Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
VII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1963. FEBRUAR 8, PÉNTEK Hogyan és mit érdemes nemesíteni Dr. Buday László, az Ultet- vénytervező Vállalat szőlőszelekciós osztályának vezetője tartott előadást a szőlőfajta fenntartó nemesítéséről. Az ember mindig a jobb fajta szőlőt igyekszik tovább szaporítani. Űj, jobb fajtákat magvetéssel nyernek. A jó fajtát vegetatív úton vesszőről szaporítjuk. Még így is változatok alakulnak ki a talaj és a környezet hatására. A szőlő ősalakja egyivarú volt, a változás során ivari leromlás jelentkezik. A termés mennyisége a kötődéstől függ, ezért jelentős az ivari leromlás tanulmányozása. A hímnős virágnál ivararány eltolódás áll elő, vagy a hím, vagy a nős virág felé. Az álnős virágból magnélküli, madárkás bogyó lesz. Sokszor a gyenge termésű tőke hoz szép vesszőt és ha válogatás nélkül szedjük szaporításra a vesszőt, akkor a nem kívánatos egyedeket is szaporítjuk. Helyesebb, ha csak az átlagosnál többet termő tőkékről szedünk vesszőt szaporításra. Például a kadarkát Kiskőrösön, a furmintot Tályán az ültetvényekben 90—95 százalékban elit tőkéről nyerik. Dr. Kozma Pál írta le a kadarka és furmint egyes típusait, a jól termő és a rugós változatokat. Az Ültctvénytervező Vállalat 1962 évben 271 termelőszövetkezetnél 14 000 hold területen jelölt ki tőkéket, hogy 35 millió vesz- szőt begyűjthessen szaporításra. Ez nagy munkát jelent, ráadásul bizonytalan az eredmény a fajtaazonosságot tekintve. Jobb eredményt ad, ha törzstelepet létesítünk az elit szaporítóanyag biztosítására. Itt az elsődleges szempont a szaporító anyag biztosítása a nagy fürthozamú fajtákból. Ez lenne a fajta fenntartó nemesítés útja. A törzstelepből az előnyös tulajdonságtól eltérő idegen tőkék eltávolítandók. Előnye, hogy több éven át egyenként megfigyelt tőke vesszőit szaporítjuk. Az Ultetvénytervező Vállalat szőlőszelekciós osztálya az ezerjó, hamburgi muskotály, kékfrankos fajtákat vizsgálta típusváltozatokra. Az olasz rizlingnél és hárslevelűnél nincs lényeges különbség a változatok között. A hímnős virágú ezerjó fajta tőkéje 88 dekagramm termést adott átlagban, 8.3 dekagrammos fürtöket. A madárkás bogyójú tőke csak 4:2 dekagramm termést adott. Az osztott levelű ezerjó tőke termése csak 21 dekagramm volt. Tehát a hímnős virágú, tfiltfürtü töke termése a legtöbb. A Kecskemét miklóstelepi és a Móri Állami Gazdaságban megvizsgált 5200 ezerjó tőke közül csak 44 százalék volt teltfürtü, 27 százalék lazafür- tü. 2 százalék madárkás, 4 százaléka osztottlevelű, 7 százaléka termést nem hozó, 3 százaléka idegen, a többi csillagvirágú és egyéb előnytelen tulajdonságú. Pedig ezek a szőlők általában jól kezeltek, fiatalok, illetve közepesko rúa}o, jó átlagtermést adóak. Ebből látható, milyen nagy jelentősége van a himnős virá. gú változatok tovább szaporításának, amelyek a legnagyobb termést biztosítják. Csak ezzel a módszerrel az országos átlagtermést 30 százalékkal lehetne növelni változatlan művelés- mód és talajerő utánpótlás mellett. A kékfrankosnál egyes típusok hajlamosak a pergésre, Az előadást vetített képek tették szemléletessé. Az előadás előtt a földművesszövetkezet könyvesboltja a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából könyveket állított ki a teremben, amelyeket a hallgatók tanulmányozhattak. Csikai Pál tanár hozzászólásában a szürkepenész ellen állóság nemesítésről érdeklődött. Az előadó válaszában elmondta, hogy keresztezéssel igyekeznek betegség ellenálló fajtákat előállítani, de ez hossza- dalmas út. Fodor Ferenc, a királylányka elterjedéséről érdeklődött. Az előadó közölte, hogy ez a fajta Romániában terjedt el. de nálunk is létjogosult jó fajta. Az előadás értékes és tanulságos volt, az előnyös tulajdonságú változatok virágzáskor történő kijelölése eredményesen elősegíti a második ötéves terv végig telepítendő 80 000 hold szőlő nagy terméseredményének biztosítását hazánkban. Dr. Konrád Zoltán Népi ülnökök továbbképzése Hétfőn (február 11-én), délután 5 órakor dr. Tőrös László ügyvéd .,A polgári jog alapelveinek érvényesülése az ítélkezés gyakorlatában” cinnncl tart előadást, a művelődési ház klubtermében (I. emelet, 27. szoba), a népi ülnökök részére. Két tanteremmel gyarapodik városunk Az oktatási reform célkitűzéseihez tartozik a szakrénd- szerj oktatás teljes megvalósítása az általános iskolában. Ennek alapfeltétele a tanyai iskolák beolvasztása, a tanyai gyerekek városi iskolákban való elhelyezése. Városunkban az 1962/63-as tanév kísérleti év ebből a szempontból, s hogy a tanyai gyermekek városi elhelyezése milyen égető probléma volt, Vajda Ferenc nyerte az első díjat. Szombaton este nagy sikerű szellemi vetélkedőt rendezett a Kőrisfa Cukrászdában a földművesszövetkezet KISZ- szervezete. Igen sok fiatal jelent meg és az irodalmi, történelmi, művészeti és zenei kérdésekre sokan megfeleltek. A cukrászda és a fiatalok javaslatára twistversenyt is rendeztek, amelyben megmutatták a fiatalok, hogy lehet szépen és ízlésesen twistéin:. Ennek a győztesei Péczeli Éva, Hugyák Gyula és Pintér Tamás lettek. Nagysikert aratott a fiatalok között Bujdosó Ferenc, aki két táncszámot énekelt. Viharos tapsot kapott, bátorságával elnyerte a közönség tetszését. A szellemi vetélkedőben az első helyezett Vajda Ferenc lett, akit elismerés illet minden téren való felkészültségéért. Két második helyezett volt egyenlő pontszámmal, így ügyességi versennyel kellett küzdeni a továbbjutásért. SPORT tapasztalatai bizonyították. Ezek a tapasztalatok arra késztetik a városi tanács művelődésügyi osztályát, hogy a jelenlegi tagosítás mellett beolvasszák a lencsés-világosi és a Homolytája pusztai általános iskola felső tagozatát. Ehhez viszont tárgyi feltételek is szükségesek, elsősorban tantermek. A lencsés-világosi iskola körzetéből a tanulók egy része, körülbelül 15, a Kossuth általános iskolába jár jelenleg is, így szeptember elsejétől a lencsés-világosi iskola a Kossuth általános iskola tagiskolája lesz. Itt helyezik el a lencsés-világosi iskola felsőtagozatos tanulóit. Megoldatlan még a Homoly- tája pusztai általános iskola felsőtagozatos tanulóinak elhelyezése. Mivel a tanyai iskola és az Arany János iskola között az utóbbi években igen jó kapcsolat alakult ki. így a legcélszerűbb lenne az Arany János iskolában elhelyezni a homolytáji diákolcat. Az Arany iskola viszont jelenleg is tanteremhiánnyal küzd. Két tanterem építése válna szükségessé. Az iskolaigazgatók véleménye szerint az Arany János iskola Mentovich utca 2. szám alatti épületénél a tornateremre ráépítéssel lehetne létrehozni a két tantermet. A szakemberek véleménye szerint ez 25—30 százalékos költségmegtakarítást jelentene. A művelődési osztály a Pest megyei Tanács tervosztályától statikai vizsgálatot kér, s amennyiben a vizsgálat eredményeként lehetségessé válik, úgy a Mentovich u. 2. számú iskola gyarapodik két tanteremmel. Ha azonban a vizsgálat nem javasolja a ráépítést, úgy a Kossuth általános iskolában hamarosan átadásra kerülő két tanterem egyenes folytatásában épül a két új tanterem. —öl— — A városi könyvtárban átlagban hatszor fordult meg minden kötet könyv az olvasók kezében az elmúlt év folyamán. Farsangi mulatság A Dózsa Termelőszövetkezet KISZ-szervezete február 9-én táncmulatságot rendez a tormásközi termelőszövetkezeti klub helyiségében. Szeretettel vár minden vendéget a rendezőség. SZALAGA VATO UAL Az Állami Arany János Gimnázium hagyományos szalagavató bálját február 9-én (szombaton) este fél 8 órai kezdettel tartja a Kinizsi Sportkör nagytermében. Táncmulatság hajnali 2 óráig. Belépés csak meghívóval. Megjelenés sötét ruhában. Belépődíj felnőtteknek 10 forint, diákoknak 5 forint. A gimnázium igazgatósága és KISZ-szervezete szeretettel meghívja a vendégeket. ÖKÖLVÍVÓ MÉRKŐZÉS Kiskunfélegyházi HSE— Nagykőrösi Kinizsi ökölvívó CSB-rendszerű ökölvívó mérkőzés délután 6 órakor. — 490 ezer forint értékű gépet gyárt a belkereskedelemnek 1963. évben a gép- és gépjármű javító szövetkezet. Farsangi táncmulatságot rendez a Rákóczi Termelőszövetkezet KISZ-vezetősége február 9-én (szombaton) este 7 órai kezdettel a Ceglédi úti termelőszövetkezeti klubban. Belépődíj 6 forint. Minden vendéget szeretettel vár a rendezőség. Ceglédi Ruhaipari Vállalat JAVÍTOSZOLGALATA. NAGYKÖRÖS Kossuth Lajos u. 13. Vállalja férfiingek Készítését. gallérozását, ruha fordítását. bútorhuzat. táska, ágynemű, sapka, fűző készítését. javítását hozott anyagból is DR. DOBOS VILMOS városi bírót a negyvenes körzet választotta meg tanácstagjelölt, jének. A 47 éves, de még fiatalnak számító bíró körösi születésű. Elemi és középiskoláit is itt 'f végzi, majd a Szegeden töltött % egyetemi évek után hazakerül. % A tanácsházán dolgozik| 1955-ig, amikor is racionalizál- £ ják. A konzervgyárban rakó-? dómunkásként, a Bácsmegyei t Építőipari Vállalatnál pedig í gépkezelőként dolgozik. Egyi-t ke azoknak az embereknek, t akik sok zaklatásnak voltakt kitéve ezekben az években.t Végzett szellemi és fizikai í munkát, mindenütt megbecsü-í lést szerezve magának. t 1957 októberétől tudásának! megfelelő beosztásban — mintí tanácsvezető bíró — dolgozik, j Munkája mellett is tanul, t fejleszti tudását: szakmai kon-t ferenciákra jár ég a marxistát —leninista egyetem hallgatója, j Egyetlen szenvedélyének, a\ KRESZ-oktatásnak hódol. A í körösi motorosok csaknem í „apjukként” tisztelik, hiszen! tizenkét éve oktatja őket.í Nemcsak mint oktató, hancm't mint az MHS helyi szervezeté- \ nek vezetőségi tagja is közis-} mert lett városunkban. Választókörzetének tagjait sokat várnak Dobos Vilmos- % tói. Kisebb-nagyobb bajaik or-f voslására tanácsokat, hathatóst segítséget. S azt hisszük, at negyvenes körzet jól válasz- j tott. j (stilling) /j A körösi szárazmalmok az 1800-as évek első felében érték el a legnagyobb számot. Az 1800-as évek második felében megjelenik a gőzmalom az ! 1880-as években már három 1 gőzmalom is volt. A száraz- i malmok számában észrevehető a hatalmas versenytárs ' megsemmisítő csapása. Az j 1870-es évek végén készült vá- ' rosrendezési térképen már 34, az 1883-as térképen már csak 24 (Somodi Károly-féle) szárazmalmot találunk. Míg a korábbi térképen a belső területen is vannak malmok, addig ebben az időben már csak az aklos részben voltak, a belső részeken elpusztították azokat. Az 1890-es belterületi térképen már csak 9 szárazmalmot látunk. A Hunyadi utcai Szabó Fe- renc-féle és a Kecskeméti utcai Páhán-féle malom megvolt. A Páhán-féle malomházat még az 1940-es évek végén j is látni lehetett. A múlt század második felében készültek a szélmalmok. Négy volt a ré- j gi vásártéren, kettő volt a j Kurdics-féle földek közelében a Gátban, egy a Balaton utcában és a Nemesik Pál-féle szélmalmok a Ludasban, a Hangácson, a Nyilasban és A Felsőjáráson. Az utóbbi még ma is áll (vitorlái és belső berendezése elpusztult). Tizenegy szélmalom volt Nagykőrösön. A szárazmalmokról még annyit, hogy azok népünk ösz- szejöveteleinek a színhelyei voltak. A férfiak itt gyülekeztek pihenőnapokon beszélgetni, amelybe a molnár is bekapcsolódott, ha nem voll munka. Itt vitatták meg as ország sorsát, híreket is itt hallhattak. A város tizedesei itt hirdették ki a város tanácsának határozatait. Itt szervezték a mozgalmakat a város vezetői ellen, a gazdasági törekvések érvényesítése céljából. S em a száraz-, sem a vízi-, de még a szélmalmosok sem voltak gazdagabbak, mim más mesterember. Megéltek de nagy vagyonra nem tehettek szert. Folyamatos munkája egész éven át egyik malomnak sem volt. Volt olyan hét. hogy egyszer sem kellett gabonát önteni a garatra, mert nem jött a malomba őröltető, máskor meg éjjel-nappal ment a malom. A szélmalom csak akkor ment, ha a szél fújt. Volt olyan hét, hogy egy szel- lőcske sem mozdította meg a vitorlavásznakat. Ha volt is őrölnivaló. nem volt hajtóerő. A vízimolnár sem dolgozhatott, ha kiapadt a Gáttó. mert víz nem hajtotta a nagy lapátkerekeket. Említés történt, hogy a molnárok a nép mozgalmában is részt vettek, sőt, annak élére is álltak. A Szabó János vezette pusztaosztó lázadás is ilyen szervezkedés Volt Szabó János szárazmalma az Örkényi út elején állott, ács-, molnármester volt. 1868. június 10-én ő vezette a város forradalmi hangulatú parasztságát jelszavas, halálfejes, fekete zászlóval a város főterére. Követelték, hogy a 33 000 kataszteri hold közlegelőt osz- szák szét. A szárazmalmainknak, vízimalmainknak, szélmalmainknak nyoma sincs már, és a fejlődés oda vezet városunkban, hogy a gőzmalom is feleslegessé vált. Egy éve, hogy az utolsó hengermalomnak is becsukták az ajtaját, és gépeit leszerelték. Az őrletni járók fárasztó kocsikázásainak, várakozásainak vége. A jó kenyeret, a kalácsot őseink is szerették. Ha hírét hallották, hogy valahol jól őrölnek, oda eikocsikáztak. A molnártól nem sajnálták az itókát sem, hogy jobb őrleményt kapjanak. A molnárok szerették az itókát, mert tapasztalták, hogy a lisztport borral vagy pálinkával lehetett a torokról lemosogatni. A kásakőből múzeumi tárgy lett: a régi malomipar, a céhbeli mesterek emléke. Ott áll a fal mellett némán, mint az idők tanúja, amelyet a fejlődés állított félre az útból. Dr. Balanyi Béla (Vége.) Múzeumba került az utolsó szárazmalom őrlőköve II. RÉSZ Nagy sikerű szellemi vetélkedő A második helyezett Bíró Sándor, a MÉK dolgozója, a harmadik pedig Gyurits Gyula budapesti lakos lett. (dobnik)
