Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

I 1963. FEBRUAR 15, PÉNTEK rrtnr siecvet ^»rtop ELŐBBREJTTOI Hogyan változik az élet falun? Ezt kutatom Tápió- bicskén. Odakint havat ka­var a februári szél. Idebent, Illés Józsi bácsi konyhájá­ban egy kis borral melegít­jük magunkat. Heten üljük körül az asztalt. Itt van a házigazda, László fia, aki a tsz agronóinusa, Kovács Fe­renc, ifj. Illés József, Cza- kó Nándor, Madaras Ede és Gizur István tanácselnök-he­lyettes. A község neve már az is­koláskönyvekből ismert, itt zajlott le 1849-ben a győz­tes tavaszi hadjárat során a nevezetes tápióbicskei csata, amelynek emlékére szobrot emeltek az itteniek. A köz­ségnek ma 3800 lakosa van. A termelőszövetkezetben nyolcezer holdon gazdálkodnak, ebből 1350 hold szőlő. A termelőszövetkezet , 1960 óta működik. Akkor három szö­vetkezetbe tömörültek a pa­rasztok. Tavaly a három tsz egyesült, mert a tápióbics- keiek is rájöttek, hogy együtt sokkal jobban boldogulhat­nak. Tápióbicskóről mintegy liá- romszázötvenen járnak Bu­dapestre dolgozni. Sokan fog­lalkoznak — főleg lányok és asszonyok — hímzéssel, háziipari szövetkezet is mű­ködik a faluban. A lakosság többsége azonban a tsz-ben dolgozik, és érthető, hogy ezekben a napokban a fő beszédtéma a zárszámadás. Harminc forintra tervezték a murks egységei, de bizony csak huszonnégy és felet tud­nak adni a tagoknak. Ifj. Illés József viszi a szót: — A kora tavaszi fagy, a homoki szétverés és az aszály az oka a gyenge eredmé­nyeknek. Gizur István szerint a hiba abból adódik, hogy a szö­vetkezeti gazdák még r^em váltak igazán közösségi em­berekké, nem egyforma len­dülettel dolgoztak. Bár ta­valy 15—17 forint előleget adtak egy munkaegységre, ) a premizálás hiánya, a mun­kadíjazás mechanikus ér­telmezése — az egyenlősdiség azonban nem volt ösztönző hatással a közös munkára. Csak egy példát említenek. Eddig egy fuvar trágya ki­hordásáért kilenc tized mun­kaegységet adtak. Akadt olyan • ember, aki egy fuvarban csak négy-öt mázsa trágyát szállított ki a földekre — az­zal a jelszóval, hogy fuvar, fuvar. Az idén már, a ta­• • Gondok és tervek — Öntözni, de mivel — Tápióbicskei eszmecsere valyi tapasztalatokból okul­va, mázsák után adják a mun­kaegységet, s lám, mi tör­tént? Fejős János például egy lőcsös kocsin. 13 mázsa és 40 kilót szállított ki a határba. Kamasz Antal tizenöt má­zsát, egy nap alatt kétszer fordult, és így 2,8 munka­egységet teljesített. Sok tanulsággal szolgált te­hát az elmúlt esztendő. De ezután másképp lesz. A ka­pásoknál is érvényesítik az anyagi érdekeltséget. Egy hold kukorica meg­munkálásáért nyolc munka­egységet írnak jóvá, és a ter­més 20 százalékát kapja a tag. Nagyon ösztönző ez a módszer, de vannak, akik idegenkednek tőle. Nem cso­da, hisz nem ismerik még, vitatkoznak, s olykor ellen­keznek is egymással. Czakó Nándor meg is mondja: — Nem olyan egységes még nálunk a parasztság, aho­gyan gondolnánk. Nem a volt gazdák és a volt agrárproletá­rok között van az ellentét, hanem a Pestre járó családok és a csak a tsz-pen dolgozó tagok között. Madaras Ede rákontráz: — Erezni lehet a különbsé­get a volt szőlősgazdák és a nem szőlősgazdák között is. A szőlősgazdáknak ma is job­ban megy, hiszen saját szőlő­jüket százalékosan művelik meg. Ez jó jövedelmi forrás. Azok a családok, amelyek mellékkeresetre is szert tesz­nek, szépen öltözködnek, épít­keznek. Azoknak, akik család­tagjaikkal együtt a szövetke­zetben dolgoznak, lényegesen kevesebb a jövedelmük. Mi a kiút? A jelenlevők egyöntetű véleménye: meg kell javítani a .szövetkezetben a munkát, hogy érdemesebb legyen a közösben dolgozni, mint Pestre járni. Sok min­den gátolja azonban a kibon­takozást. Itt van a gépesítés. A szövetkezetnek öt erőgépe van. Eközül két-három állan­dóan javítás alatt. A gépállo­más nem javítja meg idejé­ben a gépeket, nem is érde­ke, hiszen van külön terve, amelyet teljesíteni akar. Mi történik? A szövetkezet drága pénzen megvásárolt gépei ki­használatlanul hevernek, ugyanakkor a gépállomás kü­löndíjért dolgozik a tsz-nek. Ez a kettősség sok vitára ad okot. És a belterjesség? Tápió- bicske közel fekszik a fővá­roshoz, jó a közlekedése, érdemes itt kertészkedni. Itt folyik el a Tápió is. Eddig mindössze 36 holdat öntöztek. Most szeretnék tovább fej­leszteni kertészetüket. Meg­rendeltek egy EMA 900-as típusú szivattyút, a vízügvi igazgatóság azonban a meg­vásárláshoz nem járult ho.zzá. Az elutasítást azzal indokol­ták, hogy nem lehet tovább növelni az öntözést, mert a Tápió túlterhelt. — Jó, jó. Megértjük mi ezt, de hát miért éppen minket fosztanak meg az öntözés le­hetőségétől? — teszi fel a kér­dést ifj. Illés József. — Tá- pióbicske tagja a Tápió menti Vízhasznosítási Társulatnak és a nyolcezer hold földünk után holdanként 10 forint tagsági díjat fizetünk. Mit lehetne tenni? Talán a cső­kutas öntözés oldaná meg a problémát? Az öntözési problémák, a gépek kihasználásának gondjai, a közös munka meg­szervezése, a falu fejlesztése — ezek azok a kérdések, ame­lyek élénken foglalkoztatják a tápióbicsfeei szövetkezeti gazdákat. Egy kicsit panaszkodnak, sopánkodnak. Mindenki nem mehet el a faluból, nem hí­mezhet. Az állatokat is kell gondozni, a gépeket vezetni, a földdel bajlódni. Ezt érzik és értik az itteni emberek. — Ezen a földön nőttünk fel, itt éltünk, ma is a föld­ből szeretnénk mesélni — Pályaválasztási tájékoztató II. T ovábbtanulás technikumban A középfokú technikumi ok­tatás célja, hogy a szocialista ipar, mezőgazdaság, közleke­dés, hírközlés, kereskedelem stb. részére középfokú szak­embereket (technikusokat) ké­pezzen ki. A technikumot vég­zett tanulók a megfelelő nép- gazdasági ágban technikusi munkakört láthatnak el. Az ipar területén működő tech­nikusok például — megfelelő gyakorlat után — mérnökök vezetésével részt vesznen a termelőmunka szervezésében, irányitásában, ellenőrzésében, valamint a gyártmányok elő­készítési, szerkesztési, techno­lógiai stb. munkájában. A technikum elvégzése után egyetemen, vagy főiskolán tör­ténő továbbtanulás lehetséges. Az 1963—64-es tanévre 13 ezer tanulót vesznek fel orszá­gosan a technikumok első osz­tályába. A technikumba való jelent­kezés az általános iskolában történik a félévi bizonyítvány­osztás után, a gimnáziumi je­lentkezéshez hasonló módon. A felvétel előfeltétele: az ál­talános iskola Vili. osztályá­nak legalább közepes rendű elvégzése és be nem töltött 18 életév. A jelentkezési lapot az általános iskola küldi meg az illetékes technikumnak. Kivételek: a bányaipari ak­nászképző technikumok, ame­lyekre csak vájáriskolát vég­zettek jelentkezhetnek, és a földmérő technikumok, ahová csak érettségizetteket vesznek fel. Az ipari, közlekedési ésoos- taügyi technikumba való fel­vételt felvételi vizsga előzi meg. A vizsga három részből áll: orvosi, tanulmányi és al­kalmassági vizsgálatból. A ta­nulmányi felvételi vizsgának írásbeli és szóbeli része van. A felvételi vizsga időpontjá­ról és a inzsga eredményéről a technikum értesíti a jelentke­zőt. A technikumokkal kapcsola- ■ tos részletes felvilágosítást (a technikumok fajtái, működési I helye stb.) osztályfőnöküktől ! kaphatnak az érdeklődő ta­nulók. ____________ — Harcban az alkoholiz­mus ellen. Filmvetítéssel összekötött előadást rendez a Vöröskereszt ceglédi szer­vezete péntek este fél hat órakor a művelődési ház emeleti nagytermében az iszákosság káros hatásáról. Előadó dr. Hardi István, a megyei kórház ideggyógyá­sza. uui o cjkzi iu r rrv nrosciiu --­m ondja ifj. Illés József. S iga­za van. Nagy gond és sokaknak fáj, hogy csak huszonnégy és fél forintot fizet egy munka­egységre a szövetkezet. És aki nem jut mellékkeresethez, annak ugyancsak be kell osz­tani, hogy kitartson az újig. Az összkép azért mégis biz­tató, mert az emberek szivü­kön viselik a falu gondját, szeretnének előbbre jutni és megjavítáni a szövetkezet gazdálkodását. Gáli Sándor Alekszandr Naszibov: Rejtekhely az Elbán ‘(28) — Csak vagy két és fél hó­napja kaptunk bizonyos infor­mációt — szóit közbe Likov- — De mindössze egyetlen rej­tekhelyről, pedig bizonyos, jóval több van. — Ostburgban? — kérdezte Aszker. — Ostburg? — Csisztov ez­redes elcsodálkozott. — Nem. Egv másik helység­ről van szó. — Nem Ostburg — mondta maga elé Likov tábornok, mintha hangosan gondolkod­na. Aszker hangtalanul mozgo­lódni kezdett a helyén. — Ez a város Hamburg alatt, az Elba partján van — foly­tatta Csisztov. — Melyik partján? — kér­dezte vissza Aszker. — A balpartján, vagyis a nyugati felén- Pontosabban, nem magán a folyóparton, ha­nem valamivel arrébb tóle. — A váiros neve? — Karlsluste — mondta Csisztov. — Feltételezhető, hogy a városka közelében, az tolyónak. erdőben valahol a folyónál, egyezik a rejtekhelyek éihe- egy föld alatti rejtekhelyen lyezése, berendezése, az őrzés Vannak azok az iratok, ame- módja, a csomagolás. Ivekről szó van. Pontosabban: — Igen, még a csomagolás eey része ezeknek az iratok- is egyezik — bólintott Likov. nők. A rejteikhelyet azzal a Csisztov hallgatott. Ö fegyel­céllal létesítették, hogy meg­őrizzék ezeket az archívumo­kat aiklkor is, ha Németország elveszti a háborút, s megszáll­ják a területét. — Engedje meg. tábornok elvtárs. — Aszker felállt a helyéről. — Megkérdezhetem, milyen forrásból szerzett tu­domást az ezredes elvtárs az archívumokról és a rejtekhely­ről? — Tessék. — Likov Csisz- tovra nézett. — Válaszoljon Kerimov őrnagynak. — A forrás — felelte Csisz­tov — az egyik felderítőnk, aki a környéken tevékenyke­dik­Aszker felállt, odament az Európa-térképhez, amely a szoba egyik falát teljes hosz- szában befedte. Vonalzót tett rá az egyik ponton, s mérics­kélt valamit. Aztán vissza­ment a helyére. — Mindössze százötven ki­lométer — mondta. — Csak annyi választja el Ostburgot Karlslusttól. Az egyik a bal, a másik a jobb partján van a A többi mind meg­— No és — tette fel a kér­dést Aszker — gondolja, hogy nehéz lenne elszállítani onnan az iratokat és valami más he­lyen egy új rejtekhelyét épí­teni? — Számolunk ezzel a lehe­tőséggel is és keressük a meg­oldást a megfelelő szállítóesz­közre- Dehát ezek az archívu­mok', amelyekről szó van, mennyiségre is meglehetősen tetemesek. Több száz nagy lá­dából állnak. A német titkos­szolgálat állandóan abban a körzetben szaglászók és speciá­lisan a rejtekhely iránt gya­núsan érdeklődőkre vadászik. Aligha valószínű, hogy észre­vétlenül el lehet az orruk előtt haladni egy akikora autókara­vánnal, mint amekkorát ez az óriási iratmennyiség igényelne. A németek okosabbak lettek, nem úgy dolgoznak már. mint a háború első szakaszában. Tá­vol állnak tőle, hogy lebecsül­jek a szovjet felderítés erejét és lehetőségeit. A tábornok megköszönte Csisztovnak a jelentést. Az ez­redes köszönt, s távozott. — Nos — mondta Likov, amikor egyedül maradt Asz- kerrel —. mi a véleménye az egészről? Aszker hallgatott. — Beszéljen csak — moso- lyodott el Likov. Aszker felállt, s megfogta a szék támláját. — És én mindennek ellené- -e hiszek abban, amit Homann mond — szólalt meg csende­sen. de igen határozott hang­súllyal Aszker. mm nap 1963. február 15., péntek, Fausztina napja. A nap kél 6.51 órakor, nyugszik 17.07 órakor. A hold kél-------, nyugszik 1 0.00 órakor. Várható időjárás péntek estig: változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen hó- szállingózás, havaseső, párás idő. Többfelé ködképződés. Mérsékelt szél. Az utakon sí­kosság. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 0—plusz 3 fok között. — A halásztelki Szabad Május Termelőszövetkezet szombaton délután 2 órakor tartja zárszámadó közgyűlé­sét. — Jön a tavasz. A Dunai Kőolajipari Vállalat százha­lombattai építkezésén a rendkívüli tél miatt a mun­kával kissé elmaradtak. A késést úgy pótolják, hogy a jó idő beálltával azonnal munkába állítják mind az 547 munkást, akiket eredeti­leg csak áprilisban akartak foglalkoztatni. — Reflektorral vadászott éjszaka nyúlra Pap Lajos, ceglédi vadász. A vadásztár­saság feljelentette és szabály­sértési eljárás indul ellene. — Dohányosok részére. Egy svájci gyár különleges cigarettatárcát hoz forgalom­ba olyanok részére, akik le akarnak szokni a dohányzás­ról. A cigarettatárcában óramű működik, amelyet a tulajdonos tetszés szerinti időközökre állíthat be. A tár­ca csakis az előre megsza­bott időben nyílik és ad ki egy darab cigarettát. — Gyorshajtás közben szerda este fél kilenckor Abony határában az ország­úton Vigh Károly harminc- nyolc éves szolnoki gépkocsi- vezető személyautóval bele­szaladt egy út szélén álló te­herautó pótkocsijába. A bal­eset következtében az autó utasa, Fenyvesi István, szol­noki lakos súlyosan megsé­rült. A rendőrség megállapí­totta, hogy a teherautó sza­bályszerűen kivilágítva vá­rakozott, viszont a személy- kocsi a rendkívül sűrű köd­ben rendkívül gyorsan ha­ladt. — Uj bölcsőde Nagykőrö­sön. A Tormás-közi szőlős- kertek helyén épülő új vá­rosrészben a városi tanács negyven gyerek részére böl­csődét épít. Ma Solton sorsolják a lottót A lottó 7. játékheti nyerő­számainak a sorsolását ma délelőtt 10 órai kezdettel a Bács megyei Solton rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. (MTI) — Ma felkeresi választóit Százhalombattán dr. Stark Janka országgyűlési képvise­lőjelölt. — Narancsszüret lesz szom­bat este hét órakor Nagykő­rösön a Vénusz Cukrászdá­ban, a Kérdezz — felelek est keretében. Annyit máris elárulhatunk, hogy aki ügyes, az sok narancsot szedhet a cukrászda „fájáról”. Utána a vendégeket tánczene és tombola szórakoztatja. — Botrányt rendezett it­tas állapotban Tóth József, ceglédberceli lakos. Kétszáz forint pénzbüntetést fizetett. — Kitüntetés. Harminc­hat éve tanít egyfolytában a herceghalomi kis tanyai is­kolában Szapóry István igazgató. Ebből az alkalom­ból áldozatos nevelői mun­kásságáért kormányttoitünte- tésben részesítik. A kitünte­tést ünnepség keretében szombat délután 4 órakor nyújtják át a Herceghalomi Állami Gazdaság kultúrter­mében. — Hetvenhét mosógép az árokban. Ismeretlen teher­autó szerdán Nagykőrös ha­tárában az árokba szorította a Belkereskedelmi Szállító Vállalat Kecskemét felé ha­ladó pótkocsis teherautóját. A pótkocsi a rajta levő het­venhét mosógéppel együtt felborult. Az anyagi kár fel­mérése folyamatban van, a megállás nélkül továbbhajtó ismeretlen teherautót a rendőrség körözi. — Exporí zsák és export­táska« A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat érdi műanyagüzeme március vé­géig egyebek között húszezer gyermekzsákot és kétezer oktogon-táskát készít ex­portra, továbbá kétezer vö­dör alakú nyári táskát a bel­földi piacra. — A szobi járás északi csücskében levő kis falucska, Tésa, tavaly alakult át ter­melőszövetkezeti községgé. Idén már száz holdon rendez­kedik be az új közös gazda­ság, a Béke Tsz, öntözéses gazdálkodásra. — Zárszámadó közgyűlését hétfőn délelőtt tartja a nagy­kőrösi Dózsa Termelőszövet­kezet az Arany János műve­lődési ház színháztermében. — Bocsánat, tévedés! Aminta Parades de Garcia venezuelai fiatalasszony alig tizenhat napja élt házasság­ban, s máris válópert indí­tott. Keresetét azzal indokol­ta, hogy rájött: nem a fér­jét, hanem annak ikertestvé­rét szereti. SJtonseílltís ÍBtatltaiirsiin mezett volt, s nem adott fel kérdést. Likov tábornok meg­mond majd mindent, ami szükséges­— Két rejtekhely, két szom­szédvárosban ... — Aszker megtörölte a homlokát. — Kü­lönös. — Hallgassuk tovább Csisz- tov ezredest — -mondta Likov. Aszker leült, Csisatov folytatta: — A rejtekhelyét egy spe­ciális csoport keresd. Működé­si körlete Karlslusteben van. Ügyesen, nagy aktivitással dol­gozik. Eddig sikerült megha­tározni, melyik körzetben van az objektum- Ennyi az egész. Ettől egy lépéssel sem tud to­vább haladni a csoport. Nehe­zen hihető, hogy a kómelhárí- tók még nem szerezték tudo­mást róla. Ott most maximá­lis óvatossággal dolgoznak a mieink. A legkisebb melléfo­gás katasztrófához vezethet. — Bocsásson meg, ez mi­kor történt? — Aszker nyug­talanul mozgolódott a széken. — Azt kérdezi, mikor lett ilyen bonyolult a helyzet, s mióta szaglásznak jobban utá­nuk a németek? — ikérdezte vissza az ezredes. — Igen. — Vagy negyven nappal ez­előtt ... i ; Vasárnap este a budaörs cukrászdában szórakozot Hrecska Jenő 22 éves bünte tett előéletű helybeli fia­talember. Éjfélre járt a: idő, amikor a szomszédos §sz tálnál Huber Béla erdés; fizetni akart. Amíg fizetett Hrecska észrevette, hogy < férfi levéltárcájában sok pén; lapul, a fiatalember azon­nal távozott a helyiségből kint az utcán ■ valahonnar felszedett egy botot, majd a: autóbuRzállomósnál megvárta az erdészt. Amikor az odaér­kezett, Hrecska elébe állt, e mint rendőrnyomozó felszó­lította, hogy igazolja magát. Az erdész elővette a levél- tárcáját, hogy kikeresse be- bőle személyi igazolványát. Eközben Hrecska a kezére sújtott, s a földre esett levél­tárcát felkapva elfutott. Huber Béla perceken belül jelentette az esetet a rendőr­ségen, s a villámgyors köz­belépés eredményeként az útonálló fiatalembert, még mielőtt beért volna Budapest­re, az Osztyapenko-szobor- nál elfogták, őrizetbe vették, 5 az ügyben további vizsgá­lat folyik. Likov nem válaszolt. — Hiszek neki — folytatta Aszker — és nem tudok elle­ne semmit sem felhozni. Ami­kor beszélek vele, egyenesen a szemembe néz, kérdéseimre nyugodt, magabiztos hangon válaszol, elmond részletesen mindent, amit arról az ügyről tud. Érzem: Hoonann igazat mond. — Érdekes — szólalt meg Likov elnyújtott hangon, gon- dőlkodva, miközben a hamu­tartóba verte cigarettájáról a hamut — Tábornok elvtárs, ő egy cseppet sem igyekszik mosni magát. Ellenkezőleg: gyakran mond el olyan dolgokat, ame­lyek csak árthatnak neki. S a szeméről, hangulatának és hanghordozásának változásáról látom, hogy amikor ilyen, szá­mára kedvezőtlen témákat hoz elő, jól tudja: baja lehet be­lőle ... Pedig senki sem kény-: szeríti. hogy elmondja ezeket í is. önszántából cselekszik így, i mert sok mindenről hallgat- j hatna is. Mindaz, amit lehető- j ségem volt ellenőrizni a valló- j másból: igazság. Az első betűtől j az utolsóig, a legfontosabbtól a j leglényegtelenebbiig igaz ... \ Azt lehetne erre mondani: ez ; csak fogás, amellyel megnyer- ; heti a nyomozó bizalmát, hogy 5 az feltétlenül elhiggye a továb- J bi vallomását. Dehát az ilyen £ fogás csak egy esetben szüksé- £ ges. Mégpedig, amikor a bűnö- ^ ző tudja, hogy a nyomozók el- í lenőrizhetik vallomását. Nem '/ így van? í (Folytatjuk) í

Next

/
Oldalképek
Tartalom