Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
1963. FEBRUÁR 19, KEDD 3 Közös erővel a szebb holnapért Választási nagygyűlés Püspökhatvanban Mint annak idején megírtuk, felső Galga völgye Keleti Ferencet, a megyei tanács elnökét jelölte az országgyűlési képviselők listá- j jára. Választóival szombaton találkozott ismét . Keleti Ferenc — amikor Püspökhatvaniba látogatott. Délután a falu lakóival, vezetőivel ismerkedett, megtekintette a helybeli termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyészetét, majd este a művelődési ház nagytermében tartott választási nagygyűlést. A termet zsúfolásig megtöltötték a helybeliek és ^ a szomszédos községek küldöttei. Az elnökségben helyet foglaltak a járás különböző szerveinek képviselői, a község vezetői, dolgozói. Lami Mihály, a Hazafias Népfront nevében üdvözölte a választópolgárokat, azután Keleti Ferenc emelkedett szólásra Elöljáróban szlovákul is üdvözölte a megjelenteket, majd a jelölő gyűlések tapasztalatairól és a választási előkészületekről beszélt. Hangsúlyozta: a most megválasztásira kerülő tanácstag- és országgyűlési képviselőjelöltek, minthogy — egyebek között — általában magasabb iskolai végzettséggel is rendelkeznek, hozzáértőbben képviselik majd választóikat — A jelölő gyűlések tanúsítják — mondotta —, hogy a választók nagy körültekintéssel, alapos megfontolás után döntötték el, kikre bíz- j zák érdelveik képviseletét, a helyi, a járási, a megyed és j az országos államhatalmi szervek irányitásáh Ezután Keleti Ferenc az i elmúlt négy esztendő eredményeit méltatta, s különö- sen a megoldásra váró, legfontosabb teendőiéről beszélt? Hangsúlyozta a VIII. pártkongresszus szerepét, annak célkitűzéséit. A mezőgazdaság fejlődését a helyi Uj Barázda Termelőszövetkezet példájával illusztrálta. Ez a termelőszövetkezet még nem is olyan régen nagy nehéz- j seggel küzdött. Most egy esztendeje, mindössze húsz forintot osztott egy munkaegységre. A közelmúltban megtartott zárszámadáson már 35 forintot osztottak s egy-egy tsz-tag átlag- jövedelme az előző esztendőhöz képest négyezer forinttal növekedett. A gazdaság elindult a fellendülés útján — rövidesen jóval magasabb életnívót biztosít tagjainak, mint a nad- rágszfjparcellák a régi egyéni parasztoknak. Beszédében kitért Keleti Ferenc az iparfejlesztés, a kulturális élet, s belpolitikánk más kérdéseire is. Részletesen elemezte külpolitikai helyzetünket, beszélt a szocialista országok nemzetközi együttműködéséről. Végezetül felhívta választóit, szavazatukkal foglaljanak állást békés építőmunkánk mellett. amelynek legfőbb célkitűzése a szebb, gondtalanabb élet. Bátyi István, a helybeli termelőszövetkezet képviselője hozzászólásaiban arra kérte Keleti Ferencet, hogy a partementben is képviselje majd felső Galga mente népét. Bjelik István, az Országos Szlovák Szövetség titkára, szlovák nyelven szólt a nagygyűlés résztvevőihez, kérve őket, továbbra is támogassák kormányzatunknak az egész népet összefogó, békés, építő politikáját. A nagygyűlés után a balassagyarmati palóc együttes adott kultúrműsort. — sp its asszonyokra számítani tehet A tavaszi munkák megkezdéséről, a nők szerepéről, feladatairól tárgyaltak Nagykőrösön a ceglédi járás asszonyai Nagyszabású nőtalálkozót j rendeztek tegnap a ceglédi járás asszonyai Nagykőrösön. Több mint háromszáz asszony jött össze, főleg a járás termelőszövetkezeteiből a városi pártbizottság kultúrtermében, hogy megtárgyalja a nőmozgalom előtt álló legfontosabb feladatokat, különösképpen pedig a nők helyzetét a termelőszövetkezetekben. Részt vett a találkozón az országos nőtanács képviseletében Setényi Jánosné és Török Mária, eljöttek a járás vezetői, több férfi is. Vitaindító j előadást özv. Kákái Jánosné \ országgyűlési képviselőjelölt, j a Termelőszövetkezeti Tanács j Pest megyei irodájának veze- | tője tartott. Elöljáróban a vá- I lasztási előkészületekről beszélt, hangoztatta, hogy a leendő új tanácsokban, de a Parlamentben is milyen nagy szerephez jutnak a nők. Külön foglalkozott a termelőszövetkezeti asszonyok helyze- ! tével, s az asszonyokra háruló feladatokkal. Közeledik a tavasz, megsokasodnak a munkák, s az asszonyokra is I sok teendő vár. ÖZv. Kákái : Jánosné hangoztatta a mező- gazdasági munkákra időben történő felkészülés fontossászöv e( k eze t eik ben szorgalmazzák a baromfitenyésztés fellendítését. Ezután megkezdődött a vita, amelyben nagyon sok asszony felszólalt. Ki-ki a saját szövetkezetéből vett példával illusztrálta, milyen szerephez jutnak a nők a szövetkezeti életben, hogyan lehetne munkájukat még hatékonyabbá tenni. Sok-sok jó példa hangzott el, mennyire megbecsülik egyes szövetkezetekben a dolgozó nőket. Ugyanakkor azt is szóvá tették a felszólalók, ahol még helytelenül értelmezik a nők egyenjogúságát. A közelmúltban Karialra és a Bács megyei Mindszent község termelőszövetkezeteibe látogattak a ceglédi járás asz- : szonyai. Most ezekből a termelőszövetkezetekből cserelátogatásként több asszony eljött a tanácskozásra. Sőt a mindszenti Tiszavirág Termelőszövetkezet elnöke, Pálinkó Ferenc is eljött a tanácskozásra. Felszólalásában elmondotta, hogy náluk nagyon j megbecsülik a nőket, támasz- , kodnak munkájukra. Bizo- j nyitja ezt a huszonkétezer j forintos átlagkereset, amihez a nők a múlt évben is hozzá- j jutottak. gát, beszélt az ösztönző jövedelemelosztási fonnák kialakításáról, majd a március 8-i nemzetközi nőnap előkészületeiről. Felszólalt az országos nőtanács képviseletében Setényi Jánosné, aki arra hívta fel az asszonyok figyelmét, hogy Délben a tanácskozás részvevői közös ebéden vettek j részt. Délután városnézés, majd baráti ismerkedő következett. A kedélyes hangulatban lefolyt egésznapos asz- szonytalálkozót kultúrműsor, majd pedig táncmulatság fejezte be. Akik már a tavaszra készülnek Igaz, hogy a földeket még vastag hótakaró fedi, de azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a zárszámadás megtörtént, máris terveznék, hogyan kezdjék a munkát a jó idő beköszöntővel. Tökölön a Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a Petőfi Termelőszövetkezeti Csoport működik. Az ősszel gondoltak rá, de az idén mind konkrétabb formát öltött a két szövetkezetnek az az elgondolása, hogy egyes területeken közösen gazdálkodjanak. A Petőfi Tszcs 1583 holdon 525 taggal gazdálkodik, alapszabály szerint. Földjükből 70 holdat adnak át a Vörös Csillagnak szőlőtelepítésre. öt holdon ők nevelik a kellő számú szőlővesszőt és gyümölcsfaalanyt, míg a betelepítést, a kezelést a Vörös Csillag végzi eL Hasznos, életképes az az el- j gondolásuk is, hogy földjeik- j bői kétszáznegyven holdat ön- j tözzenek közösen, ebből 90 hold lucernást. Ekkora területhez három MA—200-as, nyugatnémet csőrendszerű öntözőberendezésre van szükségük, amely darabonként 360 000 forintba kerül. Kettőt a tei*melőszövetkezet, egyet pedig a tszcs akar megvásárolni. NYERTEM! A telefonközpont sürgős hívásunkra gyorsan kapcsolja a hivott felet. Már jelentkezik is az inter- urbán központ: — Halló, Pest megyei Hírlap! Kapcsolom Monor, Ady Endre úti általános iskola, Pólyák Mária tanárnőt __ A tanárnőt egy kicsit meglepi az érdeklődés. De a legnagyobb meglepetésen már túljutott. ■— Mikor tudta meg a nagy eseményt? — Annyira váratlanul ért, s annyira nem számítottam rá, hogy meg se néztem az autónyereménytakarékbetétkönyv nyereménylistát. Pénteken reggel az itteni OTP-fiók vezetője hívott fel telefonon, s gratulált a Moszk- vics-kocsihoz. — Nehéz volt rá válaszolni ugye? •— Gondolhatja. Viccre mégse vehettem, de azért elhinni is nehéz volt. De most már elmúlt néhány nap, s végre megbarátkoztam a gondolattal: nyertem! Egy szép Moszkvics- kocsi tulajdonosa vagyok. — Boldog tulajdonos. — Mondani sem kell. S természetesen most már alapja van a tervezgetésnek is. Szüleim nyugdíjasok, s úgy gondoljuk, szép lesz egy-egy ünnepnapi kirándulás, a Moszkviccsal. — Vezetni tud? — Még nem. De remélem, nem kerül sok időbe, hogy megtanuljam. Annál inkább sürget az idő, mert operarajongók vagyunk, bérletünk is van, s bizony, Budapestről késő este hazajárni, autó nélkül nem valami kellemes dolog. Most már erre sincs gondunk. — Garázsgondok? — Most állunk lakáscsere előtt, s azt hiszem, garázsnak való hely is lesz ott, ahová költözünk. — Mit szólnak a kollégák? — Gratulálnak, s persze, egy kicsit irigyelnek is. mert ki nem cserélne egy \ nyertessel. Itt jegyzem meg hirtelenjében, hogy földrajzszakos tanár vagyok, s a kocsi majd módot nyújt arra is, hogy a geológiailag érdekes földrajzi helyekre ellátogassak. Idehaza, s talán egy- szer-egyszer külföldre is. — Engedje meg, hogy szerkesztőségünk nevében is gratuláljak. Sikeres és mielőbbi vizsgát, s természetesen balesetmentes közlekedést! X. Gy. Szavalóverseny - tanulságokkal Az 1963. évi kulturális szemle keretében az első szavalóversenyt a budai járásban rendezték. A bemutató nem nyújtott maradandó élményt. Miért nem? Mit tettünk a siker érdekében? Megismertettük-e a ránk bízott ifjúságot mi, népművelők a klasszikus irodalom értékei mellett a mai világ- irodalommal? Adtunk-e kezükbe Kortársat, Nagyvilágot, Uj írást, Élet és Irodalmat? Felhívtuk-e a versek iránt érdeklődők figyelmét Garai Gábor, Bárány: Ferenc, vagy Váczi Mihály frissen megjelent kötetére, vagy arra. hogy a Pest megyei Hírlap vasárnapi száma új Jevtusenko-, vagy Áprily-verset közölt? Ezek a gondolatok rogtak bennem a budai járás kultúrált körülmények között, gördülékenyen megrendezett szavalóversenye után, amelyen mindössze két „mai” vers hangzott el, a pi- lisszentivániak női szavaló- jának tolmácsolásában Jobbágy Károly lírai költeménye, és a szovjet Mihalkov szatírája a Festő elefántról. A többi? A megszokott címjegyzék. A szavalóversenyeken előre tudom, milyen verseket hallhatok, még mielőtt elém tennék a műsort. Pedig egymagában az a tény, hogy Petőfi, Ady, József Attila és Radnóti a versenyek legtöbbet szereplő költői, nem volna baj. De az már hiba, hogy költészetük csodálatos összességéből állandóan ugyanaz a négy-öt vers szerepel, egyes bemutatókon többször is. Pedig József Attilától nemcsak a Kései sd- ratót. Radnótitól a Nem tud- hatomot szeretnénk hallani a szavatoktól, s így sorolhatnám tovább azokat a verseket, amelyek szinte minduntalan „kizárólagos joggal” szerepelnek költőink képviseletében. De az ízlés irányítása önmagában még nem elég. Adjunk segítséget a versmondáshoz a technikai felkészülésben is. így a későbbiekben nem fordulhat elő ál- patétikus előadásmód, ami ezúttal például az egyébként tehetséges, jó orgánum ú diiósdi versmondót jellemezte, aki Radnóti Nem- tiudhatom-ját széles, nem tudni miért, szárnyaló gesztusokkal mondta el. Adjunk tanácsot arra nézve is, hogy mindenki alkatának, hang- terjedelmének, egyéniségének megfelelő verset válasszon és alapos felkészülés után lépjen a vetélkedők közé. Például a pilisszentivániak fér- fiszavalója kétségtelenül magas irodalmi értékű verseket választott, amelyek azonban meghaladták jelenlegi képességeit. A helyes választás és felkészülés döntő voltát mi sem bizonyítja jobban, mint a verseny aranyfokozatot nyert első helyezettjének, Végh Mártának, a Pest megyei kórház dolgozójának példája. A kulturális szemlék távlati feladata olyan ifjúság nevelése, amely az irodalmat és ezen belül a költészetet tudatosabban szereti és műveli. Hogy ezt a feladatunkat megvalósíthassuk, adjunk több segítséget szava- lóinknak a versek kiválasztásában, s a felkészülés során tegyük versmondásuk alapjává a költemény mélyreható elemzését. Ágh Éva KÖNYVTÁRAVATÁS DABASON Az egy falu — egy könyvtár mozgalom keretében egyre több könyvtár épül az országban.. Ennek jegyében adták át vasárnap délelölt az új járási könyvtárat Dabason. Nagy szüksége volt már Da- basnak erre az új könyvtár- épületre, a régi, szűkös, egyetlen szobából álló „kényszerszállás” helyett. Kancsár István, a járási tanács elnökhelyettese adta át hivatalosan a könyvtárat a dabasiaknak. A könyvtár vezetésével Pál Lászlót bízták meg. A lelkes fiatalember a pesti bölcsészkar elvégzése utóm került Dabasra és most tele van tervekkel. „Nagy feladatok várnak a könyvtárra a kultúrf orr adatom véghezvitelében, a szocialista ludat formálásában” — mondta megnyitó beszédében Kancsár Isi- ván. A könyvtár vezetője ennek értelmében még szorosabbá kívánja fűzni a kapcsolatot a TIT-tel és a különböző társadalmi szervekkel, anké- tokat, elöadásol<at tervez a lakosságot érdeklő témákról. Miután a dabasi könyvtár a járási hálózat központja, rá hárul a letéti pontok irányítása is. Természetesen biztosítani akarja a legjobb könyv- állományt, hogy a lakosság igényeit kielégíthesse, úgy mezőgazdasági szakkönyvekben, mint szépirodalomban és az ifjúság kötelező olvasmányaiban. Jelenleg 4500 kötet áll. az olvasók rendelkezésére. Alapul véve Dabas lakóinak számát, jelenleg egy lakosra egy könyv jut. ami nem lebecsülendő eredmény. — Azt hiszem, ez természetes törekvés részemről — mondja Pál László —, hiszen én is dabasi vagyok, s a lehető legjobb tudásom szerint szeretném fejleszteni szülőfalum kulturális életét. Ez a mostani, kulturált környezetben könnyebb lesz és reméljük, hogy a könyvtár létrehozásába fektetett anyagi erő hamarosan szellemi erővé válik. A beszédeket és a megnyitó ünnepséget jól összeállított, változatos és valóban nagy sikerű műsor követte Hámori Erzsébet és Jávor Alfréd budapesti művészek közreműködésével. ____________ <f. j.) — Megkezdik Jókai legfordulatosabb regényének, a Lőcsei fehér asszonynak sorozatos rádióelőadását. A huszonnégy részből álló rádiójáték-blokk március 4-én kezdődik. A regény a kuruckor- ban játszódik, s benne Jókai szárnyaló lírával, képzelőerővel jeleníti meg a kort. Ezt a kérdést tettük fel a társaságban valamennyien, amikor a Padalatti ország című tv-játék utolsó filmkockái leperegtek. Most sem tudom, pedig már aludtam is rá egyet. Meditálok azóta is, én, a magas néző, akiből számos tapasztalat sem tudta kiölni azt a jámbor hitet, hogy a szerzők, a rendezők, az operatőrök, a vágók, a szülészek, stb., stb.. egyszóval maga a televízió feltétlenül akar valamilyen célt szolgálni egy- egy művészi mnsorszámmal. Okom volna rá de nem adom fel a reményt. Dilemmáim miért-jei emiatt ostromolják szinte mániákus kíváncsisággal a témát, amely — minthogy a tanulóifjúság csínytevő hajlamairól szól — éppolyan örök, mint maga a diák. Makacs vagyok és mondanám: az a célja, hogy diákjainkról a szatíra eszközeivel hű képet adjon, bizonyítva: nem jobbak ők, azaz tréfakedvben nem rosszabbak a tegnapi diákoknál. Ezt a téli játék alkotói csak a hosszas és szellemességnek szánt bevezetőben mondatták el a „narrátorral”, de nem igazolták. Az a célja — mondanám —, hogy valami kevéskét még hozzá tegyenek a diákhumor nemzeti és nemzetközi kincsestárához. Ez sem igaz. Meg sem kísérelték. Az a célja — mondanám —, hogy a farsangi alkalomhoz talán illően eleve lemondtak mélyebb erkölcsi, etikai, tehát eszmei tanulságok kimondásáról (különben minden mű állást foglal akarva, akaratlan is), tehát csupán az volt a tv-játék célja, hogy egy óra hosszat szívből nevettessen. Sajnos ez sem igaz és ezen még az új „ötletként” szerepeltetett bábmackó sem változtathatott. Az volt a célja — de ezt magam sem hiszem el —, hogy jobb híján pont ezt a vénaszegény forgatókönyvet kellett nagy költséggel és tehetséges színészekkel, táncosokkal „életre kelteni”. Nem lehetett az író, a rendező, stb., stb. és persze a műsorszerkesztők célja — gondolom — a nézők bosszantása sem. De hát akkor mi?! (— nd —) Lengyel est Gödöllőn N agy sikerű irodalmi műsort rendezett a Juhász Gyula Irodalmi Színpad a baráti lengyel nép irodalmi és ze- ! nei alkotásaiból. A jól szer- : kesztett műsor és a hangulatos bevezető Várady Ildikó gimnáziumi tanár munkáját dicséri. Az est első részében a lengyel követség \ megjelenít képviselőit az ál- j talános leányiskola tanára, i Árvái Judit üdvözölte lengyelül, majd az iskola kórusa, színvonalas előadásban, három lengyel népdalt mutatott be. Remsey András zongoraművész Chopin Forradalmi etűdjét és D-moll scherzó- ját dinamikus játékkal, nagy közönségsikert aratva játszotta. Nagy Mariann előadóművész Dgosynski A koporsó című novellájának bensősé-1 ges és drámai erejű elő- j adósával ért el megérdemelt i • sikert. A Magyarországon' alig ismert lengyel szerző ki- j tűnő írása, jó tolmácsolás- j ban, kettős élményt szer- i zett a közönségnek. A Bartók Béla Zeneiskola igen tehetséges tanulója, Torma Gabriella, Chopin-etüdöket mutatott be zongorán, nemcsak nagy technikai készséggel, hanem igen árnyaltan, és dicséretes átéléssel. Márkus Éva hegedűművésznő Steinert Márta zongoraikísé- retével Wieniawski szerzeményei közül két rendkívül sikeres művet tolmácsolt. Pálfi Edit operaénekesnő Moniuszko Halka című operájából énekelt egy nagyon hatásos, érzelmekben gazdag áriát. Erdélyi Attila zongorakísérete és különösképp önálló száma révén rutinos zongoristát ismertünk meg. A Moniusz- kó opera részleteinek bemutatása Pálfi Edit és Erdélyi Attila tolmácsolásában meghitt színházi hangulatot keltett, és bizonyára népszerűsítette Gödöllőn is az Operaház műsorában, sajnos, csak ritkán szereplő, népi hangvételű lengyel operát. Mickiewicz, Wybicki, Dob- rovolski verseit Molnár Éva, Baraskó Gyula, illetve Gábor László szépen, hatásosan mondták él. i z évek óta működő Jura. hász Gyula Irodalmi Színpad emlékezetes estét, maradandó élményt nyújtott az irodalmat kedvélő gödöllői törzsközönségnek. Mindenképpen dicséretes jelenség az, hogy a hallgatóság soraiban számos bérletes diák foglalt helyet. A közönségnevelés, a perspektivikus szervezés szempontjából helyes elgondolás vezeti azokat, akik az irodalmi színpad közönségének korhatár nélküli, ízléses, színvonalas, s egyben ismereteiket is gazdagító, rendszeresen tartott műsorokat állítanak össze. A jól sikerült lengyel estet stílusosan, a krakkói isméit kürtjei foglalta keretbe, és zárta be a hős lengyel nép történetének egy emlékezetes mozzanatát idézve. K. Gy. flfy volt a céífa ?