Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-22 / 44. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZ 0 T TSAGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A VII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ÁRA 50 I SM ER 1963. FEBRUÁR 22, PÉNTEK * Az ország gyarapodik, gazdagodik, az egész nép osztozik a sikerekben Dobi István rádió- és televíziós beszéde — Vasárnap megtartjuk az országgyűlési és tanácsi választásokat A nép mintegy százötezer jelölt kezébe ad megbízólevelet, hogy az alkotmányban megjelölt hatáskörükben, az ország és a nemzet érdekeinek megfelelő módon vigyék előre szocialista építőmunkánkat a következő négy esztendőben. — A Hazafias Népfront jelöltjeinek kiválogatása széles nyilvánosság előtt, sok ezer gyűlésen, milliók részvételével történt, azzal a törekvéssé}, hogy mindenütt a legalkalmasabb, a bizalomra leginkább méltónak talált embereket jelöljék, mert nyilvánvaló, hogy az új országgyűlésre és a tanácsokra nagy feladatok várnak, ehhez megfelelő emberekre lesz szükség. Arra a politikára szavazunk: amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozott ki és amelynek helyessége az évek folyamán már 'bebizonyosodott. — Engedjék meg, hogy a választások küszöbén röviden elmondhassam önöknek néhány gondolatomat az ország helyzetéről,, politikájáról és a szavazás jelentőségéről. — Akárhová tekintünk az országban, nagy építkezéseket, munkát, szorgalmat látunk, a munka gyarapodó eredményeit növekvő jólétet és megnyugtató általános fejlődést. Ezt a hazánkban mostanában sűrűn megforduló idegenek is észreveszik. Barátaink barátsággal teszik szóvá és örömüket fejezik ki, mások meglepett csodálkozásában bosszankodással is találkozunk, de eredményeinket most már ők is elismerik. Gyakran hallani a kérdést, amit — valljuk be — néha i magunknak is fel szoktunk tenni: kicsi az ország, nem sok a természeti kincse — honnan vesszük a pénzt az építkezésekre, a milliárdos beruházásokra, olyan szociális biztosítási rendszerre, egészségügyi és kulturális intézményekre, amelyek nálunk sokkal gazdagabb országoknak, még nagyhatalmaknak is becsületére válnának. — Mondom, néha magunkat is elgondolkoztat, mennyi mindenre van pénzünk és honnan vesszük, pedig a válasz egyszerű. A nép szorgalmasan és tehetségesen végzi termelőmunkáját, a munka eredményeit nem fölözik le egyéni céljaikra a nagybirtokosok, bankárok, gyárosok, kisebb és nagyobb kizsákmányoló kapitalisták, hanem a népgazdaság egész jövedelmével magunk rendelkezünk és azt az ország és a nép javára fordíthatjuk. — Fejlődik a technika, a tudomány, a tervszerűség, a szervezettség, az erők beosztása, a velük való gazdálkodás, az emberi munka minősége. Évről évre növekszik a nemzeti jövedelem, és annak egy részét beruházásokra, a másik részét közvetlenül az életszínvonal emelésére, a tömegek jólétének növelésére fordítjuk. — Szocialista átalakulásunk nem ment nehézségek nélkül, de eredményei azokat is meggyőzték, akik sok régi szokásról, hagyományról nehezen [ mondtak le. azok értékét, jelentőségét erősen túlbecsülték. A dolgozó nép túlyomó többIli séige kezdettől fogva egyetértett a kapitalizmus alapintézményeinek felszámolásával, a kizsákmányolás • megszünteté* sével, a termelt javaknak a végzett munka szerint való elosztásával és erre épült fel az új világ, a népi hatalom. Az országgyűlés és a tanácsok múlt ciklusában befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. — Az elmúlt négy év sok szép sikerét, örvendetes eredményét tartjuk számon. Legnagyobb vállalkozásunk kétségtelenül a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Sokan vakmerő kísérletnek gondolták, de bebizonyosodott, hogy politikai és gazdasági feltételei megvoltak, hiba lett volna tehát halogatni. A parasztság nagy többségének teljes egyetértésével, a munkásság és az értelmiség közreműködésével szerveztük meg a szövetkezeteket, s azok a tavalyi nagy aszályos időben is igen jól helytálltak a termelő- munkában. És ha még vannak is támogatásra szoruló szövetkezeteink, ezeknek a száma már igen kevés és nyugodtan elmondhatjuk, hogy az átszervezés sikerült, s a termelőszövetkezetekre támaszkodva hozzáfoghatunk a következő nagy feladat megoldásához: világszínvonalra kell emelnünk egész mezőgazdasági termelésünket. — Az utóbbi évek nagy sikereinek alapja és forrása a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, a nép bizalma a párt iránt és a Hazafias Népfrontban kifejeződő nemzeti egység. — A bizalmat nem megalkuvások szülték, hanem bátorság, tisztesség, őszinte, nyílt és becsületes munka. A párt leszámolt a múlt hibáival, a törvénytelenségeket törekedett az emberi lehetőségek határáig jóvátenni, s következetesen, félreérthetetlen elvhűséggel haladt előre a szocialista úton. Rendszerré vált a tömegekkel való állandó tanácskozás, a politika a nyilvánosság előtt zajlott, mindannyia n osztoztunk a gondokban éppen úgy, mint a sikerek örömeiben. — A nép részleteiben is ismerd a célokat és feladatokat, érzi a belső nyugalom, biztonság és békés alkotó munka örömét, saját helyzete alakulásában, környezete és az ország életében látja a munka hasznát és értelmét. A munkásparaszt szövetség mélyebb értelmet nyert. Az értelmiség érzi megbecsülését és méltó helyet foglal el társadalmunkban. Az osztályhatárok lassan elmosódnak, az ellentétek eltűnnek közéletünkből. A munka, a tehetség, a képességek adnak rangot és tekintélyt, a munka ilyen megbecsülése az élet minden területén motorja lesz a fejlődésnek. A párt bizalommal fordult az egész néphez, s a bizalom megérdemelt viszonzásra talált. A nemzeti egység végre, történelmünk során először, igazi értelmet talált és mind gazdagabb lesz szocialista tartalomban. Az ország gyarapodik, gazdagodik, s az egész nép osztozik a munka gyümölcsein. Évről évre szebb, gazdagabb az aratás, több a részesedés és osztalék, a végzett munka szerint. — Belső sikereink alapja az egység, a bizalom, a nyugodt, biztonságos élet, a jó munka, a nemzeti összefogás a szocialista célok szolgálatában. Az ország nemzetközi helyzete is megnyugtató. A szocialista táborban élvezzük barátaink bizalmát. megvan a szilárd helyünk, a megbecsülésünk. De a tábor határain túl is, mind nagyobb az érdeklődés eredményeink iránt, s növekedik az ország tekintélye. Bár, a nemzetközi politika sűrűn fellobbanó feszültségei bennünket is érintenek, tudjuk, hogy a Szovjetunió éberen őrködi!: az emberiség biztonságán, megvan az anyagi ereje, gazLeg fen közügy és gyümölcs telepítési program A megyei pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága 1963. február 21-én csütörtökön a megyei tanács székhazának közgyűlési termében ülést tartott. Napirenden a következő kérdések szerepeltek: 1. Pest megye szőlő- és gyümölcstelepítési programja és az ezzel kapcsolatos feladatok. Előadó: Szakait József, a megyei pártbizottság titkára. 2. Tájékoztató a választási munkáról. Előadó: Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság titkára. 3. Javaslat a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság 1963. első félévi munkatervére. Előadó: Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára. A nagy fontosságú kérdéseket tárgyaló pártbizottsági ülést Cservenka Ferencné elvtársnő nyitotta meg. Üdvözölte a pártbizottság tagjait, a meghívottként megjelent Erdei Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, valamint az ülésen ugyancsak megjelent több jpártonkívüli mezőgazdasági szakembert. Szakali József beszéde Az egyhangúlag elfogadott napirend első pontjaként Szakait József> a pártbizottság titkára ismertette a végrehajtó bizottság vitaindító beszámolóját. Elmondotta, hogy az ország szőiő-gyümölcste- lepítési programjában jelentős helyet foglal el Pest megye. A természeti és köz- gazdasági adottságok lehetővé és szükségessé teszik, hogy a megye mezőgazdaságában az intenzív kultúrák arányát növeljük. A megyében a művelés alatt álló területnek negyven százaléka homok, s e területeken jelentős termelés- és jövedelemnövekedés főleg a szőlő- és gyümölcstermeléssel érhető el. A megye ötéves szőlő- és gyümölcstelepítési terve a tanácsi szektorban nyolcezer, illetve hétezerkétszáz hold, az állami gazdaságokban 4593, illetve 5461 hold. A szőlő és a gyümölcsös területe az ötéves terv időszakában 24 254 holddal növekszik. A telepítési program nagy jelentőségű és különös gondosságot igényel azért is, mert a termőre fordulásig mintegy 650—700 millió forintba kerül a telepítés, amelyet teljesen az állam hitelez. A szövetkezetek a beruházási hitelekből a termőrefordulás után — az ültetvény állapotától függően — 50—80 százalékos hitelengedményben részesülnek. A továbbiakban Szakali elvtárs foglalkozott a telepítés jelenlegi helyzetével és az 1963—64. év feladataival. 1962. december 31-ig a tanácsi szektor az első kát év telepítési tervét szőlőből csak 37 százalékra — ez az ötéves terv 4,6 százaléka —, gyümölcsből 112 százalékra — ez az ötéves terv 28 százaléka — teljesítette. A szőlőtelepítési programot lényegében az idei évet is magába foglaló három esztendőben kell megvalósítani. Az elmaradás mindenekelőtt a szövetkezetekben jelentkezik. Az elmaradás főbb okai: nem volt biztosítva idejében a telepítéshez szükséges anyagi és szervezeti feltétel. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán például 1962 végéig nem volt állandó gazdája a telepítésnek. Nem történt kellő intézkedés a tőzegkitermelés megszervezésére, sem. A felsőbb szervek sem tisztáztak több kérdést. 1962 őszén nem oldották meg a hitelezés módjait, de nem volt egységes állásfoglalás a szőlő sortávolságára, s a gépesítésére sem. A szövetkezeti üzemek jelentős része idegenkedett a szőlőtelepítéstől, egyrészt a munksigényesság, másrészt a tájékozatlanság miatt. Szakali elvtárs a fő hibát egy mondatban így fejezte ki: nem szerveztük meg a telepítést. Jelenleg a járási - és városi tanácsoknak és pártszervezeteknek a telepítésre nincs alaposan átgondolt, a megyével egyeztetett munka- programja. Nem alakult ki a megyében olyan közhangulat és szemlélet, amely segítséget nyújtott volna a tervek teljesítéséhez. A megyei párt-végrehajtóbizottság e hónap 18-án megtárgyalta a szőlő- és gyümölcstelepítési programot, s azt a pártbizottságnak elfogadásra javasolja. A program nem teljesen új: tartalmazza az eddigi program elemeit, továbbá a szerzett tapasztalatokat és a végrehajtással kapcsolatos tennivalókat. Tartalmazza továbbá a Bács megyei tapasztalatokat is. Az 1963. évi terv a tanácsi szektorban szőlőből 2168 hold, gyümölcsből pedig 3749 hold. A telepítések koncentráltsága miatt a telepítési engedélyek felülvizsgálatra kerülnek, és ahol szükséges, még a tavaszi telepítések előtt átcsoportosításokat hajtanak végre. Az 1963. évi tervek megerősítése során azt is ellenőrzik, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítés pénz, továbbá anyagi és munkaerőszükséglete biztosítva van-e? A tavaszi forgatások befejezéséig elkészül a gépek folyamatos kétműszakos üzemelési programja, április 15-ig a tavaszi telepítések alá 70S hold földet kell megforgatni. A tavaszi telepítéseket május 5-ig be kell fejezni. Szakali elvtárs a továbbiakban ismertette .mindazokat a politikai, szervezeti intézkedéseket, amelyeket a szőlő- és gyümölcstelepítési program sikere érdekében tenni kell. Ezek közé tartozik, hogy a párt- és tanács; apparátus megtárgyalja a megyei pártbizottság határozatát, továbbá az érdekelt szövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, párttaggyűléseken. közgyűléseken, üzemi értekezleteken tárgyalják meg a pártbizottság határozatából adódó feladatokat A tömegszervezetek a maguk területén segítik a program megvalósítását. Azért, hogy a megyében a szőlő- és gyümölcstelepítési tervek teljesítése közüggyé váljon, április szőlő- és gyümölcstelepítési hónap lesz. Szakali József a továbbiakban olyan fontos kérdésre adott választ, amelyeknél a párt-végrehajtóbizottság szükségesnek tartja, hogy mihamarabb tisztázódjanak. Az első ilyen kérdés: miért a homokos területek kerülnek betelepítésre? A homokos területek szántóföldi művelés mellett rendkívül alacsony termelési értéket biztosítanak, ugyanakkor ki(Folytatás a 2. oldalon.) dasági és erkölcsi tekintélye, katonai hatalma, a békés egymás mellett élés politikájának érvényre juttatásához és fenntartásához. A Szovjetuniónak hűséges szövetségesei vagyunk, a szovjet hatalom és a szocialista tábor a mi függetlenségünknek, szabadságunknak is őre, további békés é’etünk biztosítéka. — A választás minden ország életében jelentős politikai esemény. A Hazafias Népfront jelöltjei az elmúlt napokban gyűléseken, látogatásokon és találkozásokon, a választásé' fontosságához méltó rész etes- séggel foglalkoztak a problémákkal, az országos és helyi eredményekkel és feladatokkal. Én itt részletekbe nem mélyedtem, csak nagy vonalakban mondtam el néhány gondolatot az ország helyzetéről. A fejlődésben eléri sikerek az egész nemzet erőfeszítéseinek eredményei. Az ország helyzetének örvendetes alakulása annak a politikának, annak a párt- és államvezetésnek az eredménye, amely létrehozta, rendszerbe foglalta, ébrentar- totta és ösztönözte ezeket az! erőfeszítéseket. Mostani helyzetünk a további fedődé alapja és biztosítéka. A következő négy év munkájában nagy feladatok várnak a népre, s alkotmányos választott tesíületeinkre. a tehetséges fiatalokkal. nőkkel, kitűnő szakemberekkel felfrissített tanácsokra és az országgyűlésre. — Eredményeink és jövőnk ragyogó kilátásai köteleznek mindannyiunkat, hogy vasárnap járuljimk az urnák elé. szavazatainkkal hagyjuk jóvá a politikát, amelynek eredményeit az egész ország fejlődésében látjuk. Adjunk felhatalmazást e politika foivtatásá- ra. válasszuk meg a Hazafias Népfront ielöltieit tegyük a választásokat a nemzeti egység emlékezetes, nagy ünnepévé.
