Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

1963. MÁRCIUS 29, PÉNTEK wsT JBEGTBI K~ftíritm A mezőgazdasági termelés a fontosabb tessék A termelőszövetkezetek melléküzemágainak néhány problémájáról juk ki, hogy nincs rájuk szük­ség! Rendezzük végre az ács­kapocskészítés, a zöldséges lá­dák nagybani gyártásának ügyét. Mérlegeljük: feltétlenül fontos-e. hogy termelőszövet­kezeteink effajta tevékenysé­gükkel az ipari vállalatokkal konkuráljanak? Egyáltalán, mérlegeljük végre: újabb és újabb mellék­üzemágak helyett nem kelle- ne-e az érintett termelőszövet­kezeti vezetők figyelmét a me­zőgazdasági termelésre irányí­tani? Hiszen a megye legvi­rágzóbb, legerősebb termelő- szövetkezeteinek példája azt bizonyítja, hogy a boldogulás legbiztosabb útja a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése. S ha egyik-másik termelőszövet­kezetben ezt még nem ismer­ték fel, irányító szerveink fel­adata a felismerést megköny- nyíteni! A felvetett kérdések — elő­reláthatólag — nem minde­nütt találnak majd helyeslés­re. Ez sem változtat azon a té­nyen, hogy a termelőszövetke­zet, a szocialista mezőgazda- sági nagyüzem feladata mégis­csak a mezőgazdasági terme­lés, a népgazdaság mezőgaz­dasági árualapjának biztosítá­sa, a lakosság ellátása. Vagyis mindaz, ami a mel­léküzemágak elburjánzása miatt helyenként veszélyesen háttérbe szorult! Nyiri Éva Narancslé - narancsdzsem A tavalyi tízszerese kéről előrehajöl, s lesi a moz­dulatokat, az arcvonásokat. — Milyen? — Jó. Kitűnő! Narancsos kompozíció? — Pontosan! Narancslé! A figyelem felenged, s elé­gedett, finom mosollyal dől hátra a főmérnök. Magamban tisztelettel adózok, hogy ezer­nyi gond, százféle termék kö­zött szenvedélyesen kutat vé­lemény után. •— Ha már közönség va­gyok — mondhatnám e pilla­[ ez jobb. Ha mintánk a rendelés megfelelj Választékbővítés Már a szó is étvágygerjesztő: kóstoló. Lakodalom, disznótor, jóféle édességek — sok kellemes be­lefér a háromtagú szó fogal­mába. Ám a szakács, cukrász kóstolója már hivatalból köte­lező. s nem is mindig a mes­ter kedvére való. Áldozatnak persze nem tekinthetjük, elis­merő tisztelet illeti őket. De mit tartsunk az olyan szakácsokról, akik ezertonnás tételekben főzetnek húst, zöldséget, gyü­mölcsfélét! Itt van mindjárt az első szakács, a Nagykőrösi Konzervgyár főmérnöke. Leül­tet, megnyit egy kis üveget, s tölt. — Mi ez? — kérdem a sárga átlátszatlan folyadékra. — Majd utána — s udvarias mosollyal a pohárra mutat. Va­lahol szíve mélyén bizonyára élvezi az ösztönös gyanakvást, s a megadó mozdulatot, amely- lyel megragadja az ember a kétes ismeretlent. Csöndes másodpercek. Szé­n tavalyinak tízszerese lesz. — Narancsdzsem? — Négyszázezer üveggel tet­tünk el. Még ötvenhatezer ké­szül. Ládaszám áll a raktár­ban. — Más? — Zöldség-, hús-, főzelékféle változatlanul. Az utóbbiból különösen sok. — Választéki Kontroll. A laboratórium mindent pontosan nyilvántart. Milyen az összetétel, változik-e az áru minősége a konzer­válást követő időszakban. A narancslé is sorra került DX-vadászat Ocsán A televíziózás elterjedésé- j vei egyre több amatőr kutat­ja az étert, egyszerűbb és ; bonyolultabb szerkezetekkel i igyekszik megnyújtani a 80 —100 kilométeres vételi tá- i volságot. Hivatalosan DX- j nek nevezik ezt a távolsági televízióvétel vadászatot. A j belga Jaques Herremant . tartják a távolsági vétel mes­terének, aki 140 külföldi vétellel dicsekedhet, s ..tró­feái'1 között USA- és japán I adók is vannak. DX-vadász mór nálunk is szép számmai található. Pol­gár László rádió- és televí­zióműszerész dicsekedhet ta­lán a legjobb eredménnyel. Ocsai otthonában tizenöt or­szág televízióadójának mo­noszkópját fogta már, s er­ről több száz fényképes do­kumentumot tud felmutatni igazolásképpen. Sok türelem, s nem kevesebb szakértés kel­lett ahhoz, hogy „elcsípte1* például a cseh, a német, a dán, a francia, az olasz, a spanyol, a svéd televízióadók ábráit. Kerek egy esztendeig kutatta, amíg három percnyi időre megjelent képernyőjén a svájci televízió monoszkóp­ja. A madridi televízió mű­sorából egyszer kenek másfél órát nézett végig. A DX-vadászat — illetve a hozzá szükséges felkészülés nem olcsó mulatság. Igen érzékeny vevőikészülék — leg­több esetiben nem is egy — különleges antennarendszer kell hozzá. Megkezdöcltek a termelőszövetkezeti építkezések A nagy hideg enyhülése, a hó elolvadása után ország­szerte megkezdődtek a ter­melőszövetkezeti építkezések. A közös gazdaságok az idén ismét jelentős építési progra­mot valósítanak meg: mint­egy 2000 termelőszövetkezet több mint 2,1 miihárd forint értékben építkezik. A be­ruházások koncentrálásának megfelelően egy-egy szövetkezetben egyszerre több új épü­let készül, a gazdaságos üzemeltetéshez szükséges járulékos létesít­ményekkel együtt. A magas­építkezések legjelentősebb té­telei : nagyüzemi férőhely 52 000 szarvasmarha, csaknem 100 000 sertés, több mint egy­millió baromfi és több mint 100 000 juh részére, 45 gép­javító műhely és gépszín, továbbá magtárak, górék, dohánypajták. A hosszúra nyúlt tél, a rendkívüli időjárás miatt az idén egyhónapi késéssel kez­dődtek meg a termelőszö­vetkezetekben az építkezé­sek. A feladatokat még az is növeli, hogy a hideg és a havazás korai beköszöntése miatt a szokásosnál körül­belül kétszer több építke­zés húzódott át az előző év­ről. A Földművelésügyi Mi­nisztérium beruházási igaz­gatóságának tájékoztatása sze­rint azonban az egyhavi elmaradás tel­jes egészében behozható. Ehhez hozzájárul az is. hogy a szövetkezeti beruházások műszaki előkészítése jobb,1 mint eddig bármikor. A szö­vetkezetek magasépítési ter­vüknek csaknem a felét há­zilag kivitelezik, mégpedig nagyobb részt új típusú épí­tőbrigádjaik révén. Ezek a brigádok több szövetkezet közös vállalkozásaként mű­ködnek, nagyobb szakmai felkészültséggel és jobb tech­nikai felszereléssel, mint az elaprózott, kisebb brigádok, s így munkájuk is gyorsabb, termelékenyebb' nafban, elégedett fogyasztó —, érdekel további sorsa is. i— Ezek a minták. A döntés joga a kereskedelemé. ■— Árak? — Mint a többi gyümölcs­léé. — Jól emlékszem? Tavaly már találkoztunk ilyennel. — Hasonlóval. Egy vagon­nal gyártottunk. Azt hiszem, ■— Egyes hírekkel ellentét­ben nem csökken. Sőt szünte­lenül kutatunk új ételfélék után. Ilyen az egresbefőtt, a rostos gyümölcslevek szűrt változatai, és így tovább. — Íz, zamat, egyszóval mi- j nőség? — Vallom, a sok vélemény nyomán, hogy jó. Különben erről a vásárló dönt. Tessék megkóstolni! (f. gyj A KGST megbízása alapján újfajta transzformátor készül hazánkban A korszerű transzformátor kialakításának és fejlesztésé­nek segítésére nemrég meg­alakult a KGST 10-es számú szekciója, s első feladatként egy világviszonylatban is kor­szerű, négy megavoltamperes transzformátortípus megterve­zését ég mintapéldányainak el­készítését jelölte meg. Cseh­szlovákia és a Német Demok­ratikus Köztársaság szakembe­rei már megszerkesztették a transzformátort, s a terv alap­ján most a KGST-hez tartozó többi országban elkészítik a transzformátor néhány minta- példányát. Tekintve, hogy a tervezésnél a megoldások szá­mos lehetőségét figyelembe vették, a mintapéldányok kü­lönböznek egymástól, s ké­sőbb a KGST-szekció dönt ar­ról, hogy melyik transzformá­tor a legsikeresebb. Hazánk­ban a Klement Gottwald Vil­lamossági Gyár és a Csepeli Transzformátorgyár készít egy-,egy négy megavoltampe­res transzformátort. Bár meg­oldásában a kettő különbözik egymástól. korszerűségben mindegyiknek el kell érnie a világszintet. A gépet úgy kell megkonstruálni, hogy a ha­gyományos feszültségszabályo­zó közbeiktatása nélkül ki tudja egyenlíteni a hálózati feszültség ingadozását. URH-körgyűrű a MÁVAUT központja és a főváros környéki telephelyek között Áprilisra—májusra már szinte valamennyi külön­járat „foglalt" Szinte a hőmérő higanyszá- > Iának emelkedésével együtt nő az utazási kedv: a MA­VAUT már az első tavaszi napokon, naponta 60—80 kü­TAVASZA KERESKEDELEMBEN Farkas József, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója vállalatuk néhány sajátosan ta- vaszias kezdeményezésére hívta fel figyelmünket, — A nehezen várt jó idő beköszönte — reméljük — fel­lendülést hoz a kereskedelmi forgalomban is. A tavaszi bevá­sárlásokat megkönnyítendő, vállalatunk kiállításokkal, bemu­tatókkal kívánja elősegíteni a közönség tájékoztatását a divat­ról és az áruválasztékról. Az első nagyszabású, árusítással egybekötött lakástextil-kiállítást március 27-én nyitottuk meg Aszódon, a községi tanácsháza különtermében. A kiállításon — amely április 5-ig van nyitva — hazai és külföldi szőnyege­ket, függönyöket, paplanokat, bútorhuzatot, kész ágyneműt, matracokat, plüss- és szövetgarnitúrákat, asztalneműt muta­tunk be. — Felújítjuk a megyeszerte kedvelt divatbemutatókat is. Összekötve a kellemest a hasznossal, csatlakoztunk az Orszá­gos Rendező Iroda kezdeményezéséhez, amely a megye né­hány nagy városában Jó hangulat — kötelező! címmel vidám, zenés esztrádműsort rendez. Műsor közben vállalatunk divat- bemutatót tart a konfekcióipar legszebb tavaszi modelljeiből. E modellek a helyi ruházati szaküzletekben megvásárolhatók. A műsorban neves fővárosi művészek működnek közre: Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész. Fönay Márta, Besztercei Pál. Kovács Erzsi, Görög Mara. Bajka Pál. Pálos Miklós és Hajdú Júlia tánczenekara. Az első előadásra már­cius 31-én este, Vácott kerül sor a Madách Imre Művelődési Házban. Két hét múlva, április 14-én Nagykőrös és Cegléd következik — mondotta befejezésül Farkas József. lönjáratot indított. Az érdek­lődés a különjáratok iránt már olyan nagy, hogy ápri- lisra-májusra szinte vala­mennyit lefoglalták az isko­lák, intézmények, üzemek, pedig hétköznaponként 130— 140, vasárnaponként pedig 190—200 kocsit ad kirándulá­si célokra a budapesti MÁ­VAUT. Az ország minden ré­szébe indulnak kocsik, el­sősorban a hegyekbe és a történelmi nevezetességű vi­déki városokba. A biztonságosabb közleke­dés, a forgalom jobb meg­szervezése érdekében jelentős műszaki fejlesztést hajtott végre a budapesti MÁVAUT. A főváros környéki telephe­lyek — Vác, Gödöllő. Monor, Érd, Szentendre. Zsámbék — és a központ között URH- körgyűrűt épített ki. s azt tervezi, hogy a forgalomirá­nyító és szervizkocsiba is URH-adóvevő készüléket sze­reltet be. Ezzel sikerül elér­ni, hogy nagyobb forgalom, a vártnál több utas jelentkezése esetén egyik telephelyről a másikra szinte perceken be­lül át lehet irányítani autó­buszokat. Az új műszaki intézkedéssel igen jelentős lé­pést tett a budapesti MÁ­VAUT az utaslemaradások megszüntetése érdekében. (MTI) Régi igazság, hogy o jövőt a jelenben kell megalapozni. Ésszerűen alkalmazott befek­tetésekkel, beruházásokkal. Csakhogv azokban a szövet­kezetekben, ahol a gazdálko­dás nagyobbik részét a mel­léküzemágakra alapozzák, nemcsak a mezőgazdasági ter­melés szorul háttérbe, hanem a beruházás is. Tények bizonyítják, hogy a dunabogdányi Úttörő Tíz­ben — ahol egyáltalán nincs — és a pomázi Petőfi Tsz- ben — ahol a melléküzemág vallóban mellék üzemág — évről évre egyenletesen emel­kedik a mezőgazdasági ter­melés volumene, s a belőle származó jövedelem. Nem j mondható el ugyanez azokról j a szövetkezetekről, ahol a melléküzemágak túlsúlyba ke­rülnek a mezőgazdasági ter­meléssel szemben! Nem mondható el például a szentendrei Április 4 Tsz-ről. Ebben a mindössze 621 hol­don gazdálkodó szövetkezet­ben kilenc segéd- és mellék-' üzemág működik: savanyító üzem, építőbrigád, kovácsmű­hely, sóderbánya, parképítő- részleg, fuvarozás, ácskapocs­készítés, jegelés és zöldséges ládák gyártása a bognármű­helyben — eladásra. Senki i sem vitatja, hogy a tsz veze­tőit az a jószándék hajtotta: minél több jövedelmet bizto­sítsanak a szövetkezetnek. El­gondolkoztató, hogy ez még­sem sikerült: a parképítő- 1 részleg kivételével a többi nem teljesítette éves tervét! Ennyiféle szerteágazó ipari- kereskedelmi tevékenység ■ mellett — persze — a mező- gazdasági termelés kisebbség­ben maradt: 47 százalékát ad­ta a bevételnek, a mellék- és segédüzemágak 53 százaléka- ; val szemben. De nem csupán a százalékon van a hangsúly. Más itt a kér­dés: mi legyen a melléküzem- ápakkal? Egy tollvonással tö­röljük el őket? Erről —— egye­lőre — szó sem lehet: szükség van rájuk. Kényszerű szükség. Elsősorban a kis területen gaz­dálkodó, gyengébben fejlett termelőszövetkezetekben, s kü­lönösen addig, amíg meg nem szilárdulnak a szövetkezetek, i De ez a kényszerű szükség nem jelenti egyben azt is. hogy a melléküzemágak háttér- ' be szoríthatják a térmelőszö- : vetkezetek tulajdonképpeni 1 célját, feladatát: a mezőgazda- : sági termelést. Szükség van i rájuk, de csakis korlátozott | méretekben, ésszerű arányok között. A budakalászi Szabad­ság Tsz 25:75 százalékos ará- j nya bajosan nevezhető éssze­rűnek. Még kevésbé nevezhető annak az az elterjedt gyakor- í lat, hogy a melléküzemágak ; jövedelmét szinte utolsó fillé­rig kifizetik a munkaegységre. Holott létrehozásuk azt a eélt szolgálta volna, hogy a tsz aránylag csekély befektetés­sel — vagy anélkül — minél több bevételhez jusson, ami­ből megszilárdíthatja terme­lési alapját. Vagyis építkezhet, gépeket, állatállományt vásá­rolhat, beruházhat. Ügy, amint a szentendrei Mathiász János Termelőszövetkezet tagsága teszi, amely a melléküzem- ágak jövedelmének zömét a közös vagyon gyarapítására, jövője megalapozására fordít­ja: szőlő- és gyümölcstelepítés­re. Az, hogy szükség van a mel­léküzemágakra, nem jelenti, hogy el kell néznünk a műkö­désük körüli zűrzavart. Ellen­kezőleg. mielőbb meg kell szüntetnünk ezeket! Rendez­nünk kell a parképítő részle­gek problémáját, hogy kívül­álló személyek ne használhas­sák fedőszervnek a termelőszö- I vetkezetek Rendeznünk kell a ! kőbányák ügvét. abból kiindul- J va. hogy szükség van-e rájuk, j vagv rincs? Ha igen. akkor j gondoskodjunk megfelelő mű­szaki feltételekről, szakkép­zett vezetőkről. Ha erre nincs mód, szüntessük meg azokat — mint a szentendrei járásban tették az év eleién —, vagv adiuk át üzemelésre az. illeté­kes állami vállalatoknak. Rendezzük a mészégető üze­mek helvzetét Vagy kapjanak •állami dotációt —. mert anél­kül működésük ráfizetéses — és szénkiutalást, vagy rnond­Mit SZÓlrva ahhoz a ked­ves olvasó. ha azt hallaná: egy kőbányában hiányos műszaki feltételek között, a szükséges munkavédelmi be- rendezések nélkül, idegen j vállalat által, bérmunkában ; végzett robbantásokkal bá- , nyásszák a követ? Ugye, képtelenségnek tartana? Pedig van ilyen. S mit mondana, ha _ arról értesülne: bizonyos, féllegá­lisán működő mészégető üze­mek állami kiutalás hiányá­ban a közfogyasztásból vá­sárolják fel a szükséges sze­net? Ugye, hihetetlenül hang­zik? Pedig így van. Vagy mit szólna, ha azt mondanám: vannak olyan homok- és sóderbányák, ame­lyek megfelelő műszaki be­rendezések nélkül dolgoz­nak, s közben tönkreteszik a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket, pedig ezt szigorúan tiltja a föld védelméről szóló, 1961. évi VI-os törvényrendelet. Ugye, el sem hinné? Pedig ilyen is van. Szándékosan fogalmaztam ilyen kendőzetlenül a terme­lőszövetkezeti melléküzem- ágak helyzetét, mert a tsz- ek mészégetői, homok-, só­der- és kőbányái kevés ki­vétellel, így működnek! Apró kisüzemek ezek. ame­lyeket hiába keresnénk a miniszter) 'mi irányítás alá tartozó ipari üzemek listá­ján. Működésükhöz senki | sem biztosít államilag ki­utalt üzemanyagot — tehát ott szerzik be, ahol tudják. A szenet például a községi TÜZÉP-tel epekről, vagy a bányászoktól vásárolt illet- ményszén-cédulákra. Megol­datlan e kisüzemek szaksze­rű irányítása is, hiszen nem vagyunk még annyira bővében szakembereknek, hogy min- i den termelőszövetkezeti ; mészégetőbe, minden kőbá­nyába szakképzett vezetőket, képesített lőmestereket küld- hessünk. Külön kell beszélnünk a parképítő részlegekről, mint a termelőszövetkezeti mel­léküzemágak újabb hajtásai- ! ról. Ha valahol, itt van még csak zűrzavar! Ezek a részlegek el vállalnak mim denfajta földmunkát: út­építést, csatornaásást, kábel­fektetést, parkosítást, árok- tisztítást. A termelőszövet­kezet neve olykor azonban i csak fedőnév: e részlegek i hatvan-hetven dolgozója kö- i zül jó, ha öten-hatan tsz- j tagok. A többi idegen. Ma- i gát a vállalkozást is ter-1 m el »szövetkezeten kívüli em- 1 berek vezetik — rendszerint | másodállásban. Az ország ! különböző részeiben vállalnak munkát, éppen ezért nehe­zen ellenőrizhetők. Az ilyen! részlegekben dolgozók kere­sete aránytalanul magas, ami gyakran bérfeszültséget idéz elő a szövetkezetben. Tisztázatlan a melléküzem- ágak népgazdasági szerepe is. Létrehozásuknál inkább a jö­vedelmezőség a döntő kérdés, nem pedig az. hagy szükség \ van-e rájuk és termékeikre. S mert — a mészégetés kivé­telével — többnyire kifizető­dök, idővel valósággal elbur- jánzanak, egyik-másik tsz- ben háttérbe szorítják a me­zőgazdasági termelést. Nézzünk néhány példát. A budai járás egyik terme­lőszövetkezetének vezetősége — meglevő mellék- és segéd­üzemágain kívül — autójavító szervizt akart nyitni az 1-es számú országos főútvonalon. | S noha ennek már több mint | egy esztendeje, talán a mai j napig sem értik, miért eile-: nezte tervüket a járási párt- i bizottság. A budakalászi Szabadság Termelőszövetkezet múlt évi összbevételének mindössze 25 j százalékát fedezte á mezőgaz- | tíasági termelés — az állatte­nyésztés és a növénytermesz- ] tés —. 75 százalékát pedig a mellék- és segédüzemágak: a sóder- és a kőbánya, a mész- égetés, s a parképítő részleg.1 Magyarán ez azt jelenti, hogy, a szövetkezet jövedelmének háromnegyed része mögött j nincs mezőgazdasági termék,: nincs, ami növelje a tsz kö-; zös vagyonát és a népgazda-1 ság árualapját! ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom