Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

PMT MECVr.l A Krasznaja Zvezda a szovjet honvédelemben lezajlott forradalmi változásokról AZ INDIAI KP KÜLDÖTTSÉGE NEHRUNÁL A Krasznaja Zvezda, a szov­jet hadsereg központi lapja közli Szbitov altábornagy cik­két, amelyben részletesen foglalkozik a szovjet honvé- ! delem szervezésében, hadá- I szatóban és taktikájában le­zajlott forradalmi jelentősé­gű változásokkal. Szbitov rámutat, hogy az j utóbbi években a kommu­nista párt. annak központi bizottsága irányításával való­ságos forradalom zajlott le a szovjet hadügyekben. Ez a változás a következő felada- ! tokát oldotta meg: 1. Megszervezték a mák- ! leáris fegyver tömeggyártó.- ! sót; esz a fegyver vált a had- | sereg legfőbb ütőereiévé, ! megszervezték a legkülönbö­zőbb rendeltetésű rakéták i tömeges termelését. 2. Teljesen befejezték a szovjet hadsereg és hadi­flotta rakéta-nukleáris fegy­verekkel való ellátását, be­fejezték a fegyveres erők j átszervezését. 3. A párt, a kormány uta- i sitásaira a haditudományok j legkorszerűbb vívmányainak eredményeképpen kidolgoz­ták a korszerű szovjet ka­tonai elméletet, megállapí- j tolták a szovjet stratégia, hadműveleti és taktikai mű­vészet új elveit, átdolgozták a szabályzatokat és az uta­sításokat a rakéta- és nuk­leáris háború sajátságainak és követelményeinek megfe­lelően. 4. A hadsereg egész sze­mélyi állományát, különösen pedig a tiszteket, tábornoko­kat és tengernagyokat tel­jesen átképezték. A katonák elsajátították a legbonyolul­tabb és legnagyobb teljesít­ményű új haditechnikát és fegyverzetet. Ezt tervszerűen és céltudatosan tették. Ugyan­csak elsajátította a hadsereg a legkorszerűbb hadműveleti módszereket is. A cikk írója befejezésül rá­mutat: a szovjet harcosok mélységesen tisztában vannak vele, mekkora felelősséget viselnek a haza, a nép nagy Terjeszkedik a Pentagon Az Egyesült Államok és Kanada között ellentétek robban­tak ki, mert a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium minden áron rá akar.ja kényszeríteni északi szomszédját, hogy vásárolja meg az amerikaiak által felajánlott nuk­leáris fegyvereket méghozzá azzal a feltétellel, hogy a fegyverek továbbra is amerikai ellenőrzés alatt álljanak. Az amerikaiak kanadai terjeszkedését figurázza ki V. Csernyikov szovjet karikaturista Az amerikai diákok tudni szeretnék az igazságot Az amerikai diáikok a dü­hödt kommunistaellenes pro­paganda ellenére mind na­gyobb érdeklődést tanúsíta­nak a kommunisták nézete és véleménye iránt. VITA BONNBAN A FRANCIA- NYUGATNÉMET SZERZŐDÉSRŐL Erről tanúskodik többek között Gus Halinak, az ame­rikai kommunista párt ne­ves személyiségének felszó­lalása a New Haiven-i Yale egyetem (Connecticut állam) diákjainak február 13-i gyű­lésén. A diákok Thomas Dodd szenátor (Connecticut állam) a szenátus belbdzott- sági albizottsága tagjának minden tiltakozása ellenére követelték, hogy a gyűlésre hívják meg Hallt. Hall felszólalása jelentős részében bírálta a reakciós M cC a rra n -1 orvén y t, amelynek alapján jelenleg is üldözik a haladó személyeket és azok szervezetét az Egyesült Ál­lamokban. Megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkvában pénteken meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának negyedik ülése, amely megvitatja egy r.or gaz­dasági ágat illetően a tagá’ia- mok együttműködésének kér­déseit. Újabb merényletet készítettek elő De Gaulle ellen Pénteken délben hivatalosan közölték Párizsban, hogy a köztársasági elnök elleni ösz- szeesküvés miatt letartóztatták a katonai főiskola hat tisztjét és a főiskola egyik nyelvtanár­nőjét. Az összeesküvők meg akar­ták gyilkolni De Gaullc-t, aki : péntekem délelőtt meglátogatta a katonai főiskolát. A letartóz­tatott tiszteknél géppisztolyt találtak, ezzel akarták lelőni a köztársasági elnököt. A nyomozás eddigi eredmé­nyéből arra következtetnek, hogy az összeesküvést ugyan­azok a CNR—OAS-körökhöz tartozó elemek készítették elő, akik a tavaly augusztus 22-i merényletet. Miután kategorikusan kije­lentette, hogy semmiféle gaz­dasági vagy politikai megtor­lást nem tervez De Gaulle ellen, két irányban is igyeke­zett megnyugtatni Nyugat- Európát. Egyrészt ismét han­goztatta, hogy a közös nuk­leáris parancsnokság felállí­tásával Nyugat-Európa na­gyobb beleszólást kap majd azt atlanti közösség katonai ügyeinek intézésébe. Másrészt igyekezett elosz­latni azt a nyugat-európai aggodalmat, hogy az Egye­sült Államok esetleg cser­benhagyja Nyugat-Euró- pát katonailag. Egy tudósító azt mondotta, az amerikai államok szerve­zete egyik különleges bizott­ságának legutóbbi jelentése azt állította, hogy a katonai helyzet Kubában most na­gyobb veszélyt jelent az ame­rikai köztársaságokra, mint a múltban. Az elnök azt felel­te, hogy az amerikai álla­mok szervezete jelentésének legfontosabb részének azt te­kinti, amely az amerikai fél­teke ellen irányuló „felforga­tó tevékenységről”, tehát nem személyek és pénzek küldé­séről szól. Kennedy kifejtette: ha nem is akadályozzák a Kubából való és a Kubába való közle­kedést, ezzel még nem szűnt meg a „kommunista veszély” a nyugati féltekén. Vaunak más országokban is kommunista mozgal­mak, amelyek nincsenek kapcsolatban Kubával. Kennedy példának Északke­let-Brazíliai említette, de po­litikai megfigyelők szerint el­sősorban Venezuelára célzott, amelynek elnöke, Betancourt a napokban érkezik Washing­tonba. Ismeretes, hogy Vene­zuelában komoly mozgalom van a kormány ellen. Áremelkedések Nyugat-Németországban A Német Szövetségi Köz­társaság statisztikai hivata­lának megállapítása szerint Nyugat-Németországban 1963 januárjában 3,6 százalékkal volt magasabb a létmini­mum, az egy évvel ezelőt­tinél. A lakbérek az új évben átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek. A vasúti tari­fák 11,5 százalékkal maga­sabbak, mint 1962 január­jában voltak. KATONAI MŰVELETEK JEMENBEN A szaud-arábiai hadügy­minisztérium pénteken hiva­talos közleményben jelen­tette be, hogy a Jemenben állomásozó EAK-légierök há­rom bombázógépe csütörtö­kön bombázta a Najran-oázist, jelentős ember- és anyagi veszteségeket okozott, 48 órán belül ez a máso­dik bombázás, amelyről szaud- arábiai jelentést adtak ki. A mekikai rádió viszont csütörtökön a késő éjjeli órákban ismertette Al Badr főparancsnokságénak közle­ményét, amely szerint az imám csapatai támadást haj­tottak végre a Wadinachour térségében állomásozó egy­ségek ellen, és számos fog­lyot — köztük 24 egyipto­mit — ejtettek. Heatli lordfiersétör genfi látogatásáról Heath lordpecsétőr és Erroll kereskedelemügyi miniszter vezetésével február 16-án, szombaton Genfbe repül egy angol küldöttség, hogy az EFTA országainak küldöttsé­geivel tanácskozzék, minden valószínűség szerint a brüsz- szeli kudarc után előállott helyzetről. Irak régi elnöke Abdel Kerim Kasszem tá­bornok, akit az iraki állam­csíny vezetői elfogtak, rög­tönítélő bíróság elé állítot­tak és kivégeztettek. Irak új elnöke Abdul Szalam Mohammed Aref ezredes, aki az állam­csínyt vezette. A bonni parlament külügyi bizottságának ülésén vita zajlott le a francia—nyugat­német szerződés ratifikálásá­ról. Wehner, a szociáldemok­rata párt alelnöke, szemre­hányásokat intézett a kor­mányhoz, hogy hintapolitiká­jával végül is „három szék között a pad alá fog esni”. Wehner azt állította, hogy a ' szerződés eredeti tervezetéből i] De Gaulle kifejezett kivárná- \ gára törölték azt a záradékot, £ amely kimondta volna, hogy ^ a francia—nyugatnémet együttműködés nem érinti a NATO-ban vállalt kötelezett- \ ségeket. Schröder külügyminiszter Alekszandr Naszibov t Rejtekhely az Elbán Az ém. 35. sz. Állami ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT most beinduló ceglédi mun­kahelyére, 1963. III. 1-vel felvesz ács és kőműves szakmunkásokat, valamint 18. életévüket betöltött fér­fiakat kubikos munkára. Tanácsi igazolás szükséges, állandó foglalkoztatottság biztosítva. Jelentkezés: Bp. XXL. Kiss János altábornagy utca 19. munkaügyi osztályon helyezése, az őrzés módsze­re... A tábornok felállt, fel-alá járt a szobában, majd Aszker mögött állt meg. — Az éjjel jelentést tettem a vezető elvtársnak. Megkér­dezte tőlem: „Nem kellene-e inkább kockáztatnunk, s a Karlslusteban dolgozó csopor­tot átdobni Ostburgba9 — Én nem tartottam ezt lehetséges­nek. Végül arra a megállapo­dásra jutottunk, hogy innen küldünk felderítőt Ostburgba. Hadd nézzen utána minden­nek a helyszínen. Aszker fel akart állni. Li­kov a vállát fogta, s nem en­gedte felkelni. Az asztal túlsó felére ment, s fáradtan a ka­rosszékbe ült. — Magának kell mennie, Kerimov elvtárs. Aszker bólintott. Likov megfogta az őrnagy kezét. — Mi már beszélgettünk ar­ról, milyen nagy szükségünk van ezekre a dokumentumok­ra. Csak emlékeztetni szeret­ném a régi fasiszta kémháló­zatra. meg azokra az új ké­mekre, akiket a megszállók természetesen igyekeztek ösz- szeverbuválni, s amikor el­hordták az irhájukat itthagy­ták őket a felszabadított része­ken. Gondolja el, mennyi fel­becsülhetetlen értékű informá­ció van erről az összes gaz­emberről azokban az iratokban, amelyeket keresünk. De ez még tévőiről sem minden. Gon­doljon bele, mennyi szovjet hazafit hurcoltak meg és küldtek halálba a Gestapo, az Abwehr és az SD kinzókam- ráiban! Hány emberünk lelte kínhalálát a különböző Sen- derkommandók és Einsatz- gruppék pincéiben és krema­tóriumaiban ... Azokban az archivanyagokban bizonyosan megtalálhatjuk, hogy éltek, hogyan harcoltak és haltak meg azok a honfitársaink. Aztán: különböző utakon olyan híreket kaptunk, hogy ezek a vadállatok embertelen, tömegírtó kísérleteket végez­nek a hadifoglyokon. Oxigén- szomjjal. ultraalacsony hőmér­séklettel. ultraalacsony lég­nyomással ölik meg őket. Mér­geket fecskendeznek be a fog­lyok ereibe, rajtuk próbálják ki a mérgező eszközöket, az új fegyverfajtákat: a gránáto­kat, az aknákat, a lángakná­kat. Ki tudja. nincsenek-e minderről adatok a fasiszták titkos archívumaiban!... S még egyszer hangsúlyozom: a hitleristák ügynökhálózatának feljegyzései, iratai. Ezek a leg­fontosabbak. Nagy kár szár­mazik belőle, ha elkésünk ve­lük. Minden módon, bármi áron meg kell szereznünk ezt a dokumentációt. Vegye szá­mításba: nemcsak mi érdeklő­dünk az archívumok után. Tá­volról sem. Nem bocsátja meg hazánk, ha ezek a doku­mentumok. amelyekről szó van. más országok hírszerzői­nek a kezére jutnak. Ebben az esetben a fasiszta ügynö­kök új és veszedelmesen ener­gikus gazdákat kapnának. — Mindent megértettem, tá­bornok elvtárs — mondta Asz­ker. — Megértette és felmérte, mennyire fontos az a feladat, amelyet meg kell oldania? — Igen, tábornok elvtárs. — Hány éve párttag, Keri­mov elvtárs? — Három éve —, felelte Aszker, de aztán kijavította magát: — csaknem három éve. — Ezt a mostani munkánkat fontos pártmegbizatásnak te­kintem — mondta Likov. — Ügy vélem, csak így gondol­kodhat egy állambiztonsági tiszt. — Pontosan igy. — Mindig eszerint cseleked­jék. És még egy. gondoljon mindig hazánkra, népünkre, elvtársaira és családjára. Higy- gye el. ez átsegíti a nehéz órá­kon. — így végzem maid mun­kámat. tábornok elvtárs. — Ott... — Likov egy pil­lanatra elhallgatott, s közben a fejével félre mutatott —. ott már tudiák. hogy maga megy. Tudják és egyetértettek a vá­lasztásommal. (Folytatjuk) Kennedy csütörtöki sajtóértekezlete Kennedy elnök csütörtöki \ sajtóértekezletén kifejtette i álláspontját arról a problé- j máról, amely az amerikai kormányt oly nagy mérték­ben foglalkoztatja és nyugta­lanítja. Ez a kérdés: hogyan le­hetne De Gaulle fellépése ellenére megszilárdítani i az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egységét Kennedy szavai elsősorban Nyugat-Európa kormányai és ' közvéleménye felé szóltak. vívmányainak megbízható vé­delméért. A fegyveres erők fennállásának 45. évfordu­lóját újabb eredményekkel köszöntik a harci és poli­tikai kiképzésben. A szovjet harcosok továbbra is minden tudásukat, energiájukat és munkájukat a nép, a kom­munista párt, a kommu­nizmus maradéktalan szol­gálatának szentelik. (29) — Megengedem. — Homarrn viszont nem is sejti, hogy a kezünkben van Schulz hadnagy. Lange Ober gefreiter és még több más egykori katonatársa. — Mit javasol, tehát, őr­nagy? Hogyan kell fogadnunk mindazt, amit Csisztov ezredes közölt? Aszker hallgatott. — No jól van. — Likov fel­állt, Aszker tudtára adva ez­zel. hogy a beszélgetés befe­jeződött. — Magával hozta Ho- mann vallomásait? — Igen, ebben a dossziéban vannak. — Hagyja itt. Még ma ide rendelem hozzám Homannt. Szeretnék megismerkedni vele. Magát pedig holnap délelőtt t’zre várom. Másnap a megbeszélt idő- í ben, Aszker ismét megjelent ; Likov szobájában. A tábornok i fáradtnak látszott. Nem aludt ; az éjjel. — Homannt kihallgattam — | mondta. — Pontosan ugyanaz : a benyomásom, mint a magáé. : Likov egy ceruzát vett fel ; az asztalról, szórakozottan, el- : gondolkozva forgatta az ujjai \ között, aztán visszatette ; — Ezek szerint —. szólalt ■ meg kis idő múlva a tábor­nok — megegyeztünk, hogy hiszünk Homannak ... De ho­gyan legyünk azzal, amit Csisztov ezredes jelentett? Ma­gának van valamilyen oka rá, hogy ne higgyünk neki és az embereinek? — Nincs, tábornok elvtárs. — Én sem tudok semmi ilyen okot. Csend lett. Egyikük sem szólt. Likov is. Aszker is gon­dolataiba merülten ült. — Lehetséges, hogy Ostburg- ban is, és Karlslusteban is van rejtekhely? — folytatta a tá­bornok. — Az adott körülmé­nyek között nem lehet alapta­lannak tekinteni ezt a feltéte­lezést sem. De egyelőre nem tudom elfogadni. Két ok miatt. Az egyik: a két város túlsá­gosan közel fekszik egymás­hoz. Éppen ezért semmi értel­me nem lett volna kétszer el­végeztetni egy és ugyanazt a nagy munkát... A rejtekhely építésére gondolok. A másik ok pedig: Csisztov ezredesnek a rejtekhelyről közölt adatai meglepően hasonlítanak Ho- mann és a Bakuban letartóz­tatott ügynök adataira, ön­kéntelenül adódik a gondolat: ebben a két esetben vajon nem egy és ugyanarról a rej­tekhelyről van szó? Emlékez­zék vissza, minden egyezik: a rejtekhelyek berendezése, el­í bizottság előtt visszautasítot- i ta a szociáldemokratáknak I ezt az állítását és azt han- 1 goztatta, hogy a nyugatne- j met külpolitika „következe- | tes és világos”, s nem ad I okot semmiféle félreértésre. Az Indiai Kommunista Párt küldöttsége felkereste Nehru miniszterelnököt és átadta ne­ki a párt országos hizottsága legutóbbi ülésén elfogadott határozatát. A határozat véle­ményt mond a nyugati hatal­maknak az „indiai légvédelmi hálózat megszervezésére” vo­natkozó javaslatáról. Nehru a találkozón kijelen­tette: az indiai kormány so­hasem fogadna el semmi fele olyan javaslatot, amely kül­földi katonai támaszpontok megteremtéséhez vezethetne az ország területén. A kommunista küldöttség átadta Nehrunak a párt ama követelését is, hogy bocsássák szabadon az „indiai védelmi törvény” alapján letartózta­tott kommunistákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom