Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

«ST

»iccvei

^irioP

1963. FEBRUÁR 10, VASÁRNAP

A zárszámadási közgyűlések tapasztalataiból:

Gondolnak a jövőre

A zárszámadást közgyűlések beszámolóit figyelemmel ki sérve, egyre több termelőszövetkezetben találkozhatunk olyan törekvéssel, amely szerint a szövetkezeti gazdáik az alapszabályban meghatározottnál nagyobb összeget helyeznek biztonsági tartalékra. Azt is meg kell mondani, hogy főként az anyagilag megerősödött szövetkezeteiknek van erre nagyobb lehetőségük, de ilyen kívánság elhangzik a gazdaságilag gyengébb termel őszövetkezetek zárszámadási közgyűlésén is.

A tartalékolás — nevezhetjük biztonsági tartaléknak is — nem ú j keletű dolog a mezőgazdaságban- A gondos, előrelátó gazda, a sikeresebb esztendő terméséből, jövedelméből igyekezett félretenni bi-1 zonyos mennyiségű terményt j vagy pénzt, számítva arra, hogy a következő esztendőben munkája erőfeszítése esetleg nem jár hasonló sikerrel. Ha 1

ez nem következett be, úgy csak örülhetett ennek, de semmiképpen sem tette ki magát az időjárás kénite-kedvé- nek. Ebből a megfontolásból ered a mostani törekvés is ter- roelőszövetkezeteinkíben. S ez annál is inkább figyelemre méltó mert a tavalyi esztendő, még a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek számára is nagy próbatételt jelentett.

Jónéhá'iy pé’da mutatja, milyen nagv előnnyel jár. ha a termelőszövetkezeti vezetők és tagok nemcsak a mának él-' nek, hanem gondolna'-: a jövőre is. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az

1961-es esztendőben 500 000 forintot tettek félre, s miután már év közben kitudódott, hogy a terveket teljesitik, ezt a jelentős összeget ott használták fel. ahol a „cipő” legjobban „szorított”. Traktort vásároltak gépműhelyt létesítettek. A befektetett összeg

Széndioxid - a mezőgazdaságban

Dr. Mentler László, az Állategészségügyi Kutató Intézet tudományos munkatársa évek óta kísérletezik a zöld lucerna tartósításával. Kísérlete alapján a lekaszált zöld lucernát péppé zúzzák, majd víz adagolásával hengersilókba rakják a pé- pesített lucernát, közben rétegenként száraz jéggel (széndioxid, CO,) keverik. A megtöltött silót műanyag fóliával takarják le és beföldelik. Az ily módon tárolt növény télen is kiváló minőségű, nedvdús, nagy karóéin és fehérje tartalmú táplálékot ad. Az ezzel a takarmánnyal etetett tehén naponta 1-7 liter tejjel többet ad, mint ugyanennyi mennyiségű száraz lucernával takarmányozott szarvasmarha. Az anyakocák és 'kis malacok fejlődésében is igen nagy súlygyarapodás tapasztalható a ■ pépesített lucerna etetésénél.

jól kamatozott — sok munkát levettek a gépek a szövetkezeti tagok válláról, gyümölcsözőbb lett a szövetkezeti gazdák igyekezete. Hogy ez így v.an, különösebben nem kell bizonyítani: a tervezett 38 forint helyett 50 forintot fizettek, az elmúlt esztendő eredményei alapján.

A tököli Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén a vezetőség beszámolójában elmondotta: hatvan forintot is oszthattak volna munkaegységenként, de ésszerűbbnek látták, ha 41 forinton felül nem emelik a munkaegység értékét- A tartalékalapra helyezett mintegy egymillió forint olyan biztonságérzetet jelenthet a szövetkezet tagságáruik, olyan tekintélyt a munkaegységnek, hogy soha többé nem jöhet vissza az az időszak, amikor pénzügyi nehézségekkel bajlódott a termelőszövetkezet, a tagság pedig az alacsony jövedelem miatt zúgolódott.

Az előrelátás szép példáját bizonyítja a kiskunlacházi Petőfi Tsz vezetőségének elgondolása is. Itt mintegy négy- százezer forintot tartalékoltak arra a célra, hogy megfelelően gazdálkodjanak vele. Amint a szövetkezet elnöke elmondotta, a pénzügyi rendszabályok néha olyan kötöttséget jelentenek, amely miatt a szövetkezet esetleg jelentős jövedelemtől esik el. A tartalékolt összeget olyan üzemágak fejlesztésére használják fel, amelyeknek haszna gyorsan visz- szatérül és nagy haszonnal jár. De ha ezt nem is teszik, csupán az említett összeget munkaegység-előlegként fizetik 3d — tehát nem vészük fel a leszerződött terményekre a hitelt — már abban az esetben is jól jár a szövetkezet tagsága.

A megye termelőszövetkezeteinek többsége, még nem érkezett él a fejlődésnek arra a fokára, hogy önálló alapot létesítsen gazdálkodása fejlesztésére. az előre nem látható nehézségek kiküszöbölésére, de aiz erre való törekvés is dicséretre méltó. Az egészséges törekvés egyúttal biztosíték is arra, hogy a szövetkezetek anyagi erejének növekedésével, még gyorsabb, még töretlenebb lesz a gazdasági fejlődés.

Mibók Sándor

Még az elnök se teheti

Szövetkezeti demokrácia - elvben és valóságban - Le kell vonni a tanulságokat

A napokban zárták a nagyüzemi gazdálkodás első évét a dunaharaszti Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagjai. Mint mondani szokás, a tandíjat a kollektív gazdálkodásban is meg keli fizetni, ami Dunaha- rasztin annyit jelent, hogy 25,32 forintot ér egy munkaegység. Kétségkívül az időjárás is jelentős károkat okozott a termelőszövetkezetnek, de a szakszerűség és a tapasztalatok hiánya is jelentős jövedelem csökkenéshez vezetett.

Nem kellene külön szóvá- tennünk mindezt, hiszen más termelőszövetkezetek is átestek a gyermekbetegségeken, de nyomós ok késztetett a szólásra. Míg másutt idejében és helyesen látják a kezdeti hibákat, addig Dunaharasztin egyesek

figyelmen kívül hagyják aiokat.

A napokban megtartott zár- számadási közgyűlésen kitűnt, hogy éppen azok az emberek — felelős vezetők — vonakodnak levonni a tanulságokat, akiknek ez legfőbb kötelessége lenne.

Kezdjük a zárszámadási beszámolóval, amely a legnagyobb visszatetszést keltette a hozzáértő hallgatóság körében. Rápencspek Ferenc tsz-elnök egy alapjában véve reális és hasznos beszámolót olvasott fel a tagságnak, de olyan sok „egyéni” megjegyzéssel és annyi „eredeti” következtetéssel. hogy teljesen elsikkadt annak lényege. Később kiderült, hogy a leírt szöveg azért tért el oly nagymértékben a közgyűlésen előadottól, mert a járási tanács csak azt hagyta jóvá, amit a tsz-elnök papíron előterjesztett. Miért kellett Rápencspek Ferencnek mást mondania a közgyűlésen, mint amit a járási tanács jóváhagyott?

A járási tanács mezőgazda- sági szakemberei — igen helyesen — nem engedtek meg kozmetikázást, ragaszkodtak ahhoz, hogy a beszámoló reális képet adjon a múlt évi gazdálkodásról. A tények és a számok nyelvén kívánták beszámoltatni a tsz-vezetőséget, hogy az egész tagság okulhasson az első év hibáiból és eredményeiből. Nem lehet vitatni, hogy a zárszámadási közgyűlésen csak ilyen beszámolónak van haszna.

Az ilyen beszámoló azonban nem volt ínyére Rápencspek

Ferencnek, mert névvel, vagy névtelenül is a vezetőség felelősségét vetette volna fel. Ezért ragadtatta magát Például olyan durva szabálysértésre, mint a vezetőség véleményének figyelmen kívül hagyása. Annak ellenére, hogy a zárszámadási beszámolónak a vezetőség kollektív állásfoglalását kell tükröznie, Dunaharasztin

nem tárgyalta meg

a beszámolót a tsz-vezetőség.

A tsz-elnök szerint „nem jutott” idő arra, hogy a vezetőség is megtárgyalja a közgyűlés elé terjesztett beszámolót. Furcsa módon egész évben arra sem jutott idő, hogy az olyan ügyeket, amelyekben csak a közgyűlés dönthet, közgyűlés elé is vigyék. A közgyűlésen több felszólaló tsz- tag elmondotta, hogy az elnök és a mezőgazdász a tagság. sőt a vezetőség meghallgatása nélkül alakított ki új üzemágakat, méghozzá reális alapok nélkül. így például juhokat vásároltak, kertészetet létesítettek, dinnyéseket fogadtak a tagság véleményének meghallgatása nélkül.

Természetesen nem arról van szó, hogy a szóban forgó üzemágakra nincs szükség a tsz-ben, hanem arról, hogy igazság- és jogsértő módon valósították meg azokat. Ennek káros hatását most jelentősen érzi is az Ezüstkalász Termelőszövetkezet.

Itt van például az öntözéses kertészet. A tsz olyan öntöző- berendezést kapott, amelynek segítségével hetven hold földet lehet öntözni. Igenám, de a munkaerőhelyzet nem indokolta ekkora kertészet létesítését. mert, mint később kiderült, gyom verte fel az Öntözött, de megműveletlen területeket. Ha kisebb konyhakertet állítottak volna fel, s a fennmaradó öntözőkapacitással szántóföldi növényt öntöznek, feltétlenül elkerülhették volna a nagyarányú veszteséget.

Idézhetnénk még az elnöki önkényeskedés durva példáit, amelyeknek az egész tagság a kárát látta. Egy részük a

legnagyobb jóakarat mellett is előfordulhatott volna, mert Rápencspek Ferenc Is kezdő a nagyüzemi gazdálkodásban, de ha betartja a kollektív gazdálkodás

alapvető normáit,

kisebb lett volna a belőlük származó kár. Ugyanígy kisebb lehetne a felelőssége is, amely alól mindenáron igyekszik kibújni.

Éjjpen ez az, amit számon kér tőle a tagság. Ha a beszámolóban önkritikusan elemezte volna a hibákat, elnézőbbek lehetnénk vele szemben. Ehelyett azonban igyekezett elkenni a hibákat, vagy ha már szólnia kellett egyikről- másikról, sajátos „elméleteket” gyártott azok igazolására. Egyik ilyen „elmélete” szerint például a sertéstenyésztés nem is lehet jövedelmező a tsz-ek- ben.

Noha a hozzászólásokat igyekezett a kedvére való mederben tartani Rápencspek Ferenc, a tagság kollektív véleménye mégis kifejezésre jutott a közgyűlésen. Különösen abban a reménykedő együttérzésben nyilvánult meg ez félreérthetetlenül, amellyel Pessuth László járási tanácselnök-helyettes felszólalását kísérte a hallgatóság. Pessuth elvtárs a szocialista állami szervek világos álláspontját képviselte a tagság előtt. Elítélte a szövetkezeti demokrácia

sorozatos megsértését

és felhívta a figyelmet a fellegekben járás veszélyeire.

Teljesen a tagság ügye, hogy kit tart alkalmasnak soraiból a vezetésre. Ezért helyesen és bölcsen cselekedett a járás képviselője, amikor a tagság illetékességét hangsúlyozta az alapvető problémák megoldásában. Azt azonban Rápencspek Ferencnek is látnia kell, hogy a tagság érdekei ellen nem cselekedhet még akkor sem, ha jóhiszemű. Sem ő, sem más nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a termelőszövetkezet működési szabályzatát,

Nagymiklós István

' |p

*

■' *' í

i

> • >

J

KISPARASZTOK A NAG

A képen: a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban már alkalmazzák a módszert. A fiatal szervezet is megkívánja télidében a magas karotin és fehérje tartalmú dús takarmányt, amely a súlygyarapodást a régi etetési módszernél gyorsabban biztosítja

(MTI Foto, Fehérváry Ferenc íelv.)

ELŐNYÖS

FELTÉTELEKKEL KÖTHET SZERZŐDÉST

föLDMÖVESSZÖYETKEZETEKKEl

,isBA cSII,lí£l,E 'hiÍoÍlibARAhízott KACSÁRA, pulykAra

KEDVEZMÉNYEK:

TOJÁSRA ELSŐ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG.

MÁSODIK FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 15 DKG. LIBA UTÁN DARABONKÉNT 10KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNYJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON AUBA ÉS PULYKA ÁRA KG:KÉNT2.FMALMAGASABB.MINT 1962.ÉVBCH

í

r- .X Piát naggyá tette, s amit

DÁNIÁI UTINAPLO közönségesen úgy nevezünk,

hogy kisparaszti szorgalom.

Már elindultak a városok felé a parasztok, s számuk növekszik. Van, aki még nem adja el a földjét. ..két- lakivá” lesz, mások felszámolták a gazdaságot. A városokban fellépett a lakáshiány, az ipari munkások sztrájkharcait sok helyen kilátástalanná teszi a vidékről áramló olcsó munkaerő.

Nincs megállás. Á nagy múltú dán szövetkezeti feldolgozó üzemeket sor rarend re magukba olvasztják a nemzetközi konszernek. A tejfeldolgozás és a húsipar tekintélyes része — 30—40 százaléka — már ma különféle konszernek kezében van.

(Múlt vasárnapi számunkban Szövetkezeti vágóhídon címmet közöltük az utinapló első re- szét.)

De ha már a gazdáknál ------------------- tartunk, ha röviden is, de érintenünk kell, hogyan nevelik fel a sertést, amely a kögei vágóhídon fejezi be pályafutását. Fehérhússertésekről lévén szó, nagyon fontos, hogy elegendő soványtejet és savót kapjanak az állatok. E körül nincs is hiba, hiszen a mezőgazdaság termelési rangsorolásában első helyen a tejtermelés áll Dániában. Ahhoz, hogy 1960-ban közel tízmillió sertést vágtak le, elengedhetetlen volt a nagy mennyiségű tej termelése. Dániában 1960-ban 5 millió 396 ezer tonna tejet termeltek. Ehhez tudni kell, hogy a tehenenként] országos átlag több mint 4 ezer liter, de azokban a gazdaságokban, ahol jártam, több volt az ötezer litert vagy annál többet adó tehenek száma, viszonylag magas, legalább 4 százalékos zsírtartalommal.

A sertés tehát megkapja a szükséges tejmennyiséget, ezenkívül főként gyári takarmánnyal etetik. Ennek összetételét vizsgálva láthatjuk, hogy igen előkelő helyen áll a halliszt etetése, amelyből óriási készletek állnak rendelkezésre. (Mint többen mondták, feleslegük is van, nekünk is adnának belőle.) Végül számításba jön a takarmányozásnál az árpa és a répa etetése, a répa főleg silótakarmánynak feldolgozva.

Rendkívül szervezett, a ------------------ lehető leggondosabb az állattartás az egész országban. Ez annak köszönhető. hogy több mint 60 esztendős kipróbált tapasztalatokkal rendelkeznek a dán gazdák, s hogy a tudomány vívmányait sikerült meghonosítani, átvinni a hétköznapok gyakorlatába. A ma élő paraszti nemzedékek Dániában csaknem kivétel nélkül népfőiskolát végeztek, s ezenkívül a*z egész országra kiterjedő tanácsadó szolgálat is segítségükre siet. Még a legeldugottabb tanyán is többnyire ott a telefon, s bármilyen nehézség adódik, a tanácsadó szakember 24 órán belül a helyszínre érkezik, s tanácskozik a gazdával, mi a teendő. A tanácsadó szolgálat a szövetkezetek mellett működik, a tanácsadók fizetéséből tetemes részt vállal magára az állam, csak a kisebb hányadot fizetik a szövetkezetek.

M

indez persze úgy hangzik, mint valami dicshimnusz. Csakugyan nagy dolgok ezek. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy Dániában már a múlt század közepe táján megkezdték a földreform végrehajtását, s a szövetkezetek, valamint a népfőiskolák szervezését. s ez a századforduló tájékán már befejezett egészet alkotott. Ezáltal felszabadult a paraszti alkotóerő, amelyet minálunk a nagybirtokosok teljesen gúzsba kötöttek. Ebből a szorításból pedig csak 1945-ben nyertünk szabadulást.

Nem mondunk tehát sokat, ha azt állítjuk, hogy a magyar mezőgazdaságnak legalább 70 —80 esztendős hátrányt kell ledolgoznia.

A nagy futószalagot figyelve, a látogatónak azonban eszébe jut más is. S ez a „más” már nem olyan szívderítő. mint az eddig felsorolt eredmények. A jelen, s kivált a jövő ugyanis már nem olyan lelkesítő, mint a dicső múlt.

Bonyolult ellentmondáso------------------kát 'át mindenki. aki ma Dániában jár. Ezek közül talán a legfájdalmasabb az, hogy a dán kisgazdaságok felett a történelem mintha megkondította volna a lélekharangot. A gépesítés, s általánosságban az ipari módszerek elterjedése a mezőgazdaságban oda vezet, hogy egy lo hektáron gazdálkodó paraszt- ember Dániában — ezelőtt 15—20 évvel a parasztgazdaságok többsége ilyen nagyságrendbe tartozott — ma már nem képes jövedelmezően gazdálkodni. A legközelebbi években több tízezer ilyen kisgazdaság megszűnése várható. Helyüket mindinkább a nagyobb birtokosok töltik be, az igazi rentábilis parasztgazdaság nagysága már ma 40—50 hektár között van. Régebben törvények védték a kis- parasztokat. Különböző szigorítások voltaik érvényben a föld adás-vételénél. Ma ezek fokról. fokra megszűnnek. S a naav futószalagon lassan felőrlődik mindaz, ami DáP

uraszii portákon járva, ------------ - dán közéleti személyiségekkel beszélgetve ezekről a gondokról jóval több szó esett, mint a régi dicsőségről. S arról is, mit hoz a Közös Piachoz való csatlakozás, ami formálisan ugyan nem történt meg. de gyakorlatilag befejezett tónv- nek számít Dániában. Ez árproblémákat jelent s értékesítési nehézségeket, s az utóbbi években lényegesen csökkenő mezőgazdasági export további csökkenését.

.

.. Mert a nagy futószalag nem állhat meg egy percre sem: az imperializmus, a monopóliumok hatása alól csak az az ország vonhatja ki magát, amely politikailag független. S Dánia nem az. Aki ma jót akar kívánni ennek a kis országnak, az csak egyet kívánhat: kerüljön ki. épségben a nemzetközi tőke polipkarjai közül.

Kovács Imre