Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I

1 Egy nap a Dunakeszi Konzervgyárban

A Dunakeszi Konzervgyárat most korszerűsítik. A rekonstrukció első szakaszában 23 millió forintot iköltenek a gyár korszerűsítésére és 6 millió forintot a szociális létesítményekre. A korszerűsítés idején is teljes kapacitással gyártják a közismert zöldség-, gyümölcs- és baromfi konzerveket. A jövőben az export baromfi konzerveken kívül főleg borsót, paradicsomot és zöldbabot tartósítanak a külföldi és a belföldi piacra.

VII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM

Aha so fillér

1963. MÁRCIUS 20, SZERDA

Tavasz a földeken

Benépesül a határ a ceglédi járásban

Szántanak a homokosabb részeken — Telepítik a szőlőt — Az idő gátolja a nagyobb arányú munkát

lentékeny területet foglaltak el a belvizek.

Azóta szemlátomást zsugorodnák az olvadás okozta tavak. Már csak Törtei határában van a járásban nagyobb ösz- szefüggő terület belvíz alatt. Ily módon tehát a belvizek levezetése nem kíván különösebb erőfeszítést. Amint Zsuffa Ervin osztályvezető végezetül elmondotta, még a késői kitavaszodás ellenére is bizakodva néznek a tavaszi munkák elé. Elegendő gép áll rendelkezésre a szántás-vetéshez, a termelőszövetkezetek pedig készenlétben várják a nagyobb munkák megindulását.

(s. p.)

Jogos bizakodás Lóréven

Idejében elkészülnek a szántás-vetéssel 160 bold új öntözött terület — Megnőtt a kedv a háztáji állattartáshoz

A rügyfakasztó márciusi nap sugarai időnként végre szikrázva csillognak a földhajla- tokban, mélyedésekben összegyűlt vizek tükrén. A tavasz, itt a Csepel-sziget déli csücskén, Lórév határában is végérvényesen beköszöntött. A kis faluból kivezető, tócsákkal tarkított makadámúton, sűrű egymásutánban lovasfogatok szaporáznak a határ felé. A homokkal megrakott szekerek úticélját megtudjuk, amikor beérünk a községbe, és a termelőszövetkezet irodájában Becseics Lyubomir elnökkel és Szalai Béla főkönyvelővel kezdünk beszélgetni.

— A majorhoz hordják a homokot — mondja az elnök —, kint van most ott a tagok nagy része, nemcsak a férfiak, még a nők is. Nyúlgátakat építenek, hogy megóvják a majort, az istállókban, ólakban levő állatokat a belvíztől. Az őszi mélyszántások felé terelik a vizet, hogy a lassan fel- j engedő fagyott talaj magába szívja.

Térdig érő vízben dolgoznak.

Mutatja gumicsizmája szárát, még a nadrág is átázott felette vagy két ujjnyira — fél órája csak, hogy ő is visszajött a majortól.

Bizony, még három esztendeje — elképzelni is nehéz lett volna az ilyen egyöntetű, áldozatos erőfeszítést, amelyet most a közös érdekében tesznek a négy nemzetiségből — magyarokból, délszlávokból, németekből és bolgárokból — összetevődő szövetkezet tagjai. Azóta azonban mindannyian tapasztalták, hogy átgondolt, vezetés, irányítás mellett, a közösen végzett szorgalmas munka, jó termést, szép gyümölcsöt hoz: a múlt esztendőt záró közgyűlésen 54,14 forintot számoltak el minden teljesített munkaegységre, és ezenkívül 248 ezer forint termelési prémiumot, 107 ezer forint földjáradékot fizettek ki az 1100 holdat, 154 tagot számláló szövetkezetben. Két év alatt 1 millió 44 ezer forintra nőtt a fel nem osztható alap, amellett, hogy letudtak 377 ezer forint régi adósságot, és 736 ezer forintot fordítottak beruházásokra,

három traktort vettek,

gépszínt, istállót, hizlaldát és sertésfiaztatót építettek.

Ezért azután a hosszú tél, a kései tavasz ellenére is, bizakodó a hangulat Lóréven.

— El is készülünk minden munkával idejére — mondja az elnök. — Szántanivaló már nincs talán csak tíz hold, a többit elvégezték már traktoraink az ősszel.

És sorolja tovább, mi mindent tettek eddig az idei jó termés érdekében: húsz fogatukkal négyezer mázsa trágyát kihordtak, és szét is terítettek a földekre. Igen előrelátóan, tavaly minden háztáji porta kapott szalmát az állatok alá, s most nagyobb részét ennek trágyaként adják visz- sza a tagok a közös nagyüzemi földek számára. így tudták erősíteni a 130 hold cukorrépaterületet, a 10 hold bur- gunyaföldet és a 16 holdas kertészetet. Ez utóbbit hozzáértő bolgárok nagy gonddal művelik: tavaly is 33 ezer forint volt, átlag holdanként, a kertészet bruttó bevétele. (A melegház nélkül termett primőr paradicsom kilójáért 32 forintot, a zöldpaprikáért darabonként egy forintot kaptak!) A hozamokat idén növelni szeretnék, ezért már tíz hold korai zöldségféle számára előkészítették a melegágyakat.

De nem felejtkeztek meg a kalászosokról sem: az őszi vetések fejtrágyázását is elvégezték már, 2,5 mázsa szuperfoszfátot és egy mázsa műtrágyát szórtak ki holdanként. A munkában részt vett minden ember, férfiak és asszonyok egyaránt. Egy nap alatt végeztek is vele.

S ami még hátravan?

— Tavaszi vetés, tengeri, 150 holdba. Megkezdjük tüstént, ha megérkezik a hibrid mag. A huszonöt hold árpát, a tíz hold borsót, az ötven napraforgót, a cukor- réDát és tíz holdba karós- babot, elvetjük időre. Szerencsére

az őszi vetések szépen zöldellnek,

bokrosak, nem fagytak el. Kiszántani, újból vetni tehát nem kell. A hengerezéssel, tárcsázással, simítással is elkészülünk rendben.

Jó érzés hallgatni az elnököt és a főkönyvelőt, ahogyan nyusodt biztonságsai, a szervezett felkészülés tudatában, beszélnek a feladatokról. Maguk mögött tudják a falu parasztságát és jól felhasználják a kínálkozó lehetőségeket — ez az oka annak, hogy vidámak, derűsek.

— Idén új öntözőberendezést kapunk. Az eddigi négy

csőkúton kívül, amely csak húsz holdra biztosít vizet, még 130 holdat tudunk az egy kilométer hosszú csővezetékkel és a szórófejekkel öntözni. így jut majd víz bőven a szántóföldi növényeknek, a másodvetésű káposztának is. Nekünk sok takarmányra van szükségünk, öntözzük majd a tengerit, a silókukoricát és a lucernát is.

Becseics Lyubomir örömmel mondja, milyen szívesen hallgatta a közelmúltban tartott megyei értekezleten, hogy a megyei pártbizottság vezetői a háztáji állattartás elősegítésére, támogatására biztatták a járások és a termelőszövetkezetek irányítóit.

— Nem értem azokat, akik úgy vélekednek, hogy ez gátolja a nagyüzemi termelést és nem egyezik a szocialista elvekkel. Mi eddig is adtunk takarmányt mindenkinek szükséglete szerint, a háztáji állattartáshoz — mondja. — Például tavaly munkaegységenként 3,74 kiló répát és azok között, akik részt vettek a tengeriszár idejében való betakarításában, a huszonöt százalékát kiosztottuk.

Igen, így érthető azután, hogy a százharminc családot számláló Lóréven 120 tehenet tartanak a háztáji istállókban, hogy a tagok szerződéseket kötnek marhahiz- lalésra, növendékállat nevelésére és a tejet az állami tejbegyűjtőnek adják el.

Vajon mit árt ez a szocializmus ügyének?

És miért rossz a népgazdaságnak például az, hogy a falu asszonyai a termelő- szövetkezeten keresztül, tavaly is mintegy ötszáz májliba hizlalására szerződtek a B ARNEVÁL-lal ? A lórévi nők kitűnően értenek ehhez, híresek is, a nem ritkán egy kiló súlyú májat adó libáik. Értékes valutát hoz exportjuk az országnak és jó árat kapnak érte a termelők is. Van olyan család, amely amellett, hogy a közös munkából is derekasan kiveszi a részét, évente negyven libát hizlal fel. Idén még nagyobb a keletje ennek a tevékenységnek, mert az eddigi 20 forint helyett, kilónként 22 forintra emfel- ték a hízott liba felvásár-j lási árát. S erre jön ugyan-' csak kilónként — mivel a szövetkezeten keresztül szállítanak — a három forint nagyüzemi felár. Sőt:

a májliba hizlalásához

darabonként húsz kiló morzsolt kukoricát is biztosít állami áron a termeltető vállalat.

Tehát amit a háztáji állattartás érdekében Lóréven láttunk és hallottunk — azt csak helyeselni, támogatni lehet.

Éppen indulni készülünk már vissza, Ráckeve felé, amikor egyik percről a másikra. sötét, gomolygó felhők takarják el a napot és nagy mennydörgés, csattogás közepette zuhogni kezd. Nvá- ri, augusztusi zivatar a tavaszban.

Az öreg, sok évtizedes tapasztalatokkal bíró parasztok, itt Ló réven is azt mondják, hogy a korai, tavasz eleji égzengés után, bőségesen termő nyár következik.

így legyen.

Hetesi Ferenc Pál

A régi öltözőszekrények helyett ruhatárt rendeznek be az utcai és munkaruhák elhelyezésére

Tobi Balázs gyümőlcsbefőtteket sterilizál

I

*

Külföldi szállításra készül a csirkemell konzerv

S (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.)

..XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXX

Francia atomrobbantás a Szaharában

Marokkói és algériai nyilatkozat — Rendkívüli ülést tart az ügyben az algériai parlament

A marokkói királyi palota kedd reggel közleményt adott ki, amely szerint Franciaország hétfőn

atomrobbantást hajtott

végre a szaharai Hoggar- hegység vidékén. Hasszán király utasítást adott külügyminiszterének, hogy kéresse magához a francia nagykövetet, és fejezze ki Marokkó tiltakozását az atomkísérlel miatt.

Párizsban hétfő este nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni a szaharai kísérletről szóló marokkói híreket. Hangoztatták, hogy az ilyen esetekben kötelező a katonai titoktartás.

Franciaország hivatalosan közölte Algériával, hogy hétfőn a szaharai sivatagban föld alatti nukleáris kísérletet végzett — közölte kedden az algériai kormány szóvivője.

Az ismertetett kormányközlemény hangoztatja: az a tény, hogy Algéria tiltakozása elleT nére végrehajtották a tervezett nukleáris kísérletet, közvetlen támadást jelent Algéria függetlensége és szuverenitása ellen. Az algériai kormány rendkívül súlyosnak tekinti az atomkísérlettel előállt helyzetet. Ezzel összefüggésben keddi minisztertanácsán döntéseket hozott, amelyeket a nemzetgyűlés szerda délutánra ösz- szehívott rendkívüli ülésszaka elé terjeszt. Az algériai kormány vezetői az ülésszakon fontos nyilatkozatot tesznek — közölte a kormány szóvivője.

megkezdése mellett tetemes erőfeszítéseket igényelnek az egyéb munkák is. Nem a legjobban teleltek az őszi vetések, kezelésre szorul a búza és az árpa. Fejtrágyázással, hengerezéssel igyekeznek a termelőszövetkezetek segíteni.

Néhány nappal ezelőtt jeŰgy látszik, az idei tavasz megalkudott a hideggel, igazodva a kalendáriumhoz csak március 21 után veszi át a tél hadállásait. Jóllehet, a vastag hótakaró a ceglédi járásban is elolvadt, a sáros föld nem 1 írja még el az erőgépeket. Csupán a homokosabb részekbe — Törtei és Jászkarajenő határában — merészkednek a szántó traktorok. Zsuffa Ervin, a Ceglédi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezetője szerint — feltételezve a várható kedvező időt, legalább négy-öt nap szükséges még ahhoz, hogy kellő mértékben megszikkadjon a föld és teljes erővel hozzáfoghassanak a szántás-vetéshez. Tavaly ilyenkor már javában folyt a kinti munka. Most a november közepe óta tartó hosszú hideg miatt

több mint tízezer hold

szán tani való vár elvégzésre.

Ha ehhez hozzászámoljuk a tavaszra tervezett nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepitést (370 hold gyümölcs, 456 hold szőlő telepítése szerepel a tervben) könnyen megérthetjük, hogy a hátralevő rövid idő alatt mekkora feladat hárul a járás közös gazdaságaira.

A ceglédi járás termelőszövetkezetei hetek óta várják a tavasz .érkezését. Sok helyütt, mint például az abonyi József Attila és az Üj Világ termelőszövetkezetben a kemény hidegben is dolgoztak a ker- tészeti brigádok. Előkészítették a melegágyakat, elvetették magot. Idejében kijavították az erő- és munkagépeket is, nemcsak az abonyi termelő- szövetkezetekben, hanem a csetnői Üj Elet, a dánszent- miklósi Micsurin és az albert- irsai Szabadság Termelőszövetkezetben. Sajnos akadtak közös gazdaságok — ez a napokban végzett gépszemlén derült ki, amelyet a járás végzett —, ahol erről megfeledkeztek. A jászkarajenői Üj Barázda Tsz, a nyársapáti József Attila és a csetnői Petőfi Termelőszövetkezet, bár bőséges idő állt rendelkezésükre, nem hozták helyre sem a munkagépeket, sem a traktorokat. A gépállomások — az abonyi és a ceglédi — már készenlétbe helyezték gépparkjukat, a brigádok meg kezdték a kivonulást a kerületekre. Helyenként ugyancsak a homokosabb területeken a szántás mellett

a szőlőteleoítés alá a forgatást is elkezdték.

A csemői Rákóczi Termelő- szövetkezetben ezt a munkát már be is fejezték. A nyársapáti Haladás Tsz-ben. úgyszintén a dánszent miklósi Micsurin Termelőszövetkezetben a borús, hűvös idő ellenére is napok óta népes a határ: ültetik a szőlőt.

Hasonlóképpen a többi termelőszövetkezetekben, ahoi csak lehet, birtokukba vették a határt a gyümölcs- szőlőtermesztők. Tisztogatják a gyümölcsfákat, nyitják a szelőt.

Ezen a tavaszon a ceglédi járás termelőszövetkezetei jelentős erőpróba előtt állnak A szántás-vetés és a forgatás