Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

1963. MÁRCIUS 2, SZOMBAT rrerr uccrtt K/Círlai) 3 Eltarthatja-e a falut a tápiószecsői homok? Tervkésziiés az Egyetértés Tsz-ben LÁTOGATÁS NÁDORSZÁfiBAN A nád ellensége : a vizes hó Emberek a jégen : aratnak Amíg meglesz a nyolcvanezer kéve — Milyen az idő? — Nem tudok jobb hason­latot mondani: április hóban és jégben elbeszélve. Ebben maradunk. Vas Joa- chimna'k. a környékbeli nád- rengeteg jó ismerőjének ha­sonlatai soha nem túloznak, még kevésbé tévednek. Ismer­jük egymást pár esztendeje. S találkoztunk már jó néhány­szor nádaratás idején. De hát tulajdonképpen mikor is kez­dődik az aratás? — Késő ősszel. A legjobb idő mégis a tél, ha jeges a Duna, s van olyan kérge, hogy jár­hatnak rajta az aratók. — A mostani tél akkor ked­vező volt: aratásra való idők járják. — Hát ezt nem állítanám. A tartós hideg idején nem volt különösebb baj, bár addig vár­ni kellett, míg a hideg jeget is csinált. Az idén azonban hol zuhog a latyakos hó. hol meg hordja a havat a szél, máskor meg olvad úgy, hogy alig tu­dunk vízre, jégre szállni. Körülnézek. Itt, Dunaha- rasztinál, amelynek környékén a nádüzem 240 holdas gazda­sága elterül, jókora részen sza­bad a víz. Örülnek is a halak, mert így legalább levegőhöz jutnak. Lejjebb azonban fe­hér. havas jégpáncéllal borí­tott a Kis-Duna ága. — Meddig jutattak? — Elég hosszan le s fölfelé a Kis-Duna-ágon. — Nem, kilométerekben kér­dezem. — Az év első három hónap­jában nyolcvanezer kévét kell levágni lábról. — S hói tartanak most? — Hát nem jutottunk na­gyon messzire. Eddig 38 ezer kévénk, ha van. Oka éppen a szeszélyes, rossz idő, amit már említettem. De volt még más hiba is. — Kevés az ember? — Talán nem is ez a na­gyobbik baj. Ilyenkor összejön úgy hetvén-nyolevan ember. Jobban köti a kezünket. s rontotta a nádat is, hogy no­vemberben, mikor leesett az első latyakos hó. iszonyatos pusztítást végzett. Akkor még tendők múlásával egyszer sem maradtam olyan szégyenben, hogy adóssággal léptünk volna ző gazdálkodásnak Tápiósze- csön. Lehetőség nyílik ar­ra, hogy csemege- vagy bor­szőlőfajtákat telepítsünk mint­egy kétszáz holdon, jól fi­zetne itt a szamóca és a mál­na is. Zöldtrágyázással és egyéb módon lehetne javítani a termőtalajokon, hogy szert tehessünk megfelelő minősé­gű és mennyiségű takar­mányra. Ez alapul szolgálna az intenzív állattenyésztés­hez. Vannak öntözési lehető­ségeink is, amelyek kihasz­nálásával szintén előbbre jut­nánk. Mindehhez azonban pénz kellene, de a tsz-nek nincs megfelelő anyagi tartaléka. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy még a tavaszi vetőma­gok nagy része is hiányzik. — Mi is látjuk a hibák gyö­kerét és a kivezető utat — mondja Molnár Mihály, a járási tanács mezőgazdasági osztályának tervelőadója. — Azzal, hogy új vezetőséget javasoltunk a termelőszövet­kezet élére, voltaképpen az első lépést tettük meg. A je­lenlegi vezetőségben bízhat az állam, már úgy értem, hogy rájuk bízhatja a pénzét, mert már a korábbi munka­helyükön bebizonyították: jól sáfárkodnak a nép vagyoná­val. Azt ugyan nem Ígérhe­tem, hegy holnap már min­den kérésük teljesülhet, de támogatjuk őket igyekezetük­ben. Hasonló támogatást várnak a tápiószecsőiek a megyei és az országos mezőgazdasági szervektől is. Ha megkap­ják, ígérik: átalakul az egész falu, az emberek bizalma új­ra árad és eredményesebb lesz a munka — ők a maguk részét becsülettel hozzáadják ehhez. Nagymiklos István A nádüzem vezetője, Vas Joachim a kalauzunk. Ö mutat szét jeges-havas birodalmán Miért ígérték ? Útrakész az első 50 megawattos turbina Százhalombattára A szerelés megkezdésének akadályai A múlt év végére elkészült az első ötven megawattos tur­bán a Láng Gépgyárban az épülő százhalombattai hő­erőmű számára. Ezt a tur­binát még az idén fel kell szerelni és üzembe kell he­lyezni, de Mészáros Árpád, a gyár külső szerelésének ve­zetője számos akadályról tá­jékoztatott bennünket. Elmondta, hogy tavaly szo­cialista szerződést kötöttek az építőkkel és az Erőmű Beruházóval, amelyben pon­tosan meghatározták az első turbina szerelésének előké­szítési menetrendjét. Ennek értelmében már fel kellett volna szerelni a >50 tonnás emelőberendezést és a 35 ton­nás darut, amelyekkel a tur­binát és tartozékait a he­lyükre emelik. A 150 tonnás emelő még nincs a helyszí­nen, a 35 tonnás daru eme­lőpróbái a napokban történ­tek meg. Mindenki jól tudja, hogy a rendkívüli időjárás sok­mindent akadályozott, hát­ráltatott. Ebben az esetben azonban nem lehet mindent A KISZ Központi Bi­zottsága elhatározta, hogy minden ifjú választónak emléklapot adnak: emlé­kezzenek első szavazásuk­ra. A rádió, az újság és mi Kartalon is ezt Ígértük ifjúságunknak. Az ifjú vá­lasztók gyűlésén is szóba hoztuk. A napok azonban egymás után teltek és még feb­ruár 23-án sem kaptuk meg az emléklapokat. A KISZ aszódi járási bizott­ságához fordultunk, ahol azt válaszolták: az egész járás fiataljai számára mindössze kétszáz emlék­lapot kaptak, ami legfel­jebb egy községben elég. Mi lesz azokkal, akiknek csak az Ígéret jutott? — senki nem tudta megmon­dani. A szavazás napján, feb­ruár 24-én, szavazó fia­taljaink jogosan kérdez­ték: mikor tartjuk meg szavunkat? Valószínű nem azon mú­lott, hogy a nyomda nem tudott volna több emlékla­pot nyomni. Az sem való­színű, hogy csak a váro­siakra gondoltak a KISZ- központban. Hol történt hát a hiba? Hiszen nem mindegy nekünk, hogyan emlékezik ifjúságunk első szavazására. Nem mintha ez lenne életükben a leg­lényegesebb — magam is jól tudom —, de az a véle­ményünk: ha már Ígértek számukra valamit — azt be is kellett volna tartani! Deák István, kartaii KISZ-titkár a nádon rajta volt a levél is, k a rárakódott hó súlya alatt derékba tört a rengeteg nád. — Így nehezebb az aratás is? — Bizony, kínlódunk emiatt. Ám az is igaz: én még az esz­az új esztendőbe. így hát erő­sen bizakodom, az idén sem lesz másként. Egy kicsit ne­hezebben. de csak összejön a nyolcvanezer kéve. — Dolgozik-e a nádüzem? — Valahogy. De nem nagy Az üzemben készül a nádpalló, s a stukatúr. A fürge ke­zek az építkezés egyik fontos kellékét szövik az öreg gépeken • (Gábor félv.) Munkácsy Mihály lakótelep Megbeszélés a nőtanácsok feladatairól ezért reméljük, hogy megkapjuk az en­gedélyt. — És ha megjön, hol építkeznek? — A HÉV-állo- mássál szemben, a műút mellett, ahol jelenleg üres terü­let van. Később ugyanitt szeretnénk felépíteni művelő­dési házunkat és itt lesz a ktsz központ­ja. A házak föld­szintjén a lakóte­lephez szükséges kommunális létesít­ményeket — az üz­letsort — szeret­nénk elhelyezni. — Nagy az ér­deklődés? Hány la­kás épülne itt tu­lajdonképpen ? — Hogy mekkora az érdeklődés, azt mutatja: a tanács­ülésre, amikor ezt a kérdést tárgyal­tuk, több mint há­romszázan jöttek el. Nyolcvan lakást sze­retnénk felépíteni. Januárban indult meg a jelentkezés, de a mai napig ötvenhár­mán kérték, vegyük fel őket a listára. S ami igen örvende­tes; huszonöt olyan család jelentkezett, akik budapesti la­kosok, albérletben, társbérletben lak­nak. Nagyon örül­nek ennek a lehető­ségnek, szívesen ki­jönnének ide lakni. Ennyivel is keve­sebb lenne az ide- oda utazgatok szár ma. — Mekkorák, mi­lyenek lesznek az új lakások? Húsz egy­szobás, hat másfél szobás, harminckét kétszobás, tizennégy két és félszobás, és az egyéb gazdasági felszerelés I is... Ugyanakkor a.2660 hold föl- | dön 341 tag keresi a megél- | hetest. Mivel a gyenge jöve­delem a munkakedv csökke­néséhez és a munkafegyelem lazulásához vezetett, még az amúgy is korlátozott lehe­tőségeket sem tudták eddig kihasználni. A régi vezetőség kapkodott fűhöz-fához, bevezetett példá­ul negyvenhét féle jövede­lemelosztást, de ez csak sú­lyosbította a helyzetet. A tagság a szövetkezeten kívüli munkalehetőségeket kutatta. — Hogyan juthatott idáig a helyzet Tápiószecsőn? — kér­deztük Pál Károlytól, a szö­vetkezet elnökétől. Pál elv­társ maga is új ember a falu­ban, de már alaposabban kö­rülnézett itt Rövid gondol­kodás után igy válaszolt: — Különösebben rózsás so­hasem volt itt a helyzet. A szecsői homok régen sem nyújtott elfogadható megélhe­tést gazdáinak. A falu la­kossága főként a MÁV-hoz és egyéb ipari vállalatokhoz járt munkára, vagy fuvaro­zással, állatkereskedelemmel foglalkozott. A régi, kisbir­tokos viszonyok lehetővé tet­ték ezt, hiszen a külterjesen művelt földek nem igényeltek sok munkaerőt. Most azon­ban a tsz-ben állandó elfog­laltságot jelentő munka van, | amelynek lelkiismeretes el­végzése mellett nem jut idő I a kéflakiságra. j — Látnak-e kiutat ebből az I áldatlan helyzetből? 1 —■ Csakis segítséggel, ön­: erejéből eddig sent jutott : előre a falu, s jelenleg sem ■ képes erre. Új növénykultúrák ! bevezetésével teremthetjük 1 meg az alapját a jövedelme­Egy tucatnyi embert talál­tunk gondok között a minap a tápiószecsői Egyetértés Terme­lőszövetkezet irodájában. Az új tsz-vezetőségen kívül a já­rási szervek két brigádja tör­te a fejét a gondon: hogyan lehetne gazdaságilag szilárd termelőüzemmé fejleszteni a termelőszövetkezetet? Sokan úgy vélték közülük, hogy ez a termelőszövetkezet a leggyen­gébb a megyében. * Hogy mennyire igazuk van, azt a mérleg megfellebbezhe­tetlenül igazolja. A zárszámadás után összesen 2 841 000 forintos adóssága maradt a termelő- szövetkezetnek, és ezzel az ősz- szeggel az államnak, illetve a tagoknak tartozik. Ám a? Egyetértés Termelőszövetke­zet áldatlan helyzetét még ez a kirívóan nagy mérleghiány sem jellemzi teljes hűséggel. A termelőszövetkezetben a föld és az állatállomány olyan rossz állapotban van, hogy velük így nem lehet jövedel­mezően gazdálkodni. A szövetkezet gazdálkodási helyzetét Kocsis Imre tsz-fő- roezőgazdász részletezi. — Az elnökkel és a főköny­velővel együtt — mondja^ — most kerültünk a termelőszö­vetkezet élére. Első dolgunk volt a helyzet és a lehetőségek felmérése. Azt tapasztaltuk, hogy a tsz földjeinek nagy ré­sze terméketlen, vagy igen gyenge minőségű homok, ame­lyen például csak négymá­zsás holdankénti rozs átlagter­mést várhatunk. Burgonyából is csak annyi terem, hogy ép­pen a közvetlen költség, ha megtérül. Gyenge az állatállo­mány termelőképessége is. Jellemző, hogy tehenenként 1400 liter az évi tejtermelést átlag, a tej literenkénti önkölt­sége pedig 5,5 forint. A ter­melőszövetkezetnek harmincöt pár lova van, de csak tizenkét kocsija hozzá. Hasonló hiányos nyolc háromszobái lakást tervezünk Komfortosat, vízve­zetékkel, megfeleli mellékhelyiségekkel. A szobák cserép­kályhásak lesznek Az egy szoba, össz­komfort os lakás árc körülbelül kilenc venezer forint, dt ha beépített kony hóval, stb. látjuk el akkor az ára mé{ emelkedik. A két szobás lakás száz ötven százalékka negyvenezer forint­ba kerül és ugyan­így a nagyobb mé­retű lakások árc arányosan emelke­dik. Amennyiben az Or­szágos Tervhivatal megadja az enge­délyt a szövetkeze­ti lakótelep építé­sére, akkor 196i végére ott büszkél­kedik majd az or­szágút szélén a kis- tarcsai Munkácsy Mihály lakótelep. k. m. { energiával. Aki csak épkéz- 'f láb emiber, az most mind arat, \ hogy munkának valót biztosít- '/f sunk a tavaszi-nyári időre. Így 'f is az idén megszőttünk kétezer 'f négyzetméter nádpallót. Vala- £ mi kevés stukatúr is készült. 'f Ám a java majd akkor jön, 'f ha jobbra fordul az idő. s itt. í a Duna mentén is kitavaszo- dik. \ (t. gy.) ! " £ Művelődésügyi osztályvezetők országos értekezlete \ £ A tanácsok művelődésügyi £ osztályvezetői csütörtökön és 'f pénteken országos értekezle- ten vettek részt a Művelő- ^ désügyi Minisztériumban. A \ tanácskozás első napján Aczél \ György, a művelődésügyi mi- ^ niszter első helyettese tar- \ tott tájékoztatót a művészeti 'félét időszerű kérdéseiről. Pén- S teken a VIII. pártkon gr esz- ! szus határozataiból adódó J feladatokról, s azok megol- ! dósával kapcsolatos tenni- \ valókról tárgyaltak az érte» ' kéziét résztvevői Ma még hiába ke­resnénk a megye térképén ezt a szép hangzású ne­vet, sehol nem ta­lálnánk. Egyelőre csak a kistarcsai tanácselnök-helyet­tes szobafalát bo­rító nagy kép felett szerepel feliratként. A ■ kép modern, emeletes, több épü- ; letcsoportból álló i vidám települést ! mutat, széles abla- i kokkal, erkélyekkel. ; — Ilyen lesz a ; büszkeségünk, ha el- i készül — mutatja • Rócz Lajos. — A \ község üzemeivel ■ együtt, szövetkezeti ! lakóházakat szeret- : nénk építeni. Az en- l gedélykérést már el- í küldtük illetékes : helyre. Budapest, a : vidéki városok és : ipartelepek a jo- : gosultak erre. La- ; kosságunk nagy ré­sze azonban a köz­ségben lévő üze­mekben dolgozik, az időjárásra hárítani. Nem tartozik például az objektív akadályok közé a turbina be­tonalapjának hibája. Az tör­tént ugyanis, hogy az ala­pot, úgymond megfejelték. Ez a körülbelül 70 milliméteres betonréteg elvált az alaptól. Fel kell bontani, s kazánle- mezzel pótolni, ami ugyan­csak időveszteséget jelent. Mészáros Árpád szerint az említett szocialista szerző­désben a legvégső határidő­ket szabták meg ahhoz, hogy a turbinát időben üzembe­helyezhessék. Ezek a határ­idők már másfél, két hónapot „elcsúsztak”. A Láng-gyáriak igyekeztek a részletkérdésekben előbbre jutni. Például még tavaly november elsején elkezdték a kondenzációs berendezés szerelését és még néhány ki­sebb munkát elvégeznek köz­ben, de a turbina felszerelé­sét csak úgy lehet elvégez­ni, ha minden érdekelt vál­lalat és szerv összefog en­nek érdekében. Reméljük, most már az időjárás sem lesz akadály. F. I. Pénteken közös megbeszélést tartott a nőtanács Pest me­gyei végrehajtó bizottsága a járási nőtanácsok titkáraival. Kovács Antalné megyei titkár megnyitó szavai után az értekezlet résztvevői meghallgatták az aszódi járási nőtanács jelentését végzett munkájukról. A kialakult vita után megállapí­tották, hogy jól dolgoztak, vezetésükkel a nőmozgalom előbb­re lépett. Ez lemérhető a most lezajlott tanácsválasztások j eredményén Is, mert a járásban szép számmal nőtt a női köz- \ ségi, járási tanácstagok száma. Az értekezlet az aktuális feladatok között tárgyalta meg a j most meginduló baromfitenyésztési versennyel, és a szőlő- és i gyümölcstelcpítéssel kapcsolatos tennivalókat. Végül megemlé-: kezett a nők világkongresszusáról, amelyet ez év nyarán, jú-! nius 24—29 között, Moszkvában tartanak meg. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom