Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-26 / 47. szám

VII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1983. FEBRUÁR 26, KEDD Titíjn m ssuktíiy, anóffis a Járdán kerékpároznak A legszorgalmasabb diáknak... Rendkívüli körülmények kö­zé sodort valamennyiünket az idei tél. Jómagam immáron két hónapja tartozom a gya­logjárók közé. Ez alatt az idő alatt tapasztalatokban gazdag­gá váltam. Reggelenként a fagyos hótól vagy újból befagyott víztől sí­kos úton botorkáltunk több száz társammal együtt a Kos­suth Lajos utcán. A házak előtt járható út bizony kevés helyen volt. A keresztutakat viszont mindennap felszórták a városi tanács munkásai. A többi főútvonalon is ugyanez volt a helyzet. A Pesti úti ..lukas’* híd alatt a mai napig is szárazba? út, a vízlevezető csatorhát ki­bontották. és az úttestet a konzervgyáriak leszórták sa­lakkal. Keskenyek ezek az utak még száraz idő esetén is. A gyalo­gosok közlekedését azonban komolyan nehezítik, sőt, sok esetben veszélyeztetik a kerék­párosok. ök nem akarnak gyalogol­ni vagy autóbuszon utazni, úgy közlekednek a gyalogjár­dán. mintha ott csak nekik volna joguk járni. Nagyobb részük nem is csenget. Csak a gumi súrlódásának zajára la­pulunk a falhoz, vagy lépünk a bokáig érő vízbe. A teljes sebességgel haladók majd’ el­sodorják az embereket, és ol­vadáskor piszkos sárral fröcs- csennek tele a ruhák. Hetyke fiatalember ütődik neki egy idősebb embernek. Az öreg meglepődve perdül félre, és csodálkozva hallja a kerékpáros haragos megjegy­zését: — Tán vastag a sipka, öreg. hogy nem hallja a zör­gést?! Jómagam, hosszú évek óta először tettem el a kerékpá­rom. Nem ismerem az ide vo­natkozó KRESZ-szabályokat, de úgy érzem, egyes kerékpá­rosok nem teremthetnek olyan körülményeket, amelyek ve­szélyeztetik és akadályozzák a közúti forgalmat. A város központjában jól tudják a szabályokat. A Szol­noki utcán sem használja sok kerékpáros az úttestet. Nem tudni, meddig tart még ez a rendkívüli időjárás. Ad­dig is szeretnénk mi gyalogo­sok, ha nehezen is. de leg­alább nyugodtan közlekedni a számunkra épített járdákon. Fél egy tájban az állomás felé a Kossuth Lajos utcán nyolc kerékpáros férfival és egy nővel találkoztunk a jár­dán. Kerülgették a járókelő­ket — boszorkányos ügyesség­gel. Csengetés nélkül, mert talán érzik, hogy ehhez nincs joguk. Az országúton valóban nyak- törö a kerékpározás. Nem kel­lemes a csúszós jégen közle­kedni, de ahogy a többi száz és ezer jövő-menő ember az úton karikázik, miért merész­kednek egyesek a keskeny gya­logúira? „Bátorságuknak” aligha lesz jó vége! Képeinken a járdák hívatlan bitorlóit örö­kítettük meg. Bíró Ilona és Fehér Szi­lárd' riportja A farsangban egymást kö­vetik a bálok és karneválok. Az úttörők is megrendezték karneváljukat. Hetekkel ez­előtt megindult már a lázas munka, készülődés a karne­válra. A rendezőség szerve­zett, a jelmezesek ötleteftet gyűjtöttek, majd formába ön­tötték elképzeléseiket. A kultúrotthon táncterme teljesen megtelt résztvevők­kel. Korompay Lenke verses farsangi köszöntőjével kezdő­dött a karnevál. Megérkezett Karnevál hercege és herceg­nője s csárdással nyitották meg a táncot. Nemrégiben elragadta a ha­lál dr. Kovács Ferencet, az Arany János Gimnázium volt diákját, városunk sze­retett, megbecsült orvosát. Bi­zony, sokak emlékezetében él még kedves, moso’ygós arca, és megnyugtató, maga­biztos hangja, amelynek hal­latára már szinte meg is gyógyult a beteg. Sokunk egészségét vagy ta­lán éppen életét mentette meg orvosi tisztánlátása és segíteni akarása. Negyven éven keresztül orvosi hivatá­sa magaslatán állott. S bár mindent megtet* áldozatos, szorgos, nehéz mun­kával telt életében, mégis mindig úgy érezte, hogy tar­tozik még valamivel... Végrendeletében meghagy­ta, hogy azt a pénzt, ame­lyen az ő sírjára koszorút vennének, fordítsák az Arany János Gimnázium legszorgal­masabb diákjának támogatá­sára. Annak a gimnázium­nak a diákjait akarta utolsó akaratával segíteni, amely­nek padjaiban ő is, mint kis diák tanult. Egyszerű, jóságos ember volt, soha nem vágyott dicsőségre. Nemes cselekede­te egész életének egyik leg­ragyogóbb drágaköve. A vidám forgatag néhány percre megállt, hogy a jelme­zesek bemutathassák je',me­zeiket A zsűri tagjai Sulyok Sándorné. Kelemen Zoltán és Kovács Ambrus voltak. A sok ötletes jelmez közül bizony nehéz volt a döntés. A zsűri a legjobbnak az „Uj KRESZ” jelmezt értékelte, a második a „Kiárusítás”, a harmadik a „Hóember”, a negyedik a „Biztosítás”, az ötödik a „Robotember” lett Az értékelés után tovább fdlyt a tánc, egészen este hét óráig. (Szendrődi) SPORT — á — ÚTTÖRŐKARNEVÁL _ — A hideg idő enyhülésével újra megkezdte munkáját a művelődési házban az eszpe­rantó kör. — Százhetven televízióké­szüléket vásároltak meg a KERAVILL üzletben 1962. év során. v — Tizennyolc gömbakácot ültet a Patay út mentén a vá­rosi tanács fásítási brigádja, a tavasz folyamán. — Csonttörése miatt 400 fo­rint kártérítést kapott az Álla­mi Biztosító helyi fiókjától Militte Józsefné. KÖZÉPKORI TÜZELŐGONDOK (Ifj. Gaál László karikatúrája) — Élőfákat darabolt ki öcs- csével ifj. Sóber János Tor­más dűlő 4. szám alatti lakos, a homokoldali szénáskert szé­léről saját részére. A szabály­sértési hatóság 200 forintra, öccsét pedig 100 forintra bír­ságolta. — Száz forint tanulóbal­eseti kártérítést kapott Szent- péteri Balázs tanuló az Álla­mi Biztosító helyi fiókjától. — Kimagasló eredményt ért el az elmúlt évben a földmű­vesszövetkezet 3-as számú boltja. 120,1 százalékra teljesí­tette tervét. — Elkészült a Dózsa Terme­lőszövetkezet 1963. évi terve, amelyet a városi tanács mező- gazdasági osztálya jóvá is ha­gyott. Fül, orr. gége rendelőmet meg­nyitottam. Rendelés: hétfőn, szerdán, pénteken du. 5 _6-ig és k edden, csütörtökön de. 9__19-ig. Dr. Hartal Pál, Nagykörös IV., Nádor u. 2. (Módra állatorvos báza.) Telefon; 139. Ceglédi Ruhaipari Vállalat JAVÍTÓSZOLGÁLATA. NAGYKŐRÖS Kossuth Lajos u. IS. Vállalja férfiingek készíté­sét, gallérozását, ruha fordí­tását. ' bútorhuzat, táska, ágynemű, sapka, fűző készí­tését. javítását hozott anyagból is Mire tanít a Magyarországon a szervezett modellezés 53 éves múltra te­kint vissza. Hivatalosan 1961- ben ismerték el sportágnak. Tényleges életformáját tekint­ve 1963 január 1-vel lépett formailag is az egységes sport- és minősítési rendszerbe. A modellezésnek három alapága van: a repülő-, hajó- és autó­modellezés. A rakéta- és vasút­modellezés nálunk még nem folyik szervezetten. A modellezés lényegét a technikai ismeret szélesítésé­ben kell keresni és itt van a legnagyobb jelentősége. Nevelő hatása igen számottevő. A jövő fejlődése igen nagy­részt függ a rakéták, űrhajók, tehát a repülés fejlődésétől. Ez adja a döntő feladatot főleg a repülőmodellezésnek. Az úttö- rőkorban játékszerűen elkez­dett repülőmodellezéshez szük­séges fizikai alaptörvények elsajátításával előképzettséget adni, fejlettebb látókört bizto­sítani a tényleges felkészülés­hez, az oktatáshoz, a levegő, a világűr meghódításához. A modellező megszerkeszti a maga kis repülőjét, vagy hajó­ját, tehát már alkot, munkát végez. Megismerkedik a mun­ka, az alkotás örömével. Kis modelljét felszereli gumi-, vil­lany-, vagy robbanómotorral, hogy a nagynak megfelelően mozgásba hozza. A fa, papír, és festés alapmunkáinak meg­ismerésénél tovább kell fej­lődnie a fémek megmunkálá­sában, elektromos alapisme­modellezés ? retekben s nem utolsósorban a robbanómotor technikájában. A versenyeken való részvéte­lek pedig mindig jobb és jobb eredmények elérésére készte­tik. Ez pedig kis technikai felszerelésének és saját felké­szülésének a bővítését teszi szükségszerűvé. így jut el az iskolai oktatásra támaszkodva, rendszeres és alapos munká­val a mai életünk széleskörű technikai ismereteinek az el­sajátításához. Városunkban foglalkozunk a nevelés ilyen irányú segítésé­vel, de lényegesen nagyobb alapot is teremthetnénk szá­mára. Feladatok nagy részét, főleg mind nagyobb létszám­ban a fiatalok bevonását nem tudjuk megvalósítani, mert nincs központi hely, nincs mű­hely, ahol a modellezők helyet kapnának. Jelenleg is volna megoldásra mód, de egyesek merev elzárkózása akadá’yozza a megoldást. Remélem, az előbbiek rövid felsorolása mellett még szám­talan lehetőség jut íz olvasók eszébe. Ezeket mérlegelve, ta­lán sikerül az akadály e’hárí- tása érdekében az illetékese­ket elgondolkoztatni a model­lezők műhelyprobíémáján és kedvező megoldásra bírni őket, hogy városunkban a mo- | del'ezés még hatásosabban j szolgálja a fiatalok nevelését. Székelyhídi József a Kinizsi Sportkör modellező szakosztályának vezetője KÉPES HÍRADÓ Kijavított traktorok és vetőgépek várják a tavaszt a gépállomáson ÚJ BÚTOROK A bútorboltban megnőtt a választék és a kereslet, amióta hitellevélre is vásárolhat a lakosság Ahogy a gépállomás udva- lauzol. Balfelé mutat, trakto­rán a gépjavító műhely falé rokra: ezek már a kész, ki ja­közeledik az ember, mind- vított gépek, velük szemben Vadászok fehér asztal mellett Jól sikerült vacsorát rendezett a Szabadság vadásztársaság. A városi tanács ebédlőjében mintegy ötvenen jöttek össze a hozzátartozókkal együtt. A finom őzvacsorát mindenki jóízűen fogyasztotta cl. A jó hangulathoz a muzsikát Farkas Gyula népi zenekara szolgáltatta A javííóbrigád megbeszélést tart jobban és jobt.an hallatszik a szintén hosszú sorban, a hasz- lüktető munka zaja! Vasak náiható állapotba hozott vető­csörömpölése. motorzúgás ke- . , veredik a ko-pácsolás zajá- gtpeK' hoz. Jöhet a tavasz, a munka Danika László párttitkár ka- nem fog fennakadni! Látogatás a varrótanfolyamon A művelődési ház varrótan- ebből nyolc kezdő, hat pedig folyamán szorgalmasan dől- haladó. goznak az asszonyok. Jól meg- Két tanfolyam indult janu­Antal Istvánné, Kiss Dezsőné és Tóth Zoltánná a tanfolyamon értik egymást, szorgalmasan tanulnak, s hogy tudásuk eléggé alapos legyen, ehhez Kiss Dezsőné. a tanfolyam vezetője segíti őket. Jelenleg tizennégy fővei foglalkozik, ár 7-én: egy kezdő és egy ha­ladó. Szívesen látják az újabb részvevőket, akik szeretnék megtanulni a szabás-varrást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom