Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

ffsr ßf EG *ftú‘§an 1983. MÁRCIUS 16, SZOMBAT Egyre szélesebb méreteket ölt a franciaországi sztrájkmozgalom Leállt a vasúti forgalom is — Tüntetések Péntekén ' hajnali 4 órakor egész Franciaországban le­állt a vasúti forgalom: a vas­utasok 24 órás sztájkba lép­tek.. A vasutassztrájk Célig megbénította a nagyvárosok ipari üzemeit, mert a dolgo­zók nagy része nem tudott el­jutni munkahelyére. Az újabb sztrájkra azért kefült sor, mert a kor­mány megszegte a vasuta­soknak tett ígéretét. A vasutas szakszervezetek és a közlekedésügyi minisztérium képviselőiből álló vegyes- bizottságoknak ugyanis csü­törtökön kellett volna tárgyal­nia a vasúti alkalmazottak követeléseiről, a tárgyalásra azonban nem került sor. A miniszter megbízottja kijelen­tette: a kormány egy külön­bizottságra, az úgynevezett bölcsek tanácsára, bízta az állami alkalmazottak bérének általános rendezését, s ezért nem hajlandó külön egyezked­ni a vasutasokkal. A vasutas- szakszervezetek kijelentették, hogy nem hajVeisáók hetekig várni követeléseik teljesítése­re és sztrájkkal válaszolnak a kormány szószegésére. A ..bölcsek tanácsa" egyéb­ként csütörtökön megalakult ' és pénteken találkozott először a tizenötödik napja sztrájkoló szénbányászok képviselőivel, i A bányászsztrájk közben to­vább tart. A ..bölcsek taná­csának” az a szerepe, hogy ta­nulmányozza az állami és a magánvállalatok munkabérei közötti különbséget és javas­latokat tegyen. Döntési joga azonban nincs és ezért a bá­nyászok követeléseinek gyors teljesítésére nem lehet számí­tani. Csütörtökön a szénmeden­cékben egymást követték a nagy tiltakozó gyűlések és fel- ] vonulások. Decazeville utcáin : ötezer tüntető vonult fel. A gyári munkások is be­szüntették ebben a város­ban a munkát és együtt meneteltek a bányászok­kal. Az észak-franciaországi De- naintoen 12 000. Meízben 10 000, Lille-ben lő 000 bányász és vasmunkás tüntetett az utcá­kon. A vasmunkások egész Franciaországban figyelmezte- i tő sztrájkokat rendeztek: több százezer fémipari dolgo­zó szüntette be a munkát egy- ! négy órára. A bányászok iránti szolida­ritási mozgalom egyre széle­sebb néprétegekre terjed ki. i Csütörtökön Párizsba érkezett j 250 észak-franciaországi szén- í bányász. A fővárosi ipari üze­mekben gyűjtenek sztrájkoló j társaik javára. ' • Az építőipari munkások is sztrájkkal fenyegetőznek. A kormánynak az a takti­kája, hogy a helyzet „tanul­mányozása” címén elhúzza a munkabérek rendezését és ..'megpuhítsa" a sztrájkoló bá- ! nyászokat, a munkásosztály | egységes ellenállásába ütkö-; zött. A sztrájkmozgalom erő- j södése a gazdasági élet továb- ! bi területeit is bénulással fe­nyegeti. „ 1 Befejeződtek a Brazíliában járt magyar külkereskedelmi küldöttség tárgyalásai Rio de Janeiróban a napok­ban fejezte be tárgyalásait a magyar külkereskedelmi kül­döttség, amely tájékozódó megbeszéléseket folytatott a brazil külügyminisztériumban a kelet-európai országokkal való kereskedelmet fejlesztő bizottság tagjaival, valamint más brazil hatóságokkal. A tárgyalásokról kiadott közös sajtóközlemény többek kö­zött megállapítja, hogy reá­lis lehetőségek vannak a két ország közötti árucsereforga­lom további bővítésére. Tiltakozó gyűlés Moszkvában az iraki terror miatt rorhadjárata nemcsak az iraki nép demokratikus és szabad­ságjogainak megszüntetését, hanem valamennyi arab or­szág antiimperialista frontjá­nak megbo-ntását célozza. Újabb uszítások az Egyesült Államokban Kuba-elienes provokációkra Az Egyesült Államokban újabb és újabb felhívások hangzanak el arra, hogy alkal­mazzanak katonai erőszakot a forradalmi Kuba ellen. Ilyen felhívásokat tartalmaz a kép­viselőház külügy; bizottsága Latin-Amerikával foglalkozó albizottságán*!; most közzé­tett jelentése is. J A jelentés szerkesztői min­denáron azt akarják bebizo­nyítani, hogy a népi Kuba állítólag ..kommunista akna­munkát” folytat, s ez komo­lyan veszélyezteti a nyugati félteke békéjét és biztonsá­gát. Egyben zúgolódnak amiatt, hogy az Amerikai Államok Szervezetének tag­országai ..semmit sem tesz­nek a kommunizmus elleni kollektiv akciók érdekében”. „Ha ez szükségessé válik — hangsúlyozza a jelentés —, az Egyesült Államoknak ké­szen kell állania arra. hogy katonai erőt alkalmazzon a nyugati félgömb bármely ál­lamának kérésére". Az albi­zottság azonnali lépésként azt javasolja az Egyesült Ál­lamok kormányának. hogy ..valósítsa meg a kommunis­ta Kuba teljes diplomáciai és gazdasági elszigetelését e térség más országaitól”. A szovjet főváros dolgozói­nak képviselői pénteken gyű­lésen tiltakoztak az iraki terror miatt, s követelték az erőszaknak, s a kommunisták és más hazafiak ellen indított véres hadjáratnak a meg­szüntetését. A moszkvai társadalom képviselőinek gyűlését Vik­tor Grisin, a szovjet szák- szervezetek központ; taná­csának elnöke nyitotta meg. Beszédében durva hazugság­nak nevezte azt az állítást, amely szerint az iraki kom­munistákat Kasszem kormá­nyának nyújtott támogatá­sukért üldözik. Emlékezte­tett, hogy éppen az Iraki Kommunista Párt mérte az első csapást Kasszem kor­mányára, amikor az utóbbi, megijedve a nép széleskörű mozgalmától, jobbra tolódott, és elnyomó intézkedéseket fo­ganatosított a demokratikus szervezetek ellen. A gyűlés határozatot foga­dott el, amely felhívja a dolgozókat és szervezeteiket, legyenek szolidárisak az iraki ha­zafiakkal. Megállapítja a határozat, I hogy az iraki reakció véres tér­MAI KOMMENTÁRUNK ! t Figyelemre méltó levél jelent meg a londoni Times ha- % sábjain. Angol gyártulajdonosok írták és keserűen álla- % pítják meg, hogy a szigetországban az ipar nem használ- í hatja ki teljesen a kapacitását. ? Felhívják a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió fel- | ajánlotta: hajlandó tárgyalni az angol hajógyárakkal négy f halfeldolgozó hajó éa hat kotrógép szállításáról, húszmii- ^ Hó font értékben. Ezzel Szemben szovjet részről kőolajat ^ szállítanának a szigetországnak. Az angol kormány tilal- $ ma miatt az angol hajógyárak azonban nem fogadhatták $ el ezt az ajánlatot. £ A levélírók szembeszállnak ezzel az intézkedéssel és ^ javasolják, hogy a kormány kezdjen tárgyalásokat a í Szovjetunióval és más szocialista országokkal, töreked- f jék arra. hogy olyan magállapodásokat kössenekf ame- í lyek az eddigi árucserét évenként legalább húsz százalék- ? kai bővítsék. ^ Az angol gyáriparosok szerint ez sok millió fontat je- ^ lentö exportlehetőséget biztosítana Angliának. Méghozzá $ éppen azokban az iparágakban, ahol jelenleg nagy a mun- $ kanélküliség. A levélírók szerint a szigetország a keleti országokkal folytatott kereskedelmét, a jelenlegi mintegy ^ 120 millió fontról, négy-ötszázmillió fontra bővíthet né ^ az elkövetkezendő három-négy esztendő alatt. í A levélírók arra is figyelmeztetik az angol kormány:, í g hogy ha a szigetország nem fogadja el a Szovjetunió ke- ? ^ reskédelmi ajánlatait, akkor majd helyette vállalja Ja- % % pán, Olaszország, vagy a Német Szövetségi Köztársaság. £ % A Times hasábjain megjelent levél azt mutatja, hogy $ j Xyugat-Európában egyre többen ismerik fel a Kelet— $ % Nyugat közti kereskedelem bővítésének fontosságát. | M. K. | 'vXVVX>XXXXXXXXVSXVVN>X>>XXVVXWv>XNXVVSXXXXXXXX\NXXXXXXX>XXXXXXXXX\V\XVV>X XXXXXXXXXXNÍ N0V0TNY ES G0MULKA TALALK0ZASA Március 14-én és 15-én a Magas Tátrában találkozott Anionin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első. A Pravda a tunéziai kommunisták üldözéséről Ián nem az illető államok te­rületén van? titkára és Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. A két kommunista vezető szí­vélyes. baráti tanácskozásán számos, mindkét felet érdek­lő kérdést vitattak meg. mindenekelőtt a két ország még szorosabb gazdasági együttműködésének további lehetőségeit. ■ Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint Kairóban csü­törtökön öt óra hosszat tár­gyaltak a szírlai. iraki és kai­rói vezetők. A tárgyaláson az EAK részéről Nasszer elnök, Amer alelnök, valamint az EAK elnöki tanácsának több tagja vett részt. Az iraki kor­mányküldöttséget ßzadi mi­niszterelnök-helyettes vezeti. Később Bagdadból megérke­zett Shabib külügyminiszter is. A szíriai küldöttség élén Nihad Kasszem miniszterel­nök-helyettes áll. A tanácsko­zás hajnali fél kettőkor ért véget. Az ülés után a kairói* rádió közölte: „A tárgyalások a három arab ország közötti egységről folytak. Az álláspon­tok viszonylag közel állnak és az ülés pénteken folytatódik.” Míg Kairóban folytak a ta­nácskozások, Szalah Bitar. az új szíriai kormány miniszter- elnöke bejelentette, hogy • rövidesen államszövetséget létesítenek az EAK. Szíria és Irak között. Az erről szóló megegyezésről a három országban külön-kü- !ön népszavazást rendeznek majd. Szalah Bitar közölte, hogy VXVVXXXXXVVVVXXXXXXVXXXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXS a három kormányküldöttség jelenlegi kairói találkozása nyomán közös kormánybizott­ságot hoznak létre egyenlő alapon, és ez a bizottság fog­ja megtárgyalni és kidolgozni azt az objektív alapot, ame­lyen megvalósítják a három ország unióját, A szíriai mi­it ;szterelnök hozzáfűzte, hogy az unióba beléphet Algéria és Jemen is — ha akár — és ez a két ország részt vehetne az unió alapjainak kidolgozásá­ban. Csatlakozhatna az unió­hoz minden más „felszaba­duló” arab ország. Bitar nem közölte, milyen formában va­lósul meg az egység, csak azt hangsúlyozta, hogy „kollektív vezetés” lesz. A szíriai miniszterelnök ugyanakkor bírálta azt a módot, ahogy korábban Egyiptom és Szíria uniója megvalósult. A kairói rádió és a pénteki kairói lapok beszámoltak ar­ról, hogy Bitar az arab egy­ség mellett foglalt állást, de nem tettek említést az állam- szövetség és a népszavazás ter­véről. Ebből a tényből egyes tudósítók azt a következtetést vonják le, hogy a három or­szág vezetőinek véleménye eltér az egység megvalósításá­nak módozatait illetően. Bitar szigorú elbánást he­lyezett kilátásba a rendszer ellenségei számára. „A reak­ciós ellenzék és a megdöntött szeparatista rendszer összees­küvői nem fogják elkerülni az igazságí^lgáltatást és a bün­tetést.” Bitar földreformot ígért, kijelentette, hegy tisztelet­ben tartja a dolgozók jo­gait — a szakszervezeti mozgalom kiépítésével. A kormány meg fogja akadá­lyozni a tőke uralmát a kor­mány fölött, és harcolni fog a monopóliumok ellen — mon­dotta a miniszterelnök. A kormány az unió meg­valósításáig is a pozitív sem­legesség és az el nem kötele­zettség politikáját fogja foly­tatni a nemzetközi porondon — hangsúlyoz!a Bitar. Az im­perializmus ellen „régi és új formájában” egyaránt harcol­ni fog és ugyanakkor kész együttműködni a kölcsönös előnyök és a? egyenlőség alap­ján minden országgal. az Elbán amikor áthaladtak a Branden burgi Kapu alatt, s elhagyták* úr! a Tiergaríent és a Reischsta- got. — Elmegyünk a tempel- hofi repülőtér mellett, s egy nagyszerű autósztráda kezdő­dik ott. Aszker azt tette, amit Khü­metz parancsolt. Hamarosan kiértek a városból, s délkelet­nek tartott a kocsi. Khümetznek igaza volt. Az út valóban kifogástalan. A nagy betonlapokból épített szé­les. nyílegyenes útra kiválóan ráfeküdtek a kocsi kerekei. S Aszker mind nagyobb sebes­séggel hajtott. — Nagyszerű autója van, igazgató úr! — mondta Aszker; hogy szóval tartsa Khümetzt. — Sokféle kocsit vezettem már, de Buickot még soha. Ha- dizsáikmány, ugye? Khümetz bólintott. — Ezek az amerikaiak tudnak autót csinálni —, mormogta az igazgató. — Ami igaz, az igaz. — Nem, nem! — Aszker el­engedte a kormánykereket, s szétnyitott ujjakkal rázta a ke­zét. — Nem rossz a Buick, de én nem adnék oda egy Mer­cedest, vagy mondjuk egy Horchot semmiféle Buiekért, vagy Lincolért. A motor, a se­bességváltó, a kapcsolási rend­szer, mind ég és föld, igazgató — Igen, ez az én vélemé­nyem is. — felelte Khümetz, miközben érdeklődéssel nézett Aszker re. — Régóta ül volán mellett, Gube? Aszker felnevetett. — Nem fogja elhinni, igaz­gató úr. de azt kell felelnem a kérdésére; éppen ma jubilá­lok. Méghozzá kétszeresen. Huszonnyolc éves lettem és pontosan tíz esztendővel ez­előtt kaptam meg a gépkocsi­vezetői igazolványomat. Aszker benyúlt a zsebébe, kivette az igazolványát, s oda­nyújtotta Khümetznek. Az igazgató afféle jó-ember­nek. demokratikus érzelműnek tartotta magát. S ezenkívül jól emlékezetébe véste a Fühner szavait, amelyeket az egyik müncheni pártnapon mondott: erősíteni kell a germán nem­zet, a világot meghódító és uraló faj egységét. Éppen ezért — miután belelapozott és min­den tekintetben rend ben tevő­nek találta az igazolványt —, így szólt sofőrjéhez: — Ezt a kettős jubileumot akkor meg kell ünnepelni Ott. ném messze, látom, van egy kis tisztás, néhány fával. Meg­pihenünk valamelyest. Külön­ben is éppen ideje már. hogy meg reggel i zzü nk. Khümetz a sofőrre nézett, s elégedetten állapította meg: zavar és meghatottság látszik az arcán. — Németek vagyunk, Gube! Németek, és ezzel mindent megmondtunk. — Khümetz le­ereszkedően megveregette Asz­ker vállát. Jó félórát töltöttek a tisztá­son. Aszker szétterített a fü- vön egy újságot, s telerakta ennivalóval. Khümetz bőven hozott az útra. Az igazgató elővett a zsebéből egy lapos, bedugaszolt kulacsot. — Szesz — felelte Aszker kérdő pillantására. — Ez a szesz. Gube. orvosság. Gyógyír minden bajra és bánatra. Khümetz töltött egy utipo- hárba az üvegből, felhajto;*.a. s utána odanyújtotta Aszker- cfek is, de az a fejét rázta. — Nem lehet — mondta. — Arm kei a volán mellett ül ik, énfelőíem ez folyhat vala­mennyi patakban, akkor sem kell. Az igazgató helyeslőén oo- üiV.otí. Csak ellenőrizni aaa - fa az új sofőrt, nem iszákos-e tud jó-1 a kötelességét. Khümetz ismét ivott eg; pohárral, s aztán még kettő­vel. Sovány nyaka és petvnidt arrj. egészen kipirult, a szeme esütegni kezdett. Hosszú, ve­kor.; ujjaival időnklni elvett egy- cg> darabot a kira.co.t ói­déi disznósültből, s nagy fa­iatokban a szájába gy írte. Hangosan csámcsogva evett, rrúkczbeii folyton nuny orgjit apró szemeivel. Khümetz sokáig és mohón evett. Amikor végzett a reg­gelivel. visszacsavarta a ku­lacs kupakját, füléhez emelte, megrázta, s elégedetlentedve csóválta a fejét. Aztán felállt, s lépett néhányat a füvön, hogy megmozgassa egy kicsit az üléstől elzsibbadt . iábait. Aszker összegyűjtötte a reg­geli maradékait, s a kocsiba tette. — Akkor folytassuk az utat — mondta Khümetz. miköz­ben rágyújtott és beült az au­tóba. A szesz nemsokára hatni kezdett. Az igazgató a kocsi oldalának dőlt. időnkim mo­solygott magában, s valami dalt dúdolt. — Meg se kérdezi. Gube. miféle nyavalya rpiatt kell ebbe az Auschwitzba men­nem” — szólalt mea hirtelen, ravaszul pislogva Aszkerra. Aszker vállal vont. — Gondoltam, nem rám tar­tozik. igazgató úr. — Jó! gondolta. — Khümetz ki akart egyenesedni, s meg- tántorodott. — De maga jó sofőr, és én beavatom a dol­gomba. Emberekért megyünk. Uj munkásokért a gyárnak. — De hiszen már így ;s elég sok fogoly dolgozik nálunk — Most pedig . . . még több lesz! (Folytatjuk) Az EAK, Szíria Irak egységéről fárgyalnak Kairóban A szíriai miniszterelnök nyilatkozata (53) Aztán Wiesbachra terelőd­tek a gondolatai. A vele való első találkozás semmit sem hozott. Igaz. Aszker nem is ringatta magát olyan elképze­lésben. hogy egy néhány per­cig tartó beszélgetésből tiszta képet kaphat valakinek a jel­leméről. De valamiféle benyo­másnak —, ha mégoly felüle­tesnek is — maradnia kellett Volna róla. Kutatta magában, ám legnagyobb meglepetésére kénytelen volt megállapítani: ha megkérdeznék, miféle em­ber ez a Wiesbach. semmit sem tudna róla mondani... Az igazgató szakította fél­be Aszker gondolatait. A város központja télé hajt­son — szólt oda. — Bresiauba megyünk.' Ott meg is hálunk az éjszaka. Elhagyták Spandaut, aztán Berlin egy másik kerületében, Moabitban haladt a kocsijuk, majd a széles Unter den Lin- demre fordultak rá. Itt lassí- 1 taniok kellett: katonai íeher- : autók és csapatszállító páneél- i autók mentek az úton, sűrű ; sorokban. Nyilván csapat át- ; csoportosításról lehet szó —, i gondolta Aszker. | — Forduljon déli irányba : — rendelkezett az igazgató, A Pravda pénteki számában szerkesztőségi cikk jelent meg a tunéziai kommunisták és _ demokraták üldözéséről. AÍ cikk megállapítja, hogy azok az elnyomó intézkedések, ame­lyeket a tunéziai kommunis­ták és demokraták ellen foga­natosítanak, jóvátehetetlen károkat okoznak Tunézia i nemzeti érdekeinek, s csupán; a gyarmatosítóknak és az im-l: perialistáknak hajtanak hasz-% not, akik egyre jobban meg- $ próbálják befolyásolni a tuné-í ziai kormány politikáját. A lap ezután külföldi hír- ^ ügynökségek jelentéseire hi-^ vatkozva tényeket mond aí, kommunisták üldözéséről. i; A bírói hatóságok különbö-f zó „ügyeket” fabrikálnak, í amelyekre hivatkozva üído-í zik a pártot. így például kommunisták bebörtönzését^ kapcsolatba hozzák a közel- £ múltban leleplezett kormány-^ ellenes összeesküvéssel, ame-| lyet nemzetellenes, reakciós ^ elemek szőttek. Ugyanakkor^ teljesen figyelmen kívül hagy- í jak, hogy a Tunéziai Kommu-; nista Párt nyilvánosai* elítélte \ ezt az összeesküvést. í A Pravda végül megállapít-^ ja: nyilvánvalóan nem vélet-j len, hogy az iraki kommunis-j ták ellen indított véres haj-', sza, a kommunisták letarióz-i tatása Szíriában egy időbeni történik a tunéziai kommu-j nisták üldözésével. \ / Vajon ezt az egész antikom-j munista hisztériát nem egy; egységes központból irányít-! ják-e, amely központ egy ált a-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom