Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

nsr Mtcrri ^nrfap 1963. FEBRUÁR 3, VASÁRNAP Budajenő és Telki összefog Szomszédok! Nevük azon­ban nem csupán a tőszom­szédság címén került most így egymás mellé. A budai járás e két kis községe — melynek lakossága együttesen sem éri el a másfélearet —, különálló közigazgatási egységet alkot. Jelképesen szólva: megvan közöttük a hivatalos „kerítés”, s azon belül minden formai feltétel az önálló közigazga­tási. politikai, társadalmi és gazdasági életre. A két község két termelőszövetkezete azon­ban — Budajenőn az Űj Élet, Telkiben a Rákóczi — lebon­totta ezt a kerítést, egy kis szakaszod. A párt VIII. kong­resszusának szavaival szólva: közös vállalkozásba kezdtek. A tsz-ek közös vállalkozá­saira mutatósabb példák is v,annak Pest megyében. A buda.jenőiek és telkiek együttműködése viszont többrétű, s a közös jövő kibontakozásának csíráit hordozza magában. Más, hasonló adottságokkal rendelkező kis tsz-eknek pél­damutató lehet máris. Az együttműködés indítékai — a jószomszédi társadalmi kapcsolatokon till — végsöso- rara gazdasági eredetű. Az Űj Életnek 65 tagja és 777 hold közös művelésben levő terüle­te, a Rákóczinak pedig 40 tag­ja és 436 holdja van. Együt­tesen sem érik el, sem lét- számiban, sem területben, egy közepes tsz átlagát. A terme­lési költségek pedig arányta­lanul nagyobbak, mint a nagy területen gazdálkodó tsz-ek- ben. Az összefogással viszont csökkenteni lehet az önkölt­séget. Közön erővel Segédüzem Kihasználva a lehetőségeket Közös agronómus alkalma- i zásával kezdték. A legjobb ki- I indulási ponton, hiszen a szak­ember könnyebben megtalálja a 7, együttműködés továbbá sorrendjét, lehetőségeit. Budajenőn és Telkin — mint általában a budai já­rásban — kevés a szántóföld, ezért a tagság életszínvon,a,Iá­nak fokozatos emelése érdeké­ben. közös erővel kertépítő és parkosító segédüzemet létesí­tettek. A szükséges díszcser­jéket. rózsáikat Telkiben ter­melik. Munkaerővel közösen látják el a segédüzemet, A jövedelmen a gazdasági részvállalás arányában osztoznak. A közös vállalkozás e szer­vezett formáján túl. az együtt­működésnek. egymás kölcsö­nös segítésének más szép pél­dáival is taltálf'-oztunk a két tsz-ben. Az erőgépekkel és munkagépekkel jól felszerelt Új Élet gépi munkával segíti a Rákóczit, az viszont kézi munltaerövel viszonozza. A kölcsönös segítésnek ez á for­mája különösen eredményes volt a múlt nyári aratásnál. Budajenőn korábban érett a gabona, előbb ott végeztek, azután Telkiben. összefogás volt ez. a javából. A szarvasmarha-tenyésztés Telkiben fejlettebb, azonban négy beteg tehenet találtaik a luberkulin-vizsgálaitokikor. A budajenőiek négy egészséges tehenet adtak ezek helyett cserébe. Az Új Életben egye­lőre amúgy sincsenek meg a szükséges feltételek a szarvas­marha-tenyésztésre. Ök most minden erőt a juhállomány kialakítá­sára összpontosítanak. Jelenleg 242 juhuk van. 188 belőle az anyajuh, de 1965-re ezerre akarják emelni a juh­állományt. A közös vállalkozás további lehetőségei éppen a juhte­nyésztésben adódnak. A telki­ek ebben is előbbre vannak, de a budajenőáek a következő három év alatt megszüntetik az elmaradást. A fővárosi piac ösztönzőleg hat a közös erőf eszi léseik re. Nem célunk most mérlegel­ni az együttműködés 'gazdasá­gi kihatásait, az elmúlt év eredményeiben. Tény az. hogy a négy éve alakult Rákóczi szebb eredménnyel zárta az évet, míg a kétéves Űj Élet — a nagymérvű aszály és vadkár követik eztében — el­maradt mögötte. Huszonhét fo­rint körül levő munkaegység­értéke így sem megvetendő eredmény. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a múlt évi saját erő beruházá­sok mértéke a tagak kioszt­ható jövedelmének 29 százalé­kát eléri. A két tsz gazdasági eredményeiben pedig benne van az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség értéke is. Ennek tudatában fejlesztik to­vább tervszerűen gazdasági kapcsolatukat. amely még testvéribb közelségbe hozza össze őket. Ferencz Lajos DANIAI UTINAPLO Szövetkezeti vágóhídon A futószalag teljes hosszá­ban felálltak az emberek, több mint kétszázan talpig fehér­ben, kezükben hosszú ké­sekkel. Még egy-két pillanat, s megindul a mindennapok szakadatlan körforgása: mun­kához lát a vágóhíd. A ki­járatnál most felhangzik az első sertésszállítmány sival- kodása. Pillanatokig tart az egész, mert alighogy átlé­pik a bejárat ajtaját, köny- nyű áramütés éri mindegyi­ket, s a rázócsúszdaszerű padlózat megindul alattuk. A következő helyiségben vé­rüket veszik. A harmadikban gőzölgő hengerek között, forró vízláva zuhog alá, leolvad róluk minden evilági szenny, s vár *rájuk a perzselő tisz­títótűz pokla. Mire a futó­szalagon odaérnak, egy hen­geralakú. hatalmas vasdo­boz kétfelé nyílik előttük, testüket pár pillanatra ma­gába zárja, s az átlag 80 kilós fehérhússertések innen megperzselve haladnak tova, immár hátsó lábuknál fel­akasztva a futószalag végte­len csigasorán. A több mint kétszáz ember félméternyi magas ládákon állva egy-egy vágást ejt rajtuk, s tart ez egészen addig, míg valahol a felső emeletek tá­gas, világos termeiben hur­ka-kolbász, szalonna lesz be­lőlük, s a vágóhíd túlsó vé­gén már viszik is őket a szél­rózsa minden irányába. Tes­tükbe beégetve szinte kia­bál a márka, a védjegy: „Euréka”... Koppenhágától 60 kilomé­ternyire, Kögében, ebben a kisváros jellegű faluban Seeland szigetének egyik leg­korszerűbb sertésvágóhídjár láttuk mindezt. A környék­beli hasonló üzemek nap: teljesítménye — a vágási át­lagot tekintve 180—200. Aho most vagyunk, ott soha nem vágnak 220 darabnál keve­sebbet naponta. Valamiket persze nem ilyen nagybar kezdték. 1869-ben F. A. Han­sen úr igazgatása alati még egészen kicsik voltak ; méretek — az üzem nagy INFRALÁMPÁK ALATT ^ -jg n"' » ...... f' * I I A Felsőbabád! Állami Gazdaság sáribesnyöi üzemegysé­gében féltő gonddal vigyáznak az újszülött kismalacokra. A kutricákban infralámpát helyeztek el. ezek melegénél a nagy télben is jól érzik magukat a kis jövevények. (Foto: Koppány György). — A szigorú tél a vadál­lományt is próbára teszi. A tápiószentmártoni 15 O(fí) holdas vadásztársaság terü­letén, a kemény hideg elle­nére is jó dolguk van a vadaknak. December eleje óta rendszeresen gondoskod­nak etetésükről, 30 mázsa ocsút helyeztek el a kije­lölt vadetetőkben. Négy nagy kocsi lucerna és réti széna gondoskodik az őzek és nyulak életben maradá­sáról. Terv a vízgyűjtő területek rendezésére A dombos és hegyvidéki te­rületek szántóföldjein sok kárt okoz a csapadék, mert lemossa a talajt. A Du­nántúlon és az északi hegy­vidéken évente 0.5—1 cen­timéterrel vékonyodik a ter­mőföld és több mint száz­millió tonna földet sodor el a víz. A lemosott föld iszap­pal borítja el a völgyeket és a patakok, csatornák medré­nek fel töltésével árvízve­szélyt is okozhat. A víz­ügyi mérnökeik, a talajmecha­nikusok és az erdészek kö­zösen veszik fel a harcot a tálajpusztulás ellen, s már megkezdték a vízgyűjtő te­rületek országos rendezési alaptervének elkészítését. ságát és kapacitását tekint­ve egyaránt. De már akkor szövetkezeti üzem vo:t a kögei vágóhíd. Háromszázötven környékbeli gazda gyűlt össze akkor, hogy elhatározza: együtt kell fel­dolgozni, s együtt értékesíte­ni mindazt a sertést, ame­lyet sikerül felnevelniük, meghizlalniok. Azóta nem­zedékek váltották egymást. S íme a szakadatlan körfor­gás tart tovább, az üzemet állandóan korszerűsítik, növelik a termelést, s így van ez a jelenben, az J itteniek reménye szerint, így lesz a jövőben is. Dániának a tejtermékek után sertésből legnagyobb a termelése. 1960-ban például az J ilyen és hasonló vágóhidakon összesen 9 millió 396 ezer da­rabot vágtak országosan, a le­vágott állatok átlagosan 6 hó­napos kort értek el, s 80 kilós súlyban kerültek végítélet alá. Óriási mennyiség ez. Annyi, amennyit ugyanez évben Hol­landia, Belgium, Svédország s Norvégia együttvéve elért. Fe­leannyi, mint a lakosságát és szántóterületét tekintve mint­egy nyolcszor akkora Német Szövetségi Köztársaság, s csaknem annyi, mint Anglia eredménye. Vezetőnk, K. E. Rode úr, az üzem igazgatója, hűvös udva­riassággal kalauzol végig ben­nünket a vértől sikamlós ter­meken. Szemmel láthatóan büszke az üzemére s joggal. Elmondja, hogy reggeltől délig a futószalag egy pillanatra sem áll meg, s a több mint 200 ember nemhogy rágyújthatna, hanem még félre se nézhet munkája mellől. Arról pedig igazán szó sem lehet, hogy le­szálljon a ládáról, mert min­den vágás nélkülözhetetlen és fontos mozzanata a nagy egésznek. A fegyelem szinte elképesztő, Vonatkozik ez még arra az emberre is, aki hegyes kis bicskával a kezében a disznó fejének egyik csontjá­ban kapargat: ő szedi ki a ser­tések agyalapi mirigyét, amelv fontos gyógyszeralapanyag, s amelyből, mint az igazgató mondja, kerek hatezer koro­nát ér egy kilogramm. Ha már a koronánál tar­tunk: egy dán korona hivata­los átszámítási kulcsa 3 forint 20 fillér. Az itt dolgozók közül a szakmunkások elérik a havi 1500 koronát, amelyet termé­szetesen a szövetkezet fizet. A szakmunkásakra azonban Ro­de úr szavai szerint itt az üzemben nem valami fényes jövő vár. — Rájöttünk, hogy az auto­matizálás olcsóbb, mint a szakmunkásképzés — mondja. Ezért azt szeretnénk, ha mi­előbb teljesen automatizálhat­nánk az üzemet. így a munká­saktól senki sem vár komplex tudást, legfeljebb egy-egy mozzanat elvégzéséhez szüksé­ges ismeretet. Mert az a fontos, hogy a fu­tószalagnak ne kelljen megáll­nia egy pillanatra sem. A gazdák ma még jól jár­nak húsüzemükkel. De nézzük meg egy ki­csit közelebbről, hogyan is dolgozik Dániában egy szö­vetkezeti húsüzem. Hasznos ez már csak azért is, mert ezen keresztül betekintést nyerhetünk az egész dániai szövetkezeti rendszerbe. A kögei vágóhíd mintegy 50 kilométeres körzetet fog át. A szövetkezetnek, amely fenntartja, ötezer tagja van, ez nagyjából ugyanennyi gaz­daságot jelent. Aki a szövet­kezetbe belépett, az tíz évig nem léphet ki. Évről évre rendszeresen megtartják köz­gyűléseiket. aho] mindenki elmondhatja észrevételét a vá­góhíd munkájával kapcsolat­ban is. Ez a közgyűlés állít vezetőt az üzem élére, s vissza is hívhatja. Rode úr már sok éve közmegelége- dessel látta el munkáját, őt a közgyűlések megerősítik tisztségében. Amikor a gazda a szövetke­zet tagja lett. vállalta, hogy összes sertését e vágóhídon keresztül értékesíti. Vállalja, hogy minden leadott sertés után hozzájárul két korona levonásához, amelyet az üzem korszerűsítésére fordítanak. Ezt az összeget az üzem ka­matmentes kölcsönként veszi fel a tagoktól, s öt év után visszafizeti. Erre azért van szükség, mert a bankkölcsö­nök kamata igen magas, az üzemnek sok nyereségét el­vinné. Amikor a sertést le­adja, 'azonnal megkapja ér­té a piaci átlagárat. Ezenkí­vül a vállalat nyereségéből év végén, az évi mérleg jóváha­gyása után további jövede­lemben részesül. Ez nem egyenlő a nyereség teljes ösz- szegével, annak csak bizo­nyos hányada, a többi részt ugyancsak korszerűsítésre használja fel az üzem. Tavaly jó esztendőnk volt — magyarázza Rode úr — leadott súlykilogrammonként 60 őrét fizettünk a tagoknak tiszta nyereségként. Ez 50 leadott sertés után mintegy 2500 koronát jelent pluszként. Ennyiből egy felnőtt ember vehet magának egy közepes minőségű télikabátot, egy öl­tözet ruhát, két pár jó mi­nőségű bakancsot, hat inget, s egy kerékpárt. Kovács Imre , (Jövő vasárnapi számunkban folytatjuk.) JXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> I Hej, az a régi jó világ! (III.) A majosházi emberrablás SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁS A Szövetkezetek Ruházati Boltjaiban y i Aki akárcsak korteskedik ^ -------------------— is a ponti­b a piacán, az is tartsa be az ^ígéretét. Nekem legalább is ez k véleményem. Múltkor azt ír- gtam, majd elmondom, mikép- ^ pen lyukasztottam ki a kor- ^ mánypárti autó kerekét, meg £ hogyan vetemedtem emberrab- ^ lásra. most hát beváltom a ^ szavam. Ha az eddig elbeszél­itek nem szolgáltak volna kellő Í bizonyítékául annak, hogy a Í választási hercehurcában a kormányzat csalafintaságai, '/ erőszakos cselekedetei nem vol- ^ tak csupán egyoldalúak, az ^ alábbiakból kiderül, ahol volt Í rá mersze, meg módja, azért Í az ellenzék is véghezvitt min- Í denféle huncutságot. A szelíd Í kortesfogások mellett néha Í vaskosabbaklól sem riadt Í vissza, mit szépítsük most már Í a régi dolgokat. Í Végtére már .az is elég. vas- Í kos tréfa, hogy ez a mese- Í autón megjelenő főherceg itt Í járkál a ráckevei kerületben. Í Autója most áll meg éppen j szemközt n főszolgabírói hiva- ^ tál épö'-oévnl. Utasai is ki- í szállnak, csak aki a főherce- / get jelképezi, marad a helyén. Ültéből szemlélődik csupán. Hófehérbe öltözött fekete ina­sa széles vigyorral nyújtogat­ja parolára a kezét az össze- sereglő kiváncsiak felé. Juj, sikong kacarászva az asszony­nép, dehogy merné megfogni a kezét. A gyerekek bátrab­bak, aztán néhány férfi is megpróbálja. Jókedve kereke­dik mindenkinek, csak kissé arrébb jár-kel komoran két csendőr, szemmel láthatóan nem tetszik nekik, amit itt lát- niok kell. Közben a bérautós meg én, aki tudvalevőleg e pillanat­ban szárnysegéd vagyok, meg- megszólongatjuk ezt is. azt is, biztatjuk az embereket, sem­mitől se féljenek, szavazzanak csak nyugodtan az ellenzéki jelöltre. Az ellenzéki jelöltet Di­— ------— nich Ödön­n ek hívják, ezt már tudjuk, a kormánypárt hivatalos je­löltjének pedig Udvardy Já­nos a neve. Kettőjük közül, hogy ki lesz n képviselő, most kell eldőlni annak. Reggel nvcP óra óta folvit kirá­zás és eevelőre ahogy mon­dani szokás, fej, fej mellett haladnak. Hol az egyik vezet tíz—húsz vokssal, hol a má­sik. Csak magán Ráckevén kétszáz Budapestről jött kor­tes tevékenykedik Udvardy mellett és húsz fővárosi taxi, meg nyolc magánautó szállít­ja a kormánypárti szavazókat, de Udvardyék gépkocsiparkjá­ból jut azért a többi községbe is. Az ellenzéket viszont mind­össze egy autó, az a bizonyos fekete Rolls-Royce fuvaroz- gatja. Dél felé mégis legalább egy fejhosszal vezet az ellen­zék. Dinichre eddig 3263 voks esett, Udvardyra pedig mind­össze 3078. össze-vissza fut- károznak a kortesek, robog­nak a taxik, nagy az izgalom a kormánypárt berkeiben. A főszolga bíróságról már többször is kijött egy fiatal­ember. valami tiszteletbeli szolgabíró, vagy közigazgatá­si gyakornok lehet és körül­járta a kocsinkat. Most.feltű­nik a kapuban maga a fő­szolgabíró. egyenesen az autónk felé ‘art. de az úton 'V 2 .r(£lc.oV>pg;farj vnf-*'"'0. rr V'ortcjÍKxic bent ülök csak a szemükkel intenek felénk, azonnal követ­jük őket. Kihajtunk a házak közül, egy névtelen mezsgyé­re kanyarodunk. Ott már a főherceg is kiszáll, eleget ült szegény nagyfenségesen kora reggel óta. — Áporkáról, Majosházáröl nincs semmi hir. oda kell mennetek. A főherceg külön­ben is megtette a kötelességét, most már mehet! Ott a helyszínen nyom­---------------------ban el is t űnik őfensége. Semmi varázs­lat sem kell ehhez, csak leve­szi az autós sapkát, meg a szemüveget. A kabátját is le­dobja. ingujjra vetkőzik. Pél­dáját követem. Az abesszin fiú szintén átöltözik, lekerül róla a fehér porköpeny, meg tá­nyérsapka. Ezenkívül még ko­csit is cserélünk, n két autó ugyancsak átváltozik A Lan­cia kifeszíti a ponyváját, a Rolls-Royce pedig, cab”- ' ■ te lévén, felhúzza a tét?irt No. most már még a nvo*" ’ is bottal üthetik a főherceg őfen­ségének. Á+roboaunk a hídot artán. a Duna-áa másik partjára. Áoorkrr =incs bei ti is az ellenzék vezet \1 «házán ugyanez a helyzet. ViheMök hát a jó hírt, igyekszünk is a révhez. O- állt akkor a rr jos- u.í.-* '-óét r aho­gya" pövezték Árnyas ■ 'ríhe­lyiségben többen ebédelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom