Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

1963. MÁRCIUS 3, VASÁRNAP rrsr HEGVEI &Círlap 9 ■-A két IfiSSii Az elmúlt napokban három esemény került a nemzetközi érdeklődés előterébe: Genfben tovább folytatódtak a leszere­lési értekezlet tanácskozásai, Irakban továbbra sem jutott nyugvópontra a helyzet és Brüsszelben újabb ellentétek támadtak, a Közös Piac álla­mainak képviselői között. Külföldi megfigyelők szerint a leszerelési bizottság kéthetes tanácskozása után most új. de egyúttal veszélyes ponthoz ér­kezett. A tárgyaló felek állás­pontja mindeddig nem közele­dett egymáshoz. A világ béke­szerető emberei elítélik a nyu­gati hatalmak magatartását, mert még mindig nem vála­szoltak érdemben a Szovjet­unió javaslatára. Pedig ha ki­indulási alap lehetne a Varsói Szerződés és a NATÓ-államok között kötendő megnemtáma­dási szerződés, akkor elmoz­dulhatna a genfi tárgyalás a holtpontról. Moszkvai vélemény szerint a nyugati hatalmak viselkedése arra . \ !. hogy nem óhajtják a nemzetközi feszültség csök­kentését. Foster, az Egyesült Államok genfi delegációjának vezetője arra törekszik, hogy az atomrobbantások helyszíni ellenőrzésének kérdésére terel­je a tanácskozás részvevőinek figyelmét. A Szovjetunió azon­ban ebben a kérdésben meg­tette a magáét, igyekezett el­hárítani a megegyezés útjában álló akadályokat. Ezt Hrus­csov elvtárs a héten elhangzott beaédében is kijelentette. A nyugati hatalmak tehát a helyszíni ellenőrzés kérdésé­ben nem számíthatnak újabb szovjet lépésrei éppé íj, ezért a világ közvéleménye előtt a fe­lelősség őkét terheli,' ha újabb akadályokat támasztanak a genfi leszerelési értekezlet si­keres tárgyalásai elé. megvalósításán és megszilárdí­tásán, az iraki nép javára. Külpolitikai téren az el nem kötelezettség politikájának el­veit követi és olyan irányvo­nalat épít ki, amely az iraki nép létérdekeit szolgálja. Mindezzel hozzájárul a bi­zonytalan, csaknem cseppfo­lyós közép-keleti helyzet meg­szilárdulásához is”. A szépen hangzó nyilatkoza­tot azonban egészen más tet­tek követték. Az új kormány ahelyett, hogy szélesítette vol­na az iraki állampolgárok jogait, országos méretű hajtó­vadászatot indított a kommu­nisták és a haladó hazafiak ellen. Sok embert a nyílt ut­cán megölnek és a vérengzés, amint ezt a külföldi újság­írók Bagdadból jelentik, gyakran a személyi leszámo­lás jellegét is magán viseli. Nem vált valóra az új kormány külpolitikai célkitű­zése sem, mert az el nem kö­telezettség mellett szállt sík­ra. legalábbis szavakban, de tettekben egyre nyíltabban, közelebb kerül az Egyesült Államokhoz és Angliához. Washingtonban csak azért nem örülnek nyíltabban az iraki eseményeknek, mert a külügyminisztérium figyel­meztette a lapokat, hogy ne üdvözöljék örömmel az iraki vérengzéseket, mert ez eset­leg nyílttá teszi, hogy a. puccs szervezői mögött, vagy­is a jelenlegi iraki kormány mögött, az Egyesült Álla­mok dollármilliói és érdekei húzódnak meg. Az egész világ demokratikus közvéleménye ' aggodalommal szemléli a jelenlegi iraki fej­leményeket, amelyek veszé­lyeztetik nemcsak az állam­polgárok életét, hanem az egész nép szabadságát, vala­mint a közép-keleti helyze­tek Amint a Pravda kommen­tárjában kifejtette, az iraki fejlemények aggasztó irányt vettek, lábbal tiporják az em­beri jogokat és csapást akar­nak mérni az ország demokra­tikus és hazafias erőire. A Pravda megállapítja, hogy a demokratikus erők elleni meg­torlás végeredményben az im­perializmus malmára hajtja a vizet és kedvező helyzetet te­remt egy újabb összeesküvés­hez. Egyre szélesebb körben gyű­rűzik a tiltakozás az Irakban dühöngő terror ellen. Az Iraki Kommunista Párt és az Iraki Általános Szakszervezeti Szö­vetség felhívta a világ közvé­leményét, hogy segítsenek megmenteni az iraki hazafia­kat. A jelek arra vallanak, hogy Irak új vezetői mást monda­nak és mást cselekszenek. Amikor az új kormány pucs- csal megszerezte a hatalmat, akkor sietett kijelenteni: „az új rendszer belpolitkai téren kitartóan munkálkodik majd a demokratikus szabadságjogok Ralph Raucht» .Jemeniten Jenien határain folytatódnak a provokáeiók úrrá, mert megfigyelőik arra számítanak, hogy . Franciaor­szág elszigetelődik és telje­sen szembekerül a Közös Piac többi tagállamával. Franciaországgal a legéle­sebben Olaszország helyez­kedett szembe, és Róma egy­re inkább nyíltan az angolok mellé áll. a Párizs és a Lon­don közötti vitában. Mac­millan angol miniszterelnök nemrég Rómában járt és ak­kor megállapodtak, hogy a jövőben gyakrabban találkoz­nak'egymással az olasz és an­gol államférfiak. Piccioni olasz külügyminiszter ha­marosan Londonba utazik, és diplomáciai bőröndjében minden bizonnyal olyan ter­veket- visz magával, amely szorosabbra fűzi a London— Róma közötti hidat, hogy ez­zel ellensúlyozzák Párizs és Bonn szövetségét. Az elmúlt héten a nyugati szövetségesek közötti ellenté­tek még világosabbakká és még elkendőzhetetlenebbekké váltak. Párizs és London között a diplomáciai bokszmér­kőzés még tovább folyik, és ezúttal az elmúlt napokban De Gaulle francia államelnök kapott érzékeny ütést. Molnár Károly A jemeni Taizba érke­zett Ralph .Bundle ENSZ- j főtitkárhelyettes, aki a í Szalal jemeni elnök és U I Thant ENSZ-főtitkár közötti üzenetváltás eredményékép- I pen utazott az Arab-félszi- | get új köztársaságába, hogy i megismerkedjék az ottani helyzettel. j Az ENSZ főtitkárhelyette­se Taizbó! Szanaaba megy, 'hogy ott Szalal elnökkel ta­lálkozzék. Az ENSZ egyik szóvivője péntek este beje­lentette, hogy Bundle hazautaztában Bzseddában a szaud-ará- biai kormány képviselői­vel. és Kairóban az EAK vezetőivel is megbeszélé­seket folytat majd. A főtitkárhelyettes előrelát­hatólag hétfőn utazik el Szanaa-ból. A közös jemeni—EAK pa­rancsnokság szanaai főhadi­szállására Olyan jelentések ér­keztek, hogy Anglia a jemeni határon folytatja provokációit. A kialakult helyzet meg­vizsgálása céljából Amer, az EAK marsallja. pénteken megbeszélést tartott Anvar el Kadi vezérőrnaggyal, a Je­menben állomásozó EAK- hadsereg parancsnokával, és a közös jemeni—EAK pa­rancsnokság magasrangú tiszt­jeivel. Mint ismeretes, Szalal el­| nők. a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében panaszt emelt Nagy-Bri- tannia ellen, amiért angol csapatok adeni területről behatoltak Jemenbe.- Szalal kéri, hogy a Bizton- ! sági Tanács hozzon megfe­lelő lépéseket az agresszió megszüntetésére. New York-i ENSZ-körökben úgy tudják, hogy a Biztonsági Tanács ülésének összehívására alig­ha kerülhet sor mindaddig, amíg Musid Ahmed el Aini, Je­men állandó ENSZ-képvise- lője. aki jelenleg Szanaa- ban tartózkodik, vissza nem tér New Yorkba. Patrick Dean. Anglia állandó ENSZ- képviselője. péntek este a jemeni kérdésről tárgyalt U Thant ENSZ-főtitkárral. Kubai lapok Hruscsov választási beszédéről A kubai lapok részletesen I ! foglalkoznak N. Sz. Hruscsov- j nak a Kalinyin-körzet vá- ! lasztói előtt elmondott beszé- ! dével. A Mundo a beszéd : teljes szövegét leközli. A Noticias de Hoy „Fékez­zék meg a háborús uszító- kat” című cikkében többek között a következőket írja: „Hruscsov elvtárs beszéde szükséges és igen komoly fi- , DE GAULLE FÉLMILLIÁRD FRANKOT KÖLCSÖNÖZ KENNEDYNEK De Gaulle Anglia feletti győzelmét megkeserítette ve­resége az Európai Közös Piac minisztertanácsának leg­utóbbi ülésén. Ezen a tár­gyaláson ugyanis nem sike­rült megegyezésre jutni a ti­zennyolc afrikai ■ ország, a többségében volt francia gyar­mat csatlakozásának ügyé­ben. A tárgyaláson a franciákat kínos meglepetés érte, kide­rült ugyanis, hogy a többi onszág' csaknem bojkottálta Párizst. A francia főváros­ban egyébként nyíltan bevall­ják, hogy a Közös Piac tagállamai, elsősorban Olasz­ország és Hollandia, így vá­gott vissza De Gaulle-nak azért, mert legutóbb szem­behelyezkedett a másik öt taggal, amikor napirenden Anglia felvétele szerepelt. A La Nation című francia lap még azt is rossz néven veszi, hogy a tárgyalásokra általában a nyugati államok nem is küldték el külügymi­nisztereiket, hanem csak ala­csonyabb beosztású diplo­matákkal képviseltették ma­gukat, és így lényegében megsértették Couve de Mur- ville francia külügyminisz­tert. Párizsban aggodalom lett Az Egyesült Államok köl-j csont kért egyes nyugat-euró- i pad országoktól, hogy megvéd- I hesse a dollár árfolyamát, j Amint Kennedy néhány nap- j pal ezelőtt kijelentette, az I Egyesült Államok aranykészle- | te 32 milliárd dollárról 16 fftll-'j liárd dollárra csökkent. .4 Közös Piac más államai után most Franciaország is meg- j ígérte a kért segítséget. De Gaulle egy-két évre félmilliárd i De Gaulle magyar származású merénylője kirabolt egy kávéházat Sári Gyula. I>e Gaulle egyik magyar származású me­rénylője, akit egy hete tar­tóztattak le Párizsban, ki­hallgatásakor bevallotta, hogy társaival együtt több rablást követett el. Legutóbb a Dolce Vita nevű mulatóba hatoltak be záróra után. Fegyverü­ket a személyzetre szegezték és 3500 frankot vittek el a pénztárból. Sári évekig az idegenlégió­ban szolgált, 1956-ban azon­ban Magyarországra sietett és részt vett az ellenforra­dalmi harcokban. Ö szer­vezte be az OAS-ba Varga íjászlót, aki 1956-ban. 14 éves korában érkezett Fran­ciaországba. A merénylet al­kalmával Sári, géppuskából lőtt a köztársasági elnök au­tójára. Sári később kerül bíróság elé. Ügyét elválasztották a többi vádlott ügyétől, mert a tárgyalás megkezdésekor még szökésben volt. Merchant „olcsó" Polaris-rakétákat kínál a kis NATO-államoknak Livingston Merchant, Ken­nedy különmegbízottja, a hét régén Rómában kezdi meg az európai fővárosokba terve­zett körútját. Párizsi NATO- körökben úgy tudják, hogy Kennedy közös atomerőterve a tagállamok többségénél ked­vező fogadtatásra talált. Olaszországon kívül Belgium is bejelentette: részt akar venni a közös NATO-atom- erőben. Valószínű, Görögor­szág, Törökország és Hollan­dia csatlakozása is. Merchant a NATO állan­dó tanácsában főleg arra tö­rekedett, hogy az anyagi nehézségekre hivatkozó kis országok ellenállását megtör­je. Viszonylag „olcsón" kí­nálta a Polaris-rakétákat. A I közös atomerővel kapcsolatos 1 terhek, hír szerint, nem ha- ! ladják meg a résztvevő álla- ! mok katonai költségvetésé- ] nek 1,5 százalékát, hacsak a | technikai fejlődés nem kö- ! vetel váratlan kiadásokat. | Az Egyesült Államok terve j szerint a NATO európai pa- | rancsnoksága alatt álló nem- j zetközi hajókat mintegy 100 í —200 Polaris-rakétával sze- í relnék fel. Sírkőüzem Ónkban modern kivitelű gránit-márvány és műkő síremlékek szegélyek-márványvázák és lámpák nagy választékban KAPHATÓK Megrendelhetők: Budapest X., Kozma u. 3—5. (Újköztemetőnél), valamint a farkasréti, óbudai és megyeri temetőkben TÓVÁROSI TEMETKEZÉSI INTÉZET Budapest Vili., Mező Imre út 16. gyelmeztetés a jenki-imperia­listák számára”. A kubai lap így fejezi be vezércikkét: „A kubai nép üd­vözli azokat a szolidaritást kifejező szavakat, amelye­ket Hruscsov mondott. Hrus­csov beszéde komoly hozzá­járulás a békéhez, a népek függetlenségének és szuve­renitásának megőrzéséhez”. frank, azaz 100 millió dollár kölcsönt ad Kennedynek. Az Egyesült Államok devi­zanehézségeinek egyik fő oka a növekvő amerikai tőkeex­port. De Gaulle számára az amerikai segítségkérés újabb érvet 'jelent; hogy felvéthesse az amerikai tőke nyugat-euró­pai beruházásainak kérdését, amit a Közös Piac többi tag­állama brüsszeli szakítás után nem volt hajlandó megvitatni. Ssintßk Aí*m* Yorkban Több mint 70 napja tart a New York-i nyomdászok sztrájkja. Amint a sajtóügynökségek közük, még mindig nincs kilátás megegyezésre a nyomdaipari dolgozók és' a laptulajdonosok között. A nyomdászok már többször fel­vonultak a New York-i utcákon és béremelést követeltek Manolisz Glezosz a görög politikai foglyok szabadon bocsátását követeli Manolisz Glezosz. a görög j nép hőse beszédet mondott Athénben egy nagygyűlésen, amelyet a politikai foglyok ér- ; dekében hívtak össze. Glezosz kijelentette: — A görög nép határozottan követeli, hogy vessenek véget a politikai foglyok és család­jaik tragédiájának, adják meg a szabadságot. n demokraták­nak. az ellenállási mozgalom harcosainak. Glezosz rámutatott, hogy sok hazafi 19—20 éve sínylődik börtönben, 265 demokrata halt meg börtönfalak között, 2SS pedig száműzetésben. LONDONT NYUGTALANÍTJA WASHINGTON JEMENI AKTIVITÁSA Fokozódó idegességgel álla­pítják meg Londonban, hogy az Egyesült Államok, amely Anglia háta mögött sietve el­ismerte a Jemeni Köz társa­ság kormányát, most újabb „pontokat szerez”, Nagy-Bri- tannia rovására az arab vi­lágban. Attól tartanak, hogy dr. Bunche helyettes ENSZ- főtitkár, akit az angol fővá­rosban az amerikai külügy­minisztérium emberének te­kintenek — a katangai akció­hoz hasonlóan —: „kiüti’* Angliát a jemeni kérdésben. Baljóslatú előjel — mond­ják —. hogy Bunche első szanaai nyilatkozatában ki­jelentette: a köztársasági kormány Jemen egyetlen tör­vényes kormánya. „Ha nem ismerik el jogunkat, kikiáltjuk függetlenségünket*4 — mondotta Barzani A Figaro bagdadi tudósí­tójának interjúját közli Bar­zani tábornokkal, a kurd fel­kelők vezetőjével. A beszél­getés február 26-án zajlott le a kurd felkelők hadiszál­lásán. Barzani kijelentette. Tala- banit azzal bízta meg, hogy Bagdadban tárgyaljon és nem hatalmazta fel arra, hogy Kairóba menjen. „Nekünk nincs mit keresnünk Kairó­ban — mondotta —. ben­nünket nem érdekel, mit csi­nálnak az arabok egymás kö­zött, mi az Iraki Köztár­saság keretében követelünk autonómiát, erről pedig Bag­dadban kell dönteni. Ha zá­ros határidőn belül nem is­merik el jogainkat, újra j kezdjük a háborút és lehet, j hogy kikiáltjuk függetlensé­günket — mondotta Barzani. A „jól álcázott" betörő... A liverpooli bíróság vá­dat emelt Edward Perry rendőr ellen, akiről kiderült, hogy betöréses lopások so­rozatát követte el már évek óta. Mivel mindig egyenru­hában tört be. nem keltett különösebb feltűnést, amikor üzletek, raktárak és autó­garázsok lezárt ajtajain ma- fatott. A házkutatás során Perry lakásán több mint két­ezer font értékű lopott hol­mit találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom