Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

1963. MÁRCIUS 17, VASÄRNAT* rear HEGY K-Míriap KÖNYVESPOLC Hemingway: FIESTA r i ire messze megelőzte a íl Fiesta megjelenését. Tud­tunk róla, hogy van, mert ez a könyv a nemrég elhunyt nagy amerikai író egyik leg­kiválóbb alkotása, s most vég­re magyar nyelven is kézhez kapta az olvasó. A huszas évek közepének Párizsában és Spanyolországá­ban játszódik a történet. Sze­replői angol és amerikai fér­fiak, nők, olyanok, akik a vi­lágháborút követő években nem találják helyüket, meg­perzselte őket a történelem, valami megpattant lelkűkben, s fáradtan, enerváltan, ciniku­san szemlélik a világot, léha semmittevéssel töltik napjai­kat, amelynek nincs semmi célja, semmi maradandó tar­talma. Nagyszerűen érzékelteti ezt a regény, talán éppen azzal, hogy nem nagy horderejű ese­ményekről, nem drámai konf­liktusokról számol be, hanem a mindennapi élet apró sem­miségeiről, lényegtelen rész­letkérdéseiről, mert szereplői életét ezek töltik ki. A regény nagyszerű jellem­ért ábrázolással, amelyet He­mingway a párbeszédekkel és egy-két odavetett megjegyzés­sel tud érzékeltetni, állítja elénk ezeket a züllött és ön­magukat hiába kereső embe­reket. Az emberek plasztikus ábrázolása, a céltalanság nagyszerű érzékeltetése már- már odáig jut, hogy tnesszebb- menő következtetéseket von­hat le az olvasó: nemcsak az emberekkel van itt baj! Mert milyen lehet az a társadalomi amelyben az emberek nem ta­lálják meg helyüket, életcél­jukat, s nem tudnak lelkesed­ni semmiért, senkiért? Ezt így Hemingway nem mondja ki. Tartózkodik a direkt-kijelen- tésektől, tartózkodik a konk­rét politikai megfogalmazás­tól. Ö a jellemrajz nagy mű­vésze, a lélekábrázolás nagy művésze, s ezen keresztül az ő sajátos alkotói módszeré­vel, a hangulatteremtéssel, tö­mörséggel, áttételesen adja tudtára olvasóinak vélemé­nyét, mondanivalóját. Úgy, mint ahogy tette ezt a szim­bolikus kisregényében, AZ öreg halász és a tenger­ben, amelyről sokat vitatkoz­nak mind a mai napig a kri­tikusok, s magyarázzák min-, denf éleképpen, s amelyben\ Hemingway az ember örök küzdelmét, sokszor reményte­len, de sorsszerű küzdelmét ábrázolja klasszikus értékkel. A Fiesta más céllal, más mondanivalóval, de ugyan­azokkal az írói módszerekkel ad maradandó élményt, s ad,: szinte dokumentum jellegű ícé-j Pét az első világháború utáni: amerikai szellemi élet perifé-: riájárói, de talán nem túlzás azt mondani, hogy az egészre; utaló perifériájáról. A kötet hangulatát, szelleméi kitűnő-\ en fejezi ki a kötet alcíme: Aj nap is felkel... A könyvet az Európa Könyvkiadó jelentette meg, Déry Tibor fordításában. Az eredeti és művészi védőborír ték Pohárnok Mihály munká­ja. (tan) Iegy sikeres bemutató margójára \ A néma levente Abonyban fj j ,£ te, Marzió, a krónikádba $ ezt ^ a szép kalandot híven följegyezd. $ Az idők múlását, hogy sokáig í állja A néma, levente szép históriája.” Mátyás király fenti szavai­val fejezi be verses víg já­ték át Heltai Jenő, s hogy jóslata mennyire igaznak bi­zonyult, ezt az 1936-os bu­dapesti, magyar színházi bemutató óta eltelt idő bi­zonyította. A felszabadulás után csak Budapesten mégy alkalommal újították fel a vígjátékot és nincsen vidéki színházunk, ahol he tűzték volna műsorra sikerrel. A ! külföldi előadások egész so- i ráról tudunk, az elmúlt __év- j ben Moszkvában is előád- í iák. S hogy színjátszó együt- ! teseink műsorválasztáisa tni- llyen. gyakran esik erre a Hel- í tai-műre, azt mi sem mu- [ tatja jobbam, mint hogy I Abonyba utaztambam Cegié- j den felszállt a vasúti ko- I csiba két utas, akik az elő- j ző este a nagykőrösi gim- ! mázium előadásában látott ÍA néma leventéről beszélget­itek. j Az aibonyi bemutatót a Jó- ■ zsef Attila Termelöszövet- \ kezei kultűrgárdájának szín- \ játszói rendezték. Válás ztá- Isufc helyeselhető, előző be- ! mutatójuk Simon Magda: ; Százházas lakodalom című, ! a parasztság mai életévei | foglalkozó drámája volt. Uj í bemutatójukat jelentős mun- jkálatok előzték meg.’ Rend- ! behozták és berendezték — ; előzőleg terményraktárnak ; használt — kultúrtermüket, s ; annak takaros, a kis színpad j technikai követelményeinek i megfelelő színpadot építet­tek. Előfüggönyük, emelvény- i rendszerük, díszleteik, mdn- | taképül szolgálhatnak a ha- : sonló, kisméretű színpaddal j rendelkezők számára. Ki- í számították: a helyi előadár- : sok és a járás néhány köz- jségében tervezett vendéigisze- | replések jelmezkölcsönzési ! költséged olyan magasak, 1 hogy gazdaságosabb lesz, ha í megvásárolják a ruhaanya- ! gokat, s a jelmezeket ők ma- : guk varrják meg a szerep- ! lök számára, a korhű kép- j anyag szerint. Mindezekhez ja munkákhoz, az építkezés- í hez, a díszletek és jelme- ; zek anyagának vásárlásához j jelentős segítséget és támo- Igatást kaptak a szövetkezet \ vezetőségétől, de a tagok ! több tízezer forint értékű tár- í sadalmi munkája adott ez- < után olyan remek keretet az j előadásnak, .mint amilyet t Abomybam láthattam. i< Amennyire alkalmam volt megismerni a színjátszókat a 5 színpadon kívül, azt állapí- \ tottam meg, hogy az „együt- í tes” nem üres szó, mert ez ^ a közös munka a színpadon és \ a színpadon kívül kollektívá- jjvá kovácsolta a szereplőket, ís azokat az asszonyokat, akik Íf estéjüket feláldozva jelmeze- £ két varrtak számukra. S 'f, hadd számoljak be még egy Í jelenségről, arrtellyel ezúttal Í találkoztam először a szín- if játszó, s általában a mű- ^ kedvelő művészeti mozgalom­2 ban. i _____________________________ Da rry Cowl, a népszerű francia komikus készülő új film­jének egyik mulatságos jelenetében 'iVCXXXXXWXXXV.XXCvXXXXXWÄXXVvV.XW.XNV'Ä X\\\\\\\\\\\\\^^ Március végén Budakeszin játsszák A nap szerelmese című színes amerikai filmet, amely Van Gogh életéit mutatja be Borisz Paszternák: Hamlet Elcsitult a lárma. Színre léptem. Ajtófának döntve vállamat füleltem: a zajló messzeségben mi történik életein alatt. Rámiránynl a komor vak éjnek ezer és ezer látcsöve már. Múljon el, oh atyám, arra kérlek, tőlem ez a keserű pohár. I Tetszik terved céltudatossága, játszanám ezt a szerepet is. Ámde zajlik most másféle dráma, Ments ezegyszer föl, ne kényszeríts. Ámde futja minden az ő útját. Magam vagyok. Jó, rossz egyre jut. Elúrhodott a farizeusság. Az élet nem lakodalmas út. (Illyés Gyula fordítása) Filmhíradó A Szórakozott professzor nagy sikerén felbuzdulva elké­szítették a film folytatását A regumi fia ■ címmel. A film szereplői azonosak. Louis Clyde Stoumen ame­rikai rendező Fekete róka címmel dokumentumíilmet készített Hitlerről, sok eredeti felvétel felhasználásával. A film kísérőszövegét Marlene Dietrich mondja el. Négy magyar filmet mutat­nak be márciusban a filmszín­házak. Ezek: Oldás és kötés. Miéi néni két élete, Félúton, A mi földünk. Ezenkívül tíz kül­földi film bemutatására is sor kerül. az ütlegelő férfira — épp úgy, ahogyan az imént még én akartam — s csépelni kezdte fürgén és gondolkodás nélkül, ügyet sem vetve ar­ra, hol éri... A meglepődött férfi elfordult feleségétől s védekezni kezdett támadója ellen. Az asszony eKözben ügyesen kisiklott a két férfi közül, térdére emelkedett, aztán felállt: sokkal gyor­sabban felélénkült, mint ahogy azt á súlyos ütlege­lések után várni lehetett volna. Térdét és könyökét leporolgatta, majd megigaz­gatta szétzilált haját. (Hogy a frizuráját olyan gondosan rendbehozta, mindjárt ke­vésbé láttam áldozatnak.) Ezután észrevétlenül eltűnt. Eközben az út túlsó olda­lán egy meglehetősen koros ember bukkant fel, aki ké­zenfogva egy kis gyermeket vezetett. Sétálni vitte a kis­fiút; valósággal nagypapai türelemmel foglalatoskodott vele; valamit mutatott neki a fasor egyik jegenyéjének lombjában, minden bizony­nyal egy madarat vagy a fészkét. Mikor a .verekedést megpillantotta, meglepve megállt. De gyorsan magá­hoz tért meglepetéséből — látta, amint egy ember, fia­tal, jól megtermett mam­lasz |— kíméletlenül üti- veri egy nála idősebb em­bertársát s még hozzá szem- melláthatólag igazságtalanul (mert a gyengébbet ösztönö­sen az igaz ember szerepé­ben látjuk); látta a két önző, méltatlan teremtést is, amint közönyösen szemlélik a verekedést — s máris kész volt elhatározása: összerez­zent, a gyermeket félretolta s rárohant a támadóra (mert az erősebbet ösztönösen a tá­madóval azonosítjuk) s ahogy csak erejéből telt, ütni-vemi Kezdte. S miközben az újabb bo­nyodalmat néztem, arra gon­doltam: ha az imént meg nem tartóztatom magam, most én lennék az, akire az ütések záporoznak, s elkese­redett erővel és igen sok meggyőződéssel viszonoznám az ütéseket annak, aki köz­belépett, mégpedig teljesen ugyanazokból az indítékokból kifolyólag, mint ahogy én akartam az imént beleavat­kozni az ügybe, ennélfogva pedig tulajdonképpen ez az ember az én harcostársam s velem egygondolkodású fér­fiú. ÍME TEHAT, tisztán könyörü­letből és emberszeretetből most három lény püföli itt egymást teljes elkeseredés­sel valakinek a javára és va­lakinek az igazáért. S egy kissé odébb két teljesen mél­tatlan és önző teremtés a kis- ujját sem' mozdítja a feleba­rátjáért. Két egoista, három támadó és négy alaposan elpáholt teremtés. Alig öt­hat ember között tehát, íme, mindenféle vétkes akadt; vétkes azért, mert részt vett a verekedésben, vétkes azért, mert kényelmesen nem vett részt benne; vét­kes azért, mert idegen és ismeretlen dologba beleár­totta magát, és vétkes azért, mert nem ártotta bele magát; embertelen puhány és rabiá- tus emberbarát; vétkes azért, mert önkényesen akar igaz­ságot szolgáltatni és vétees azért, mert megakadályozza, hogy — habár önkényesen is —, de igazságot szolgál­tassanak! — Mikor ide jöt­tem, megvetéssel pillantot­tam a teltképű kis emberre, hogy nyomban utána én is ugyanazt cselekedjem, amit ő. A verekedés minden egyes részvevőjét adott pillanat­ban igazoltnak láttam s a pártjára álltam, hogy egy perc múlva már elítéljem s annak a pártjára álljak, aki odajött, hogy megtá­madja. De nyomban ezután máris az új támadó vere­ségét kívántam — mintha csak láthatatlanul én irá­nyítottam volna a dolgok menetét. S végül is most, mindazok után, amik tör­téntek, megint csak nem va­gyok tisztában azzal, kinek van igaza, s valójában mi­lyen megoldást is szeret­nék! Azaz hogy tudtam: min­den támadónak vereséget kí­vántam és minden megtáma­dottnak győzelmet, a gyen­Tudjuk, hogy termelőszö­vetkezeteink milyen komoly munkaerő-nehézségekkel küz­denek, főleg szaíkmunkások tekintetében. Nos, az abonyi József Attila tagjai foösé azért léptek négyen a közelmúlt­ban — .traktoros és autósze­relő is van köztük —, mert lehetővé tették számukra* hogy részt vegyenek a szín­játszók most bemutatásra került előadásában. így se­gítheti egymást a termelő- munka és a kulturális élet. Ilyen eredményt hozott a ter­melőszövetkezet elnökének, Gáspár Józsefnek és kultú- rosának, Péter Lajosnénak, eredményes együttműködése: Az előadás, amely egyéb­ként a megyei sztajáitszó- rendezőképzés ez évben vizs­gázó hallgatójának, Péter La­josnénak diplomcurendezése volt, megérdemelt sikert aratott, örvendetes tény, hogy milyen tiszta szövegértelme­zésre sikerült a helyes ren­dezői irányítással a színját­szóknak szert tenniük. Ugyan­ilyen dicséretes minden egyes szerepfelfogás: a jellemek, egymáshoz való kapcsola­tuk mind-mind az alapos, minden részletre kiterjedő elemző munkát bizonyítják. Talán csak egyetlen olyan hibát követtek el, amelynek elkerülésére a jövőben na­gyobb gondot kéül fordítani, s ez a szereplők térben való elhelyezése. Sok a takarás, a hangsúlyos szövegek hátra­felé való elmomdatása, de ez a hiba a további előadáso­kat megelőző próbák alkal­mával bizonyára eltűnik. A szereplők sorából ZiMa alakítója, Gáspár Ilona tű­nik ki szép beszédével, plasz­tikus mozgásával, s szerepé­nek érzelmi sokszínűségét .át­élő játékával. Partnere Agár­di Péter, megjelenésében ki­tűnő, orgánuma is szép, de a verses szöveg elmondása be­széd technikailag túl nagy féladatot jelent számára. Sze­rencse, hogy szerepe szerint az előadás nagy részében nem kell beszélnie, ezekben a ké­pekben kitűnő. Kiemelkedően jól sikerült Boros János Bep- pója is, különösein az asz- szanyokkal való helyes bá­násmódról kitonító monológ­ja tetszett. Nem szeretnék igazságtalan lenni, s mived a teljes szereplő gárda név szerinti felsorolására nincs hely, inkább együttesen írom le dicséretükre azt, hogy az ő ossz játékuk teremtette meg az előadás korhű, mo­solygósán szívet andalító lég­körét. Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet színjátszói még nem tekintenek nagy múltra vissza. Amikor meg­hallottam, hogy mire készül­nek, meg is ijedtem egy ki­csit, nem vágták-e túl nagy fába a fejszéjüket A látott előadás minden aggodalma­mat eloszlatta. Úgy látszik, rendezőjük bízott a csoport tagjának képességében, s Zi- . liával együtt úgy gondolta: „Ha a siker nem ölbehullt ajándék, Mérés jutalma — akkor szép a játék!“ És szép lett a játék. Földeák Róbert gébbnek sikert, az erősebb- nek fiaskót; azt kívántam, hogy a gyengébb erősebbé változzék, az erősebb pedig í gyengébbé, a támadó megtá- í madottá, a megtámadott pe- > díg támadóvá. A nehézség Í azonban abban volt, hogy i valamennyi résztvevő, egy- i más után átment az erősebb Í s a gyengébb, a támadó és i a megtámadott, az igaz és a ^ vétkes szerepén. S ezek után ^ ugyan ki ismeri itt ki ma- ^ gát, ki oszt igazságot? Va- ^ jón a vétkesség azonos az * erővel? Vajon az igazságos- í ság a gyengeségben rejlik? í Hát ha valakit igaz ember- j nek mondanak, annak vere- ? séget kell szenvednie? | A FASOR VÉGÉN, egészen távol í egy rendőr sötét árnyképe bukkant feL A hivatalos igaz­ságnak már a puszta meg­jelenése rendkívül gyorsan hatott. A harcias hangulat egyszerre alábbhagyott és a verekedés megszűnt. A kis öregembernek eszébe jutott j a gyerek és feléje loholt. A | férj kiegyengette behorpadt i kalapját, a, fiatalember pedig, \ amiközben megrázta göndör \ hajfürtjeit, zsebkendőjét a i szeme alatt sötétlő kék foltra i nyomta. A felhalmozódott • energiafölösleg kimerült és; saétfoszlott a langyos vasár- I nap délutánban. Az igazságnak eleget tettek, i Csuka Zoltán fordítása Rövidesen bemutatják filmszínházaink A különös lány című jugoszláv filmet Ellopott élet címmel bemu­tatják Nyugat-Németország- ban A köpeny szovjet filmvál­tozatát. Az Egy gyermek vár című amerikai film a szellemileg visszamaradott gyermekek problémájáról szól. A. felnőtt szerepeket Búrt Lancaster és Judy Garland játssza. Az amerikai United Artist filmtársaság Oscar Werner osztrák színésznek ajánlotta fel a Thomas Mann Varázs- hegy című regényéből készülő film főszerepét. A tervek sze­rint a filmet Jules Dassin ren­dezi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom