosítjuk a terepet, • utána következik a térkép- j készítés. ■ Most is tanfolyamon ok- : tátják az ifjú geodéziai szak- ! embereket a légi felvételek : olvasására és felhasználásá- : ra, ami külön tudomány, í Kell a légi fényképezés már \ csak azért is. mert b.ár az : állami földmérés régi szer- j vezet, igen kevés az után- j pótlása: az idén valószínű- j leg mindössze hét mérnököt : kap az egyetem megfelelő ; szakáról, ami hihetetlenül ■ kevés. Az országban az ; ÁFTH szervein kívül még I több ezren folytatnak geodé- : ziai munkát. ; — Miért is olyan sürgető a ; régi térképek felújítása? : — Mert az ország tervBama, zöld, kék citromos narancssárga foltok az ország térképén; rendszerint megyehatároknál váltanak színt ezek a foltok, jelezvén, hol mennyire haladtak előre a munkával: az elmúlt száz évben készített térképek felújításával. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal egyik szobájának falán lóg a felmérés helyzetének ez a mutatója, amelyen a barna szín a felújításokat — ahol fekete pontok is vannak, mint Győr megyében, ott teljesen kész a munka —, a citrom- és narancssárga azt jelenti, hogy itt, az új térképhez már csak kevés munka hiányzik; s ahol zöld ez a szín, ott egészen új felmérést kell végezni. Kiegészítő mérések szükségesek a meglevő térképek felújításához: ezt mutatják a kék foltok. 1957-ben hozott a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot arról, hogy négy év alatt helyesbíteni kell a kataszteri térképeket és pontos nyilvántartásba kell venni az ország földterületét. A négy év eltelt, hogyan is állunk? Annak idején éppen az ÁFTH javaslatára született a határozat — lássuk, mikorra várható a valóra váltás? Győr megye az első Balázs Lászlóval, a geodéziai felügyeleti osztály helyettes vezetőjével beszélgetünk erről: — A december 31-i állapot: 945 községnek, 4 millió 8VX) ezer holdnak készült el az új térképe — mondja. — Az ország egész területe 16 \ millió 166 ezer hold ..; Mint ' a színezésből láthatta, csugyobb hömennyi- \ ségre. Egyelőre \ fel se lehet so- j rolni, milyen és \ hány hasznos do- ! logra lesznek fel- í használhatók az ; emberi akarat } szerint irányított ' napsugarak. Oberth után j tanítványa, az í amerikai szolgá- f latba lépett í Wernher von 'j Braun — akit i ugyancsak disz- ; doktorrá avattak $ —, szólalt meg, £ és kijelentette, í hogy mindaz, í amit az idős ; tudós elmondott, ; nem tudományos / utópia. hanem f gyakorlatilag í csakhamar meg- j oldott probléma. % Közölte, hogy Kennedy ameri- í kai elnöktől meg- £ bízást kapott, hogy 1970-ig í olyan űrhajót % építsen, amely fj embert vigyen el $ a Holdba, és on- % nan visszahozza. í Beszéde további ^ folyamán kifejtet- í te, hogy bár- !> mennyire sajná- { latos. tény. hogy } technikai újdon- ságok első és dön- % tő fejlődésüket % katonai érdekek- í nek köszönhetik. A rakéta fegy- { vérül is szolgál. \ A rakétakutatás \ már odáig jutott, £ hogy az a ráké- / ták telefon- és % televízióközveti- ; tésre való al• \ kalmasságuk ré- j vén, jövedelme- % ző üzletté kezd % kifejlődni. Az í űrhajózás — i mondotta beszéde végén — ez évszá- $ zadban oo’gári $ utasok részére is % hozzáférhetővé í lesz. N. J. $ röpíteni. Szerinte a 2000-ik évre már a Holdba i'aló jutás megoldott probléma lesz. Ott sűrített levegővel teli csarnokok fognak épülni, amelyeknek emberlakói megkezdik és feltárják a. Hold mélyében levő, feltétlen dús érctelepeket. Az is bizonyos, hogy a Hold mérhetetlen erejű energiaforrásul fog szolgálni. Hasonlóképpen a Nap sugarai is felhasználhatók energiául. A világűrbe örök keringésre, hatalmas tükröket fognak felröpíteni, amelyek magukba gyűjtik a napsugarakat és azokat földi jelzéseidre a kívánt helyre irányítják. Egy ilyen tükör annyi fényt fog továbbítani, hogy azzal egy-egy nagyváros éjszakai megvilágítását bőségesen ki lehet elégíteni. Annyi napsugár és olyan hő gyűjthető össze a tükrök révén, hogy a sarkvidék jégpáncélját megolvaszthatják, vagy a Szaharát vízzel áraszthatják el, de révükön el lesznek téríthetők eredeti irányukból a vihargócok és megakadál yoz- hatók lesznek az árvizek. Döntően befolyásolhatók lesznek az időjárási viszonyok, mert a napsugarakat oda irányíthatják majd, ahol éppen szükség van egy naA tudomány messzi távlatokra mutató haladásáról tett vallomást az erdélyi szász származású Herman Oberth profesz- szor a berlini egyetemen díszdoktorrá történt avatásán. A nagy ünnepélyességgel lefolyt avatáson az egyetem rektora elmondotta, hogy már negyven év előtt doktorrá kellett volna a tudóst avatni. 1923-ban adta ki ugyanis „Rakéták a világűrben" című könyvét és azt disszertációként benyújtotta az egyetemnek is. A müvet ellenőrző professzor azzal a megjegyzéssel, hogy a közölt számadatok ugyan helyesek, de a kiindulási alap nyilván téves — elutasította. Azóta bebizonyosodott, hogy a kiindulási alap is helyes és éppen ezért Oberth az űrhajózás atyjának nevezhető. Az ünnepelt professzor válaszában kifejtette, végzete, hogy évtizedekkel megelőzi korát. Most egy gyorsaságsokszorosító találmánya van. Ennek a készüléknek segítségével a rakéták kilövése sakkal gyorsabb lesz, és kilövési költségei lényegesen olcsóbbakká válnak. Beszámolt elektromagneti- kus készülékéről, amellyel a Földről terhet lehet majd a Holdba Irányítható napsugarak köbméter folyami kavicsban 274 kilogramm 400-as cement) kell kitölteni. Az építőipari tudósok és gyakorlati szakemberek az új típusú födémszerkezet kidolgozásával jelentősen hozzájárultak az építési költségek csökkentéséhez. Egy ■ családi ház építési költsége négy-ötezer forinttal kevesebbe kerül az új fö- ' dóm alkalmazása esetén. A ! TÜZÉP-vállalat telepeit már az idén ellátják „E” jelű fe- ( szített beton födémgerendák- | kai. Mintegy 400 ezer fo- j lyóméíer ilyen gerenda áll a i családiház-építők rendelkezéséire. (K. Gy.) I könnyebben lehet a helyére j emelni, s ez I meggyorsítja az építkezés menetét. A feszített betongerendákkal készített födém olcsóbb is: négyzetmétere 241 forintba került: amíg a régi típusúaké 276—312 forint. A feszített gerendák különböző hosszúságiban lcészül- ! nek. A legrövidebb 2.60 mé- i tér és 60—60 centiméterrel I növekednek a méretek. A j helyes méretek kiválasztósá- I nál figyelembe kell venni azt I is, hogy a gerendák két vé- | gét legalább tíz-tíz centimé- ! tér hosszon kell a falakra fel- | fektetni. A gerendák kicsz- ! tása (sűrűsége) a födém ter- 1 hetesétől, azaz rendeltetésé- ! tői függ. Családi házak pin- i ce- és pad lás f üdém e i ben a gerendákat , . általában 60 . centiméterenként kell kiosztani. A gerendák közét különféle kitöltő elemekkel rakják ' be. Kétféle bélés te stet gyártottak erre. Ezeknek hosz- 1 sza megegyezik, csak ma- | gasságuk különböző. Az | egyik 192, a másik 242 i milliméter magas. Az előbbit földszintes lakóházak | födéméihez, az utóbbit emeletközi födémek készítéséhez használják. Ezenkívül vas- I beton tálcákkal is ki lehet | tölteni a gerendaközöket. A béléstestekkel készülő, 4,80 méternél nagyobb támaszközi födémek gerendáit elhelyezésük után — még a béléstestek elhelyezése előtt — | középen alá kell támasztani, i erre azért van szükség, I mert ez a födémtípus teljes I teherbírását csak a geren- ! dák és a béléstestek közötti | kibetonozás megszilárdulása j után éri el. A gerendák és I a béléstestek közötti hézago- ; kát B—140 minőségű beton- ! nal (ennek összetétele: 1,25 Hazánkban nagy az építkezési kedv. Az elmúlt évben az állami építkezései mellett magánerőből — as eddigi rendelkezésre álló adatok szerint — az előirányzót! 30 ezer helyett mintegy 40— 42' ezer lakást építettek. A lakásépítkezések kivitelezésénél a legnagyobb gondot kéíségíkívül a faanyag beszerzése jelenti. Az épületfát külföldről vásároljuk, így nagyon takarékoskodnunk keil vele. Egy építkezésnél a legtöbb fát a födémszerkezethez kell felhasználni. Nálunk évek óta forgalomban vannak már olyan vasbeton födémgerendák, beton bélés- testek, amelyekből fa híján jó födémszerkezet készíthető. Előnyük mellett ezeknek hátrányuk is van: súlyosak, sok vas kell az elkészítésükhöz — mindezek természetesen kihatnak az építkezés költségeire is. Az Építéstudományi Intézet, a Típustervező Inté2et és a Beton elemgyártó Igazgatóság Budafoki úti épületelemgyára hosszabb idő óta kísérletezett egy gazdaságosabb, főleg olcsóbb födémszerkezet előállításán. A kutatók munkáját siker koronázta. Ezentúl az eddigi 21—26—29 centiméter magas, előregyártott vasbeton födémgerendák helyett a jövőben 19 centiméter magas ,.E” jelű, feszített betongerendákat készítenek az építtetőknek. Az ,.E" jelű gerendákba vas helyett feszített acélhuzalokat betonoznak be. Az új eljárásnak ez a lényege. Abból indultak ki, hogy például egy tíz milliméter acélhuzal rugalmassága, teherbírása sokszorosa az ugyanilyen méretű lágy vashuzalénak. Ebből nyilvánvalóan következik,...hogy egy betongerendába acélból kisebb méretű, kevesebb meny- n 3riségű huzal kell, mint lágy vasból — és mégis elbírja az előírt terhelést. Még inkább növelhető a gerenda teherbírása, ha az acélhuzalokat megfeszítve betonozzák körül. Ezzel külön rugalmasságot adnak a gerendáknak. Ezt bonyolult szilárdságtani és laboratóriumi vizsgálatokkal. ellenőrzésekkel bizonyították. Az új eljárásnál jelentős az anyagmegtakarítás. Amíg egy feszített beton födémgerenda acéligénye öt kilogramm körül van, addig a régi típusú, ennek megfelelő gerendába 19—20 kilogramm lágyvasbetétet kellett felhasználni. Az „E" jelű feszített betongerenda lényeges előnye az is, hogy könnyebb az eddig alkalmazott gerendáknál. A régi típusú, 4,20 méter támaszközre használt vasbeton gerendák 236—293 kilogramm súlyúak voltak, az ugyanilyen hosszú és teherbírású „E” jelű gerenda pedig 174 kilogramm. Tehát az utóbbi gerendát sokkal
