Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

rfcJM MECíEt 1963. MÁRCIUS 14. CSÜTÖRTÖK Semmis a nassaui paktum? üvnntultf kütönntvgbiaattjúnuk hutiloni iíí/« kiélezte «is untfelmmtirnerikni eltentéteket Köves Tibor, a Magyar Távirati Iroda londoni tudósí­tója írja: Az angol sajtó szerdán azt a benyomást keltette, mintha L. Merchant-nek, Kennedy el­nök „Polaris utazójának” nyo- maveszett volna a Downing Streeten az angol külügymi­nisztérium párnázott ajtói mögött. London árgus szemekkel figyelte Merchant párizsi, ró­mai és bonni tárgyalásait és a lapok oldalas tudósításokban számoltak be az amerikai el­nök különmegbizottjának min­den mozdulatáról — egé­szen addig, amíg az angol fő­városba nem érkezett. Kedden délután a rádió­állomások és a két televí­zióadó belföldi hírszol­gálata meg sem említette, hogy Merchant Lord Ho­me külügyminiszterrel ta­lálkozott és megkezdte hi­vatalos tárgyalásait az angol kormány képvise­lőivel. A hivatalos körök, a sajtó, a rádió és a televízió feltű­nően „egybehangzó” hallga­tásának okaira a Daily Te­legraph csupán közvetve utal, amikor az egymondatos szó­vivői nyilatkozathoz a követ­kező magyarázatot fűzi: „vol­taképpen nincs nagy szakadás Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok között, csupán arról van szó. hogy különböző módon közelitik meg a vita­tott kérdést. Angol kormánytisztviselők magánbeszélgetésekben nyíl­tan bevallják, hogy amit a külügyminisztérium félhiva­talosan „nem nagy szakadás­nak” nevez, az a valóságban egyértelmű a nassaui pak­tum felrúgásával. A nassaui egyezmény szerint ugyanis a NATO-nak felajánlott angol Vulcan légierő. majd az 1960-as évek vége felé elké­szülő angol Polaris tenger­alattjáró flotta játszana a nukleáris főszerepet Nyugat- Európában. Az új amerikai terv értelmében viszont 5 milliárd dollár költséggel mintegy 25 közönséges felszí­ni hajót szerelnének fel két­száz Polaris-rakétával és ez lenne a NATO atomüt,'.erő magva. Angol kormánykörökben egyébként változatlanul az a meggyőződés ural­kodik. hogy a Fehér Ház csupán egy dolgot akar biztosítani: az atlanti ta­bor nukleáris főparancs­nokságának megőrzését. Úgy vélik tehát, hogy a Merchant-misszió Bonn fi­gyelmének lekötésére szolgái, hogy kivonják az Adenauer- kormányt De Gaulle „nem­Szovjet katonák búcsúja Kubától 1938 1960 százalék Görögország 272 2196 810 Törökország 312 2892 930 . Bulgária 232 4655 2000 Az összehasonlítás Bulgária javára dől el, mert egyedül csaknem annyi energiát ter­mel, mint két kapitalista szomszédja összesen. Petróle­ummal már csak itt-ott világí­tanak Bulgáriában. ezzel szemben, amint Attila Karaos- manoglu, a török állami terv­bizottság igazgatója egyik je­lentésétoen elismerte, az or­szág lakosságának 69 százalé­lődési iramában is legyőzi a kapitalista szomszédjait. A bolgár textiltermelés, ha egy főre számítjuk, az elmúlt év­ben 26,4 méter gyapotszövet és 2,4 gyapjúszövet volt, szem­ben a görögök 15 méter gya­potszövetével és egy méter gyapjúszövetével, illetve a tö­rökök 18 méterével és 0.2 mé­terével. Bulgária kulturális síkon is megelőzi szomszédait. Az or­szág minden ötödik lakosa ta­nul és az analfabétizmus tel­jesen megszűnt. Ezzel szem­ben a török állami tervbizott­ság jelentése szerint a lakos­ság 60 százaiéiul analfabéta. Érdemes összehasonlítani az egészségügyi helyzetét is. Bul­gáriában minden 741 emberre jut egy orvos, ezzel szemben Görögországban 814 lakosra, míg Törökországban pedig 3676 személyre jut egy orvos. így fest, ha a szocialista Bulgáriát összehasonlítjuk a két kapitalista szomszédjával. A damaszkuszi rádió beje­lentése szerint, az úgyneve­zett nemzeti forradalmi ta­nács megvonta az engedélyt tizennégy szíriai újságtól. A szóbanforgó lapok szerkesztő­ségeit lezárták, nyomdáik, to­vábbá kiadóik vagyonát elko­bozták. Az elkobzás alól csaik azok a betiltott lapok mentesültek, amelyek már Szíriának az EAK-tól való különválása előtt is megjelentek. Az enge­délymegvonással sújtott lapok szerkesztőségeit rögtön már­cius 8-án, a hadsereg hata­lomátvételének napján lezár­ták. A nyugatnémet kormány kedden úgy döntött, hogy el­ismeri az új szíriai rendszert. Az ENSZ-ben Szíria ideig­lenes küldötte levelet intézett U Thant főtitkárhoz és ebben azt hangoztatta, hogy a szí­riai—izraeli fegyverszünet- vonal. mentén izraeli egységek provokációkat hajtanak végre és behatolnak Szíria területé­re. veszélyeztetve a Tiberiáde- tótól északkeletre fekvő terü­let békéjét. A levél tiltakozik az izraeli „agresszív cselek­mények” ellen. Gyilkosság a bécsi operában Az iraki elnyomó intézkedésekről A Pravda kommentárja kimenekült az épületből. A bűnügyi szakértők, akik meg­állapították, hogy a kislány ké.jgyilko6ság áldozata lett. vérnyomokat fedeztek lel az operai színészbejáró ajtajá­nak kilincsén. Cyrankicw icz Xf» Yorkba érkezeit Tizennégy lapot tiltottak be Szíriában ; cialista országgal szoros össz- | hangban jelentős sikereket ért j el és elmaradt agrár országból j fejlett ipari-mezőgazdasági or- j szaggá fejlődött. Elég egyetlen szám: jelenleg a bolgár ipar j 23 nap alatt annyit termel, I mint 1939-ben egy év alatt. Görögország és Törökország gazdasági fejlődése megköze- 1 lítően sem ilyen. Az elektro- \ mos energia termelése a leg- ' jellegzetesebb mutatószám, : ugyanis ettől függ a népgaz- i daság valamennyi többi ágá­nak fejlődése. Hogyan feste­nek az elektromos energiater- i melés összehasonlító adatai a | Balkán-félsziget három orszá- Igában? Általában amikor szóba ke­rül a szocializmus és a kapi­talizmus gazdasági versenye, a gazdasági szakemberek a leg­gyakrabban a világ két legha­talmasabb állama, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között vonnak párhuzamot. A szocializmus fölénye azonban például a Balkán félszigeten is fényesen beigazolódik. Ér­demes összehasonlítani Bulgá­riát. Görögországgal és Török­országgal. Hogyan alakult e három or­szág gazdasági helyzete a má­sodik világháború után? Bul­gária a, szocializmus útját vá­lasztotta és a Szovjetunió test­véri segítségével, a többi szo­zeti” atombombájának bűv­köréből, addig is, amíg Bonn­ban sor kerül a kancellárcse- rére és Angliában is eldől a választásokon a konzervatív kormány sorsa. A Macmillan-kormányt, amely a választási hadjárat küszöbén mindenképpen kül­politikai sikert akart felmu­tatni, érthetően rendkívül felbőszíti a bőrére spekuláló amerikai kivárási taktika és a jelek szerint ezúttal nem akarja eljátszani a neki ki­osztott szerepet. Timur Gajdar, a Pravda ha­vannai tudósítója beszámolt a szovjet harcosok kubai bú­csúztatásáról. Azok a szovjet katonák, akik március 10-én indultak haza — írja Gajdar — azért jöttek annak idején Kubába, hogy segítsék kubai elvtársai­kat a modern szovjet hadi- technika elsajátításában. Most, miután becsülettel tel­jesítették feladataikat, a ku­bai fegyveres erők parancs­nokságával történt megállapo­dás alapján visszatérnek a Szovjetunióba. A tudósító idézi Fernando Bravónak. a kubai forradalmi fegyveres erők vezérkara kép­viselőjének nyilatkozatát. — Forrón köszönjük a szov­jet katonai szakembereknek azt az óriási segítségét, ame­lyet forradalmi fegyveres erő­inknek nyújtottak — mondot­ta. Azt akarjuk, hogy a haza­utazó szovjet katonai szakem­berek csakúgy, mint az egész szovjet nép tudja: a forradal­mi Kubának juttatott korsze­rű haditechnika megbízható, kemény és ügyes kezekben van. A béke ügyét, Kuba sza­badságának védelmét fogja szolgálni ez a technika. A ku­bai harcosok pedig tudják, hogy a jövőben is mindenkor számíthatnak a nagy Szovjet­unió teljes segítségére és tá­mogatására. Mint a Kubába irányított szovjet katonai szak­emberek vezetőségének képvi­selője mondotta Gajdárnak, ez j már a negyedik hajó, amely az i utóbbi időben feladatuk elvég­zése után szovjet katonákat szállít haza. Kedd este egész Becsben óriási izgalmat keltő gyilkos­ságot fedeztek fel a bécsi ope­raházban. Az operai balettis­kola vérben úszó zuhany- termében holtan találták a 12 éves Dagmar Furich ba­lettnövendéket. A gyilkos ti­zenhét késszúrással végzett áldozatával. Azonnal rendőrségi kordon fogta körül az operát, ahol közben a Waikür előadása folyt. Valószínű azonban, hogy a gyilkos az operai fo­lyosó labirintusán át — még a bűntény felfedezése előtt — Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök és kísérete már­cius 12-én Mexicóból New Yorkba érkezett. ^\\WW\WW VVXVVX W \V\ ka még ma sem ismeri a vil­lanyvilágítás áldásait. Bulgária nemcsak a nehéz­ipar, hanem a könnyűipar fej­A szocializmus tehát a Bal­kán félszigeten is legyőzi a kapitalizmust. M. K. A török mondja a görögnek a bolgár szomszédról: — Ej* nve. hoirv felesenereflptt 18 év alatt! gondolkozva lapozta az új so­főr iratait. Majd gyorsírót hí­vott, s lediktált egy megkere­sést a hamburgi katonai pa­rancsnokság részére, Heinrich Guberól. — Ki írja alá? — kérdezte a gyorsírónő. — A gyár igazgatója. Tegye át gépbe, vigye be Khümetz úrnak aláírni és küldje el. A gyorsírónő fogta a jegy­zetfüzetét és kiment. Krieger nyugodt volt. Tud­ta milyen választ kap majd a gyár Hamburgból. Shubert bízta meg. hogy helyezze el a gyárban Krauset. Krieger kü­lön ebből a célból elment Hamburgba. <5 ellenőrizte azt, ámít előző nap telefonon megtudott: a kórház megsem­misült. s a katonai parancs­nokságnak csak az ott gyógyí­tott betegek névsora áll ren­delkezésére. S az egyik név­sorban — amint erről Krieger meggyőződött — ott állt Hein­rich Gube neve is. Tíz nap telt el. Aszker, amikor egyik alkalommal ta­lálkozott a gyárban Krieger- rel, odasúgta neki, hogy sze­retne vele beszélni. Aszker nemsokára az irodavezető szo­bájában ült, s egy kérdőívet töltött ki nagy buzgalommal. — Ismeri ezt a nevet: Heinz Upitz? — kérdezte közben, suttogva. — Az SS Gruppenführere? (Folytatjuk) ba. A lakásán, a társalgó fa­lára kitette Hitler nagymére­tű arcképét, a kártyaasztal bársonyterítőjén pedig állan­dóan ott volt a „Mein Kampf” bordó szattyánbőrbe kötött, dísznyomású példánya. Ettől kezdve kettős életet élt Krieger — állandóan telve veszéllyel és örök izgalommal. Szüntelenül bizonyítani kellett a rendszer iránti hűségét. S Krieger ezt rendkívül nagy ambícióval tette. Aktívan részt vett. példának okáért, az 1934-es júniusi események­ben, ugyanúgy, .mint Heinz Upitz. ő is vadászott Ernst Rohm elvbarátaira, s könyör­telen volt azokhoz, akiket fel kellett kutatnia és meg kellett semmisítenie. Igaz. a lekiis- meretének nem kellett tilta­koznia. hiszen ezek az embe­rek, bár Hitler opponensei voltak, de mégis megmarad­tak náciknak, a német mun­kásosztály féktelen ellenségé­nek. Krieger helyzete a nemzeti szocialista pártban június után véglegesen megszilárdult. Fel­vették az SS-be utána pedig megkapta a „Gans-Behmer” gyár irodavezetői állását, amely nem járt túl sok mun­kával. inkább magas fizetés­sel. Khümetz igazgató rendkí­vül becsülte a pontosságáért, és szolgálatkész jelleméért, s teljesen megbízott benne. Ez volt Karl Krieger. Miután befejezte a telefon- beszélgetést Staleckerrel, el­lenül. Az első. amit tenni kellett: átmenteni .az erők egy részét, a mozgalom kádereit. S 1933. februárjának és már­ciusának azokban a tragikus napjaiban, amikor a Reischs- tag provokációs felgyújtása hozzásegítette a fasisztákat, hogy Führerük átvegye a ha­talmat, s amikor a rohamosz­tagok betörték a házak kapu­it. hogy kommunistákat' kerít­senek kézre. Németország munkásosztályának pártja il­legalitásba vonult. Az NKP néhány tagja és a párthoz közelálló aktivisták már jóval ez előtt speciális feladatot kaptak. Ennek a lé­nyege abból állt. hogy be kel­lett épülni Hitler pártjába, a nemzeti szocialista pártba, és különböző szerveibe, s ott gyö­keret ereszteni, vagyis az el­lenség soraiban dolgozni a pártnak. Ilyen megbízatást teljesített Karl Krieger, a pártonkívüli közgazdász is. Megkönnyítette a helyzetét, hogy — amint ezt Ostburg Ortsgruppenleitere és a város más fasiszta főko­lomposai tudták — kispolgári családból származott. Krieger apjának szőrmeáru üzlete volt. Karl Krieger 1932-ben belé­pett a nemzeti szocialista párt­ségünk gépkocsivezetőre. Ép­pen most vettünk fel egy megfelelő embert — mondta, s letette a kagylót. A vonal túlsó végén — egy városszéli telefonfülkében — Otto Stalecker akasztotta he­lyére .a telefonkagylót. — Derék fickó! — suttogta magában. Ez az elismerés Kriegernek szólt, Oskar Schubert legköze­lebbi barátjának és mozgalmi fegyvertársának . .. Hitler pártja a harmincas években minden addiginál lá­zasabban dolgozott a hatalom átvételének előkészítésén. A fasiszták erői — a pénz- és iparmágnások támogatásával — egyre nőttek. A horogke­reszt árnyéka vetődött a né­met népre. Csak a munkásosz­tály tudott volna ellenállni a fasisztáknak. De Németország proletariátusát a szociálde­mokraták áruló tevékenysége igen meggyengítette. A szoci­áldemokraták befolyása azok­ban az években még meglehe­tősen erős volt. A kommunisták józanul ítélték meg a helyzetet. Meg­értették: ilyen körülmények között számolni lehet azzal, hogy a fasiszták eiérik céljai­kat. S a párt egész sereg in­tézkedést tett. hogy a közele­dő veszély ne érje íelkészület­(51) — Krieger — szólt már az ; ajtóból — foglalkozzék ezzel I az emberrel. Felvesszük pró- ; baidőre. ; — Ne kezdjük meg már í most a kipróbálását, igazgató I úr? — kérdezte Krieger. — ; Az új sofőr esetleg el is vin- i né az igazgató urat. : Khümetz megállt, s gondol- ; kozva nézett Aszkerra. j — Jól van — mondta kis- ; vártatva. — Vezesse Gubét a ; garázsba, s álljon elő a ko- ! csimmal. ! Krieger és Aszker kiment a j szobából. Aszker csakhamar í megjelent a főbejáratnál az \ igazgató kocsijával. Khümetz ; már a járdán várta. Az új so- í főr könnyedén fékezett, kiug- ; rótt a kocsiból, s kinyitotta \ a hátsó ülés ajtaját az igaz- \ gatónak. / — Az Abwehr épületéhez J — mondta Khümetz, miköz- í ben beült. ^ 3. f, Krieger a szemével követte ^ a kocsit egy darabig, aztán ^ visszament a szobájába, s £ munkához látott. ^ Kis idő múlva csengett a te- < lefon ja. £ — Tessék — szólt Krieger a ?’kagylóba. — Igen, én va- 2gyök... Nem, már nincs szük­A Pravda szerdai száma szerkesztőségi kommentárt kö­zöl azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Irakban újabb huszonöt kommunistát végeztek ki. és az iraki fökorvzányzó több kom­munista letartóztatását jelen­tette be. A lap többek között megál­lapítja: Az iraki reakció sötét üzel- meit azzal az állítással akarja leplezni, hogy a kommunistá­kat „a Kasszem rendszerének idején elkövetett bűnökért ül­dözik”. Ez aljas hazugság! Az iraki kommunisták életüket nem kímélve harcoltak hazá­juk szabadságáért és függet­lenségéért, az iraki nép, az arabok és kurdok demokra­tikus jogaiért. A kommunisták akkor támogatták az előző kor­mányt, amikor fellépett az im~ perializmus ellen. De a bari­kád másik oldalán harcoltak akkor, amikor Kasszem el­nyomta a népet, s forradalmi vívmányainak megsegítésére törekedett. Ezt az állítást cáfolhatatla- 1 nul bizonyítja az a tény. hogy a február 8-i puccs idején több mint kétezer kommunis­ta és demokrata volt Kasszem börtöneiben, hogy Kasszem betiltotta a kommunista pár­tot, hogy az iraki kommunis­ták tucatjait ítélte halálra az előző iraki vezetőség. Az iraki hatóságok állításai­val ellentétben teljesen vilá­gos: a kommunistákkal való leszámolás azért folytatódik, mert ők következetesen, be­csületesen. elvhüen kiállnak az iraki dolgozók érdekeiért, és védik a marxista—leninista elméletet. — A február 8-i államcsíny vezetői ,.a demokratikus esz­mékhez-’ való hűségükről pré­dikálnak. Az iraki gyilkosságot; és ki­végzések értelmi szerzői eltit­kolják kilétüket, s a „közös vezetés” cégére mögé akarnak rejtőzni. Ez azonban nem fog sikerült nekik, mert a nép megtudja majd nevüket. és sohasem fog megbocsátani hó­hérainak. XXXXXXXXXVVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXA Rejtekhely az Elírni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom