Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK PEST MEGYEM ’ AZ MSZMP PEST MEG Y El B 1 Z O T T S ÁGA ÉS A M EGY E 1 TÁ N Á C S LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 'Ara 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 15, PÉNTEK Kiosztották az idei Kossuth-díjakat A Parlament kupolatermében tegnap dél­előtt kiosztották az idei Kossuth-díjakat. Az ünnepségen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Kállai Gyula és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Iiku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, a kor­mány több tagja, s a közélet sok vezető sze­mélyisége. MMnbi István hessáde Az Elnöki Tanács és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nevében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke kö­szöntötte a megjelenteket. — Hazánknak a felszabadu­lás után végbement gyökeres átalakulása, társadalmi, gaz­dasági életünk gyors fejlődése bizonyítja — mondotta —, hogy népünk történelmében a nemzet jelemelkedését, a tár­sadalmi haladást szolgáló ter­melőmunka, alkotó tudomá­nyos tevékenység és a szelle­mi élet kibontakozása soha nem állt olyan távlatok előtt, mint korunkban, a megvaló­suló szocializmus világában. — Egyben a md épülő, új társadalmi rendünk az, amely eddig soha nem tapasztalt megbecsülést, tiszteletet és elismerést ad a nép igaz szol­gálatának. Ennek a társadal­mi elismerésnek és az egész nép hálájának jelképe a Kos- suth-díj. Uj Kossuth-díjasaink személyében népünk kiemel­kedő tehetségeit köszönti, akik a maguk hivatásának felelős­ségét mélyen átérezve, mun­kájukkal különösen sokat és értékeset adnak hozzá mind- annyiunik közös céljánakmeg- valósulésához: hazánk, né­pünk további felemelkedésé­hez, gazdagodásához. — A szocializmus alapjai­nak lerakása után, a most előttünk álló, országépítő fel­adatok még odaadóbb, tartal­masabb, magasabb szintű munkát kívánnak mindannyi- unktól. Második ötéves ter­vünk és távolabbi célkitűzé­seink megvalósításán együtt dolgozik munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztsá­gunk és értelmiségünk, öröm­mel vállalva ki-fki a maga, ráeső, fontos feladatait. A kö­zelmúltban lezajlott választá­sok eredményei, a párt és a kormány politikája, a Hazafi­as Népfront jelöltjeire leadott szavazatok is azt bizonyítják, hogy népünk ismeri és vál­lalja, magáénak érzi ezeket a célkitűzéseket. — A szocialista Magyaror­szág teljes felépítésének je­gyében kialakul és egyre erő­södik a szocialista nemzeti egység, amelyben helye, fon­tos szerepe és hivatása van minden dolgozni tudó és aka­ró embernek. Államunk az élet minden területén messze­menő segítséget nyújt mind­azoknak, akik értékes munká­jukat, tehetségüket az ország gazdasági és kulturális felvi­rágoztatásának nemes szolgála­tába állítják. A gazdasági ter­melőmunka általános közmeg­becsülése, a tudományok fej­lesztésének országos program­ja, a művészi alkotó munka szabadsága népi rendszerünk demokratizmusát és az embe­ri alkotás határtalan további lehetőségeit mutatja. — Ezt bizonyítják az ez évi Kossuth-díjak is, .amelyeknek tulajdonosai között ott talál­hatjuk az ipari és mezőgaz­dasági termelőmunka kiemel­kedő képviselőit, a tudomá­nyok és művészetek legjobb művelőit. Az önöknek oda­ítélt Kossuth-díjak mindenek­előtt az önök fáradságos és eredményes tevékenységének, népünk igaz ügye önzetlen szolgálatának legmagasabb szintű elismerései. De nem­csak az önök kiváló kulturá­lis eredményeinek szólnak ezek a kitüntetések, hanem egyben jelképezik azt a tár­sadalmi megbecsülést is, amelyben népünk az alkotó munkát, a dolgozó embereket mindenkor részesíti. — Engedjék meg, hogy e gondolatok jegyében tolmá­csoljam önöknek Népköztár­saságunk Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkás-paraszt kormány köszönetét és elis­merését kiemelkedő munkás­ságukért, s jövőbeni alkotó munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánjak. Dobi István beszéde végez­tével átnyújtotta a Kossuth- díjakat. A kitüntetettek nevében dr. Molnár Erik kétszeres Kcs- suth-díjas akadémikus mon­dott köszönetét a magas elis­merésért. I. A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a ter­melőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért A KOSSUTH-DU I. FOKO­ZATÁVAL TÜNTETTE KI dr. Molnár Erik Kossuth-díjas akadémikust, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézete igaz­gatóját az elmúlt másfél évti- zediben a társadalom- és tör- ténelemtudomány terén kifej­tett munkásságáért; Korbuly Jánost, a Ganz-MÁVAG gyártásveze­tő főmérnökét és Rhoder Emilt, a Vörös Csillag Traktorgyár főkonstruktőrét a négykerék- meghajtású, világszínvonalat elérő traktortípusok kialakí­tásáért. A KOSSUTH-DIJ II. FOKO­ZATÁVAL TÜNTETTE KI dr. Jeney Endrét, az orvostudományok doktorát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Közegészségtani In­tézete egyetemi tanárát a köz- egészségügy terén kifejtett munkásságáért; dr. Balogh Jánost, a biológiai tudományok dok­torát, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Állatrend­szertani Intézete keretében működő MTA talaj zoológiái kutatócsoport tudományos osztályvezetőjét, a talajban élő állati szervezetek kuta­tásában elért eredményeiért; dr. Szendy Károlyt, a műszaki tudományok dok­torát, az Erőmű Tervező Iroda főszakértőjét, villa- mosenergia-hálózatok nemzet­közi kooperációs rendszeré­nek kialakításáért és az or­szágos energiarendszer erő­műveivel és alállomásaival kapcsolatos tudományos fel­adatok megoldásáért; Pusztay Ferencet, a Magyar Optikai Művek ve­zető tervezőjét, a geodéziai műszerek kifejlesztése terén kifejtett munkásságáért, kü­lönösen a pörprttvűs teodolit megszerkesztéséért; dr. Szendrői Jenőt, az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat főmérnökét, ipari építészetünk nemzetkö­zileg is elismert eredményei­nek elérésében, továbbá a több célú ipari épületek kor­szerű építésszerelését szolgá­ló szerkezeti méretegységesí­tés és tipizálás terén kifej­tett irányító munkásságáért; dr. Wix Györgyöt, az orvostudományok kandi­dátusát, a Gyógyszeripari Kutató Intézet tudományos főmunkatársát, egyes hormo­nok mikrobiológiai átalakítá­sa terén kifejtett kutató te­vékenységéért, ezen hormo­nok és rokonvegyületeik nagy­üzemi gyártástedhnológiájá- nak kidolgozásáért. A KOSSUTH-DIJ III. FOKO­ZATÁVAL TÜNTETTE KI dr. Császár Ákost, a matematikai tudományok doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet­tudományi karának tánszék- vezető egyetemi tanárát, a matematika fejlődésében nagy szerepet játszó topológia tu­dományában elért eredmé­nyeiért; dr. Radó Sándort, a földrajztudományok dok­torát, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárát, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal osztályvezetőjét, a magyar polgári földrajzi tér­képészet megszervezésében és tudományos színvonalának emelésében elért eredmé­nyeiért; dr. Gagyi Pálffy Andrást, a műszaki tudományok kan­didátusát, a Nehézipari Mi­nisztérium érc- és ásvány- bányászati főosztálya helyet­tes vezetőjét az érc- és ás­ványelőkészítés műszaki fej­lesztéséért, valamint az ólomcinkércek dúsítási eljá­rásának kidolgozásáért; Garai 5. Józsefet, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Szabolcs bányaüzeme vájárát termelési teljesítményeiért, a fiatalok neveléséért és a bá­nyamentő szolgálatban kifej­tett áldozatos munkájáért.; Rubik Ernő repülőmérnököt, a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium légügyi főigazgatósága műszaki osztálya helyettes ve­zetőjét, a sportrepülőgépek tervezésében és megalkotásá­ban elért kutatási és gyakor­lati eredményeiért; Dr. Vágó Györgyöt, a kémiai tudományok kandi­dátusát, a Bőr-, Cipő- és Szőr­meipari Kutató Intézet tudo­mányos osztályvezetőjét, a műcserzőanyagok szerkezeté­nek vizsgálatában, valamint a műcserzőanyagok, bőr- és tex­tilipari segédanyagok kísérleti előállításában és nagyüzemi gyártásuk megvalósításában elért tudományos eredmé­nyeiért; Náray Zsoltot, a Központi Fizikai Kutató In­tézet igazgatóhelyettesét, a ha­zai magfizikai méréstechnika fejlesztésében, valamint a ha­(Folytatás a 3. oldalon) A Pravda és a többi moszk­vai lap közli Nyikita Hrus- csovnak azt a beszédét, ame­lyet március 12-én mondott el \ a Kremlben az OSZSZSZK- ban működő kolhoz-szovhoz termelési igazgatóság vezetői­nek és pártbizottsági titkárai­nak tanácskozásán. A köztár­saság mezőgazdasági dolgo­zóinak ez volt az első nagy értekezlete azóta, hogy az SZKP Központi Bizottsága ta­valy novemberi plénumán hozott határozatoknak megfe­lelően átszervezték a párt- és tanácsi szerveket. Beszédében a központi bizottság első titkára be­jelentette; a párt szilár­dan meg vara győződve arról, hogy a népgazdaság pártirányításának átszer­vezése nagyszerű eredmé­nyeket hoz, meggyorsítja a kommunista építés nagy terveinek megvalósulását. A pártirányítás átszervezésé­ről szólva Hruscsov hangsú­lyozta, hogy ezt megkövetel­te a nagyobb méretekben fo­lyó termelés, az iparral és a mezőgazdasággal szemben tá­masztott követelmények emel­kedése. A mezőgazdaság új vezető szerveinek „nagy lehetőségük van arra, hogy az új körül­mények között jól szervezzék a termelést minden gazdaság­ban, jobban kihasználják a kolhozok és szovhozok adott­ságait”. Hruscsov ezután az oroszor­szági föderáció mezőgazdasá­gának 10 éves fejlődéséről szólott, majd megállapította, j hogy most újabb nagy felada- | tokát kell végrehajtania. Az elért eredményekre támasz­kodva a kolhozoknak és szov- hozoknak olyan színvonalra kell emelniök termelésüket, amely teljességgel lehető­vé teszi az élelmiszer­szükségletek kielégítését, az SZKP XXII. kongresz- szusán kitűzött célok el­érését. A szovjet kormányfő ezután emlékeztetett arra, milyen el­hanyagolt állapotban volt még 10 évvel ezelőtt az állat- tenyésztés. A tehenenkénti évi 2000 literes tejhozam ak­kor még rendkívül magasnak tűnt, ma pedig a föderáció­ban — az olyan gazdaságok­ban, ahol jól gondoskodnak a takarmányozásról — a 3000— 4000 literes évi tejhozamot is elérik. Az OSZSZSZK ma még távol áll attól a színvonal­tól — mondotta Hruscsov —, amit a hús és tej termelé­sében a hétéves terv végére el kell érnie. A feladat megoldása sok­ban függ attól, hogyan szervezik meg munkáju­kat a termelési igazga­tóságok és a pártbizott­ságok, milyen konkrét segítséget nyújtanak a kolhozoknak és szovho- zoknak a termelés helyes megszervezésében. Sajnos — mondotta Hruscsov — vannak még olyanok, akik az új vezető szervekre is a régi, bürokratikus, irodai módszereket akarják rákény­szeríteni. Bírálta egyes pártbizottsá­goknak azt a törekvését, hogy utasítgassák a termelési igaz­gatóságokat, azojc munkatár­sait. Kijelentette, hogy az igazgatóság vezetőjének és a pártbizottság titkárának olyan testvérek módjára kell együtt dolgoznia, akik egyenlő mér­tékben felelősek a mezőgaz­daság helyzetéért. Az igazga­tóságok és a pártbizottsá­gok munkatársainak mindig a nép között kell élniük — mondotta —, a gyakorlati munkában nem szabad meg­kötni a kolhozok és szovho­zok vezetőinek kezdeménye­zését, ellenkezőleg, segíteniük kell őket tehetségük és szervezési készségük kibonta­koztatásában. Hruscsov a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság irányításának egész munkájában jelenleg első helyen áll a gondoskodás a tudomány fejlesztéséről és a tudományos eredményeknek a termelésben való alkalmazá­sáról. „A tudományt még nem sajátítottuk el elegendő mértékben, s ami még fontosabb, rosszul hasz­nálják fel a tudomá­nyos eredményeket’* — mondotta. Komolyan bírálta Hruscsov a Szovjetunió és az OSZSZSZK mezőgazdasági minisztériu­mát. Tényekkel bizonyította, hogy alacsony színvonalon irányítják a tudományos in­tézményeket, nem alkalmaz­zák eléggé az élenjáró ta­pasztalatokat. Az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára javaslatot tett arra, hogy szakosítsák az OSZSZSZK északnyugaíi területeinek, valamint Belorusszijának és a balti köztársaságok­nak a mezőgazdaságát. Véleménye szerint ezeket a területeket a nagy tej- és húshozamú állattenyésztés övezetévé lehet alakítani. Felszólította a termelési igazgatóságokat, a területi és köztársasági szerveket, te­gyenek javaslatot a külön­böző övezetek gazdaságának szakosítására. Egységesen folytatják sztrájkjukat a francia bányászok A francia minisztertanács szerdai • ülése után a szénbá­nyászok egységesen .folytatják sztrájkjukat, amely csütörtö­kön 14. napjába lépett. A De Gaulle elnöklésével hozott kormányhatározatok semmi olyat nem tartalmaznak, ami a sztrájk felfüggesztésére kész­tethette volna a szakszerveze­teket. A kormány nem tett konkrét Ígéretet a bányászok követeléseinek teljesítésére, és nem vonta vissza a bányászok katonai „behívásáról” szóló rendelkezését sem. A sztrájk valamennyi szén­medencében töretlen egység­ben tovább tart. Az egyéb iparágak dolgozói­nak figyelmeztető sztrájkjai is folytatódnak. Csütörtökön a francia vasipari üzemek két­millió dolgozója is bekapcso­lódott a sztrájkmozgalomba. Kommunistákat tartóztattak le Szíriában Az AP amerikai hírügynök­ség nem hivatalos jelentések­re hivatkozva közli, hogy az új szíriai hatóságok csaknem száz kommunistát tartóztat­tak le. Az első őrizetbe vettek kö­zött van Musztafaain, a párt központi bizottságának főtit­kára, legalább .két központi bizottsági tag és több kom­munista újságíró. Az új szíriai rendszer Hu- raninak, az EAK volt a!el­nökének szocialista pártját is üldözi, mivel az Szíria elsza­kadása után, 1961-től Nasszer egyik legkövetkezetesebb el­lenségévé vált. Hurani párt­jának két vezetőjét letartóz­tatták; Kallasz volt pénzügy- minisztert, aki nemrég írt alá nagyszabású hitelegyezményt Nyugat-Németországgal a Szí­riában épülő E ufrátesz-gát finanszírozásáról, valamint Handul, volt EAK földreform­ügyi minisztert. Hurani és a párt más vezetői még nem ke­rültek rendőrkézre. Csepel-sziget az irodalomban — A ráckevei gimnázium apostola volt. Az is érdekel tanulóinak közreműködésével bennünket: Arany János hol megkezdtük járásunk irodai- és hogyan ismerkedett meg mi emlékeinek összegyűjtését azzal a ráckevei szerb népdal- — mondja dr. Kovács József lal, amelyet Népdal című drá- gimnáziumi tanár, Ráckeve mai sodrású versében feldol- ismerője, szerelmese és kuta- gozott. tója. — Az anyagnak a Cse- — Gondolom, Petőfi sem pel-sziget az irodalomban cí- maradt ki az összeállításból. met szándékozzuk adni. — Nagy könnyelműség vol­— A cím tehát megvan. De na kihagyni. Ugyanis Petőfi vajon az anyaggyűjtés tekinte- Sándor teljes fél évig élt tében hogy állnak a felnőtt- Dömsödön; s ezzel kapcsolat­éi diákkutatók? ban nagyon sok ismert és is­— Nehéz erre így választ meretlen. rendkívül gazdag adni. Hiszen témánk akad bő- anyag összegyűjtése, illetve ven, s ezek részletes feldolgo- felkutatása vár ránk. S hadd zása nagyon sok időt vesz tegyem még hozzá: Ady End- igénybe. Dehát szívesen esi- re Dunavarsányban irta Vér náljuk azt, amire vállalkoz- és arany című kötetének lég­iünk. Hadd említsek néhány több v-rsét. Ezekhez — mint- példát. Adataink vannak ar- egy függelékül — folklór­ról, hogy Szegedi Kiss István kutatásunk eredményeit is és Skaricza Máté, a reformé- hozzátesszük: a járásban fel­eié korának híres zsoltárírói lelhető régi népi hiedelmek, Ráckevén éltek, működtek, babonák, szokások, iidércme- Ács Károly életével is foglal- sék gyűjteménye is szerepel kozunk, aki Ráckevén élt a abban az anyagban, amelyet múlt században, s aki a ma- a Csepel-múzeumbar fogunk gyár—román barátság lelkes kiállítani. (m. j.) HRUSCSOV BESZÉDE AZ OSZSZSZK MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓINAK TANÁCSKOZÁSÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom