Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-30 / 75. szám
1963. MÁRCIUS 30, SZOMBAT wsr HEcm éfÉívtaii 3 Tudjon róla a tagság Miért panaszkodnak a pnsztavacsi tsz-tagok? KISZ- VÉDNÖKSÉG AZ ÉPÍTKEZÉSEK: „örömmel olvastuk a Pest megyei Hírlap március 3-i számában, hogy munkatársuk községünkben járt. Örömünk teljesebb lett volna, lm még több családhoz ellátogatott volna és egyebek iránt is érdeklődik __” így kezdődik Bud avári Mihályné olvasónk levele, amely nyomán ismét Pusztavacsra látogattunk. Későbbiekben a levélíró arról panaszkodik, hogy „a háztáji földeket ott adták, ahol... csak tiz-tizenkét zsák kukorica termett. A réteket, legelőket az elmúlt tizenöt év során felszántották, de azokat nem füvesítették újra. Szalmát nem kapunk sem pénzért, sem trágyáért cserében... A háború előtt több mint ezer szarvas- marha volt a községünkben, most meg azt a pár darabot sem tudjuk eltartani...” A felsorolt panaszokon kívül még volt egy elgondolkoztató mondata a levélnek. „Nem azért írok — folytatódik a levél —, hogy valakit is vádoljak, vagy a munkáját bíráljam, ... de tessék elhinni, kell, hogy valakinek elmondhassuk, ami fáj..Noha a felsorolt panaszok önmagukban is indokolttá tették, hogy újra Puszta- vacsról írjunk, engem e legutóbbi mondat késztetett főként utazásra. A Hámán Kató utca 9. szám alatti házban is aziránt érdeklődtem főként, hogy miért nincs rendszeres fórumuk a pusztavacsiaknak, pontosabban, miért hiszik azt, hogy nincs? Panaszaik nagy része helyi keletű ugyan, és o megoldás kulcsa is a helybeliek kezében van, de fordulhatnak segítségért a járási, a megyei, vagy akár az országos szervek vezetődhez is. Amikor hozzánk címezte levelét Budaváriné, lényegében már élt is ezzel a jogával. Többen is összefutottak érkezésünk hírére Budaváriék- hoz, főként asszonyok. Érdekes, baráti hangulatú beszélgetésbe elegyedtünk. Néhány egyéni sérelmén kívül’ lényegében a levélben érintett problémák köré szövődött a szó. — Miért nem mondják el mindezt a tsz-közgyűléseken is? — Már egy éve annak, hogy közgyűlést tartott a tsz. — A tsz-vezetőknek már szóltak? — Tudják azok, kérem, miért kellene elismételnünk nekik mindezt? Ha akarnák, tehettek volna már róla ... — Dehát mi, asszonyok ol- j vassuk az újságokban, meg a j rádióban is halljuk, hogy más- j képpen kell gazdálkodni, mint I ahogyan mifelénk járja. Egy miniszterhelyettes is megírta, hogy nem szabad tönkretenni a háztáji gazdaságokat__ E hhez az asszonyi szókimon- i dó bátorsághoz hozzá tartozik i azonban, hogy a lelkemre kér- j tek: nehogy kiírjam ám a nevüket. Egyedül Budavárinét sikerült rábírnom arra, hogy a nevével is kiálljon igazsága mellé. Furcsának tartottam ezt a bátortalanságot, hiszen fehér hollónak számít manapság. Nyilván mór hírét vette a tsz-elnök, hogy a faluban járunk, mert igen hallgatagon foigadott bennünket. Ott ült a szobájában a párttitkár és az agronómus is. Látszott rajtuk, hogy kedvetlenek. — Mi is azt várjuk a felsőbb szervektől — mondja Juris Ferenc elnök —, hogy segítsenek. nem pedig azt, hogy különféle pletykák után járjanak. — Pletykák? — Persze, hogy azok. Mi is azon vagyunk, hogy legyen több állat Puszrt avacson. Az erdészettől bérbevettünk háromszáz hold erdörészt kaszálónak, j éppen a pusztavacsiaknak. Ezenkívül 150 hold régi ré- j tét is juttattunk nekik lege- í lőnek. —r- A legutóbbi tanácsülé- , sen — mondja erősítésül ! Kaldenekkét József mezőgazdász — már azt is meg- , tárgyaltuk, hogy mennyi mfi- ; trágyát szórunk ki a rétek- i re és miként szrvezziük meg a gyomirtást. — Mi van az alomszalmával? — Na, abban igazuk van nekik. Nincs. Dehél mit tehetünk mi arról, hogy a régi vezetőség több mint ezer mázsa alomszalmát eladott mázsánként huszonöt forintért. Még a közös is rosz- szul járt ezzel, hiszen har- minc-ötven forintért kellett venni később az istállókba. De legalább kaptunk volna eleget... Elmondta még az elnök, hogy már pásztort is fogadtak a vacsi háztáji állatok őrzésére és ez is a vezetőség gondoskodását bizonyítja. Eszerint semmi sem igaz abból, amit az asszonyok panaszoltak? Igaz, csak ... Csak nem a tsz mai vezetőit terheli a felelősség a korábbi hibákért. Tény, hogy két évig nem volt pásztor a faluban, s a háztáji állatokat nem tudták legeltetni. Azért sem tudták, mert nem volt elegendő legelő. Százhúszra csökkent a szarvasmarha-létszám a faluban ezerről, mert nem volt elegendő takarmány és nem volt alomszalma. Ugyanígy csökkent a sertésállomány is, mert annak sem volt abrak. A falu és az ország érdeke csorbát szenvedett ezzel. Hogyan lehet segíteni? Amit a tsz vezetősége eddig cselekedett, sokat javít a helyzeten. Nyilván a további segítő- készség sem marad el, hiszen a jó szándékot eddig is tanúsították. Csakhogy őszintén meg kell mondani: nem hibátlanul. Hiba történt abban, hogy mindazt, amit tettek, nem a széles nyilvánosság előtt tették, vagyis az érdekeltek közül ! kevesen tudnak róla. Igaz, az, új,_^szrye££tősé&- j nek a közössel, is sok a | gondja, de a háztájinál' is szorít a cipő. A tagsággal együtt, az asszonyok meg- ! hallgatásával tágítsanak azon | a termelőszövetkezet vezetői! Nagymiklós István i Hogyan dolgoznak, tanulnak, szórakoznak a fiatalok? .1 KÍSr£ Post motjyvi rvyrvhajló biaoítstiga ülése Alekszandr Naszibov: Rejtekhely §z Elbán (63) Így kezdődött számára a háború. S egészen másként végződött. Az orosz frontról rácsos vagonban hozták visz- sza: az ellenség katonáival cimboráit, a háború ellen agitált. Elítélték érte. Előbb golyó általi halált szabtak rá, de aztán mérsékelték a büntetést. Tekintetbe vették, hogy a Vaskereszt kétszeres kitüntetettje. Hősiességéért kapta a „plecsniket” annak idején. Tíz esztendőt kellett börtönben ülnie. Ott kötötte véglegesen a sorsát Németország munkásosztályához. Igen. tulajdonképpen minden ott kezdődött ... Mintha ‘egnap történt volna, úgy emlékszik a napra, amelyen amnesztiát kapott, s szabadlábra került. Emmi várta a börtönépüiet előtt. Emmi mindenütt vele volt, még a háborúban is, bár tízezer kilométerek választották el őket. s a börtönben is... Igen, Emmi ott áll. kedvesen mosolyog, s nyújtja a kezét. Aranyló haja, a szeme, minden olyan rajta, mint azelőtt. Semmiféle égi ragyogás nem kelhet vele versenyre... Azon a napon házasodtak esz- sze. — Emmi! — suttogta magában Schubert, s elszomo- rult a szíve. Emmi már nincs. Soha többé nincs. Megajándékozta egy kislánnyal, egy ugyanolyan kékszemü. szőke lobogással, mint ő maga ... De már a kislányt is elragadta tőle a sors. Tél volt, éjszaka, amikor letartóztatták, a családjával együtt. Javában dúlt a második világháború. Hitler hadserege elszenvedte rettenetes vereségét Moszkva és Sztálingrád alatt. Abban az időben rontottak rájuk a Gestapo emberei, amikor éppen befejezte a párt illegális lapjába írt cikkét. S tíz hónap sinylíí- dés következett egy Prága melletti lágerben. Tíz hónap, amelynek minden napja, szinte minden órája kínvallatással, a lassú halál gyötrelmeivel telt eL Emmi és a kislány nem bírta ki. ö pedig megszökött. Szeretett volna legalább hamvainak közelében maradni, de hát az ő élete a mozgalomé. S megszökött egy fogolycsoporttal. Olyan emberekkel, akik a sok szennyben is meg tudták ő~'z- ni tisztaságukat, elveiket, s — ami szintén igen fontos volt abban a helyzetben — erejüket. Ez alig egy évvel ezelőtt történt. Akkor találkozott először azzal a szőkehajú, nyílt, világos tekintetű férfivel, aki Krause Obersturmführer neve alatt dolgozott. Egyszer látta — és megszerette. Mert van az úgy, nogy csak egy rövid órát beszél az ember valakivel, s nem tudja elfelejteni egy egész életen át!... Bátor ember. Bátor és nagytudású. Schubert ezt azonnal észrevette rajta ;.. — Bamm! — ismét ütött az óla. Fél tíz. Stalecker még mindig nem adott életjelt magáról. Mitévő legyen? Egy v;lágos: tovább nem szabad várnia! Es döntött. Eloltotta a villanyt, s levette az ablakról az elsötétítő függönyt. Kinézett. Fénytelen volt a környék. Az eget felhők borították. Eső szemerkélt. A legmegfelelőbb idő — gondolta. Visszatette az elsötétítő függönyt, s ismét villanyt gyújtott. Felvette az esőköpenyét, s mielőtt még elindult volna, a köpeny külső zsebébe rakta át a pisztolyt. Kilépett az előszobába. Néhány szót váltott a háziasz- szonnyal, aztán becsukta maga mögött a lakás ajtaját. Elindult, hogy megkeresse Aszkert. Nem hagyhatja magára a bajban. (Folytatjuk) A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a Duna- menti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat KISZ- szervezeteinek munkáját. Az ülésen részt vett Németh Gyula, a százhalombattai építkezés pártbizottságának titkára, Komáromi János, a Dunamenti Hőerőmű személyzeti osztályvezetője. Pécseit Béla. a Dunai Kcolaj- finomító Vállalat főmérnöke, Vágó György az építkezés KISZ-bizottságának titkára. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az építkezés eddigi eredményeiben nagy szerep jutott a fiatalságnak. s valamennyi terv megvalósulásánál tanúi lehettünk az ifjúság jó munkájának. Különösen említésre méltó az ifjúsági brigádok tevékenysége. Nyolc ifjúsági brigád igyekszik elnyerni a szocialista brigád címet. Név szerint megemlítették Döbrei Mihály ácsbrigádját, amely vállalását kivétel nélkül teljesítette, 163 240 forintot takarítottak meg, s munkájuk minősége ellen sem volt kifogás. Megemlítették még Bányai Pál és Virágos János brigádját is. Bár a százhalombattai építkezésen sok értékes munka- eredményiről lehet beszámolni, a végrehajtó bizottság a tartalmas, színvonalas jelentés alapján elsősorban a hibákról, s azok kijavításának módjáról tárgyalt. Elöljáróban megállapították, hogy a megyei operatív bizottság, amelynek korábban sok érdeme volt a munkaversenyek szervezésében, a vállalatokkal való szocialista szerződések megkötésében — az utóbbi fél évben gyengén levékenyke- dgth.Nem r,élt. gtzokkal a lehetőségekkel, amelyek rendelkezésre állottak. A régi, jó tapasztalatok, valamint a meglevő . hibák indokolják, hogy sürgősen új életre keltsék az operatív bizottságot, s soraiba olyan új tagokat is válasszanak, akik mint műszakiak, mérnökök, az építkezéseken dolgoznak. Folytatni kell azt a jó kezdeményezést, ami korábban bevált: 38 esetben kötöttek szerződést különböző vállalatokkal. Ezekben olyan kötelezettségeket vállaltak: milyen határidőre készítsenek el beruházásokat, vagy melyik határidőt tudják lerövidíteni. Különös jelentőséggel bírtak a kémény alapozására, az 50 MW-os gépcsoport alapozási munkájára vonatkozó kiviteli tervek elkészítését rögzítő szocialista szerződések. Kedvezően befolyásolták az M/315 daru határidő előtti átadását, az 50 MW-os turbina építési ütemét. Részletesebben tárgyaltak arról, milyen fontos problémák megoldása igényli az if| júsági munka további javítá- j sát. A zord tél, a kései ta- j vasz az építkezés munkáját ! hátráltatta. Ahogyan azonban Komáromi János is elmondotta, az adott lehetősé- j gekst nem használták ki az építkezéseken. A vizkiviteli műnél teljesen a szabadban dolgoztak, mégis, az időjárás viszontagságai dacára is, határidő előtt oldották meg feladatukat! i Ugyanakkor a vízlágyítónál, j ahol fűtöttek, vagy a sza- : badtéri vezénylőteremnél, a központi épületnél, amelyeknél az időjárásnak semmi ] vagy minimális befolyása volt — nem teljesítették a tervet, jelentős az elmaradás. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sokszor a terv végrehajtásának minősége nem felel meg a követelményeknek. Előfordul, hogy a teremben már a fényesítést, az utolsó simításokat végzik, s alig három óra után ugyanott már falat bontanak. Elrettentő példaként említették a kerékpárgarázs építését, amelyre legfeljebb 1967-ben lesz szükség, mégis azzal foglalatoskodtak, ahelyett, hogy az üzemmenettel összefüggő tennivalókat végezték volna el. Ugyanakkor munkaerőhiányra panaszkodnak. A munkaerő-gazdálkodásnál más hibák is előfordulnak. A napokban az egyik ács arról panaszkodott: vasbetonszerelői munkát végeztetnek vele. Ugyanakkor több vasbeton- szerelőt elbocsátottak: munkaerőfeleslegként. Javítani kell a lakásépítésnél is, amelynek elkészítési határidejét bizonytalan időre elhalasztották. Nem egyszerűen gazdasági gond ez — hanem családok ügye, hiszen sokan élnek távol családtagjaiktól és ez sok nehézséget okoz. A dolgozókról való gondos kodást.jelentené az orvosprobléma megoldása is. Ma már bizonyos, hogy kapnak orvost, de | hetek óta azon folyik a vita: melyik szerv vállalja a státuszt?! A KISZ eddig is sokat segíI tett az építkezésen, s ezután is mindent megtesz, hogy mozgósítsa a fiatalságot a takarékosságra: j figyeljenek fel a szanaszét he- j verő anyagokra, ne menjen I veszendőbe tégla, panel, he- | gesztőpálca. Ügyeljenek a minőségi munkára, vállaljanak egy-egy részmunkára is védnökséget, kössenek szerződéseket a vállalatokkal, indítsanak különböző mozgalmakat, szervezzenek ifjúsági őrjáratokat. Részletesen beszéltek a végrehajtó bizottsági ülésen arról,is, hogy tartalmasabbá kell tenni a szabad időt, a munkás- szállások kulturáltságát növelni kell. Felhívni az illetékesek figyelmét, hogy nem mindig értelmezik helyesen a takarékosságot. Egy barakkal több, ami szórakozási helyül szolgálna, nem lenne elfecsérelt pénz, hiszen feltétele lenne a jobban megszervezett művelődésnek, tanulásnak ... Az ifjúság tanulni szeretne, — ennek lehetőségeit külön bizottság vizsgálja felül. A Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat építkezésénél jelenleg csaknem hétszáz fiatal dolgozik. Ezeknek 39 százaléka tagja az ifjúsági szervezetnek. Az a törődés, az a szeretet, ahogyan a párt- és a KISZ-bizottság foglalkozik velük, lehetővé teszi, hogy a közeljövőben sok fiatal kérje felvételét az ifjúsági szövetségbe. Így számban j gyarapodva még erőteljeseb- j ben valósíthatják meg mindazt. amit az ifjúság védnöksé- ! ge jelent hazánk e nagy alkotásául:-Ebbem az- ■ esetben- ez I nem-má%.»mint nz őszre oltó-, irányzott tervek jóval a tél beállta előtti megvalósítása. (s. á.) Megemlékezés Juhász Gyuláról — Gödöllői járási könyvtár? — Igen, itt Kovács Sán- dorné könyvtárvezető beszél. — Hallottuk, hogy önöknél lesz a hivatalos megyei Juhász Gyula emlékünnepség. — Értesülésük helyes, valóban hivatalos megyei ünnepséggé nyilvánították a mi Juhász Gyula megemlékezésünket. — Milyen alkalomból kerül sor az emlékünnepségre? — 1883. április harmadikén vagy negyedikén — eldöntetlen még, hogy melyik napon — született Juhász Gyula, a modem magyar líra kimagasló, A KORSZERŰ KÉSZRUHA, DIVATOS, VÁLTOZATOS, MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT! Divatos férfi felöltők Elegáns tweed szövetből 380,— és 410,— Ft Különleges mintájú szövetből 690,— Ft Fésűs szövetből 1250—1450,— Ft-ig r% 1LECKEN MINDIG JÓIÚITÖZÖTT forradalmi lelkű képviselője. A gödöllői járás — főként Gödöllő — évek óta lelkesen ápolja kultuszát. Járási könyvtárunk és irodalmi színpadunk is Juhász Gyula neve alatt működik. Már régen elhatároztuk, hogy méltó módon emlékezünk meg a nagy költő születésének 80. évfordulójáról. Elgondolásunk lelkes visszhangra és támogatásra talált a járási és a megyei szerveknél is, és ennek köszönhető, hogy tervezett ünnepünket hivatalos megyei Juhász Gyula emlékünnepséggé minősítették. — Mikor kerül sor az ünnepélyes megemlékezésre? — Április ötödikén, délután fél hat órai kezdettel tartjuk meg ünnepélyes megemlékezésünket Juhász Gyuláról, a járási tanácsháza dísztermében. A műsor mindenképpen méltó lesz a nagy költő emlékéhez. Szerettük volna, ha Dutka Ákos. Juhász Gyula utolsó élő váradi Holnapos társa személyesen is részt venne az ünnepélyen. Ezt azonban nem engedi meg a 83 éves költő egészségi állapota. Hangját ellenben elküldi az ünnepségre, mert magnetofonszalagra mondta Juhász Gyuláról szóló versét. — Milyen kiemelkedő eseménye lesz még az ünnepi műsornak? — Juhász Gyula legszebb verseit Básti Lajos és Nagy Mariann mondja el az ünnepségen, míg Vaszy Viktornak, a szegedi Nemzeti Színház igazgatójának Juhász Gyula-dalait Mezőfi Tibor operaénekes adja elő. Magyar László pedig előadásban idézi fel Juhász Gyula emlékét. (n. i )
