Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

mecYti 1963. FEBRUÁR 1\ VASÁRNAP Szanatórium a cseppkövek birodalmában Lehetnek-e megyénknek gyógyhatású barlangjai ? A váci ABC Amint arról már hírt adtunk, néhány nap múlva megnyí­lik a megye legnagyobb kiskereskedelmi boltja, a váci ABC áruház. • ‘ f I 'A Hárssssiáz áüatorras \ Kiépült az állaimi. gazdasá- ^ gok saját állatorvosi háffióza- } fca. Ezt a szervezed munkát ^ 1957-ben kezdték meg, s fő- ^ leg az utóbbi években értek ? el figyelemre méltó ered-? menyeket. Jelenleg 300 ál- } latorvos dolgozik a gazdasá- } gokban, szakképzett segítő- } társakkal együtt. Legfőbb fel- } adatuknak a betegségek ^ megelőzését tartják, illetve í ma már ezen‘is túllépve, olyan ? egészséges állatállomány biz- } tosítása a cél, amelynél ki- } emelkedő tenyésztési és hizla- ^ íási eredményeket lehet elérni. ^ Ma már a nagyüzemi állat- tenyésztésben minden állat- } fajtára kidolgozták a megfele- > lő állategészségügyi technoló- <; giát. A koncentrációból adó- } dó betegségek megelőzésére í is meghatározták a preven-'| tív védekezés módszereit.------------------- ! Hivata losan nemzetközivé \ nyilvánították a Budapesti Ipari Vásárt f * \ Szombaton a Külkereskedel- r, mi Minisztériumban Incze Je- ^ nő mindsizter tájékoztatta a } sajtó képviselőit az idei Buda- } pesti Ipari Vásár előkésziile- } tóiról. — Évről évre fokozódó ha-^ zai és külföldi érdeklődés ’í y nyilvánul meg legjelentősebb ^ itthoni gazdasági rendezve- } nyiink, a Budapesti Ipari Vú-} sár iránt — mondotta a mi-^ niszter. — Bár még egy ne-| gyedév választ el bennünket^ május 17-től, az idei vásár } megnyitásától, máris megálla-? píthatju.k, hogy az érdeklődés^ ezúttal különö sen megnövök a- ^ dett. E fontos tényben közre-^ játszik az, amit most itt beje-á leüthetek, hogy a Nemzetkö zi Vásárok Szövetsége legutób-} bi palermói közgyűlésén abu-} dapesti vásárt felvette tagjai j! sorába. Éz évben tehát Buda-^ pesten már nemzetközi vásár-^ ra kerül sor. é y — A korábbi kezdeti lépések ^ után a hazai termékeket az£ idén már teljesen szakosított^ csoportosításban" mutatjuk be.-; A vásár az idén 3200 négyzet-^ méter új fedett csarnokterület- } tel bővül. y — Az idei vásáron jelentős^ külföldi részvételre számítha- } tünk. Eddig 23 ország több} száz kiállítója jelentkezett. ^ Különösen reprezentatív lesz a } Szovjetunió árubemutatója. } y — A vásár alkalmával több ^ — jórészt nemzetközi jellegű^ szakmai kiállítás, illetve be-^ mutató lesz. (MTI) | — Japán hetedik milliós nagyvárosa. A napokban ün-j: nepélyes keretek között} egyesült öt japán város és| megalakult belőlük az or-" szag hetedik milliós nagy-, városa: Kitakiusu. A „város-; alapítás” napján az új nagy- [ városnak 1 038 026 lakosa I volt. bemu ta tó és szaktanácsadó te­vékenységre kijelölt' gazdasá­gokban figyelembe veszik r tanácsi szervekkel közösen ké szített munkaterv végrehajtá­sát, a körzetükben működő, me. tógazdasági termelőszövetke­zetek szakmai, műszaki és gaz­dasági segítését is. _ A gépállomásoknál a kapa­citás maximálás kihasználása továbbá a termelőszövetkezc tek által leszerződött gér mimikák időben és jó mini ségben történő elvégzése me' let t az ara tógépek, a komba1 nők és a silókom bájnofc telje sí tményének fokozása kéri: többek között elbírálásra. Fon­tos feltétel az élüzem cím el­nyeréséhez a termelőszövetke­zetekkel leszerződött gépjaví­tások és egyéb műszaki szol­gáltatások maradéktalan el­végzése. A szántásra alkalmas traktorok legalább 80 száza­lékát a munkák dandárjában kCt műszakban keli üzemel­tetni. Az ólüzem feltételek toözöt’ szerepel a mezőgazdasági bal­esetek csökkentése, a dolgozók szociális és egészégügyi eMéJ fásának javítása is. '(MTI) A Mezőgazdasági Értesítő közli a földművelésügyi -mi­niszter utasítását az élüzem dm és a velejáró pénzjutalom elnyerésének 1963. évi feltéte­leiről. Az utasítás megszabja, hogy az állami tan- és kísér­leti gazdaságok, gépállomások, növényvédő állomások és a minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok milyen ered­mények alapján nyerhetik el a kitüntető címet. A feltételek a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben elért előre­haladást tükrözik. Az állami tan- és kísérleti gazdaságokban az üzemtervben jóváhagyott | vállalati eredménytervnek, ! költségsaiúttervnek, valamint | az értékesítési tervnek kiemelt j cikkenkénti és ütemterv sze-' rinti teljesítése az egyiik fel-; tétel. Nagymértékben figye- , lembe veszik az egy termék- egységre felhasznált kézi és gépi munkaórák számát, to­vábbá a területegységenként, illetőleg az állatonként elért átlaghozamokat. Az oktatási és kísérleti célokat szolgáló gaz­daságokban a gyakorlati ok­tatási. illetve a kísérleti fel­adatok maradéktalan megva­lósítása is elbírálásra kerül. A millió forint értékű zöld­ség- és főzeléknövény felvá­sárlását tervezi Pest megye közös gazdaságaiban. Több fontos árucikkből jóval na­gyobb mennyiséget ajánlot­tak átvételre a szövetkeze­tek, mint amennyi a vál­lalat eredeti tervében szere­pel. így többek között a ta­valyi 960 hold helyett 1050 hold zöldiborsó szállítására kötöttek szerződést és nö­vekszik a fejeskáposztg, spár­ga, salátafélék értékesítése is. A termelőszövetkezetek 1200 holdon görögdinnyét és több mint 1400 holdon para­dicsomot termelnek az érté­kesítő vállalattal kötött ed­digi megállapodások szerint. Az összes leszerződött áru­szállításokon belül mintegy tízmillió forint értékben me­legháza, primőr zöldségfélé­ket értékesítenek az állami kereskedelem útján. (MTI) A Pest megyei közös gaz­daságok termelési terveiben igen jelentős tétellel szere­pel a zöldség- és főzelék­növény termelés, a kertészet fejlesztése minden termelő- szövetkezetben előtérbe ke­rült, Ez tükröződik az ál­lami kereskedelmi szervek­kel kötött szerződésekben is, amelyek minden eddiginél nagyobb méretű áruszállítási megállapodásokat rögzítenek. Eddig 11 800 hold zöldség- termését kötötték le az ál­lami kereskedelem számára — nagyobb területet, mint tavaly — s ez még csaknem kétezer holddal növekszik. De nemcsak a termőterület növekedése teszi lehetővé a nagyobb tömegű áruszállí­tást, hanem az is. hogy az idén lényegesen kiterjesztik az öntözést. A Földműves- szövetkezeti Értékesítő Vál­lalat az idén mintegy 200 pontja egybeesett a barlang legkritikusabb szakaszának áttörésével. Állapotával nem törődve, azonnal kutatótár­sai segítségére sietett, s több mint 16 órát tartózkodott a barlang mélyén. Amikor is­mét felszínre szállt, már tel­jesen láztalan volt és be­tegségének egyéb tünetei is megszűntek. A későbbiek folyamán, más kutatókkal kapcsolatosan is megemlékezik a napló az előbbihez hasonló események­ről. A barlang feltáróiban egyre inkább az a meggyőző­dés öltött formát, hogy e meglepő gyógyulássorozat nem lehet csupán a véletlen mü­ve. Észrevételeiket közölték az illetékes szakemberekkel, orvosokkal, biológusokkal A rejtély megoldódik A kutatók észleléseit kez­detben a tudományos szer­vek kétkedéssel fogadták, míg végre a Debreceni Gyógy­szerkutató Intézet munka- közössége megkezdte a hely­színi vizsgálatokat. Vályi Nagy Tibor professzor és munkatársa, Úri József, meg­állapították, hogy a barlang levegőjében penészgombaspó- rák vannak jelen, a talajban pedig 72 fajta, részben eddig ismeretlen fajhoz tartozó pe­nészgomba él, amelyek kö­zül több nagyhatású új anti­biotikumot termel. A bar­lang levegőjére vonatkoztatott egyéb vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a levegő­ben levő vízpára összetétele nem tiszta desztillált víz, mint ahogy azt feltételezték, ha­nem e páratömegben kü- : löniböző oldott sók — első- : sorban kalciumhidrokarbonát — koncentrálódtak. A kuta­tó orvosi vélemények sze­rint a kalciumfő tartalmú vízpára belélegzése is hoz­zájárulhatott — többek között — a már említett gyógyulási esetekhez s egyúttal valószí­nűsítette a légzőszervi meg­betegedésekre gyakorolt jó­tékony hatását. A vizsgálatok befejezése után mintegy félmillió forin­tos költséggel megépítették a 1 barlang kényelmes főági to­kozását, amikor dacolva a természet erőivel, sokszor va­lóban testet-lelket őrlő küz­delem árán merülnek a bar­langok dermesztő vizébe, vagy életüket kockáztatva másszák meg az omlásos szakaszok roppant sziki ^gör­getegeit. Amikor aztán az is kiderül, hegy á barlangi ti­zek általában 9—10 fokosaik, a levegő páratelítettsége 90— 100 százalékos, a hőmérsék­let télen-rfyáron 12 fok kö­rüli, és hogy a kutatók ru­házata rendszerint nem több egy vászon overallnál, ön­ként adódik a kérdés: nem féltik az egészségüket, nem fáznak meg, nem kapnak tüdőgyulladást? Válasz he­lyett most képzeletbeli ki­rándulásra invitáljuk az ol­vasót. Színhely: az észak-borsodi karsztvidék, Aggtelek és Jós- vafő között. Az időpont: tíz évvel ezelőtt, és ma. Hold­béli tájra emlékeztető a kör­nyezet. Hatalmas, üstszerű horpadások, kráter jellegű be­szakadások bontják meg a felület síkját; a töbrök, doli­náik bizarr világa .ez. Éles, tarajos hátú szikláik ülnek a dombhátakon, kevés a fa, gyér a lombozat, árnyékuk nem nő hosszúra, még az alkonyi óráidban sem. Amott az egyik kráierszerű mélyedés peremén sátraik tör­pe piramisai rajzolódnak a térbe, és lenn, a természet al­kotta üst fenekén egy víz­nyelő szája tátong. Időnként robbantás moraja hatol fel a mélyből, léghullámokat ker­get maga előtt. Megkezdő­dött a harc az ismeretlen, föld alatti világ meghódítá­sáért Egy csodával határos gyógyulás A feltárás történetének részleteit időrendben nem kö­vethetjük. Lapozzuk fel in­kább a munkanapló sűrűn teleírt oldalait s az esemé­nyeket foglaljuk össze így. 1952. augusztus 4. Ezen a napon tárult fel az ország talán legszebb, s az aggteleki Baradla után a második leg­nagyobb, tíz kilométer hosz- ssú óriásbarlangja, a Béke járatát A barlang bejára­tánál több szobás kutatóház is épült amelyet később az Ózdi Szénbányászati Tröszt szanatóriummá alakíttatott át, álról állandó orvosi el­lenőrzés mellett megkezdték a kísérleti győgykúrákat. Az or­szág különböző részedből utal­ták ide a súlyos asztmás vagy egyéb légzőszervi megbete­gedésben szenvedőket, főleg bányászokat. A betegek több héten át napi 6—8 órát töl­töttek lenn, a káprázatos szépségű, cseppködrapériák- kal díszített barlangi ter­mekben. A már évek óta folyó kísérleti gyógytórápia eddigi eredményeit összegez­ve, és összevonva a teljes, valamint a gyógyulófélben levő eseteket, az arányszám 70 százalékos. Pest megye barlangjaiban A barlangkutatók vélemé­nye szerint mindazok a kli- matikai és biológiai felté­telek, amelyek az aggteleki Béke barlang levegőjét ma már igazoltan gyógyhatásúvá tettéle, más barlangokban is kialakulhattak. Csupán Pest megye területén több mint 70 barlangot tartanak nyilván a Magyar Karszt- és Bar­langkutató Társulat kartoték­jai. Feltételezhető, hogy ezek­nek a barlangoknak egyike- másika szintén gyógyhatású. E lehetőség szempontjából az alábbi eset szolgáljon tanul­ságul. Dr. Sütő József, az I. ke­rületi NEB elnöke még 1962 nyarán felkereste a fő­városi tanács barlangkutató csoportjának vezetőjét, s elmondotta saját magán ta­pasztalt észrevételeit. Dr. Sü­tő József majd egy évtize­den át súlyos lőgaöszervi bántaSmakiban szenvedett. Fulladási rohamai az állan­dó kezelés ellenére sem eny­hültek. Tudomást szerzett a Béke barlangban, folyó gyó­gyító kúrákról, s úgy vél­te, ha ennek a barlangnak a levegője gyógyít, miért ne gyógyíthatna más. könnyeb­ben megközelíthető környék­beli bai-lang levegője is. Szabad idejében felkereste a pálvolgyi barlangot, s heteken lát, rendszeresen, napi 5—6 érát sétálgatott a föld alatti folyosókon. Fulladási roha­mai mór néhány nap után aláhb hagytak, s miután a kúrát többször megismételte, teljesen megszűntek. A történtekhez kommentárt fűznünk felesleges. Egyes barlangjaink levegőjének gyógyhatásúról a tudomány a döntő szót még nem mon­dotta ki. Az illetékes szak­emberek véleménye ma még korántsem egyöntetű ebben, a kérdésben. Bőven akadnak e gyógymódnak hívei és el­lenzői is, de mindentől füg­getlenül, a barlangok bioló­giai és aerosol vizsgálatának tovább halogatását semmi sem indokolja. Vájná György cseppkőbarlang. Felfedezése határkőként jelöli a tudo­mányos eszközökkel történő barlangkutatás múltját. Léte­zését, helyét, várható hosz- szúságát, víznyelő festési kí­sérletek sorozatával!, felszín i geológiai vizsgálatokkal, fej­lődéstörténeti okfejtésekkel elméletileg számították ki, határozták meg dr. Jakucs László és munkatársai. A feltárás küzdelmes hó­napjait megörökítő napló több, figyelemre méltó egész­ségügyi vonatkozású megfi­gyelésről számol be. A kuta­tók sokszor több mint 48 órán át tartózkodtak a mély­ben, nehéz fizikai muslicát végeztek, úszva, gázolva ha­ladtak előre, a barlang pa­takjának 10 fokos vizében, elcsigázva, átázva, meggém- beredve vonszolták magukat ! vissza a felszínre. Még sem betegedett meg közülük sen­ki, a megfázásnak a leg­apróbb tünetei sem mutat­koztak rajtuk. Dr. Gráf And­rásáénak, a feltárás techniku­sának esete szinte már a csodával volt határos. A tech­nikusnő betegen, 39 fokos lázzal érkezett meg Pestről a táborba. Jövetelének idő­Az ember fejlődésének tör­ténete elválaszthatatlan a barlangoktól. Kőszserszámait pattintgató ősünk évezrede­ken át lakta vagy menedék­helyként használta a föld természet alkotta üregjeit, a XX. század embere pedig tudatosan járja a föld alatti világ szövevényes útjait, hogy választ kapjon számos olyan kérdésre, amit a természet még titokként rejteget. Ma már a spaeleológia, a korszerű barlangkutatás, pol­gárjogot nyert a tudományok birodalmában, kutatási ered­ményeit felhasználja a geo­lógia, az ösrégésaet, a bio­lógia, a karsztvíz feltárás s Legújabban orvostudományi vonatkozásban az egészség­ügy is. , , Cikkünkben o gyógyhatású barlangokról szeretnénk be- jszáonolni, ismertetni azokat az ^előzményeket, amelyek né­hány hazai barlangunk gyó­gyászati fel használásáig ve­zettek. A barlangkutatók munká­jának minden mozzanatát kevesen ismerik. A közvé­lemény általában valamiféle . ,,hétpróbás” sportteljesítmény­nek tártja a kutatók vállal­Kertészet - nagyban 200 millió forint értékű zöldség- és főzelékárut adnak az állami kereskedelemnek Pest megye termelőszövetkezetei Az élüzem cím elnyerésének feltételei a mezőgazdaságban Csak gyorsan, gyorsan, bíztatják egymást az asztalosok, hogy a többi mellett még ez a^hátralevő pult is elkészüljön A falat itt-ott újra kell csempézni

Next

/
Oldalképek
Tartalom