Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-17 / 64. szám
M F.GYtl MívUm 1963. MÄRCIUS 17, VASÁRNAP SZÜLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — GYÜMÖLCS — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — SZŐLŐ — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — Mindnyájunk üyye a szóló- és yyümölcstelepítés A járási érlrkezlrirkrn rlhangs.otf frlszólulásokhúl Múlt vasárnapi számunkban tudósításokat közöltünk a ’ nagykátai, a dabasi, a szobi és a gödöllői járás szőlő- és gyű- [ mölcstelepítési értekezletéről. Tudósításainkból — helyszűke miatt — sok érdekes és hasznos felszólalás maradt ki, amelyekből néhányat most közlünk. MILÖ BÉLA, A NAGYBAJAI JÁRÁSI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐJE: % — Véleményem szerint a szőlőtelepítéseknél kulcskér-: dés a szakmunkások alkalmazása és anyagi érdekeltsége, i ötéves tervünkben szerepel, hogy kétszázholdanként kell biztosítani egy főiskolai vagy középiskolai végzettségű szakembert, de még ez is kevés a szakszerű munkához. Feltétlenül fontos, hogy a telepítést végző dolgozók tapasztalt, képzett szőlészek legyenek. Ezért a termelőszövetkezetek válogassák ki szőlőtelepítésben jártas tagjaikat, vagy ha ilyen kevés van, még külső munkaerőt is szerződtethetnek. — Ehhez rendelkezésre áll á megfelelő anyagi eszköz, hiszen a szőlőtelepítési hitel hatvan, százaléka munkabér. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a munkabérrel nem szabad fukarkodni. A szőlő akkor I lesz fejlett, ha nem sajnáljuk tőle a munkát. Egyszóval a dolgozókat anyagilag is érdekeltté kell tenni abban, hogy az általuk telepített és ápolt szőlő megerősödve forduljon termőre. Az anj-agi érdekeltségnek olyan formáit is meg kell fontolni és alkalmazni, amelyeket néhány tsz-ünkben már bevezettek. Ilyen ösztönző erő például, hogy az első termésnek 10 r—15 százaléka azé a dolgozóé, aki részt vett a telepítési és ápolási munkában. LACZI GÉZA. * a nagykAtai járási operatív bizottság TAGJA — Olyan nagyszabású munka, mint az országos, vagy akár a járási szőlő- és gyü- mölcsielepítés. fokozott felelősségérzetet követel mindnyájunktól. Adva van járásunk idei 430 holdas szőlőtelepítési terve és az idei, rendkívül mostoha tél. Ez a két tényező óhatatlanul felébreszti a szakemberek lel- kiismeretét. — Számítanunk kell arra, hogy a földben maradt vagy a rosszul tárolt szaporítóanyag nagy része megfagyott. Ha ezt nem vesszük figyelembe, súlyos károkat okozunk azzal, hogy nem erednek m?g a gyökeres vesszők. Másrészt a fagykár úgy is árthat nekünk, hogy magerednek ugyan a vesszők, de belőlük csak csökött. gyenge termő- képességű tőkék fejlődnek. Ily módon — bármelyik lehetőséget nézzük — kidobott pénz a felelőtlen, mechanikus telepítés. Javaslom, hogy az idei telepítések nagy részét ősszel bonyolítsuk le. amikor már minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk a szaporítóanyag állapotát. (L.1CZÍ Géza felszólalását csak olyan formában vette figyelembe az értekezlet, hogy alaposan és lelkiismeretesen kell felülvizsgálni telepítés előtt a szaporítóanyagot. Rámutattak arra. hogy tavasszal legjobb szőlőt telepíteni. mert akkor a legnagyobb c megere 'isi százalék. Emellett az időnyereség is a tavaszi telepítés mellett szól.) SVÉGER JÓZSEF, A SZOBI UJ BARÁZDA TSZ ELNÖKE — A szobi járásban a hetvenhatezer hold összterületből 19 500 hold alkalmas csak növénytermesztésre. Viszont a dombhajlatokban, az Ipoly felső folyásától kezdve le Szobig, a Börzsöny alján kiöregedett szőlők, főképpen pedig a novaszőlők helyén sok új gyümölcsöst, málnást, szőlőt lehet telepíteni. Ha mindannyian összefogunk, pótolni tudjuk az elmúlt két év mulasztását, meg tudjuk valósítani a második , ötéves tervben eddig kitűzött telepítési programot. Megfelelő szakemberekkel is rendelkezünk, sőt a gyümölcs- és a szőlőtelepítéshez szükséges szaporítóanyagot. a málnacserjék nagy részét a járás termelőszövetkezetei is elő tudják állítani. 1965-re a meglevő 1500 hold málna mellé 725 holdat kell telepítenünk. ami. ha komoly erőfeszítéseket igényel is. nem irreális célkitűzés. Javaslom, hogy a málna mel- I Lett ,,az egy áh gyümölcslé- | .lesetektől se idegenkedjpv■; nek. Nálunk, az Uj Baftör-"!’ da Termelőszövetkezetben tizenhat holdon termelünk álmát, s tavaly a közepes termés mellett félmillió forint tiszta bevételt adott a gyümölcsös. Nagyon sok. a járásból vett példával bizonyíthatnám, hogyan váltó- 1 zott meg egy-egy falu gazdasági, kulturális helyzete i éppen a nagyobb arányú málnatermesztés folytán. A : mi adottságaink mellett a ; felemelkedésnek egyik leg- | járhatóbo útja a nagyüzemi málnatermesztés. FARKAS JANOS AZ IPOLYVÖLGYI ÁLLAMI GAZDASÁG IGAZGATÓJA: — Mint a pártbizottsági ülés ■ beszámolójából is kiderült, ná- ! lünk, a szobi járásban sem teljesítettük a szőlő- és gyü- mölcstelepitési program első két évre szóló feladatait. Ha pótolni akarjuk az elmaradást, — márpedig mindenképpen ezt akarjuk —, nagyobb lépésben kell folytatni a telepítést. Persze, a gyorsabb tempó ellenére sem szabad megfeledkezni a telepítést megelőző alapos elemzésről. Rendkívül fontos a helyes területkijelölés, a talaj- í vizsgálat, a faj- és a fajtameg- j választás. Számot kell vetni a ! várható munkaerővel, külö-! nősképpen az egyes munka- J csúcsokkal. Ugyancsak fontos [ a kártevők elleni védekezés megszervezése is. A szobi járás területén ugyanis nagyon | sok a szórványos gyümölcsfa, j Ez gazdag tenyészhelye a kü- lönféle rovaroknak. Egyébként a nagyüzemi gyümölcstáblák kialakítását a kártevők elleni védekezés is indokolja, hiszen egy tagban, nagy területen sokkal eredményesebben lehet, felvenni a küzdelmet a gyümölcsfák ellenségeivel. — Azt, hogy a , ^ermelőszö- yétkézetljkfiek mffcE jelent a ■ gyti möl áttelepítés, sokan még ' fél sem ‘ tudják mérni. A mi gazdaságunk tapasztalatai alapján mondhatom, érdemes nagyüzemi málnatelepítéssel foglalkozni, hisz nálunk az egy holdra eső telepítési- költség mindössze hat és fél, hétezer forint körül van. Meg kell tehát nyernünk a szövetkezetek vezetőit, tagjait a nagyszabású program megvalósításához. i Faiskola - őszibarack* telepítés Érdekes vállalkozásba kezdett az Erd-Ofaluban működő Vak Bottyán nevét viselő általános iskola falusi ifjúsági szövetkezet. A .hetvenöt taggal működő és az elmúlt gazdasági évben alakult kis gyermek-szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy olyan tevékenységet fejtenek ki, amely elősegíti a község tájkultúrájúnak, az őszibaracktermclésnek a propagálását, de gyakorlati térhódítását is. Ezért őszibarackos telepítését tűzték ki távolabbi célként. Addig azonban, amié az elhatározásból, a tervezésből termő gyümölcsfa lesz, még sok a gond, sok a tennivaló. Az ifjúsági szövetkezet tagsága azonban a tennivalóktól sem riad vissza. Első lépésként elhatározták, hogy a csemetéket maguk nevelik. így olcsóbb is, ugyanakkor a szövetkezet fiatal tagjai megtanulják a csemetenevelés minden fortélyát. Még I9S1 őszén, pincében, homokba elraktak húsz kiló kese- rűmandula-inagot. Az elmúlt év- tavaszán az elöcsírázott magot kirakták egy nyolcszáz négyszögöles területre. Kikelés után gondosan végezték a szükséges növényápolási munkákat, majd augusztusban az erőteljes fejlődésnek indult kis csemetéket alvóra szemezték. A szemzések megfogása jó százalékarányt mutat. Az elmúlt év őszén az előző sikeren felbuzdulva, újabb húsz kiló keserűmandula-magot rétegeitek el pincében, s az idén tavasz- szai kitelepítik ezeket az előcsi- rázott magokat is. A csíráz tatást és a csemetenevelést mindaddig folytatják, amíg annyi csemetét állítanak elő, hogy a kezelésükben levő négy katasztrális holdat betelepíthessék őszibarackkal. A telepítések ápolásával aztán tovább fejlődik a kis szövetkezeti tagok gyümölcs- kertészeti ismerete, s remélhetőleg ez a nagy lelkesedés nemcsak az iskolai esztendők alatt tart majd, hanem eszükbe jut a későbbiek folyamán is ez a szép kezdeményezés, s hívei lesznek híres tájkultúrájuk felvirágoztatásának. Add vissza a babaruhát? Friss a szőlő - fél év után Egy izraeli feltaláló új módszert alkalmaz, amellyel több havi hűtőházi tárolás után is teljesen frissen lehet tartani a szölőfürtöket. Módszere szerint egy nem közölt összetételű porral bepermetezi a gyümölcsöt. mielőtt az a hűtőházba kerülne. A por a feltaláló szerint semmiféle változást nem okoz a gyümölcs ízében. Többen is panaszolták Rác- í kévén, hogy az Aranykalász Termelőszövetkezetben hiányzik a szőlőtermesztési biztonság. Különösen egyik brigádvezetőre panaszkodtak, aki í könnyelműen dobálózik a' szavakkal. H.a valaki ellen valamilyen kifogása akad,! könnyen odavágja neki: elve-. szí tőle a szőlőt. Ugyanott olyan hírek is szárnyra kel- ; teje, hogy kivágják a régi szőlőt. A „jólértesülték” szerint erre a sorsra ítélték a kévéi szőlőt a Malom úttól az Erdős Marci dűlőig. A ráckevei pletyka mellett i nem mehetünk el szó nélkül, mert elevenünkbe vág. Elevenünkbe. mert korunk, napjaink ügyét akadályozza, mégpedig alattomos módon. Pár- '■ tunk és kormányunk akcióját, mezőgazdaságún^ egyik legfontosabb programját, a szó- j lő- és gyümölcstermesztés fej- j lesztését gátolja ez a rosszindulat, amelynek jelei másutt | is tapasztalhatók. Noha a tsz más vezetőit nem érték olyan vádak, mint a szóbanforgó brigád vezetőt, felelősségük mégis jelentős i azért a bizonytalanságért, ' amely most a tagság körében ! tapasztalható. Felelősek azért, í hogy nem nyilvánították ki határozottan, félreérthetetlenül azt az álláspontot, amely I egyaránt szolgálja a népgazdaság és a tsz-tagság érdekét. Felelősek azért is, hogy egyáltalán elterjedhetett olyan j rémhír, amely szerint a szó- ! löt kivágják. Arra kell gondolnunk, saj- nos, hogy az Aranykalász j Tsz vezetői nem ismerik, vagy nem támogat.eléggé.azokat az"erőfeszítéseket. , amelyiket! Pest megyében kifejtünk a,| szőlőtermesztés fejlesztésében. Természetesen nem a , szó legélesebb értelmére gon- ! dőlünk. Nem tételezzük fel róluk, hogy ellene lennének e 1 nemes ügynek, csupán azt:,1 nem teljes erővel támogatják. I S már ez is komoly hiba. A megyei pártbizottság már számos ülésén és számtalan i egyéb fórumon nyilvánította i ki félreérthetetlenül állás- ‘ Hogyan kell nagyüzemi szőlői telepíteni? Szigetcsépen megtanítják erre a tsz-eket is A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangazdaságának szigetcsépi kerületében már több év óta tervszerűen telepítési i munka folyik. A kitűnő boro- j kát termő csépi területen a j főiskola tanügyi, kutatói céi- I jait szolgáló tudományos ki- I serietek mellett, állandóan nő | az új. nagyüzemi művelésre | alkalmas szőlőterület. Jelen- ! leg 146 holdat tesznek k; a | termő szőlők, s az ötéves terv során eddig összesen 159 hold j új telepítést létesítették. Bár még vízióitokkal tarkított a szigetcsépi határ is. a ; tangazdaság irodaépületeben ’ nagy tervek részletes elkészítésén dolgoznak. Nagy Mihálv kerületvezető és Urbán Gábor j pincemester társaságában be- széigetünk az eddigi tapaszta- 1 latokról és az elkövetkező1 feladatokról. — Az elmúlt év őszén 230 ; holdat forgattunk meg az | idei tavaszt telepítések alá -- j mondja Nagy Mihály. — Eb- | bői a területből hatvan holdon ! 3x1 méteres sortávolságban i .felöljük ki a tőkehelyeket. Az I úgynevezett Lenz—Mózer-féle j magasművelést folytatjuk ; majd. mégpedig minőségi faj- : fákkal: szürkebarát, cirfandli, I zöldszilvání, rajnai rizling kerül itt telepítésre. — Mi az előnye a magas művelésnek? — kérdezzük. — Azonkívül, hogy géppel művelhető, jobban bírja a tavaszi talajmenti fagyokat is. Több éves kísérletek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy míg a hagyományos fejművelés mellett az említett fajták átlag húsz mázsa szőlőt adnak holdanként, addig magas tőkéken a termés megháromszorozódik. Tavaly a hagyományos tőkékről 21,50 mázsa leánykát szüretelünk, a magas művelésű kísérleti parcellás pedig a termőre fordulás harmadik évében, 64 mázsa szőlőt adott egy holdra számítva. — És milyen volt a must minősége? — A magas tőkéken a fürtök fejlettebbek, a szőlőszemek duzzadtabbak, nagyobbak voltak. A must cukortartalma mindössze egy fokkal volt alacsonyabb, ugyanakkor azonban savtartalma egy ezrelékkel nőtt. A lágy tulajdonságú leánykánál ez a savtóbblet nem káros. — Hogyan telepítik a többi 170 holdat? — Ezen a területen 240x60, ’ illetve 80 centiméteres sortávolságra kerülnek a vesz- szök. Itt alacsony — cordon | művelést folytatunk majd, mégpedig az erre alkalmas: ! leányka, bánáti rizling, piros szlanka, ezerjó, rizlingszilváni fajtákkal és a vörösborok közül kékfrankossal és oportóval. A kitűzéseket már 70 holdon el is végez- I tűk. Ahogy a talajról levonul a víz, s a fagy is felenged, ! megszikkad a talaj, hozzákezdünk a munkához. A telepítést százötven dolgozó végzi majd nálunk, részben ásóval, kézi fúróval és idén , próbáljuk ki először a vízsugaras hidroíúró berendezést. A tavaszi telepítéshez a szaporító anyagot az or- i szag legkülönbözőbb vidékei- i röl. állami gazdaságokból i kapjuk. Pest megyéből a j nagykátai, felsőbabád! dán- szentmiklósi és kunsági gaz- I daságok már megkezdték a I szállítást. A csépi kerület szakember - ; gárdája már dolgozik is a részletes telepítési terveken. Pontosan meghatározzák a brigádok és a munkacsapatok, sőt egyes dolgozók fel- ! adatait is, hogy a munkát minél gördülékenyebben tud- 1 ják elvégezni. Egyébként az idei telepítés csak egy kis részét képezi annak a hatalmas arányú fejlesztésnek, amely itt, Szigetcsépen az ötéves terv keretében folyik. A munkát tovább folytatják ősszel és a következő évben is és 1964 végéig összesen 900 holdra nő itt a szőlőterület. A szigetcsépi kerületet a Földművelésügyi Minisztérium bemutató üzemmé nyilvánította. Valóban sok tanulsággal szolgálhat, mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek számára, az itteni | nagyüzemi módszerek alkalmazása. Nagy Mihály, akit most a ráckevei járás tanácstagjává választottak, búcsúzóul azt mondja: — A mi járásunk területén is jelentős telepítésekre ke- i ül a sor egyes tsz-ekben. Én a magam részéről a szi- | getújfalui, szigetszentmárto- I ni szövetkezeteknek nyújtok ehhez segítséget. Tavaszi telepítéseinkre. két-há- ! rom napra meghívtuk ezekbő! a szövetkezetekből azokat a dolgozókat, akik majd ! otthon a munkát irányítják. Szívesen látunk nemcsak a járásból. hanem a megye más vidékén lévő termelő- szövetkezetekből is látogatókat. Ezzel segítséget nyújthatunk a nálunk sorrake- rülő telepítések sikeres megvalósításához. (h. f. p.) pontját ebben az ügyben. Akkor, amikor országos erőfeszítések történnek a szőlőtermő területek növelésére, amikor példátlanul nagy anyagi és erkölcsi erőt fordítunk a telepítésekre és a kisüzemi szőlők termőerejének megóvására, nem engedhetünk meg a ráckevei példához hasonló „luxust". Mi természetesen nem vesz- szük komolyan a brigádvezető fenyegetőzését, s még olyan komolyan sem a rémhírt, de van, amiben nem tűrünk tréfát. Az a konkrét dolog pedig, amelyben most nem tűrünk tréfát nem más, mint a tsz- tagság szőlötermelési biztonsága. A megyei pártbizottság már évek óta ajánlja és az idén még nyomatékosabban java-» solja. hogy minden termelő- szövetkezetben teremtsék meg a szőlőtermelők anyagi érdekeltségét. Az anyagi érdekeltség elvének betartásán múlik* hogy mennyit és meddig terem a kisüzemi szőlő. Ha a megyében akár csak tíz százalékkal csökken az évi szőlőtermés, sok ezer hektoliter borral szegényedik az ország. Ezért a tsz-ek vezetői nem végezhetnek hasznosabb tevékenységet. mint a szőlőtermesztés biztonságának megszervezését. Hogyan kell ehhez hozzáfogni? Mindenütt akad már követendő, bevált példa. Leginkább a 70:30 százalékos természetbeni arányt igazolta jól a gyakorlat, de akadnak egyéb pozitív példák is a megyében, A lényeg e téren abban rejlik* hogy a tsz-tagságot jó munkára, sok szőlő termesztésére ösztönözze a javadalmazási forma. Ennek az elvnek az a bölcsessége, hogy ha sok terem a szőlőművelőnek, bőven jut azzal az országnak is. Mindez magában nem lenne elegendő a termelési biztonsághoz. Arra is törekednünk kell egyben, hogy ne csak egykét évig, hanem tartósan fokozzuk a szőlőtermesztési kedvet. A termelési biztonságnak erre a vonatkozására különösen most. az ötéves termelési szerződések lejártakor kell ügyelni. Érdekeltté kell tenni a tagságot abban, hogy trágyázza és egyéb módon is növelje a rábízott szőlő termőerejét. Ennek érdekében ne várjuk meg a szerződések lejártát, hanem már évekkel előbb újítsuk meg azokat további öt, vagy még inkább tíz évre. Mitől félnénk? Attól talán, hogy ily módon magukénak érzik majd a tagok a szőlőt? De hiszen éppen azt akarjuk! A megyei pártbizottságnak az az álláspontja, hogy ameddig egyáltalán érdemes termesztésben tartani a kisüzemi szőlőt, addig a művelés módja hasonló marad a jelenleg legjobban bevált formákhoz. Ha pedig így lesz — márpedig így érdeke az országnak — eltűrhetünk-e olyan játékot, mint a ráckevei ..add vissza a babaruhám”? Úgy véljük,- mindenki megérti: nem! Nagymiklós István Gyümölcsválogató műszer Az amerikai mezőgazdasági minisztérium kidolgoztatott egy új berendezést, amely „letapogatja” a csomagolásra kerülő gyümölcsféléket. A berendezés jóval érzékenyebb az emberi kéznél és nagy előnye, hogy nemcsak azt a gyümölcsöt minősíti elsőrendűnek, amely látszatra az. A letapogató berendezés semmilyen nyomot nem hagy és ezért kitűnően alkalmazható a piacra kerülő gyümölcsök minőségi válogatásánál. GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ —SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — GYÜMÖLCS — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ — GYÜMÖLCS — SZŐLŐ —
