Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ VII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1963. FEBRUÁR 7, CSÜTÖRTÖK Mi újság a nyársapáti Haladás Még a múlt év novemberé­ben sikeresen levizsgáztak 15- en a szőlő, bor és gyümölcsfa szakmunkásvizsgán. Mindany- nyian a tsz brigádvezetői és tagjai. A vizsgán írásban, szó­belileg és gyakorlatilag kellett megfelelni a vizsgakérdések­re a vizsgabizottság előtt. A jó vizsgaeredmények a rész­vevők alapos felkészültségét mutatták. Egy másik tanfolyamon az ezüstkalászos cím elnyeréséért tanul 23 hallgató. A tanfolya­mon szőlészet, növénytermesz­tés, zöldségtermesztés, gyü­mölcstermesztés szerepel. A hallgatóság nagy része a tsz nőtagjaiból került ki. A ceglédi Mezőgazdasági Technikumba a termelőszövet­kezet 2 tagja jár és eddig si­kerrel vizsgáztak. A gazdaság vezetősége fel­ismerte a tanfolyamok nagy jelentőségét, hiszen a nagy­üzemi gazdálkodáshoz elen­gedhetetlen a tanulás. Nem­csak a gazdálkodás színvona­lát emeli, hanem nagy tudat* formáló hatása is van. Ezért a gazdaság vezetősége határoza­tot hozott, hogy aki elvégzi a szakmunkás- tanfolyamot, annak havi keresetének 5 százalékát pluszként jóváírják és ezenkívül a kulturális alap terhére szaklapokkal lát­ják el. A termelőszövetkezet nagy­arányú szőlő- és gyümölcste­lepítést tervezett. A kedvezőt­len és hamar beköszöntő tél ellenére a szőlőtelepítést meg­kezdték és a járásban elsőnek jelenthették, hogy 7 kataszt­rális holdon eltelepítettek, a forgatás 60 katasztrális holdon most jött haza és általános 4-es eredményt ért el a vizs­gán. A tanulók a termelőszö­vetkezettől havi 500 forintot Icapnak, a szakmunkásvizsga letétele után pedig felemelt fizetéssel dolgoznak szakterü­letükön. Az idén az általános iskolai tanév befejezése után ismét vesznek fel tanulókat. Bíró Zoltán KEZDŐDIK A TANITAS A MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM LEVELEZŐ TAGOZATÁN MEGVALÓSULT A RÉGI ÁLOM Megnyílt az abonyi kádfürdő Még 10 órát sem mutatott az abonyi nagytemplom to­ronyórájának mutatója, ami­kor az egykori Sivó-kastély egymás után nyelte el az oda igyekvő embereket. Kint mí­nusz 11 fokot mutatott a hő­mérő higanyszála, de az épü­letben csakhamar mindenki­ről lekerült a kabát. Az ün- j népségén mintegy hatvanan vettek részt. 10 óra után néhány perccel kezdetét vette a megnyitó. So- modi István, a községi tanács zetett községfejlesztési hozzá­járulásból és állami támoga­tásból fedezték. Nemcsak a kádfürdő építé­sére fordított a községi tanács nagy gondot, hanem annak környéke is méltóképpen fog­ja kiegészíteni. A Kálvin út burkolása megtörtént, a kézi­labda-pálya építése is rövide­sen befejeződik. Most lesz fel­újítva a nevelőotthon és a közeljövőben mintegy 7 mil­lió forintért bővítik ezt az in­tézményt. A szénszünet befejezése1 után február 7-én újra meg­kezdődik a ceglédi Mezőgaz­dasági Technikum levelező ta­gozatán az oktatás. A kihelye­zett osztályokban február el­ső hetében a kijelölt napokon indul a tanítás. A takarmánynövények öntözéséről hallottunk színvonalas elő­adást január 28-án a műve­lődési házban. Az Agrártudo­mányi Egyesület ceglédi cso­portja meghívott előadója, Benesócsky József élénk ér­deklődéssel kísért beszámoló­jából a következőket jegyez­tük fel. A kukorica megfelelő agro­technika és tápanyagellátott­ság mellett 45 mázsa szemter­mést adhat. Ennek eléréséhez az évi 500 milliméter csapadé­kon felül, amely csak 25 má­zsa szemes kukorica előállítá­sára teszi képessé a növényt, mesterséges úton kell öntözés­sel vizet biztosítanunk. Az elmélet és a gyakorlat megfigyelései szerint a vegetá­ció idején adagolt minden ISO —140 milliméter víz, amelyből a „hasznosuló víz” mindössze 100 milliméter. 850 kilogramm májusi morzsolt kukorica élő­víz és levegő arányára, mely 80:20 lehet. Túlöntözés esetén nyári melegben egy óra is elég ahhoz, hogy a lucerna és a legelő növényzete megful­ladjon. Fontos a szakmunkás-kép­zés is. Öntözőtelep létesítésé­nek egyik előfeltétele, hogy a termelőszövetkezet öntözési szakmunkással rendelkezzék. A hozzászólók közül kiemel­jük Herczegh József üzem­egység-vezetőnek a kukorica növényápolására vonatkozó gyakorlati tapasztalatát, Pin­tér Miklós hozzászólását, amelyben az esőztető berende­zések üzemeltetésével kapcso­latos megfigyeléseit foglalta össze. A használatban levő szóró­fejekről szerzett tapasztalatait Szó József, a törteli Rákóczi Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese mondotta el. A megnyitó után a községi tanács vb-elnöke jelképesen átadja a fürdő kulcsait Gönezöl Józsefnek, a fürdő gond­nokának Egy hónap alatt több csapadék, mint tavaly egy év alatt Örömmel láttuk, hogy már december elején megrepedtek az ég cihái, sűrű pelyhekben hullott a hó. Megszűnt a ve­szedelem, hogy a vetések hó­takaró nélkül dideregjék végig a telet. A havazás azonban nem akart csendesedni, sőt január­ban már olyan tömegben hul­lott a hó, hogy a legöregebb ceglédi emberek is megcsó­válják a fejüket. — Ilyen kiadós havazást nem értünk még! A Duna—Tisza közi mező- gazdasági intézet ceglédi üzemegységben megfigyelő ál­lomás működik. A legilletéke­sebb helyre, ide fordultunk egy kis felvilágosításra a. sze­szélyes időjárás ügyében. — A decemberi havazás nagy örömet keltett a mező­gazdaságban. Még január ele­jén is megnyugvással néztük a havazást, de most már egy kicsit sokalljuk. Különösen azért, mert elég hideg van, a szél sem kényeztet bennünket, itt-ott jelentős hóakadályok zavarják a közlekedést. — Januárban 616 milliméter csapadékot mértünk, lényege­sen többet, mint tavaly egész év alatt és ahogyan az abla­kon kitekintek, kénytelen va­gyok megállapítani, hogy még nincs is vége. — Varga István, Cegléd. XIII. kerület, 244. szám alatti lakos gyalogjárdán it­tas állapotban kerékpárral közlekedett. A szabálysér­tési hatóság száz forintra bír­ságolta. ífpénfjvs«*h hriiikúgu Rohammunkával a zavartalan közlekedésért A hófúvás és a hóakadályok rés hófúvások, az állomások különösen a vasút forgalmát területén befagyott váltók ne­veszélyeztetik. A pályán méte- hezítik, akadályozzák a mun­kát. Kedden délután a ceglédi ál­lomás egész személyzete ro­hammunkát vállalt. Az élen Somogyvári Ferenc állomás­főnök, Lenkefi Mihály főnök­helyettes, Macsali Károly fel­ügyelő oktatótiszt, Gyarmati Mihály párttitkár és velük együtt a segédhivatali vezény­leti személyzet, távírászok, te­lefonosok, a vonatvezetői is­kolára készülő tanulók, szinte azt mondhatnám, hogy min­denki, aki élt. szerszámot fo­gott, seprűvel, lapáttal, csá­kánnyal dolgozott az eltakarí­tás érdekében. Azóta fennakadás nélkül végzik a ceglédi állomás dol- -rT , .. gozói nehéz és felelősségtel­esik a hó! * jes munkájukat es eredmenye­_ Miért? sen bonyolítják le a megnö­— Mert ilyenkor tiszta min- vekedett, megnehezedett sze- den ceglédi utca! mély- és teheráru-forgalmat. állítására biztosítja a növényt. Megismertük a növényállo­mány optimális mennyiségét, az öntözések időpontját és a kijuttatandó vízmennyiséget is. A gazdaságossági számada­tok közül érdemes megjegyez­ni, hogy a „hasznosuló víz” milliméterenként 4,5—5 fo­rintba kerül (országos átlag). Az elmondottak alapján köny- nyen kiszámíthatjuk, hogy 200 milliméter hasznosító víz ki­juttatása esetén 1700 kg sze­mes kukoricát állíthatunk elő többlettermésként, amelynek költsége 1000 forintot tesz ki. A ráfordítás tehát ötszörö­sen nagyobb értékű többletter­méssel térül vissza. Érdemes tehát a kukoricát öntözni. A lucerna- és a legelőöntö­zéseknél a tápanyageilátottsá- gon kívül különös figyelmet kell fordítani a talajban levő A felületi öntözésről Neko- vetics Géza, a járási tanács szakelőadója szólt; feltett kér­déseire Benesóczky elvtárs vá­laszolva bejelentette, hogy a Földművelésügyi Minisztéri­um — amennyiben az igények indokoltak — felületi öntözés létesítéséhez hozzájárul. 2468 jelvényes 1961. május 1. óta a járási TST a Kilián testnevelési mozgalomban résztvevőknek a következő fokozatú jelvé­nyeket adta ki: előkészítő alap- és felsőfo­kúból 609 darabot, vasjelvény­ből 1714 darabot, bronzjel- vénybői 115 darabot, ezüst jel­vényből 7 darabot, aranyjel­vényből 23 darabot, összesen 2468-an szereztek jelvényt. A községi nőtanács aktívái, akik társadalmi munkában vállalták a fürdő takarítását A MI JELÖLTJEINK A cigányprímás most, a népi demokratikus rendszerünkben valósulhatott meg. Az egész fürdő két lépcső­ben készült el: 1954—1957-ig létesült a strandfürdő, 1960— 1962 között pedig a kádfürdő. A teljes létesítményre fordí­tott összeg csaknem eléri a hárommillió forintot. Ezt az összeget a lakosság által befi­megkedvelték. Volt olyan nap, hogy 1200—1500 látogatója is volt a strandfürdőnek. Remé­li, hogy a kádfürdő is hason­ló sikert arat, mint idősebb „testvére”. Végezetül jelképesen átnyúj­totta a kádfürdő kulcsait Gön­ezöl Józsefnek, a fürdő gond­nokának. (Foto, szöveg: Márkus) amin a zenekar ne szerepelne. De nemcsak a községben, ha­nem igen sokszor a megyében is. Évek óta Gudi Miska zene­karát hívják a megyebálokra is. De nemcsak itthon szeretik, hanem messze az ország hatá­rain túl is. Első drezdai sze­replését hamar követte a má­sodik és újabb drezdai szerep­lésre indulnak az idén. Az abonyi földművesszövet­kezeti együttes országos hírű. Gudi Farkas Miska a megala­kulás óta tagja az együttes­nek és ^zenekarával hűségesen kíséri őket. Abonyban, a já­rásban, a megyében, az or­szágban, sőt ahogyan azt a nagysikerű csehszlovák ven­dégszereplésnél láttuk, még az ország határain túl is. És a szereplések végtelen hosszú sora — becsülettel el­végzett társadalmi munka Egy fillér tiszteletdíj nélkül muzsikálnak, amikor a tanya- világban zenei bemutatókon vesznek részt, ha a művelődé­si ház színpadán kisérik a tánccsoportot. az énekkart, vaav ha fővárosi szereplésre indulnak az eavüttessel. Aki ennyit dolgozik a kö­zösségért. aki ennnire szereti a maavar muzsikáért lelkese­dő közönséget az százszorosán rászolgál a közösség bizalmá­ra és az egyhangú tanácstag- jelölésre. R. K. megtörtént és befejezték a: alaptrágyázást és területrende­zést. Szaporítóanyag biztosít va van. Az első kedvező na­pon nagy lendülettel fogna! ismét a telepítéshez. 100 katasztrális hold talaj- javításra kötöttek szerződést ahol a szőlőket fogják telepi teni. A talajjavító anyagot a tsz díjmentesen kapja és a szállítási költségekre hosszúlejáratú hitel áll rendelkezésükre. Így kívánják mérsékelni azt a szervesanyagigényt, amely sző­lőtelepítéskor jelentkezik. A tsz szakemberei és szakmun­kásai a Miklós telepi szőlésze­ti kutatóintézetben meggyőződ­tek arról, hogy évenként 50 mázsa lignit, vagy tőzeg, 5—3 mázsa műtrágyával kiegészít­ve, éppen olyan jó, mint az istállótrágya és fedezi a szőlő tápanyagszükségletét. Ebben az évben megvalósul egy 20 katasztrális holdas ön­tözéses berendezés beállítása, amire a tervdokumentáció már készül és a szükséges pénz­ügyi fedezetet már biztosítot­ták. Ezzel mintegy 100 kataszt­rális holdra emelkedik a tsz öntözéses területe. Ezen a területen már takar­mány öntözésére is gondol­nak, így kívánják enyhíteni a homokos területre annyira jel­lemző takarmányhiányt. A tsz-nek 6 szőlészeti és ker­tészeti tanulója van, akik az általános iskola elvégzése után jelentkeztek. Három hónapra technikumokba hívták be őket, ahol az elméleti tovább­képzésükről gondoskodtak. Mózes Éva szőlészeti tanuló Abonyban is befejeződtek a jelölések. Türelemmel nézege­tem a jelöltek listáját. Csupa érdemes ember neve. Olyano­ké, akik sokat tesznek a kö­zösség érdekében és minden tekintetben bírják a választok bizalmát. A 20-as körzetnél felkapom a fejem. A jelölt Gudi Farkas Mihály cigányprímás. Már ro­hanok is a szenzációval. Ri­portot írok a cigányprímás­jelöltről. Sajnos lendületem lehervad, Gudi Miskával nem lehet beszélni, az országoshí­rű abonyi népi zenekar a rá­dióban vendégszerepei. Lehe­tetlen azonban nincs, a ripor­tot meg kell írni és a szüksé­ges anyagot nem egy helyről szedem össze, hanem Miska munkatársai, ismerősei, bará­tai és tisztelői tőmondatokban elmondott szavaiból állítom össze. Túlzás nélkül, Miska Abony egyik legnépszerűbb embere. Ott született, ott nevelkedett és nemcsak ő abonyi, de zene­kara minden tagja. Esténként a Kinizsiben muzsikál. Na­gyon szeretik az abonviak. ő is nagyon szereti a nótakedve­lő embereket. Általában tanácstagként azokat jelölik, akik sokat tesz­nek a közönségért. Mit tesz hát Miska, hogy erre a nagy megtiszteltetésre rászolgált? I Nincsen olyan műsor, est, bál, — A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 96 férőhelyes borjúnevelő építé­sét tervezték me;g típusterv alapján. A megvalósítás közben a termelőszövetkezet szakemberei megállapították, hogy csekély átalakítással a férőhelyek száma 48-cal emel­hető. A tervmódosítási ja­vaslatokat a felügyeleti szer­vek elé vitték, amely az el­gondolásokat magáévá tette és elfogadta. — Az Abonyi Földműves­szövetkezet műszaki boltjá­ban januárban 4 Pannónia és 3 Danuvia motorkerék­párt, továbbá 9 centrifugát (csavarógépet), 5 varrógépet és 4 lemezjátszót adtak el. — A Termény forgalmi Vál­lalat a város és járás terme­lőszövetkezeteivel megkötöt­te az évi kenyérgabonára a szerződéseket. — Gulyás György, Albert- irsa, Dózsa György utca 41. szám alatti lakos, ittas ál­lapotban, botrányosan visel­kedett, és verekedett. A szabálysértési hatóság há­romszáz forintra bírságolta meg. — A Ceglédi Járási Építő­ipari Ktsz az 1963-as év­ben, a Szolnoki út és a Batthyány utca sarkán (a jelenlegi MÉH-telep helyén) több szintes üzletházat épít. A terv szerint a földszintre szolgáltató üzletek; fodrá­szat, szabóság, üvegező rész­leg stb. kerülnek. — Mészáros János, Törtei, Bercsényi utca 2. szám alat­ti lakos tehergépkocsival la­kott területen, a megenge­dettnél sebesebben hajtott, ezért a szabálysértési ha­tóság száz forintra bírságol­ta meg. — A szezonvégi kiárusítás első napján közel 20 száza­lékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le az Abonyi Földművesszövetkezet ruhá­zati szaküzletei, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. — A ceglédi állatkórházban nemcsak a város és járás ter­melőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak beteg állatait gyógyítják, hanem a járás határán kívül is ide hozzák az értékes tenyészállatokat gyógyítani. elnöke meleg szavakkal mon­dotta el ünnepi beszédét. Bevezetőjében üdvözölte az ünnepségen megjelent lakos­ságot, a községi pártszervezet titkárát, a Hazafias Népfront és a nőtanács vezetőit, a já­rási tanács kiküldöttét és a kivitelező vállalat képviselő­jét. Elmondotta Somodi elvtárs, bogy a kádfürdő megvalósítá­sa régi álmuk volt az abo- nyiaknak. Fel is vetődött épí­tésének a kérdése, de csak Megemlékezett a kivitele­zés nehézségeiről. Ha voltak is menetközben problémák, a Ceglédi Városi Tanács Építő­ipari Vállalata becsülettel helytállt. Elismeréssel nyilatkozott Somodi elvtárs a nőtanács ál­tal végzett közel 100 társadal­mi munkaóráról, amelyet az asszonyok a takarítással tel­jesítettek. Örömteli jelenség volt a strandfürdő megnyitása után, hogy azt az abonyi ak nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom