Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

“"■yíirfap 1963. MÁRCIUS 20, SZERDA Fehér leghornok birodalma Fehér leghom baromfit tenyésztenek az Alagi Állami Gaz­daság sződi baromfitelepén. A gazdaságban ötezer tojó tyúkól teleltettek át. A nagy hideg ellenére a tyúkok napi tojáshoza­ma átlag 4 ezer darab volt. A tavaszi idényre több ezer csibét nevelnek, részben eladásra, másrészt a törzsállomány pótlá­TANULJUNK EG > MAS TOL Egy beruházás tanulságai Bálik Lászlódé ezer baromfit gondoz Körülbelül két évet késik a Leuna II. üzem avatása. Ez a kétesztendei késedelem azon­ban az NDK népgazdasága szá­mára kifizetődő időveszteség. Egyben pedig elgondolkoztató j leket mindenki számára, va- [ jón a határidőhöz — az év utolsó napjához. — való me-1 chanikus ragaszkodás, a jó ] elképzelések automatikus meg- J valósítása helyes-e minden j esetben? —r. —I. i Harmincezer húsvéti bárány Az állami gazdaságok az idén harmincezer húsvéti bá­rányt exportálnak. Az értéke­sítésre kiválogatott 12—20 kilós tejesbárán.vok legna­gyobb részét Görögországba szállítják. Kisebb mennyiség­ben Olaszországba és Auszt­riába is visznek belőlük. (MTI) — Kétezer darab pipát ex­portált 1961-ben külföldre a Nagykőröst Faáru- és Do­hányzócikket Gyártó Válla­lat. 1962-ben az exportszál­lítmány 23 000 darabra emel­kedett, idén pedig ez ideig 220 000 darab pipára érkezett külföldről megrendelés. gatása sem hiányzott, sőt, a beruházási keret sem, és ek­kor ... Ekkor a gyár mondott nemet. A WEB Leuna Werke veze­tői a műszakiakkal folytatott megbeszélések alapján türelmi időt kértek, kockáztatva, hogy elvesztik a kedvező beruházási összeget. Arra hivatkoztak, hogy a miramidgyártást kor­szerűtlen körülmények között, átépített üzemekben, átállított gépekkel kezdték, s ezek alap­ján nincs meg a biztosítéka annak, hogy az új gyár való­ban a legkorszerűbb követel­ményeknek is megfeleljen. Meglepő kérés, ugye? Pedig a leunaiaknak volt igazuk. S igazukat a most épülő Leuna II. üzem előzetes adatai bi­zonyítják. Míg a törzsgyár 30 000 ember munkájával ter­mel évi egymilliárd márkás értéket, addig oz épülő új gyár ugyancsak félmilliárdos eredményt ér majd et, de mindössze kétezer dolgozóval. Az egy munkásra eső termelési érték 400 000 márka lesz. Mindezt annak köszönhetik — ők mondják —, hogy in­kább vártak egy-, másfél esz­tendőt, s ezalatt a tervezőkkel közösen, szüntelenül tanulmá­nyozták a világ műanyaggyár­tásának állapotát, fejlődését, gépi berendezéseit, s nem kezdtek rögtön a beruházás­hoz. Egy tonna kaprolaktámból 25 000 pár női harisnya vagy 18 500 négyzetméter dederon- szövet készül. Az új gyár évi 24 000 tonna kaprolaktámot ké­szít majd az eredeti elképze­lések tízezer tonnájával szem­ben. Ez a többlet is annak kö­szönhető, hogy a gyár vezetői reálisan számoltak azzal, hogy nem érdemes új üzemet építeni elavult módszerrel, el­aggott technológiák alapján. Rendszeri seri ellenőrzik a továbbtenyésztésre alkalmas tojások súlyát (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) 450000 holdon alkalmazzak a vegyszeres gyomirtást az állami gazdaságok földjein Az állami gazdaságokban az idén mintegy 450 000 holdon irtják vegyszerrel a gyomo­kat. 130 000 holdon hunga- zint szórnak ki a kukorica- földekre. Ez a terület a múlt évihez képest mintegy 21 ezer holddal kisebb. Az őszi és tavaszi kalá­szosok. a rét, a legelő és a rizsföldek dikonirtos gyom­'XXXXXXXX‘XXXXXXXWXX-?vXXXXXXXXXXXNXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX-.XXXXXXXXX\X' A dolgozó nő érdekében Felvilágosítás, tanács, segítség — Előadások, fogadónapok — Megalakult a megyei nőtanács jogi bizottsága irtasa több mint áJU Uuü noia- ra terjed ki. A vegyszerek nagyobb részét RS—09-es esz­közhordozó traktorra szerelt permetezőberendezéssel és a hazai gyártmányú Rapid- tox—2-vel szórják ki. ,Ezen­kívül nyolc brigádban húsz mezőgazdasági repülőgép is dolgozik az állami gazdasá­gokban. a miramid fogaskerekek, propellerek, alkatrészek kiszo­rították fémből készült társai­kat, és a leunai szakemberek ott álltak az új probléma előtt: adni, de miből? Néhány gyárrészleget átala­kítottak műanyagüzemmé, de ez csak átmenetileg enyhített a gondokon. Napirendre ke­rült: új, korszerű miramid- gyárat kell építeni! A jó szán­dék s a felsőbb szervek támo­Bábcsoportok a dabasi járásban a rendszeres és színvona­las továbbképzés. A dabasi járásban az év folyamán nyolc alkalommal rendeztek továbbképző fog­lalkozást a szakkör veze tők részére. A fejlődést lénye­gesen elősegítené, ha a pe­dagógusok nagyobb számban kapcsolódnának be a báb- játszó mozgalomba. A to­vábbképző foglalkozásokra éppen ezért több óvónőt meg is hívtak, de sajnos nem sok eredménnyel. Ez annál is inkább meglepő, mert más járásokban, mint például az aszódi, a szentendrei és a szobi járásban tudomásunk szerint éppen a pedagógusok adják a bábjátékosok zömét, azok a pedagógusok, akik fel­ismerték a bábjáték hasznát, eredményességét, a gyerekek szórakoztatva nevelésében. Soósné di\ Nagy Paula, a megyei ügyészség ügyészének asztalán zizegnek a fehér pa­pírlapok, ahogy forgatja őket. — Arra szeretne választ kapni, miért alakítottuk meg a Pest megyei Nőtanács jogi bizottságát? Egyszerűen azért, mert a nők majdnem száz szá­zalékának fogalma sincs ar­ról, hogy személyét, munkáját, családi állapotát hányféle tör­vénycikkely védi, segíti. Nem vagyunk úttörők ezen a téren, j mert az országos jogi bizottság már évekkel ezelőtt meg­alakult. Eredményeik láttán szervez­tük meg a mi jogi bizottsá­gunkat. Feladatunk az. hogy a tsz-joggal és a családjogi tör­vényekkel kapcsolatos min­dennemű felvilágosítást, segít­séget megadjunk a hozzánk fordulóknak. De nem várjuk meg, amíg valaki kopogtat az ajtónkon tanácsot kérni, ha­nem mi megyünk elébe. Mun-j katervünket a nőtanács, a Ha-! zafias Népfront és a Vöröske- j reszt munkájával összehangol- ! tan dolgoztuk ki, és arra tö- : rekszünk, hogy valamennyi já- j rásba-n a nőtanácsok mellett megtalál jók az érdeklődők a jogi bizottságot is. — Féléves munkatervünk- j nek valóban azok a legfonto- j sabb pontjai, amelyben lerög- j zítettük, hogy tő, emberi dolog, és mi tiszte­letben is tartjuk. Ezért az elő­adások után, aki kívánja, kü­lön meghallgatjuk. — A jog hatalmas erdő. út­mutató nélkül aligha találni ki belőle. De mint már az előbb is mondtam, mi főleg két-három legfontosabb kérdés köré csoportosítjuk nyilvános előadásainkat. Szinte általáno­sítható, hogy a nőknek az al­kotmányban is biztosított egyenjogúsága csak részben valósult meg. A legtöbb a bi­zonytalanság, a nők jogainak semmibevevése a termelőszö­vetkezetben. Elég gyakori: a munkaegység . pénzbeli ellen­értékét a férfiakénál alacso­nyabban állapítják meg. Nem adják ki az egyedülálló csa­ládfenntartó nőnek az őt meg­illető háztáji földet stb. Az sajnos, nemcsak a termelőszö­vetkezetekre. de az üzemekre | is vonatkozik, hogy gyakran formális a terhes és szoptatós anyák védel­me. A gyermektartásdíj fizetése, illetőleg kiutalása körüli nem­törődömség pedig mindnyá­junk előtt közismert. A nőket is nevelni kell a társadalmi együttélés szabályainak betar­tására. Ugyanakkor feladatunk a házasság, a család intézmé­nyének megszilárdítása, a mi eszközeinkkel is harcolni a vá­lások ellen, gondoskodni a kis­kort gyermekek jogvédelmé­ről. Bekapcsolódunk az alko­holellenes küzdelembe, hiszen közvetve ez is beletartozik a család erősítésébe, támogatá­sába. — A tűzkeresztségen már át­estünk. Megtartottuk az első megyei fogadónapot, s az Aszó­don elhangzott előadásunk után szép számmal keresték fel az asszonyok kiküldöttün­ket családjogi problémákkal. Jogi bizottságunk igyekszik a mindenünnen feléje áramló I előlegezett bizalomnak eleget j tenni, megállni a helyét — hajtotta össze a zizegő fehér lapokat Soósné dr. Nagy Pau­la ügyésznő. a megyei jogi bi­zottság elnöke. K. M. A még jobb közlekedésért Egy időben különösen so­kat foglalkoztunk az Aszód— Kartal közötti autóbuszjárat- . , . . , _ ............. , tál. mivel a környék lakói so­m iadén ho első péntekjén kat panaszkodtak a járatok itt, a megyei nőtanácsnál i megbízhatatlanságára. Azóta fogadónapot tartunk. 1 sokat javult a helyzet, de Ezenkívül rendszeresen járjuk i mégsem eleget. A község ve­a megyét, és a különböző tan- fí01 ,most tárgyalásokat foly- r . . ..... .. tatnak a 4-es AKOV igaz­folyamokon, előadásokon, szu- gatóságáva, am-L h £ger lói munkaközösségekben jogi , helyett inkább a «.J* bu_ tárgyú, nőket érintő előadáso- dapesti AKÖV-höz tartoz- kat, azt követően pedig foga- j hassanak. Ennek elsősorban dónapot tartunk. Azt tapasz-; az a gyakorlati előnye lenne taituk, hogy az asszonyok \ hogy azok az autóbuszok'. örömmel hallgatják meg az \ amelyek Ikladra viszik s előadásokat, de egyéni bajai- \ dolgozókat és napközben ki- kai már csak négyszemközt! használatlanul várakoznak a mondják el. Ez teljesen érthe-l gyár elölt, besegíthetnének, s Aszód—Kartal között több fordulót tehetnének. Addig is azonban, míg ezek a tárgyalások folynak, a község vezetői azt szeret­nék elérni, hogy az egri vál­lalat egy forgalmistát he­lyezne Aszódra, önálló in­tézkedési joggal. így elke­rülhetnék a kocsik torlódá­sát. a mechanikus indítást, amely a legtöbb bosszúság forrása. Elvben már az igaz­gatóság is elismerte a kérés jogosságát, és most a megol­dás módját kutatják, mivel a létszámkeret nem teszi le­hetővé az aszódi forgalmista azonnali beállítását. J Í / / lEső után köpönyeg, avagy hová lett a tavalyi hó?...! í .... . ? Mindenütt az egész országban megfeszített, tervszerű % ; munka folyt annak érdekében, hogy meggátolják a pusz- tító árt. Sajnos azonban, hogy ez a tervszerűség és előre- ^ { látás nem mondható el a Veresegyházi Községi Tanács 2 \ árvízvédelmi munkájáról, aminek meg is lett az „ered- í í menye”. Körülbelül 30 ház, pince, kút 1került belvíz alá. | ! S mindez elkerülhető lett volna, ha... ■.. ha néhány évvel ezelőtt a régi tanácselnök nem J í szedeti fel az addig is elhanyagolt állapotban levő víz- f £ levezető csatorna gyűrűit. Mi okból tették? Miért nem 2 ^ tisztították lei? Az rejtély. Az utána maradt árok lassan ^ \ megtelt homokkal és mar egy nagyobb nyári zápor is á \ problémát okozott. % De vajon mit tett a lakosság, hogy elhárítsa a belvi- f \ —. kérdezhetné az olvasó. Minden évben kérték, kö- 2 ; vetették, tegyenek valamit, segít a lakosság is. Eredmény? $ í Semmi! Illetve a belvíz és a nagy kár. l De ez még nem volt elég. Mindezt betetőzte a tanács i í azzal. hogy közvetlenül az áradás előtt, a lakosság azon í \ kérelmére, szerezzenek szivattyúkat meg szakembert, % ; akinek vezetésével megépítenék a gátakat, azt válaszolta’: 2 ! majd ka a lakás veszélyben lesz, akkor adnak aktív segít- 2 ! séget. „Becsületükre” legyen mondva, betartották szavú- 2 ; kát. Adtak fogatokat a belvízzel elárasztott területen levő í í lakosság kiköltöztetésére. Mivel védik vélt „igazukat”? Nincs rá keret.... meg: 'j \ f? “2 ember vagyok itt. nem ismerem a helyzetet, majd í í jövőre másképp lesz ... Vajon a nemtudás mentesít a fele- í ; lősség alól? ^ \ ...Le.sz?e valami nyáron a vízlevezető csatornából? Az | ! a jövő titka, no meg a tanácsé ... j Sándor Téré* í 0 / Leuna. Az Új Magyar Lexi- j •kon — 1958-as adatok alapján J — 12 100-ra teszi a Saala fo- i lyócska, mentén fekvő délné­met városka, lakosságát. Külsejében valóban kisváros j Leuna, gyára azonban naggyá ipari várossá teszi. A WEB j Leuna Werke 30 000 — nem tévedés harmincezer — mun­kásnak ad kenyeret, s híre nemcsak a Német Demokra­tikus Köztársaságban közis­mert. az országhatárokon túl is elterjedt. Mondják maguk a leunaiak is: igyekezni kel­lett, a két szomszéd, Lipcse és Merseburg ugyanis műemlé­keivel, műkincseivel szerzett magának tekintélyt. Ha nekik ezekből nem jutott, akkor a világhírű gyár legyen, amely odacsábítja a látogató­kat, Ezekből — mármint a lá­togatókból pedig — bőven ki­jut a gyárnak. 1912-ben kezdték építeni ezt a mammutüzemet, tekintettel a várható világháborúra, távol a francia határtól. Az üzem szinte hónapról hónapra gya­rapodott mind felszerelésben, mind létszámban. 1921-ben különös profillal bővült a gyár. páncélt és páncélvona'ot készítettek Noske-ék elten a munkások. A forradalom leve­rése utás Leima Werke több ország műtrágyaszállítója lett, s ez is maradt a fő cikkük egészen 1937-ig. Ettől kezdve műbenzint készítettek a Har­madik Birodalom repülőgépei, tankjai számára. Mindez a fel­sorolás csak azért volt szük­séges, hogy lássuk — a kiseb­beket nem is érintettük — hányféle terméket készített az üzem. Nos, azóta a fő profil, a mű­trágya mellé ismét akadt új, természetesen: a műanyag. 1949-ben kezdtek hozzá a nagyüzemi kísérletekhez, s ma már a hazai igények kielé­gítése mellett egyes cikkekből nagy mennyiséget exportálnak is. A sokat tapasztál t, mond­hatnánk univerzális vegyész műszaki gáida néhány évi ku­tatómunka után sikerrel mu­tatta be a miramid nevű új cikket. A grafit, molibdén di- szulfiddal kevert anyag szinte hetek alatt csatát nyert. Nem­csak a nagyközönség körében — hisz az világszerte megked­velte a tetszetős műanyagcik­keket —, hanem az ipar szak­emberei között is. (Gondoljunk csak arra, napjainkban nálunk még jó néhány iparágban mennyire idegenkednek a mű­anyagok felhasználásától.) Két-három esztendő alatt a Német Demokratikus Köztár­saságban Egy évvel ezelőtt mindössze I három bábcsoport működött. ezek is jórészt idényjelleg- gel. Számuk az év folya­mán tízre emelkedett, s rend­szeresebbé vált munkájuk is. A legjobb négy csoport ki­lenc alkalommal tartott elő- 1 adást a járás területén. Előadásaikat közel két­ezernégyszáz gyerek néz­te meg. | A járási művelődési házban ' működő bázisbábcsoport hat í alkalommal tartott tájelő- I adást a járás különböző köz- í ségeiben. ezerötszáz néző i előtt. A csoport lelkes tsg- iai: Udvardi Mária. Gáborik Mária, Krekács Magdolna. Antal Piroska és Szemes Mária. A bábjátékmozgalom to- j vábbi térhódításának fontos 1 tényezője Az évtizedek óta népsze­rű, de viszonylag szűk kör­ben müveit bábjáték az utób­bi években egyre több hívet hódít, s országszerte nő a bábjátszócsoportok, bábját­szó szakkörök száma. Ehhez a térhódításhoz hozzájárul­nak az Állami Bábszínház tájoló együtteseinek színvo­nalas bemutatói, valamint a népművelési szervek erőfe­szítései a bábjátékos-kép­zésben. Jelentős fejlődésen ment át a bábjáték az elmúlt év­ben a dabasi járásban is. Egyrészt több új csoport alakult, másrészt a cso­portokon belüli belső ne­velőmunka, az önképzés sikerültebb. szórakozta­tóbb előadásokat ered­ményezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom