Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 1 Egy nap a Dunakeszi Konzervgyárban A Dunakeszi Konzervgyárat most korszerűsítik. A re­konstrukció első szakaszában 23 millió forintot iköltenek a gyár korszerűsítésére és 6 millió forintot a szociális létesít­ményekre. A korszerűsítés idején is teljes kapacitással gyárt­ják a közismert zöldség-, gyümölcs- és baromfi konzerveket. A jövőben az export baromfi konzerveken kívül főleg borsót, paradicsomot és zöldbabot tartósítanak a külföldi és a belföldi piacra. VII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Aha so fillér 1963. MÁRCIUS 20, SZERDA Tavasz a földeken Benépesül a határ a ceglédi járásban Szántanak a homokosabb részeken — Telepítik a szőlőt — Az idő gátolja a nagyobb arányú munkát lentékeny területet foglal­tak el a belvizek. Azóta szemlátomást zsugorod­nák az olvadás okozta tavak. Már csak Törtei határában van a járásban nagyobb ösz- szefüggő terület belvíz alatt. Ily módon tehát a belvizek le­vezetése nem kíván különö­sebb erőfeszítést. Amint Zsuf­fa Ervin osztályvezető vége­zetül elmondotta, még a késői kitavaszodás ellenére is biza­kodva néznek a tavaszi mun­kák elé. Elegendő gép áll ren­delkezésre a szántás-vetéshez, a termelőszövetkezetek pedig készenlétben várják a na­gyobb munkák megindulását. (s. p.) Jogos bizakodás Lóréven Idejében elkészülnek a szántás-vetéssel 160 bold új öntözött terület — Megnőtt a kedv a háztáji állattartáshoz A rügyfakasztó márciusi nap sugarai időnként végre szik­rázva csillognak a földhajla- tokban, mélyedésekben össze­gyűlt vizek tükrén. A tavasz, itt a Csepel-sziget déli csücs­kén, Lórév határában is vég­érvényesen beköszöntött. A kis faluból kivezető, tócsákkal tarkított makadámúton, sűrű egymásutánban lovasfogatok szaporáznak a határ felé. A homokkal megrakott szekerek úticélját megtudjuk, amikor beérünk a községbe, és a ter­melőszövetkezet irodájában Becseics Lyubomir elnökkel és Szalai Béla főkönyvelővel kez­dünk beszélgetni. — A majorhoz hordják a homokot — mondja az elnök —, kint van most ott a tagok nagy része, nemcsak a férfiak, még a nők is. Nyúlgátakat épí­tenek, hogy megóvják a ma­jort, az istállókban, ólakban levő állatokat a belvíztől. Az őszi mélyszántások felé tere­lik a vizet, hogy a lassan fel- j engedő fagyott talaj magába szívja. Térdig érő vízben dolgoznak. Mutatja gumicsizmája szárát, még a nadrág is átázott felet­te vagy két ujjnyira — fél órá­ja csak, hogy ő is visszajött a majortól. Bizony, még három eszten­deje — elképzelni is nehéz lett volna az ilyen egyöntetű, ál­dozatos erőfeszítést, amelyet most a közös érdekében tesz­nek a négy nemzetiségből — magyarokból, délszlávokból, németekből és bolgárokból — összetevődő szövetkezet tagjai. Azóta azonban mindannyian tapasztalták, hogy átgondolt, vezetés, irányítás mellett, a közösen végzett szorgalmas munka, jó termést, szép gyümölcsöt hoz: a múlt esztendőt záró közgyűlésen 54,14 forintot számoltak el minden teljesített munkaegy­ségre, és ezenkívül 248 ezer forint termelési prémiumot, 107 ezer forint földjáradékot fizettek ki az 1100 holdat, 154 tagot számláló szövetkezetben. Két év alatt 1 millió 44 ezer forintra nőtt a fel nem oszt­ható alap, amellett, hogy le­tudtak 377 ezer forint régi adósságot, és 736 ezer forintot fordítottak beruházásokra, három traktort vettek, gépszínt, istállót, hizlaldát és sertésfiaztatót építettek. Ezért azután a hosszú tél, a kései tavasz ellenére is, biza­kodó a hangulat Lóréven. — El is készülünk minden munkával idejére — mondja az elnök. — Szántanivaló már nincs talán csak tíz hold, a többit elvégezték már trakto­raink az ősszel. És sorolja tovább, mi min­dent tettek eddig az idei jó termés érdekében: húsz foga­tukkal négyezer mázsa trá­gyát kihordtak, és szét is terí­tettek a földekre. Igen előre­látóan, tavaly minden háztáji porta kapott szalmát az álla­tok alá, s most nagyobb részét ennek trágyaként adják visz- sza a tagok a közös nagyüze­mi földek számára. így tud­ták erősíteni a 130 hold cukor­répaterületet, a 10 hold bur- gunyaföldet és a 16 holdas ker­tészetet. Ez utóbbit hozzáértő bolgárok nagy gonddal műve­lik: tavaly is 33 ezer forint volt, átlag holdanként, a kerté­szet bruttó bevétele. (A me­legház nélkül termett primőr paradicsom kilójáért 32 forin­tot, a zöldpaprikáért darabon­ként egy forintot kaptak!) A hozamokat idén növelni sze­retnék, ezért már tíz hold ko­rai zöldségféle számára előké­szítették a melegágyakat. De nem felejtkeztek meg a kalászosokról sem: az őszi vetések fejtrágyázását is el­végezték már, 2,5 mázsa szu­perfoszfátot és egy mázsa műtrágyát szórtak ki holdan­ként. A munkában részt vett minden ember, férfiak és asszonyok egyaránt. Egy nap alatt végeztek is vele. S ami még hátravan? — Tavaszi vetés, tengeri, 150 holdba. Megkezdjük tüs­tént, ha megérkezik a hib­rid mag. A huszonöt hold ár­pát, a tíz hold borsót, az ötven napraforgót, a cukor- réDát és tíz holdba karós- babot, elvetjük időre. Sze­rencsére az őszi vetések szépen zöldellnek, bokrosak, nem fagytak el. Kiszántani, újból vetni te­hát nem kell. A hengerezés­sel, tárcsázással, simítással is elkészülünk rendben. Jó érzés hallgatni az el­nököt és a főkönyvelőt, aho­gyan nyusodt biztonságsai, a szervezett felkészülés tu­datában, beszélnek a felada­tokról. Maguk mögött tud­ják a falu parasztságát és jól felhasználják a kínálkozó lehetőségeket — ez az oka annak, hogy vidámak, de­rűsek. — Idén új öntözőberende­zést kapunk. Az eddigi négy csőkúton kívül, amely csak húsz holdra biztosít vizet, még 130 holdat tudunk az egy kilométer hosszú csőve­zetékkel és a szórófejekkel öntözni. így jut majd víz bőven a szántóföldi növé­nyeknek, a másodvetésű ká­posztának is. Nekünk sok takarmányra van szüksé­günk, öntözzük majd a ten­gerit, a silókukoricát és a lucernát is. Becseics Lyubomir öröm­mel mondja, milyen szívesen hallgatta a közelmúltban tar­tott megyei értekezleten, hogy a megyei pártbizottság vezetői a háztáji állattartás elősegítésére, támogatására biztatták a járások és a ter­melőszövetkezetek irányítóit. — Nem értem azokat, akik úgy vélekednek, hogy ez gátolja a nagyüzemi ter­melést és nem egyezik a szo­cialista elvekkel. Mi eddig is adtunk takarmányt mindenki­nek szükséglete szerint, a ház­táji állattartáshoz — mond­ja. — Például tavaly munka­egységenként 3,74 kiló ré­pát és azok között, akik részt vettek a tengeriszár idejében való betakarításában, a huszonöt százalékát kiosz­tottuk. Igen, így érthető azután, hogy a százharminc családot számláló Lóréven 120 te­henet tartanak a háztáji is­tállókban, hogy a tagok szer­ződéseket kötnek marhahiz- lalésra, növendékállat neve­lésére és a tejet az állami tejbegyűjtőnek adják el. Vajon mit árt ez a szocia­lizmus ügyének? És miért rossz a népgaz­daságnak például az, hogy a falu asszonyai a termelő- szövetkezeten keresztül, ta­valy is mintegy ötszáz máj­liba hizlalására szerződtek a B ARNEVÁL-lal ? A lórévi nők kitűnően értenek ehhez, híresek is, a nem ritkán egy kiló súlyú májat adó li­báik. Értékes valutát hoz exportjuk az országnak és jó árat kapnak érte a terme­lők is. Van olyan család, amely amellett, hogy a kö­zös munkából is derekasan kiveszi a részét, évente negy­ven libát hizlal fel. Idén még nagyobb a keletje en­nek a tevékenységnek, mert az eddigi 20 forint helyett, kilónként 22 forintra emfel- ték a hízott liba felvásár-j lási árát. S erre jön ugyan-' csak kilónként — mivel a szövetkezeten keresztül szál­lítanak — a három forint nagyüzemi felár. Sőt: a májliba hizlalásához darabonként húsz kiló mor­zsolt kukoricát is biztosít állami áron a termeltető vállalat. Tehát amit a háztáji állat­tartás érdekében Lóréven láttunk és hallottunk — azt csak helyeselni, támogatni lehet. Éppen indulni készülünk már vissza, Ráckeve felé, amikor egyik percről a má­sikra. sötét, gomolygó fel­hők takarják el a napot és nagy mennydörgés, csattogás közepette zuhogni kezd. Nvá- ri, augusztusi zivatar a ta­vaszban. Az öreg, sok évtizedes ta­pasztalatokkal bíró parasz­tok, itt Ló réven is azt mondják, hogy a korai, ta­vasz eleji égzengés után, bő­ségesen termő nyár követke­zik. így legyen. Hetesi Ferenc Pál A régi öltözőszekrények helyett ruhatárt rendeznek be az utcai és munkaruhák elhelyezésére Tobi Balázs gyümőlcsbefőtteket sterilizál I * Külföldi szállításra készül a csirkemell konzerv S (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) ..XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXX Francia atomrobbantás a Szaharában Marokkói és algériai nyilatkozat — Rendkívüli ülést tart az ügyben az algériai parlament A marokkói királyi palota kedd reggel közleményt adott ki, amely szerint Franciaország hétfőn atomrobbantást hajtott végre a szaharai Hoggar- hegység vidékén. Hasszán király utasítást adott külügyminiszterének, hogy ké­resse magához a francia nagy­követet, és fejezze ki Marokkó tiltakozását az atomkísérlel miatt. Párizsban hétfő este nem voltak hajlandók sem megerő­síteni, sem cáfolni a szaharai kísérletről szóló marokkói hí­reket. Hangoztatták, hogy az ilyen esetekben kötelező a ka­tonai titoktartás. Franciaország hivatalosan közölte Algériával, hogy hétfőn a szaharai sivatag­ban föld alatti nukleáris kísérletet végzett — közöl­te kedden az algériai kor­mány szóvivője. Az ismertetett kormányköz­lemény hangoztatja: az a tény, hogy Algéria tiltakozása elleT nére végrehajtották a tervezett nukleáris kísérletet, közvetlen támadást jelent Algéria füg­getlensége és szuverenitása el­len. Az algériai kormány rend­kívül súlyosnak tekinti az atomkísérlettel előállt helyze­tet. Ezzel összefüggésben ked­di minisztertanácsán döntése­ket hozott, amelyeket a nem­zetgyűlés szerda délutánra ösz- szehívott rendkívüli ülésszaka elé terjeszt. Az algériai kor­mány vezetői az ülésszakon fontos nyilatkozatot tesznek — közölte a kormány szóvivője. megkezdése mellett tetemes erőfeszítéseket igényelnek az egyéb munkák is. Nem a leg­jobban teleltek az őszi veté­sek, kezelésre szorul a búza és az árpa. Fejtrágyázással, hengerezéssel igyekeznek a termelőszövetkezetek segíteni. Néhány nappal ezelőtt je­Űgy látszik, az idei tavasz megalkudott a hideggel, iga­zodva a kalendáriumhoz csak március 21 után veszi át a tél hadállásait. Jóllehet, a vastag hótakaró a ceglédi járásban is elolvadt, a sáros föld nem 1 ír­ja még el az erőgépeket. Csu­pán a homokosabb részekbe — Törtei és Jászkarajenő határá­ban — merészkednek a szán­tó traktorok. Zsuffa Ervin, a Ceglédi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezető­je szerint — feltételezve a várható kedvező időt, legalább négy-öt nap szükséges még ahhoz, hogy kellő mértékben megszikkadjon a föld és tel­jes erővel hozzáfoghassanak a szántás-vetéshez. Tavaly ilyen­kor már javában folyt a kinti munka. Most a november kö­zepe óta tartó hosszú hideg miatt több mint tízezer hold szán tani való vár elvégzés­re. Ha ehhez hozzászámoljuk a tavaszra tervezett nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepitést (370 hold gyümölcs, 456 hold szőlő telepítése szerepel a tervben) könnyen megérthet­jük, hogy a hátralevő rövid idő alatt mekkora feladat há­rul a járás közös gazdaságai­ra. A ceglédi járás termelőszö­vetkezetei hetek óta várják a tavasz .érkezését. Sok helyütt, mint például az abonyi Jó­zsef Attila és az Üj Világ ter­melőszövetkezetben a kemény hidegben is dolgoztak a ker- tészeti brigádok. Előkészítet­ték a melegágyakat, elvetették magot. Idejében kijavították az erő- és munkagépeket is, nemcsak az abonyi termelő- szövetkezetekben, hanem a csetnői Üj Elet, a dánszent- miklósi Micsurin és az albert- irsai Szabadság Termelőszö­vetkezetben. Sajnos akadtak közös gazdaságok — ez a na­pokban végzett gépszemlén derült ki, amelyet a járás végzett —, ahol erről megfe­ledkeztek. A jászkarajenői Üj Barázda Tsz, a nyársapáti Jó­zsef Attila és a csetnői Pető­fi Termelőszövetkezet, bár bő­séges idő állt rendelkezésük­re, nem hozták helyre sem a munkagépeket, sem a trakto­rokat. A gépállomások — az abonyi és a ceglédi — már készenlétbe helyezték gép­parkjukat, a brigádok meg kezdték a kivonulást a kerü­letekre. Helyenként ugyancsak a homokosabb területeken a szántás mellett a szőlőteleoítés alá a for­gatást is elkezdték. A csemői Rákóczi Termelő- szövetkezetben ezt a munkát már be is fejezték. A nyárs­apáti Haladás Tsz-ben. úgy­szintén a dánszent miklósi Mi­csurin Termelőszövetkezetben a borús, hűvös idő ellenére is napok óta népes a határ: ül­tetik a szőlőt. Hasonlóképpen a többi ter­melőszövetkezetekben, ahoi csak lehet, birtokukba vették a határt a gyümölcs- szőlőter­mesztők. Tisztogatják a gyü­mölcsfákat, nyitják a szelőt. Ezen a tavaszon a ceglédi járás termelőszövetkezetei je­lentős erőpróba előtt állnak A szántás-vetés és a forgatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom