Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

1963. FEBRUÁR 32, PÉNTEK rfísrr ttccrn stärkm A gazdasági vezetés továbbfejlesz­téséről, a szerszámgépipar feladatairól — tehrfßijalt u 3€inisstert€§núcs ülései A szovjet néppé! kötött békés fejlődésünk i A BARÁTSÁG ÜNNEPE DUNAKESZIN A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kor­mány gazdasági bizottságá­nak elnöke jelentést tett a gazdasági vezetés továbbfej­lesztéséről hozott határozat végrehajtásának eddigi ered­ményeiről és tapasztalatai­ról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és határozatot hozott a végrehajtás további előse­gítésére. A kohó. és gépipari mi­niszter előterjesztést tett a szerszámgépipar helyzetéről és a második ötéves terv időszakában történő fejlesz­téséről. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta. A Kossuth-dij bizottság el­nöke előterjesztette a bizott­ság javaslatát az idei Kos­suth-díjak odaítélésére. A kormány a javaslatokat meg­vitatta és határozatot ho­zott. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője jelentést terjesztett elő a vizek tisz­taságának biztosításáról szóló kormányrendelet végrehajtá­sáról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkárságá­nak és a Hazafias Népfront megyei bizottságának ren­dezésében szerdán délután útján! Uj városokat, laká­sok tízezreit, ipari üzemek százait építettük, szociális és egészségügyi politikánk­kal, kulturális forradal­A.S ipar áts&crvrsésének eddigi tapasslaiuia i ai lati is pontosan teljesít­sék tervfeladataikat. A jelentés beszámol arról is, hogy az átszervezésekkel párhuzamosan előkészítő munkálatokat végeznek az irányítási módszerek tökéle­tesítésére is. A kormány határozatában felhívta a minisztereket, hogy az eddiginél is gondosab­ban készítsék elő az át­szervezéseket, körültekintően rendezzék az ezekkel együtt­járó személyi kérdéseket; minden esetben vonják be a munkálatokba az illetékes állami és társadalmi szerve­ket, a szakembereket, s for­dítsanak nagy figyelmet ar­ra, hogy kellő időben tá­jékoztassák az érintett te­rületek dolgozóit. 160 inti líifi fnrint t'iaiisatiiási beruházásokra Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének je­lentése beszámol arról, hogy a vizek tisztaságának biztosí­tására három évvel ezelőtt hozott kormányrendelet meg­teremtette a vízszennyezés elleni eredményes védekezés feltételeit és lehetőséget nyúj­tott a szennyvíztisztító beren­dezések építésének elmaradá­sával keletkezett régi mulasz­tások fokozatos pótlására. A rendelet kimondta, hogy új gyár, üzemrész vagy intéz­mény szennyvíztisztító beren­dezés nélkül nem létesíthető, illetve nem. helyezhető üzem­ije"' Ü maP'm'ük5fÄ;*‘de" tisztító berendezéssel el nem látott üzemek szennyvíztisztító be­rendezéseit pedig mintegy 10 év alatt pótolni kell. A rendelet hatálybalépése óta újabb vízszennyező for­rások nem keletkeztek, 1961— 62-ben az új üzemek víztisz­tító teleppel együtt létesültek. A korábbi években évente mintegy 40—50 millió forin­tot. 1962-ben viszont 148 millió forintot fordítottak víztisztítá­si beruházásokra. Ennek kö­szönhető, hogy a felszíni vizek IVlatusck Tivadar, a Pest megyei Pártbizottság ünnepi beszédét mondja titkára korábban évről évre fokozódó szennyeződését lényegében si­került megállítani, egyes víz­folyások minőségi állapotában kimutatható javulás állott be, a Duna vízminősége azonban I — különösen a tartósan ala- j csony vízállások idején — | romlott. Az 1963. évi népgaz­dasági terv 160 millió fo- í rintot biztosít további víz- , tisztítási beruházásokra. A vizek tisztaságának meg- j óvása érdekében a KGST ke- i relében nemzetközi együttmű­ködés alakult ki. A Szovjet­unióval, Csehszlovákiával és Romániával együtt a határvi­zeken közös vizsgálatok foly­nak a helyenként még jelen­tős szennyezések megszünteté­se érdekében. A közös vizsgá­latok, kutatások. tervezési módszerek, szervezeti és egyéb intézkedések mind hatéko­nyabban biztosítják élővizeink szennyezésektől való védelmét és minőségük további javulá­sát. A kormány határozatot ho­zott arra, hogy az eddiginél is hatékonyabb intézkedésekkel biztosítani kell a vízfolyások szennyeződésének csökkenté­sét. (MTI) műnk vívmányaival sok te­kintetben évszázadok mulasz­tásait pótoltuk. Sikereinkhez, eredmé­nyeinkhez mindenkor ségünk biztosítéka, békés fej­lődésünk záloga lett. — E szövetség révén vélt hazánk leigázott, gazdasági­lag fejletlen országból, há­rommillió koldus országá­ból a növekvő jólét orszá­gává, a társadalmi haladás ügyének egyik úttörőjévé, a világ elnyomott népeinek megbecsült példaképévé — mondotta a többi között Ma tűsek Tivadar. O. G. Koroljov a szovjet nagykövetség baráti üdvöz­letének tolmócsblásával kezd­te szavait. Beszédében, ame­lyet — a dunakesziek jóleső meglepetésére — magyarul mondott, hangsúlyozta: — Az utóbbi tizenöt év­ben országaink jelentős si­kereket értek el a szocia­lizmus, illetve a kommuniz­mus építésében. A szovjet emberek őszin­te szívből örülnek ma­gyar barátaik nagy győ­zelmének, annak, hogy történelmileg rendkívül A járműjavító dolgozói az ünnepségen hozzájárult a baráti szov­jet nép sokoldalú segít­sége, támogatása. Matusek Tivadar a továb­biakban hangsúlyozta: a tör­ténelem bővelkedik olyan INDULÁS ELŐTT! Munkanyitó termelési értekezlet a DCM-ben ikemnyitás március 21-én Száznyolcvanezer tonna cement Szerdán délután — ahogy arról röviden beszámoltunk — a Dunai Cement- és Mész- mű vezetői és dolgozói ter­melési megbeszélést tartottak. A megbeszélés fő célja a rö­videsen megkezdődő üzemi munka előkészítése volt Mikó Balázs igazgató el­mondotta beszámolójában, hogy 180 ezer tonna várható teljesítménnyel március 21-én indul a mű első ke­mencesora. Beszámolt arról, hogy ennek előkészítéseként az elmúlt egy esztendő alatt milyen gigászi munkát végeztek. Február közepéig több mint húszezer tonna súlyú technológiai be­rendezés érkezett külföldről! Ezeket nagyrészt már üzem­képes állapotba helyezték. A különböző építőipari és szerelővállalatok általában teljesítették előirányzott prog­ramjukat. Többek között — a mű építkezésén és szerelő­munkálatokon kívül — fél­ezer lakást is tető alá hoztak. Több mint 500 embert képez­tek ki, vagy küldtek tanul­mányútra. Erre a célra közel 1 400 000 forintot költöttek. Az elmúlt esztendőben megte­remtették az előfeltételeit az egyes cementvonal korábbi indításának, s a felépítési ha­táridő előbbrehozásának. Egy évvel hamarább áll a népgazdaság szolgálatába teljes kapacitással a ce­ment és mészmű. Az idén is jelentős összege­ket költenek a nagy cél el­érése érdekében. Az építési munkálatok 71 és fél milliót, emésztenek fel. Hazai beren­dezésekre 78 milliót, import- j g.pek beszerzésére 207 milliót I költünk. Csak a munkabérek­ig, a munkások és alkalma­zottak fizetésére 23 és félmil­lió forintot utalnak ki az idén. A DCM egyes gépegységei­nél mór több mint egy hete megkezdődött a próbaüzem. A közeli napokban szinte va­lamennyi gép megmozdul, s így elrendelték, hogy február 25-én, hétfőn reggel 6 órától, már háromműszakos beosz­tással kezdjék el munkájukat a DCM alkalmazottai. A műszakkezdés, a március 21-i indulás előkészítése jelentős közlekedési vál­toztatásokat tett szüksé­gessé. A lehetőségekhez mérten a MÁVAUT több járatának idő­pontját, vonalát módosítja. Azt azonban nem tudják megoldani, hogy a járművek közvetlen a DCM területére vigyék be utasaikat. Erre lesz orvoslás, egy külön bejárat megépítése, ahol majd min- i den autóbusz megáll. Az igazgatói beszámoló a nagy munka sok részletére, s hiányaira is kitért. Felhívta a figyelmet arra, hogy az üzemindulással együtt na­gyobb gondosság, óvatosság szükséges. Megtiltják az átjá­rást a cementgyárat körülfo­gó két hatalmas pályaudvar vágányain is, mert itt súlyos balesetek történhetnek. Mikó Balázs igazgató ezután meg­állapította. hogy a Dunai Ce­ment és Mészmű történeté­nek fordulópontjához értünk, amikor megkezdődhet a meg­feszített munka első gyümöl­cseinek aratása. Mindemellett számolni kell azzal, hogy az indulás nagy figyelmet kívá­nó ideje még sok gondot okoz, és sok munkát kíván a DCM munkásaitól és vezetőitől. A beszámoló után Holecz Balázs cementipari igazgató arra kérte a termelési érte- i kéziét részvevőit, hogy a hi­deg időjárás okozta cement- termelési elmaradás pótlását segítsék a DCM dolgozói. Re­mény van arra, hogy jó mun­kával a tervezett 180 ezer tonna cementnél többet bo­csáthat a nagy mű az építke­zések rendelkezésére. (t- gy.) rövid idő alatt lerakták a szocializmus alapjait. További terveik megvalósí­tásához, a szocialista építés befejezéséhez ezután is szá­míthatnak a Szovjetunió ön­zetlen segítségére. Erre kö­telez bennünket egyebek között az a szerződés is. ame­lyet tizenöt éve kötöttünk, s amely napról napra erő­síti barátságunkat. Céljaik eléréséhez sok sikert, bé­két és boldogságot kívá­nok — mondotta végül O. G. Koroljov. A megemlékezés méltó be­fejezéseként ünnepi műsor következett, Bádi Zsuzsanná­nak, a győri Kisfaludy Színház művésznőjének és Várga Andrásnak, a Magyar Állami Operaház VIT-díjas szólistájának közreműködé­sével. ny. é. O. G. Koroljov magyar nyel­ven méltatja a két nép barát­ságának jelentőségét (Gábor Viktor felv.) példákban, amikor a nemze­tek közötti szövetségeket, a népek akaratát semmibe vé­ve, érdekeik ellenére, a né­pék vérére kötötték meg elnyomóik. Ilyen példákért nem kell messzire mennünk: elég csupán a négyszáz éves Habsburg-uralmat, majd a hitleri fasiszták és magyar- országi cinkosainak szövet­ségét említenünk. Népünk számára csak a felszabadu­lás után vált lehetővé, hogy szabad akaratából, maga vá­lassza meg szövetségeseit. Most, másfél évtized múl­tán megállapíthatjuk: jól választottunk. Az a szövet­ség, amelyet az egyenjogú­ság alapján, a proletár in­ternacionalizmus szellemében a szovjet néppel kötöttünk, szabadságunk és független­Az ÉM. 25. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT most beinduló ceglédi mun­kahelyére, 1963. III. 1-vel felvesz ács kőműves szakmunkásokat, valamint 18. életévüket betöltött fér­fiakat kubikos munkára. Tanácsi igazolás szükséges, állandó foglalkoztatottság biztosítva Jelentkezés: Bp. XXI.. Kiss János altábornagy utca 19. munkaügyi osztályon Az i pairvállal átok átszerve­zéséről a kormány elé terjesz­tett jelentés megállapítja: a szervezeti változtatások célja az, hogy nagyobb termelő egy­ségek kialakításával lehetővé váljék a termelőerők kon­centrációja, hatékonyabban használhassák ki a gépeket, a termelő berendezéseket, növel­hessék a munka termelékeny­ségét, gyorsabban és eredmé­nyesebben emelhessék a mű­szaki színvonalat, fökozottab- ban javíthassák a termelés gazdaságosságát. Az átszervezést meghatáro­zott terv szerint fokozatosan valósítják meg. 1963 január 1-ével a kohó- és gépipari-, a nehézipari, a könnyűipari és az élelmezésügyi miniszté­rium területén 95 vállalatból 32-t alakítottak, ezekkel együtt eddig összesen 290 iparvállalatot érintő átszerve­zésre került sor, helyettük most 116 nagyobb termelő egy­ség működik. Ezekkel egyide­jűleg a kohó- és gépipar és az élelmiszeripar területén meg­szűnt 10 iparigazgatóság. A jelehtés az eddigi tapasz­talatokat összegezve a megálla­pítja, hőgy áz átizérréiés ed­dig általánosságban rendben valósult meg. A minisztériu­mok a legtöbb esetben beha­tóan megvitatták elképzelései­ket az érintett vállalatokkal, a párt-.és társadalmi szervek­kel. Az előkészítő munka so- ; rán gazdaságossági számításo­kat is végeztek. Csak ott ke­rült sor összevonásokra, ahol I az előkészítő munlca megfele- i lő volt és alapvető kérdések j nem maradtak tisztázatlanök. Kedvező, hogy egyes helye­ken már a nagyobb úi válla­lat létrejöttével egy időben történtek olyan intézkedések, amelyek a termelés koncentrá­lását szolgálják. A könnyű­iparban például az átszerve­zéssel párhuzamosan rendez­tek termelési profilokat és át­csoportosítottak gépeket. A könnyűipar öt iparágában (a selyem*, gyapjú-, ruha-, köt- szövő- és rövidáru-iparágban) az átszervezés már befejező­dött. A jelentés foglalkozik a vég­rehajtás közben elkövetett hi­bákkal is. Egyes esetekben a minisztériumi szervek nem vitatták meg az érdekeltekkel! elképzeléseiket, a jogos ellen­vetések és bírálatok ellenére is ■ mindenáron a maguk elképze- j léseit akarták érvényesíteni, j vagy nem vették kellően fi- j gyelembe a vállalatok vezetői- ! nek, dolgozóinak javaslatait. Hiányosság volt az is. hogy egyes helyeken az átszervezés­ről az üzemeli dolgozóit kése­delmesen tájékoztatták. Ezek a hibák javarészt az előkészítő munka első szaka­szában fordultak elő. A mi­nisztériumok a fogyatékossá­gokat általában időben felis­merték, igyekeztek azokon ja­vítani, s a további munka so­rán már hasznosították a ta­pasztalatokat. A jelentés hangsúlyozza: az eddigi tapasztalatok értékelé­sekor figyelembe kell venni, hogy eddig általában csak olyan vállalatokat vontak ösz- sze, amelyeknél az átszervezés viszonylag egyszerű volt; a munka nehezebb része még hátravan. A vállalati összevonásokat továbbra is úgy kell végre­hajtani, hogy az a termelés­ben zavart ne okozzon, s az üzemek az átszervezés ideje — ahogy arról röviden már beszámoltunk — ünnepi megemlékezést tartottak a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötésének 15. évfordulója alkalmából. A Dunakeszi Járműjavító Vállalat József Attila Művelődési Házának hatszáz személyes nézőterét zsúfolásig megtöltötték a gyár dolgozói. A budapesti szovjet nagy- követség képviseletében Oleg Georgijevics Koroljov másod­titkár vett részt az ünnepsé­gen. Bakó Károly, a Dunakeszi Járműjavító Vállalat igaz­gatója megnyitó szavaiban méltatta a szovjet és a magyar nép testvéri ba­rátságának, gazdasági és kulturális kapcsolatainak jelentőségét. Ezután Matusek Tivadar, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára mondott ün­nepi beszédet. — Évfordulók alkalmával szokás visszatekinteni a meg­tett útra — kezdte beszé­dét a megyei pártbizottság titkára. — Ez esetben, ha visszatekintünk, önkéntele­nül azt kérdezzük: még csak tizenöt esztendeje? Mindösz- sze ennyi telt el azóta, hogy népünk szerződésben rögzí­tette megbonthatatlan ba­rátságét felszabadítóival? A kérdés jogos, hiszen ebben a tizenöt esztendőben évti­zedeket léptünk előre a gaz­dasági és kulturális felemel­kedés, a szocialista építés

Next

/
Oldalképek
Tartalom