Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-16 / 39. szám
4 “'ÁJCírlan 1963. FEBRUAR 16, SZOMBAT Elhalasztották a belföldi légijáratok megindítását A MALÉV vezérigazgatósága közli, hogy a nagyarányú havazások miatt a vidéki repülőtereik egyelőre alkalmatlanok a repülőgépek fogadására és így a belföldi légijáratok február 15-re tervezett megindítását el kellett halasztani. Az új idő- j pontról a MALÉV tájékoztatná fogja az utazóközönséget. (MTI) A dolgozó népé az ország Csala László válasziási nagygyűlése Oglt;dbereelen Hóbóbitás házak között, tejszínű, sűrű ködben lépegetnek a ceglédberceli választók a tanácsháza felé. Az asszonyok gyapjúkendőben, a férfiak nagyrészt vasutas egyenruhában, mindannyian úgy. ahogyan a vasútállomásról egyeTÉLI VÁSÁR — Siessünk, nehogy elkapkodják.. (Komádi rajza) a harmadik au ezer io- rintot kap. A KISZ-bi- zottságok a gazdasági vezetőkkel és a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben a versenyfeltételeknek legjobban megfelelő üzemi brigádok és egyéni versenyzők között osztják fel a jutalmat. (MTI) rosba és nyugdíjas állásban volt már a félszabadulás előtt. De hogy ezt a nyugdíjat milyen áldozatokkal érdemelte ki és hányszor kellett hízott disznóval, megalázó kenéssel bejutni egy egyszerű hivatal- segédi állásba, arról már elfelejtkezünk. — Sokan vannak itt, akik tudják, hogy valamikor a betegség teljesen tönkre is tehetett egy családot. Az orvosi kezelés, a kórház bizony, néha elvitte a földecskét, meg a házat. Ma a társadalom kilenc- venhét százaléka biztosított és rendelkezésre áll az egész családnak az orvosi ellátás, a gyógyszer, a kórház és a szanatórium. — Valamikor sok diplomás utat söpört, ma hiányaink vannak egyetemet végzett emberekben annak ellenére, hogy az egyetemi hallgatók létszáma háromszorosa az egykorinak. A dolgozó népé az ország. És ez nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent — mondotta befejezésül Csala László. — Jelenti többek között azt a kötelezettséget, hogy olyan embereket válasszunk meg a tanácsokba, az országgyűlésbe, akikre nyugodtan rábízhatjuk magunkat. R. K. « • M KÉT SM KÖZÜL PAD ALA ? Önkiszolgáló étkezőkocsi A nyugatnémet vasúttársaság idén nyáron első ízben vezeti be a Berlin és Lipcse között közlekedő vonatokon az önkiszolgáló étkezökocsi- kat. Ha a kísérlet beválik* hosszabb távolsági vonalakon’ is rendszeresíteni fogják. Hol tart textiliparunk a szintetikus szál felhasználásában Egy év alatt több mint háromszorosára emelkedik a danaion gyártás Pamutszövetek erősítésével is kísérleteznek A magyar textilipar alig egy évtizeddel ezelőtt kezdte meg a szintetikus szálak feldolgozását, s a felhasznált mennyiség azóta évről évre Budakalászon láttuk ezt az óriási hóembert. Kukorica Jancsi és édesapja építette (Koppány felv.) szinte megsokszorozódik. Hol tartunk most alkalmazásában? — erre a kérdésre a Könnyűipari Minisztériumban a következő választ kapta az MTI munkatársa: — Üzleteinkben évről évre mind több olyan textil kerül forgalomba, amely részben, vagy teljes egészében szintetikus szálat tartalmaz. Találkozunk vele fehérnemű, kötöttholmi, méteráru forrná jóban. A felhasznált összes textilanyaghoz mérten a szintetikus szál aránya hazánkban még vi- J szonylag alacsony. Ez az 2 arány 1970-re éri el az európai fejlett tőkés országokét, köztük Ausztriát, Olaszországot, ahol most 7 százalék a szintetikus szálak felhasználásának aránya. A magyar ipart ebben a vonatkozásban az NDK és Lengyelország is megelőzi. Az Egyesült Államok most ji 13 százaléknál tart. $ Az új alapanyagok elterje- " dését a hazad ipar is segíti. A Magyar Viscosagyár a tavalyi 400 tonna helyett az idén már 1500 tonna da- nulonszálat készít, 1965-re pedig termelése eléri az évi 2800—3000 tonnát. A textilipar ágazatai közül eddig a gyapjúipar kérte a legtöbb danuiont. Sok millió méter gyapjúszövet tartósságát, kopásállóságát növelik azzal, hogy szin- 1 téti'kus szálat kevernek a : gyapjúhoz. Készül a danu- I Ionból paplan, hálózsák, me- ; leg munkaruha, szőnyeg és sok egyéb textília. Az idén j már nagyobb mennyiség jut belőle a pamutiparnak is. Több kijelölt gyár kísérletezik felhasználásával; sa jnos, az üzemi próbák ^ elég sokáig tartanak. ^ Olyan textilféleségeknél akarják a gyapothoz keverni, amelyele a divat változásainak nincsenek kitéve és tartósak. A danulonszál pamutipari felhasználása sók műszaki kérdést és árproblémát vet fel. A technológiai kilakítá- sán kívül új gépi berendezések beszerzése is szükséges. a Kőbányai Textilművek például csak korlátozott mennyiségben gyárthatja a már jól bevált Éva rip- szet, mert kikészítéséhez nincs megfelelő berendezése. A puplinhoz hasonló, de vasalást egyáltalán nem igénylő pamutszerű poli- amidból kötött ing gyártásához is különleges kötszö- vőgépet kell üzembehelyezni. (MTI) Ugyan ki szeret két szék közül a pad aló esni? Nem csoda, ha a kiskunlacházi tanács nem szeretne így járni és sürgős döntést vár. Az történt ugyanis, hogy a nagy kiterjedésű községnek nincs egyetlen mosodája sem. Az asszonyok fjedig ugyancsak sokat rágták érte az illetékesek fülét, mikor segítenek már rajtuk, mikor könnyítik meg a házimunkát? Komár László vb-elnök nemcsak ígérte, hogy utánanéz a dolgoknak, hanem sorra elment mindenkihez, áld illetékes ez ügyben. Már ott tartottak, hogy a SZÖ- VOSZ 300 000 forintos beruházási hitelt aáott a helyi földművesszövetkezetnek, ezen a pénzen alakítsák át az egyik alkalmas magházat mosodának. Na, ez már egyenesben van — örültek a falubeliek. Egy szép napon aztán arra ébredtek, hogy még nagyobb öröm kerülgeti a házuk táját. A megyei tanács közölte velük, hogy Kis- kuniacházán, a volt Tereümes-malomban rendezi be a Pest megyei Patyolat és Szolgáltató Vállalat a járás mosó-vegytisztító kombinátját, ahol egyszerre hatvan helybéli asszonynak tudnak — a szakemberek mellett — munkát adni. Mosoda, kelmefestő, vegytisztító, minden lenne itt egy helyen. Azonban csak lenne! Mert a malom nem üres, terményraktárnak használja a Pest megyei Malomipari Vállalat és úgy ragaszkodik hozzá, mint anya a gyermekéhez. A SZÖVOSZ meg. amint hírét vette a tervezett nagyüzemnek, leállította a hitelt, mondván: nem lesz már szükség a mi kis üzemünkre, ha a megyei tanács nagyobbat ád. Csakhogy úgy látszik, ők nem tudják, milyen hosszú az út a tervezéstől a megvalósulásig, amíg az egy fészek két szülötte megegyezik! S ezért lesi drukkolva a lacházi tanácselnök. vajon nem esnek-e két szék közül a pad alá? K. M. ROSSZ TRÉFA Messziről jött, ötven év körüli néni szállott le minap a vonatról a nagymarosi állomáson. — Hogy juthatnék el leghamarabb a visegrádi üdülőbe, beutaltak oda — fordult az első emberhez, akivel szembe találkozott. A megszólított igen szívélyesen jó darabon elkalauzolta, majd rámutatott egy hóval fedett síkságra: — Csak ezen a mezőn gyalogoljon át nyílegyenesen, már oda is ért. Ezzel elbúcsúztak egymástól. A néni alig fél óra múltán már be is lépett az üdülő kapuján. — Melyik busszal tetszett jönni? Érdeklődtek tőle, merthogy abban az időben éppen egy sem volt esedékes. — Vonattal jöttem — válaszolt a néni a jelenlevők nagy ámulatára. — És onnan ide, hogyan? — Hát csak itt jöttem át ezen a mezőn — mutatott ki a néni az ablakon. — De hiszen nem mező az, hanem a befagyott Duna. Erre azután a néni menten elájult, úgy megijedt utólag a jégmezőn át megtett gyalogúitól. Csak annyit tehetünk hozzá: az útbaigazítótól rossz tréfa volt... (—ly—) SE LAPÁT, SE CSÁKÁNY Akár hiszik, akár nem, vannak még emberek széles e hazában, akik nem tudják, hogy nálunk tél van, ezért nehezen járhatók az utak és meglepetés érheti azt, aki hosszabb útra vállalkozik. Szóval, hogy vannak még ilyenek, azt pénteken délben tudtuk meg, a Tököl— Ráckeve közötti országúton, nyolc kilométerrel Ráckeve előtt, a töltés tetején. Ott állt egy hatalmas Csepel teherautó, békésen oldalra- csúszva a hóban, s körülötte három ember, egy férfi, két nő próbálta a behemót alkotmányt jobb belátásra bírni. — Micsoda tehetetlen társaság — róttuk meg őket dühösen, mert miattuk nem mehettünk tovább egy lépést sem, de a keskeny nyomon vissza sem fordulhattunk. — Hát hol a lapátjuk, miért nem hányják el a havat a kerék alól — kezdtük nagy hangon. — Teherkocsival elindulni szerszám nélkül, mégiscsak könnyelműség ilyen időben!... — Csakhogy ezt ne nekünk, hanem a Cipönagyke- reskedelmi Vállalat gondnokságának tessék elmondani — válaszolt a nyakig olajos, kimerült társaság. Nincs rá keret, a megoldást meg ránkhagyják. A megoldást hosszú idő után, egy parasztszekér hozta a mi lapátunk mellé, csákány formájában. Mivel ők tudták, hogy télen enél- kül jármű nem indulhat útnak. A pesti irodákban azonban erről néha megfeledkeznek ... k. m. KULTURÁLIS HÍRADÓ Könyvtáravatás Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel kerül sor Dabason j az új járási könyvtár meg-1 nyitó ünnepségére. Ünnepi beszédet mond Boross András, a ; járási tanács vb-elnöke. A műsorban közreműködik Hegedűs Éva és Jávor Alfréd. Földművesszövetkezeti bál A Tápiószecsöi Földmú- vesszövetkezet igazgatósága és szakszervezeti bizottsága ma, szombaton este 7 órai kezdettel tartja zártkörű járási földművesszövetkezeti bálját. A reggel hat óráig tartó bál sok érdekes meglepetést ígér a résztvevőknek. Kiállítás a Csepel Autógyárban Ma, szombaton délután 3 órakor kerül sor a Csepel Autógyár művelődési házában az Országos Műszaki Könyvtár dokumentációs kiállításának megnyitására. Az érdeklődéssel várt kiállítás február 28-ig naponta 15—20 óra között áll az érdeklődök rendelkezésére. Különös tárgyalás Február 24-én délután és este az Állami Déryné Színház együttese vendégszerepei a váci Madách Imre művelődési házban. Bemutatásra kerül a Különös tárgyalás -imü kétrészes színpadi játék, amelyben Mikszáth Kálmán élete és munkássága elevenedik meg egy érdekes bírósági tárgyalás keretében. A vádlott — Mikszáth, az író: a vádló — a korabeli kritika; a védelem pedig maga a mik- száthi életmű és a hatalmas olvasótábor. VEN DEGSZE R EPLES A Pest megyei Petőfi Szín- ] pad együttese ma. szombaton este Rctságon vendégszerepei — Pataki Pál: Idézés válóperben című színpadi riportját mutatja be. A társulat másik együttese Szigetbecsén a Tavaszi keringő című operettet, a harmadik együttes pedig Délegyházán a Világvége Pi- ripőcson című parasztkomédiát játssza ma este. DALOSBÁL A Csepel Autógyá; művelődési otthonában ma este hét órakor rendezik a dalosok hagyományos bálját. A bált az énekesek hangversenye vezeti be. utána kezdődik a reggelig tartó tánc. A Magyar Kommunista If-' júsági Szövetség és a Nehézipari Minisztérium közös fel- j hívást intézett a szén-, az érc-, az ásvány- és a bauxitbányászatban dolgozó fiatalokhoz, hogy 1963-ban fokozzák munkaterületükön a balesetmegelőzést. A KISZ Központi Bizottsága és a Nehézipari Minisztérium az 1963. év befejeztével értékeli a balesetelhárítási Versenyt és jutalmazza azokat a KISZ-bizottságokat, amelyeknek tagsága a legtöbbet tette munkahelyén a halálos balesetek számának csökkentéséért, a baleseti gyakorisági és súlyossági mutató javításáért. A verseny legjobbjainak jutalmazására a Nehézipari Minisztérium 150 ezer forintot tűzött ki. A legjobb balesetelhárítási munkát végző KISZ-bizottság 70 ezer, a második 50 ezer, Százötvenezer forint jutalom bányászfiataloknak A KISZ és a Nehézipari Minisztérium felhívása nesen a választói nagygyűlésre jöttek. Az előadói asztalnál Csala László, a Hazafias Népfront Pest megye; Bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő- jelölt, Joó Ágostonná vb-elnök. Varga Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa és Aszódi Ferenc, a községi Hazafias Népfrontbizottság elnöke. Aszódi Ferenc köszöntő sza- vai után Csala László mondott beszédet, vagy ahogyan az előadó kedves, közvetlen hangon megjegyezte, beszélgetett. Elmondotta, hogy február 24-én választ az ország és ez a választás sokkal több, mint amennyit ez a szó magába foglal. Az ország dolgozó népének nyílt és egyenes válasza arra. hogy helyesli a kormány jelenlegi politikáját és egyetért a szocializmus teljes felépítésében. — Mi a szocializmus? — tette fel a kérdést Csala László a továbbiakban. — Azt röviden meghatározni nem lehet, de hogy számunkra mit jelent, azt nem nehéz körülirni. Mindenekelőtt jelenti a felszabadulást és ezen belül az emberhez méltó életet. És én úgy veszem észre, hogy a mi népünk szeret jól, kulturáltan élni. — A mezőgazdasági dolgozók részére könnyebb, emberséges életet jelent a szocializmus. Átszerveztük a mezőgazdaságot, ezt a parasztság túlnyomó többsége elfogadta. Egyre élesebben rajzolódik ki a jövő. amelyben megszűnik a parasztság nehéz munkája, s helyette az egyre szaporodó gépek végzik azt el. — Melyik parasztembernek volt a földje mellett biztosított az öreg kora? Bercelen nem kell nyugdíjról beszélni, hiszen innen az emberek jelentős többsége bejár a fővá
