Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

rtsr ßlEGYEi 'zS&rlap 1933. MÄRCIUS 23, PÉNTEK KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS BESZÉDE — Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt őszinte köszö­netét mondok az országgyű­lésnek a bizalomért, a kor­mány kinevezésének jóváha­gyásáért — kezdte beszédét Kádár János. — A kormány összetételében bekövetkezett változásokról kijelenthetem, hogy a most felmentett elv- társaklkal politikailag mind­végi«» a legjobb egyetértésiben dolgoztunk, és felmentésüket kizárólag a munka gyakorlati követelményei indokolják. Üjonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással te­kintünk. Még egyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bi­zalmat, a Minisztertanács va­lamennyi tagja nevében bizto­sítani szeretném a tisztelt or­szággyűlést, hogy» a munká­val igyekszünk a bizalomra rászolgálni. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben. — További munkánk meg­ítélésében nagy jelentőségű az a tény — mondotta, hogy a február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások né­pünk szilárd politikai egy­ségét mutatták. A Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen tá­mogatták. A jelölő gyűléseken a választók közel fele, kereken 3 400 000 ember vett részt, a választás sikeréért a különbö­ző bizottságokban több. mint egymillió ember fáradhatatla­nul és lelkesen dolgozott. ' A kereken 7 100 000 választói joggal rendelkező honfitársmik közül mindössze 200 000 olyan volt, aki nem élt választójogá­val és 75 000 olyan, aki a Ha­zafias Népfront jelöltjei ellen szavazott. Azonban reálisan nézve a választás eredmé­nyeit, ezen túlmenően számol­nunk kell azzal is, hogy a Ha­zafias Népfront jelöltjeit tá­mogató választók között vol­tak olyanok is, akiknek bizal­mát teljes mértékben még nem bírjuk. Ezek nyilvánva­lóan azért szavaztak a listák­ra. hogy úgymond rosszabb ne legyen"’. Minden tapaszta­latunk azt bizonyítja, hogy a helyes gyakorlat menetében az eszme holnap meghódítja és magával ragadja azokat is. akik ma még ingadoznak. Ez feladatot ad számunkra. A _ választási eredmények pontos értékelése, a további munka lehetőségeinek felmé­rése szempontjából a döntő az, hogy a választók óriási többsége szilárd politikai ön­tudattal, teljes belső egyetér­téssel támogatta a Hazafias Népfront célkitűzéseit és je­löltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. február 24-i or­szággyűlési és tanácsvá­lasztások a párt, a Haza­fias Népfront, a rendszer hatalmas politikai győzel­mét hozták. Az a mély és szilárd biza­lom. amelyet népünk politi­kánk iránt a választás napján szavazatokban is kifejezésre juttatott, új erőt ad mindnvá- I junknak és új, még erősebb kötelezettség számunkra. Hon­fitársaink, akik február 24-én szavazatukkal támogatták a Hazafias Népfront jelöltjeit, bizonyosak lehetnek abban, hogy mind az országgyűlés, mind a kormány, mind a ta- nácitok megválasztott tagjai törekszenek arra. hogy méltók ' legyenek a bizalomra. Politikánk fő támasza a dolgozó osztályok szövetsége bad vallásgyakorlatot, az egy­házak tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöttünk po­litikai harc folyjék. A hívőik és a nem hívők egyaránt a Magyar Népköz- társaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy' el­tüntessük a kizsákmányo­ló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is és felépítsük a dolgozók sza­bad, szocialista társa­dalmát. Folytatjuk harcunkat és I dolgozunk azért, hogy a szo- ! cializmus teljes győzelmet arasson a termelési és tár­sadalmi viszonyokban. Ha- ; zánkban a szocialista terme- i lés! viszonyok már a nép­gazdaság valamennyi ágaza­tában győztek. Most a szo­cialista termelési viszonyok megszilárdítása van napiren­den. Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalis­ta és a szocialista rendszer között. Tennivalóinkra vilá­gos eligazítást adott Lenin, amikor rámutatott, hogy az új. a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, ami­kor megteremtette a munka magasabb termelékenységét, mint amilyen a régi rend­szerben volt. Ezt a célt, az országra és a múltra értve, már elértük. De ez kevés. Arra kell töreked­nünk, hogy a termelés mind több területén mielőbb elérjük és túlhaladjuk a munka ma­gasabb termelékenységének megvalósításában a legfejlet­tebb kapitalista országok szintjét is. Nem kétséges, hogy magasabbrendű társadalmi rendszerünk és népünk felsza­badult alkotó erői segítségé­vel történelmileg nem nagy idő alatt elérhetjük és el is érjük ezt a célunkat is. me, a marxista—leninista tu­dományos világnézet még job­ban érvényesüljön és teljes mélységig hasson a közokta­tásban, a művészetek terén, a kultúrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányít­ja. Megvan azonban e harc­ban az államnak is, közintéz­ményeinknek is, a legkülönbö­zőbb társadalmi szervezeteink, nek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és leg­jobb fegyvere a szocialista esz­me hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell len­ni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az em­bereiéért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideoló­giai harc és marxista—leninis­ta nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésé­ben velünk már politikailag egyetértő és velünk együtt dolgozó emberek gondolkodá­sában meglevő téveszméket is leküzdhessük úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés és szövetség közben ne lazul­jon, ellenkezőleg, erősödjön. Még az ideológiai harcban is. abban, hogy a szocializmus győzedelmeskedjék az embe­rek gondolkodásában, erköl­csében, magatartásában, az ember legfontosabb társadalmi tevékenységében, a munkában — óriási szerepe van a példa- mutatásnak, Hatalmas segítsé­get nyújtanak e téren a párt­nak. társadalmunknak az egészségesen növekvő szocia­lista brigádmozgalomba be­kapcsolódott százezrek, a „szo­cialista módon élni. tanulni, dolgozni’* jelszót követő és megvalósító öntudatos és pél­dát . mutató felnőtt és fiatal dolgozók. gyár Népköztársaságot, emel­nünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kultu­rális és szociális ellátottságá­nak színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvona­lának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti, a fejlődés új követelményei­nek megfelelően. A rendkívüli időjárás okozta nehézségek leküzdése a legközvetlenebb tennivaló a szocialista társadalom építésének együtt kell jár­nia a dolgozók életszínvo­nalának rendszeres eme­lésével, fejlesztésével. A közelmúlt hónapok gazda­sági munkáját rendikívül meg­nehezítette a korán beköszön­tött. szokatlanul kemény és hosszan tartó tél, és nehezíti ma is a gyors olvadás követ­keztében fellépett- a tetőpont­ján mintegy félmillió holdnyi területet elöntő belvíz és ára­dások. Az időjárás viszontag­ságait, r. kemény hidegben je­lentkező átmeneti szénhiányt. ; közlekedési nehézséget, majd i márciusban a víz rombolásait ja dolgozók öntudatos helytál- ; lásának erejével alapjában le. í küzdöttük. ; Kádár elvtárs ezzel össze- : függésben elismeréssel széli \ sok százezernyi bányász, ipari ! munkás, közlekedési, vízügyi, : közüzemi és kereskedelmi dol- ; Sózó. a legnehezebb helyekre ; mozgósított katonák, mun- j kásőrök és a lakosság példás : helytállásáról. Külön kifejezte a kormány jelismerését és köszönetét a magyar bányászoknak, bánya­üzemeink valamennyi vezető­jének és dolgozójának azért, hogy január és február hó­napokban hallatlan nehézsé­geket leküzdve, terven felül több mint 300 000 tonna sze­net biztosítottak az országnak. — A téli időjárás jelentős károkat okozott a népgazdasá­gunknak — folytatta a továb­biakban a kormány elnöke — A vasút, a közlekedési válla­latok, a bányászat, az erdé­szet többletköltségei, a hóel- tdlcarítás közületi kiadásai összesen mintegy 600 millió forintra rúgtak. Ehhez jönnek a víz okozta károk és a ter­melésben a rendellenes idő­járás miatt bekövetkezett __ j anuár—februári kiesés, illet­ve lemaradás. Az 1963-as tervünk már ele­ve jelentős feladatokat hatá­rozott meg és erőfeszítést kí­vánt. Az előírt termelékenység (Folytatás a 3. oldalon) A kormány gazdaságpoliti­! kai munkájáról' szólva Kádár ! elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a szocialista ipar. a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztését szolgálja, azt, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének, a kommuniz­mus építésébe való átmenet- j nek gazdasági, —űszaki felté- ! teleit megteremtse. — Változatlan az a gazda- , ságpolitikat elvünk — mon­dotta1 —, hogy zelméért folytatott harc­ban elsőrendű és különle­ges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a tár­sadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista esz­Senki se higgye azonban i azt, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve I társadalmunknak csak a gaz- j dasági, az anyagi területen, a j műszaki fejlesztés területén I vannak feladatai. A szocializmus teljes győ­Az ideológiai harc legjobb fegyvere a meggyőző vita Az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatai Népköztársaság Elnöki Taná­csát. Engedjék meg, hogy a nagy és szép, lelkesítő felada­tokra gondolva, a kormány nevében sikeres munkát kí­vánjak a képviselőknek és tanácstagoknak, az országgyű­lés újonnan megválasztott tisztikarának, az Elnöki Ta­nács tagjainak. A Minisztertanács elnöke azután hangsúlyozta: a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának programját és mun­kájának fő irányvonalát a Magyar Szocialista Munkás­párt Vili. kongresszu­sának határozatai, a Haza­fias Népfront-program nyi­latkozatai adják meg. A szo­cializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk, szocialista nemzetünk egysé­gét — teljesítenünk és gaz­dasági céljainkkal összhang­ban túl kell teljesítenünk má­Kádár János a továbbiak­ban az országgyűlés, a kor­mány és a tanácsok feladatá­ról szólott. Mine "mondotta, <K országgyűlés, a kormány fel­adata, hogy a szocialista tár­sadalom építésének céljait jól szolgáló terveket dolgozzon ki. A törvényhozás, illetve s kormányzás vezesse és irá­nyítsa a szocialista építő mun­kát, biztosítson minden szük­séges feltételt ahhoz, hogy nagy, országépítő terveink a2 életben népünk javára sorra- rendre megvalósuljanak. A fővárosi, a megyei, a vá­rosi, a kerületi, a járási és z községi tanácsok feladata elő szőr: az országos tervek meg­valósítását szolgálni a magul területén; másodszor: a hely: kérdéseket felső támogatassa: és helyi erőkkel megoldani harmadszor: az emberek min­dennapi személyes ügyes-ba­jos dolgaival lelkiismeretesei és híven foglalkozni és azoka: megoldani. Magának az országgyűlésnél a törvényalkotás terén nyil­vánvalóan új feladatai is van­nak a fejlődésnek egy olyan ú; időszakában, amikor népünk i szocialista társadalom telje; felépítésén dolgozik és álla­munk jellegében a proletariá­tus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törekedni kell a szociálist; demokrácia további kibonta­koztatására. Társadalmunk erőit, a dol­gozó tömegeket mindjob­ban be kell vonni a ha­talom gyakorlásába, az igazgatás és az ellenőrzés munkájába. Nyilvánvaló, hogy bátrab­ban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi rendszerünk fejlesztésénél, c képviselőválasztásoknál is azo­kat a jó tapasztalatokat, ame­lyeket a tanácsi választások­nál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelö’éséből nyertünk. Végű’ ennek az országgyűlésnek fog­lalkoznia kell. a megváltozott társadalmi viszonyoknak meg­felelően. alkotmányunk to­vábbfejlesztésével. Bár a feladatokat itt mind­össze csak jelezni lehet, nyil­vánvaló, hogy nagy munka vár a most megválasztott or­szággyűlésre és tanácsokra, li munka vezetésére az imén< választotta meg országgyűlé­sünk saját tisztikarát és t " Belpolitikái helyzetünket ] meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kifoékíthetet-1 lenül ellentétes érdekű osz­tályok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybe­esik és hogy a szocialista társadalom felépítésének célkitűzésé­ben a munkásosztály esz­méje, a dolgozók forra­dalmi öntudata, hazafias­sága és az egyes dolgo­zók anyagi érdekeltsége találkozik. Politikánk fő támasza a1 szocializmus zászlaját hor- j dozó munkásosztály, a pa- [ rasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szo­cialista társadalom felépífé- j sére létesült szövetsége és célunk a párttagok és pár- tonkívüliek összefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése. A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista tör­vényesség megőrzésére és to­vábbi megszilárdítására tö­rekszik. Az állampolgárok egyenjogúságálból kiindulva, a kormány feladatának tart­ja, hogy a mindenkire egy­formán érvényes törvényeket ! a jövőben is tiszteletben tart- j sa és mindenkivel betartas­sa. A Magyar Népköztársaság- í ban a sz.ocialista társadalom j építésével egyidejűleg annak ; menetében az osztályellenté- i tek megoldódnak, nemzeti­ségi, faji, felekezeti megkü­lönböztetés és elnyomás ná­lunk már ismeretlen. Az állam és a Magyaror­szágon működő egyházak viszonya normális, szerző­désekben szabályozott és év­ről évre javuló. A tudomá­nyos és a vallásos világné- j zet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a sza- 1 sodili ötéves tervünket, amely a nemzeti jövedelem 36 szá­zalékos, az ipari termelés 48 —50 százalékos, a mezőgazda- sági termelés 22—23 százalé­kos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy förs ju­tó reáljövedelem 16—17 szá­zalékos növelését tűzi ki cé­lul. Erősítenünk kell min­den vonatkozásban a Ma­Be rtalan, a Gödöllői Agrár- egyetem professzora, Pest megyei országgyűlési képvise­lő és Toldi János, okleveles bányamérnök, az Érc- és Ásványbányászati Kutató Vállalat igazgatója, aki ven­dégként vesz részt az új országgyűlés alakuló ülésén Megint csak kiderül, mi­lyen kicsi a világ: a profesz- szor és a bányamérnök — annak idején persze, jóval szerényebb beosztásokban — 1945-ben együtt " dolgoztak Nógrád megyében. Most lát­ható örömmel elevenítik fel annak a hősi korszaknak közös harcait, örömeit. De a beszélgetésből hamarosan megtudjuk azt is, hogy mind­ketten újabb hősi korszak­nak. a szocializmus építé­se döntő szakaszának tartják napjainkat, ezeket az éveket is. — Nagyon jólesett a biza­lom — mondja dr. Baskay- Tóth Bertalan búcsúzóul — amellyel engem a gödöllői já­rásban ismét képviselőnek választottak. De túlzás nél­kül mondhatom, hogy egye­temünk i? megtiszteltetés­nek tekintette újbóli jelölése­met és megválasztásomat. Csak egyet tudok mondani: igyekszem az eddiginél még eredményesebben ellátni meg­tisztelő feladatomat. S ezzel gyürkőzött neki tegnap a munkának vala­mennyi képviselő társa. Újlaki László óta rendszeresen megszervezik az állami gazdaságban azokat a kéthetes szaktanfolyamokat, amelyeken sok-sok szövetke­zeti vezető tudását gazdagí­tották már. Az állami gazda­ság négy szakvezetője a kör­nyező községekben ezüstkalá­szos tanfolyamokon tevékeny­kedik előadóként. Három év alatt kilenc szakembert adtak Pest megye termelőszövetke­zeteinek Farkas eivtársék. — Tőlem csak gemdókat fog hallani! — mondja mo­solyogva felém fordulva Ber­ta Mihály, a köröstetétleni Vörös Csillag Tsz elnöke, amely a Kossuth és a Dó­zsa egyesüléséből jött létre, egv évvel ezelőtt. Annál nagyobb öröm azután hallani ennek a $740 hol­das. nagy gazdaságnak a gondjait: a meglevő tíz erő­géphez új munkagépeket akarnak beszerezni, szerelő- műhelyt kívánnak létesíteni stb., stb. Pala Károlyné meg is jegyzi: — Bár csak ilyen gondjaink lennének mindenütt... A parlament nagy össze­kötő folyosóján, az egyik kénvelmes. vörös bársony­nyal bevont nadon ül egy­más mellett dr. Baskay-Tóth mondja azután, mintegy be­szélgetésünk lezárásaként —, s meglátja, ha a tagság is úgy akarja, már az év végén is egészen másképpen fest majd a szecsői Egyetértés. Két új Csongrád megyei képviselővel, Lőrincz Pálnéval és Halmágyi Ivánnéval be­szélget az asztalnál Farkas János, az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság, igazgatója. Pala Ká­rolyné. az országgyűlés újból megválasztott jegyzője és Ber­ta Mihály, .a köröstetétleni Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet elnöke. Persze, itt is ha­marosan az otthoni munkára terelődik a szó. Farkas elvtárs jogos büsz­keséggel sorolja, hogy 2700 holdas, f "ként gyümölcsterme­léssel foglalkozó gazdaságuk milyen hasznos segítséget ad a ..szomszédoknak”: a gazda- són ugyanis kilenc község ha­táró,ben húzódik, s igy kilenc falu termelőszövetkezeti gaz­dáinak tudnak adni sok-sok hasznos tanácsot, gyakorlati segítséget. Farkas János azon­ban — a Szobi Járási Tanács mezőgazdasági állandó bizott­ságának elnökeként — az egész járás szövetkezeteinek gondját-baját ismeri. Több év ! — Pál Károly kettős tsz-el­I nők! — így mutatták be kép­! viselőtársai az új országgyű­! lés első ülésszakának egyik í szünetében, s tréfásan hozzá­! teszik: álláshalmozó. • ! Azután a beszélgetésnél ki- j derül, mennyi gonddal, íárad- ; sággal — s persze, ha ered- ; ménnyel jár a megbízatás, > mennyi örömmel is — jár ma­< napság az ilyenfajta álláshal- \ mozás nálunk. Pál Károly < ugyanis február elseje óta ! most már nemcsak a szent­> mártonkátai Kossuth Terme- í lőszövetkezetnek az elnöke, ! hanem a tápiószecsűi Egyet- í értésé is. Igaz. bőven van ve- ! zetői tapasztalata, hiszen rö- ! vid megszakítással. 1.2 éve (sz- i elnök. S csak természetes, ! hogy amikor munkája után ! érdeklődöm, elsősorban a Xos­< suth gondjait, s főleg eredmé- ! nyeit sorolja: az egy tagra eső i jövedelem meghaladta a 13 800 i forintot, s az egy termelőszö- ! vetkezeti tagra jutó tiszta va- ! gyón csaknem 15 000 forint... ! A tápiószecsői Egyetértés ! Tsz-re terelődvén a szó, ez a ! sorrend rrtegfordítódik: innen ! egyelőre a gondokat sorolja ; Pál elvtárs. f ! — Most nekigyürkőzünk — KÉPVISELŐINK A PARLAMENTBEN PILLANATKÉPEK A FOLYOSÓRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom