Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-10 / 34. szám
1963. FEBRUÁR 10, VASÁRNAP M«T urr.ru é/fívhm Szemléltető eszközök vándorszekrénye A kis falvakban. távoli pusztákon is tért hódító mezőgazdasági szakoktatásban nagy segítséget jelent az új típusú vándorszekrény. A kerekeken mozgó vándorszekrény tartalmaz minden olyan tárgyat és felszerelést, amire a mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyamokon szükség van. Hátlapja írótábla, de egy gombnyomásra vetítővászon kerül eléje, amire automata készülék vetíti, előre meghatározott időnként, a képeket. Fiókjaiban 50 féle tárgy található: állatok és növények modelljei, talajminták, képek és egyéb szemléltető eszközök. a vándorszekrényhez mikroszkóp, talajvizsgáló felszerelés és több más, az egyszerűbb vizsgálatokhoz szükséges berendezés is tartozik. A Földművelésügyi Minisztérium kísérletképpen eddig harminc új típusú vándorszekrényt juttatott a mezőgazdasági szaktanfolyamoknak. Tudunk-e helyesen írni ? Századunk nagy helyesírási vitája 1954-ben lényegében befejeződött. A nyelvészek szerint tisztázódtak a modern, korszerű helyesírás elvi szabályai. Ök eldöntötték. De kilenc esztendő múltával a gyakorlatban mi is a helyzet? — Senki sem tud helyesen írni, legalább is az iskolában ezt tapasztaljuk — halljuk mind több Pest megyei magyar szakos általános iskolai tanártól és tanárnőtől. Beszélgetésünk velük így kezdődött. S míg a „termelő- szövetkezettől” eljutottunk a „moziig”, sok minden szóba került. De tartsunk sorrendet. — A minap — meséli az egyik tanár — a „Magyar nyelv és irodalom’’ című általános iskolai tanári kézikönyv 158. oldaláról tagoltan diktáltam, s egy kis diák a táblára írta a következő mondatot: „Karancsság ebben az évben termelő szövetkezeti község lett”. Többen jelentkeztek: Számos szaklexikon követi az új magyar lexikont Az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének irányításával előreláthatólag még ebben az évben megjelennek, illetve nyomdába kerülnek az atommag-lexikon, a fotolexi- kon, a magyar irodalmi lexikon, a művészeti lexikon és a természettudományi lexikon első kötetei. Hosszabb ideje dolgoznak már a magyar élet. rajzi, az orvosi, a jogi és a filmlexikon szerkesztő bizottságai is. Az életrajzi lexikon főleg a könyvtárosok munkáját könnyíti majd meg. A lexikonban helyet kapnak maid kiváló magyar emberek, politikusok és hadvezérek, tudósok és közgazdászok, költők, írók, festők, zenészek életrajzi adatai. A jogi lexikont a jogász szakembereken kívül a köz- igazgatás dolgozói is haszonnal forgathatják majd. Kizárólag szakemberekhez, egészségügyi dolgozókhoz szól az orvosi lexikon. A háromkötetes mű gazdag illusztrációkkal áttekintést ad az orvostudomány mai állásáról, a gyógyító munka fejlődéséről. ] Megkezdődtek az egyköte- I tes filmlexikon munkálatai is. 1 (MTI) Februári hó a novemberin Az átlagosnál két-háromszor magasabb a hótakaró az AlföSdon és a Tiszántúlon “ A vízrajzi szolgálat megkezdte a napi hójelzések és a heti hótérképek kiadását Vízrajzi szolgálatunk, amely 77 esztendeje mindennap ad vízállásjelzést, az idén megkezdte a napi hójelentést is. A „hóállásjelzést” 110 hazai és 100 külföldi megfigyelő állomás adataiból állítják össze, s közük benne az egy nap alatt lehullott hó mennyiségét, valamint a hóréteg magasságát. A magyar vízrajzi szolgálat egyébként csaknem 70 évvel ezelőtt, az egész világon elsőnek kezdte meg a napi vízjá- j rási térképek kibocsátását, s most bevezette a hetenkénti „hótérképek*’ készítését is. A térképek a Duna teljes, azaz németországi, ausztriai, csehszlovákiai, magyarországi, jugoszláviai, bulgáriai, romániai és szovjetunióbeli ví zgyűj tő-terü letét ^ábrázolják és áttekinthetően jelzik a hóréteg vastagságát az egyes vidékeken. A legfrissebb jelentések szerint hazánkban a Dunától keletre eső területeken átlagosan 10—20, a Dunántúlon 40—70 centiméter magas hóréteg borítja a talajt, a hegyekben pedig eléri a 70—120 centimétert. A régebbi „hóállásokról'1 eddig csaík az 1929—1943 közötti időszakról . készült statisztikai feldolgozás, ennek a 15 évnek az adatait azonban hosz- szabb időre vonatkoztatva is, átlagosnak lehet tekinteni. fezek szerint az Alföld és a Tiszántúl hótakarója most a szokásosnál két- háromszor vastagabb, a Dunántúl és a hegyvidékek legtöbb pontján pedig eléri a maximális magasságot, amire az említett '15 év alatt csak 1929-lben és 1941—42-ben volt példa. A „rekord” egyébként nem az utóbbi napok erős havazásának, hanem az előző hónapok időjárásának tulajdonítható. Az elmúlt héten ugyanis országosan 5—20 centiméternyi hó hullott, ami nálunk egyáltalán nem számít ritkaságnak. Az viszont már meglehetősen rendkívüli dolog, hogy a február eleji hó a november végi hóréteget | tetőzze, s ez most elég sok I helyen megtörtént. November vége óta ugyanis mindössze két ízben emelkedett a hőmérséklet tartósan a fagypont fölé, de ez sem volt elég a teljes hótakaró felolvasztásához, a múlt heti déli ciklon hatására pedig csak szivacsosabbá vált a hó, vagy a megfagyott, ónos esőtől vékony jégpáncélt kapott. (MTI) Tanárnő kérem, „termelőszövetkezeti" az egy szó. Igazuk volt. Az 1954-es helyesírási szabályok értelmében egy szó. Kézikönyvünkben két szó. Sajtóhiba? Nem. Még egyszer a zsíros és vajas kenyérről — Egyszerűen nem lehet kiigazodni a szabályok dzsungel- jében — így a másik tanár. — Egyszerűsítés volt a cél, de egész máshová jutottunk. Szinte képtelenek vagyunk megtanítani tanítványainkat a helyesírásra, de tulajdonképpen mi magunk sem tudunk helyesen írni. Nem holmi .,zsíroskenyér — vajas kenyér” esetekről van itt szó. Bár ez még ma. is vita tárgyát képezi a lakosság körében. Az 1954-es „Magyar helyesírás szabályai” első lenyomatából már hatvanezer példány kikerült a nyomdából, mikor észrevették, hogy a „zsíroskenyeret” egybe, a „vajas kenyeret” külön írták. Ugyanis más-más professzor rendezte sajtó alá a Zs és a V betűt. Az 1954-es második lenyomatban már helyesen mindkettőt külön írták, de hatvanezer példány az olvasók kezébe ke" rült: és közülük sokan ma sem tudják, hogy mi az iga- ság. Milyen betű is hát a „dz" és a „dzs"? Ez bájos történet. De az abc új betűinek, a dz-nek és a dzs-nek az esete már nem az. A hangokat egy, kettő és háromjegyű betűkkel jelezzük. Kétjegyű a „dz”, miként többek között az „sz”, egyetlen háromjegyű betűnk a „dzs”. Gyakorlatban a szavak választásánál a két-, vagy háromjegyű betűket nem választjuk szét. „Persze” kivétel az új betű: a dz (ed-ző, madzag). Hosszú dz esetében (eddzétek) nem választjuk szét a betűt, hanem szokásos mó- dón, külön-külön leírjuk (edz- dzé-tek). A dzs-t legtöbbször nem választjuk szét, mint a dz-t, hanem átvisszük a következő sorba. Így eltér a mássalhangzó-torlódás választási szabályától (ban-dzsal. fin-dzsa, lán-dzsa — míg lajst-rom, And-rás). De csak legtöbbször! Mert például így néz ki a „ma-ha-rad-zsa” elválasztása... — Félreértés ne essék. Nem vonom kétségbe az új betűk jogosságát — magyarázkodott Természetes vízmedencék ä fold mélyén Érdekes tervek a budai járás vízellátásának megjavítására Még a háború alatt történt, hogy a visszavonuló német csapatok esztelen hosszúvágytól űzve a dorogi bányák egy részének vízelszívó-berendezé- sét felrobbantották. Ez a bányavidék amúgy is a legvize- sebbek közé tartozik, s a betörő talajvíz hatalmas területeket öntött el, szinte a legjobb szénlelőhelyeket tette liasználhatalanná. Az aknák víztelenítése ma már semmiképpen sem lenne kifizetődő. A szakemberek most arra gondolnak, hogy csővezetéken át egészen Pestig lehetne a környező községeken át elhozni a vizet. Természetesen ez az elgondolás — bár reális és végrehajtható — részleteiben még nem kidolgozott. Geológiai és főleg gazdasági számításokat kell végezni, hogy a víz elvezetését milyen módon és költséggel lehet megoldani. A budai járás legtöbb községében, Piliscsabátál felfelé nem lehet artézi kutat fűmi, mert a talaj sziklás, karsztos. Gyakran előfordul, hogy a felszín alól a talajvíz „megszökik”, amikor a bánya mélyén újabb aknát mélyítenek. Ez természetes jelenség, mert a víz mindig a legmélyebb talajszínt felé törekszik. Piliscsaba község a vízhiányon saját forrásai felhasználásával szeretne enyhíteni. A turisták régen ismerik a Hajnal- és a Szállás-dűlőben fakadó vizeket, valamint a szépnevű Iluska-forrást. Ezek most csak csörgedeznek, de könnyűszerrel ki lehetne mélyíteni azokat és bővebb vízhozamukat medencében összegyűjteni. Az erre vonatkozó tanulmányi tervet a vízügyi szakemberek ebben az évben elkészítik. Amennyiben a számítások kedvező képet adnak, a jövő évi községfejlesztés összegét ezeknek a forrásoknak kialakítására használják fel, utána létrehozzák a ivóvíz társulatot, amely lehetővé teszi a folyóvíz bevezetését az egész községbe. Az egészséges ivóvízellátás már csak azért is közügyük, mert emiatt nem nyílváníthatta a Dunakanyar Bizottság a községhez tartozó Klotild-U- getet nyaralóhellyé. A település vize teljesen meszes, s nyáron alig egy pár vödörre való szomorkodik a kutak mélyén. A tanács vb ígéretet kapott arra, ha a vízkérdést megoldják, újra foglalkoznak Klotild- liget üdülőhellyé minősítésével. Ezzel az ottlakók régi vágya teljesülne, s hozzájárulna a hegyvidéki település nagyarányú fejlődéséhez. a harmadik pedagógus. — De mindezt a kavarodást miként értessük meg a gyerekekkel? Képesek ezt megtanulni? Rossz példát mutat a „hisz" Zavart okoz a „hisz” ige kivételes felszólító alakja is: a „higgyétek”. Amikor ezt megtanulják, attól kezdve mindent így írnak (adjátok, tudjátok helyett aggyátok-at, tuggyátofc-at). Nyelvtudomá- nyilag megmagyarázható, a „hisz” rendkívülisége, de a gyakorlatban szörnyű galibákat okoz. Bölcsesség született Éppígy a „bölcsesség” is. Régen bölcseségnek írtuk. „Bölcs” volt az alap, „e” a kö- tőhamg, „ség” a képző. Most a hasonló szavak (szives-ség, kedves-ség) analógiájára: böl- cses-ség született, miközben a friss-e-ség maradt továbbra is frisseség! A földrajzi nevek helyesírását nagyrészt most fogalmazták meg először. Ez mentő körülmény, de nem mentség, így írjuk a következő földrajzi neveket: Kál-Kápolna, Magas-Tatra. Fekete-tenger, Panama-csatorna, s aztán így: kól-kápolnai, magas-tátrai, fekete-tengeri, Panama-csa tornai. A logikai okfejtés itt az, hogyha az első tag önmagában tulajdonfőnév, akkor melléknévi alakjában is nagybetűs marad. Igen ám, de nemcsak a Panama, de a Kál is tulajdonfőnév: s mégis kisbetűssé változik. Hol itt a logika? r Ógörög fonetika A szabályok élteimében az ógörög tulajdonneveket és szavakat fonetikusan írjuk (Dé- moszthenész, Thébai). de altkor miért írjuk azt, hogy Aiszkhülosz, mikor az i-t j- nek ejtjük, s még inkább azt, hogy Xenophón, miikor a ph-t f-nek ejtjük. Arisztophanész- ről már nem is beszélve... Akai, vagy Akaii Helyes az, hogy az ,4” végződésű helységnevek melléknévi alakjában nem kettőzzük az i-t (például balatonalmádi, helsinki, pompeji, dunakeszi). De az már nem helyes, hogy az általában nem közismert helységnevekre is vonatkozik ez a szabály. Aki ezt olvassa: „Akaii fiatalok bakonyi természetjáró túrán vettek részt”, az több mint valószínű egy életen át kétségek között vergődhet, hogy vajon AKAL, vagy AKÁLI községből való fiatalok túráztak-e a Bakonyban. Ragozási és választási furcsaságok Befejezésül ide írunk pár ijesztő szóképet. „Fájnak a szemnek” a val-vel rágós tulajdonnevek, ugyanis elválasztani csak akkor szabad a ragot a tőtől, ha három egyforma betű kerül egymás mellé, mint például Grimm-mel, Mann-nal, Scott-tál. íme: Kossuthtal, Engelsszel. Green- wichcsel, Gheorghiu-Dejzsel, Koblenzcel, Marxszal... A családnév elválasztás elrettentő példái pedig: Kis-sék, Tóthot, Rá-czé (brrr...) — Bizony, hogy általános iskoláinkból oly gyenge helyesírással rendelkező gyerekek kerülnek ki, abban az itt elmondottak erősen ludasak — zárta le a beszélgetést a negyedik magyar tanár. Kisbetűk a moziban Persze, ez nem minden. A szemünkön keresztül is sok káros befolyás, gyakran ismétlődő és így reflexükké váló hibás hatás éri gyermekeinket. Például a moziban: az az Olaszországból importált, egyébként teljesen logikátlan, ésszerűtlen és esztétikailag is csúnya „cs-uoa kisbetűs” feliratozás a filmek nyitányaként. Ide tartozik még plakátművészetünk helyesírási analfabétizmusa is. De erről bővebben most ne is beszéljünk, hisz logikátlanságból is megárt a sok. Alacs B. Tamás „A szolgáltatás jó!" Tovább épül az érdi villamoshálózat Thurzó Györgyöt, az érdi | villamos állomás vezetőjét faggattuk afelől, hogy ezekben az igen hideg napokban nem jelentkeznek-e különböző elektromos szolgáltatási zavarok. — Nem panaszkodhatunk. Nagyobb zavar nem adódott az elmúlt időben. Egy helyen, az Engels utcában leszakadt a vezeték, hajnali öt órakor, de ezt is megjavítottuk másfél óra leforgása alatt. — Biztosított-e a lakosság ellátása elektromos energiá- ! val? — Teljes mértékben. Számítottunk az ilyen hideg időjárásra is és arra, hogy természetszerűen a hőmérő higanyszálának süllyedésével emelkedik a villanyfogyasztás. A közvilágításnál adódott két- ízben zavar a nagy hideg miatt. Leszakadt a vezeték, s ennek helyreállításáig szünetelt a világítás. Az elmúlt esztendőkben jelentős munkát végeztek Érd körül. Elkészült a húsz kilovoltos körvezeték. További feladat lesz innen a község egyes részeibe vezetni az áramot. Ezenkívül összesen két kilométer hosszúságban építenek új vezetéket. Hálózatbővítésre kerül sor az Árvalány- haj és a Völgyi utcában. Áz előbbi helyen hétszáz méter, az utóbbinál fél kilométer hosszúságban állítottak oszlopokat, s húznak új vezetékeket. Ennyivel bővül az érdi hálózat. Ugyancsak a bővítő munkálatokat, a jobb villa- mosellátást szolgálja a vásártéren elkészített új típusú elektromos toronyállomás. Tavasszal helyezik üzembe. Nagy a hideg, sok villany-melegítőt kapcsolnak be a fogyasztók. Az érdi villamosállomás munkatársai műszerekkel vizsgálják a terhelést Üjabb mérés és már tisztázták, hogy a nap különböző szakában ezen a részen hol és mikor fogyasztják a legtöbb áramot. Ezek az adatok nagyon fontosak a hálózat- bővítési, korszerűsítési tervek kidolgozásánál (Gábor felv.)
