Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

Jól sikerült a szalagavató bál Szombaton a Sportotthonban tartotta hagyományos sza­lagavató bálját a gimnázium KISZ-szervezete. Az ünnepélyt a gimnázium énekkara nyitotta meg. Utána a harmadévesek búcsúztatója következett, majd a negyedikesek emlékeztek meg az eltöltött négy évről, és a szalagok feltűzésére kerüli sor. A nyitótánc ropogós csárdás volt. A hangulat kitűnő volt, mindenki jól szórakozott. VII. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM 1963. FEBRUAR 14, CSÜTÖRTÖK Küzdelem a hideggel a GEV-telepen Nincs elég kályha - Védőruha és ital biztosítva Türélmes és körültekintő gondoskodás kellett ahhoz, hogy jelentősebb „lemaradás” nélkül vészelje át a rendkí­vül hideg időjárást, és a rá rótt feladatokat teljesítse a GEV. Magas hóréteg borította a máglyaháfcakat. Az utakat borító hótakarót nehéz mun­kával tüntették el a rako­dóbrigád tagjai. így tudtak csak hozzáférni a lerakodás­hoz kijelölt ládaházakhoz. Innen hordták be a javító­brigád számára a jégtől, hótól borított ládákat A szegező vasból épített épületben az új ládákat gyár­tók számára sem volt „pa­radicsomi‘ az élet. Der­medt ujjal kapkodták a sze­geket. Finta Miklós telepvezető hamar átlátta a nehézsége­ket. A felsőbb vezetőséggel megállapodva, új Iádatípus gyártására állította át a dolgozókat. Az anyag — a ládagyárból — száraz állapotban kerül sze- gezésre. Exportszállításra ké­szül az új típusú láda. Ismét nehéz feladat várt a rakodóbrigádra. A két TEFU gépkocsivezető, Pista és Guszti bácsi, már a kora reggeli órákban meg­kezdték a kocsik felmelegíté­sét, a beosztottak és az ér­dekeltek segítségével. Azután megkezdődött a küzdelem. Nem volt éppen könnyű a Pesti úton közle­kedni. a „lukashíd’’ alatt is csak nehezen tudott utat tör­ni az útfenntartási válla­lat dolgozóinak 10—I2-es brigádja. — A munka nem marad­hatott abba — mondja Far­kas Ferenc, a GEV szak- szervezeti titkára. — Mit, tettek a dolgozók ér­dekében? — teszem fel a kér­dést. — Védőruhánk van. Ezt és a melegítő italt min­den dolgozónk megkapta — válaszolja. — Sajnos, a szegező épüle­te már nem nyújtotta azt, amit a dolgozók joggal el­vártak volna. Kevés a kályha. Kéményt lelhetne húzni, de mire az engedélyt megkap­nánk, itt a nyár. — Tanultunk ebből is. Ko­rábban kell felkészülni! Éjje­liőreink egész éjszaka fű­tötték a szegező helyiséget. — A tervteljesítés? Erről már 'Finta Miklós telepvezető és Farkas Fe­renc titkár közös vélemé­nye alapján számolhatunk be. — Sajnos — lemaradás. De az ok nem egészen a nagy hideg, hanem a be­tegek magas létszáma és az így kiesett munkaórák száma, ami magasra szökött. A termelési értekezleten ' Finta Miklós bejelentette, ha a bétegséghullám nem is­métlődik meg, akkor a terv- lemaradást februáriban pó­Tanácstagjelölt a telepvezető Kevés ember van Nagy­kőrösön, aki ne ismerné Antal Lászlót, a konzerv­gyár II. telepének vezető­jét. Most, amikor a dolgozók választásra készülnek, azok jelölték öt tanácstagnak, akik között felnőtt: a bok- rosiak. A II. telep területén lak­tak és így már gyer­mekkorában megismerte az embereket és problémáikat. 13 éves Izórában már dol­gozik. 17 éves korában el­veszti édesapját. Ekkor már konzervinasként dol­gozik, sikeresen leteszi a szakmunkásvizsgát. A fiatal szakmunkásra felfigyelnek, tudásával kiemelkedik tár­sai közül. A felszabadulás után a gyár vezető gárdájába ke­rül. 1952-ben elnyeri a sztaha­novista címet, 1953-ban munkája elismeréséül az „élelmiszeripar kiváló dol­gozója” kitüntetésben ré­szesül. A gyár fejlesztésé­ben és a termelékenység fokozásában komoly, ered­ményeket ér el, ezért ,,a szakma kiváló műszaki dolgozója” kitüntetést kap­ja. Szeret az emberekkel fog­lalkozni és mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint áz, hogy a városfejlesztés terén végzett ' kimagasló munkájáért a tanácstól ki­tüntetést kapott. A KISZ által rendezett mozgalmi munkából is aktívan kive­szi részét, ezért a KISZ „aranykoszorús aktívája” címet kapta. E sok társadalmi elfog­laltság mellett szakmai vo­nalon tovább képzi magát, a Konzervipari Főiskola hallgatója. — G — tolni tudja a telep kollektí­vája. Lassan járható lesz a Pesti út. Hétfőn a javítók már ta­vaszt éreztek és kiköl­töztek a vezetőség tilta­kozása ellenére a mág­lyák közé — javítani. Bár a tavasz első hírnö­kei lennének. Talán hamaro­san elolvad a hó és a Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat telephelyén a fehér takarót felváltja a zöld gyep. Póntekvn elóadás AZ ÉLELMISZEREK HIGIÉNIKUS TERMELÉSÉRŐL ÉS KEZELÉSÉRŐL Február 15-én, este 19—21 óráig dr. Henkei Antal élel- miszerhigiénikus szakállat­orvos előadást tart a művelő­dési ház tanácstermében, az élelmiszerkereskedelem, a vendéglátóipar és a közétkez­tetési konyha dolgozói részé­re. Előadását „Az állatorvosi húsvizsgálat, a húsok elbíró- \ lása és lebélyegzése, kiegészí­tő laboratóriumi vizsgálatok” címmel tartja. Az énekkar nyitószáma Feltűzik a szalagot vDobnik) A nőlanács életéből Húszezer forint jövedelem sertés h izla lásból A Szolnoki úton Zs. Molnár Jánosné portáján kopogtatunk be. Együtt volt az egész csa­lád. Sok mindenről beszélget­tünk, így esett szó az 1962, évi sertéshizlalásról is. — Anyuka talán már nem is tudna meglenni állattartás nélkül — mondja a lánya. Amióta a hizlalást szerződé" seket lehet kötni, Zs. Molnár Jánosné minden évben szer­ződik. Most is öt hízni való 70—80 kilogrammos sertés röfög az ólban. Nemrég ellett az egyik anyadisznója, amire szintén szerződést kötött. Meglátszik a gondosság a szer­ződéses állatokon, mert a nagy hideg ellenére is szépen fej­lődnek. 1962-ben hat hízóra és nyolc süldőre kötött szerződést. — Mennyi volt a jövedelem? — Húszezer forint körül. Érdemes sertéshizlalási szerző­dést kötni — mondja —, mert a húszezer forint mellett még az itthoni munkát is el tudom végezni, meg a három uno­kámnak is gondját tudom vi­selni. Persze, jó lenne ha a szer­ződéses hizlalók könnyebben tudnának hozzájutni szalmá­hoz, vagy más alomnak való­Zs. Molnár Jánosné eteti az állatokat hoz, mert bizony, azt nehéz beszerezni, és drága is, pedig erre is föltétien szükség van a- hizlalásnál. (Szalkay—Godány) Harc az alkoholizmus ellen Mit tesznek a nőtanács tag­jai az alkoholizmus ellen? Me­zősi Istvánné tanácstag jelölt, a nőtanács titkára így nyilat­kozott: — Az alkohol elleni harc el­ső követelménye a meggyőzés. Hosszabb ideig tartó, keve­sebb eredménnyel kecsegtető forma ez, de mindent meg kell kísérelni a cél érdekében. Az alkoholnak az egyénre gya­korolt hatásáról, valamint a családöt érintő gazdasági és morális következményeiről kell beszélni. Szenvedő édes­anyák részéről sok a panasz az alkoholra, amely sok he­lyen a családi életet borítja fel és a gyermeknevelés is ve­szélybe kerül. — Az iszákos ember figyel­mét arra is fel kell hívni, hogy tette nemcsak a'jelenre káros, hanem a gyermek jö­vőjét is tönkreteheti, A gyer­mek apja példáját követve maga is iszákos lehet — Ezt a meggyőző, felvilá­gosító munkát családlátogatás, egyéni beszélgetés formájában hajtjuk végre, hiszen a nőta­nács dolgozó asszonyokból lá­nyokból tevődik össze. — Ha ez a felvilágosító munka nem jár eredménnyel. akkor a tanács gyámügyi elő­adójához fordulunk segítsé­gért, aki vagy a szó erejével, vagy az ügy bíróságra történő áthelyezésével igyekszik a bajbajutott családon segíteni. Az alkohol elleni küzdelem­hez tartoznak az előadások a nők akadémiájának kereté­ben, ahol az alkohol romboló hatását ismertetik városunk kitűnő orvosai. Ki kell emelni dr. Faragó Kálmán rendelőin­tézeti főorvos előadásait. — Ha minden próbálkozás hiábavaló egy-egy megrögzött alkoholistával szemben, java­solni fogjuk az illetőt elvonó kúrára. Sikere az orvosi tu­dás mellett az illető egyéni akaratától is függ. — Végezetül a vendéglátó- ipar munkáját is ellenőrizni kell, mértéktelenül ne adja­nak italt az ilyen embereknek és ne szolgálják ki a fiatalo­kat — fejezte be tájékoztató­ját Mezősi 'Istvánné. —fehér— Együtt sportolnak, tanulnak, szórakoznak Villámportré két barátnőről Az országutak vándora A rádió naponta sorolja, hány út járhatatlan. A kö­nyörtelen időjárás, a hófú­vások sok utat betemettek. Az országút vándorai, a gépkocsivezetők mégis róják az u iákat, nem lehet, nincs megállás. A kereskedelem várja az árut és a zimankós idő ellenére hordják, • viszik az árut. Ilyen időben a so­főrnek nagyon kell vigyáz­ni, hogy a rábízott áru ép­ségben kerüljön a rendelte­tési helyére. Papp Imre a KOHUSZ egyik gépkocsikísérője. Nin­csenek különleges kocsijaik, szalmával bélelik ki a kocsi alját, oldalát, tetejét és úgy teszik rá a ponyvát. Helytállását nem tekinti hőstettnek. — Kár ebből nagy dolgot csinálni. Én is, munkatár­saim is csak a kötelességün­ket teljesítjük — mondja. Igen, az országban sok embert vizsgáztat az idő, a zimankós tél, a hófúvás. Vizs­gáznak kötelességteljesítés­ből, becsületből, helytállás­ból. Jelesre! Két elválaszthatatlan barát* nőt kerestünk fel, Molnár Ol­gát és Máthé Margitot kosár­labdaedzés közben. Sűrűn tar­tanak edzéseket Molnár Fe­renc testnevelő tanár vezetésé­vel. A csapatról elég annyit mon­dani, hogy az őszi fordulók idején a megyei kosárlabda- bajnokság I. helyét szerezte meg. A fényes győzelemsoro­zatban nagy része volt Molnár Olgának és Máthé Margitnak, akik a csapat fő erősségei. Kérdésünkre elmondták, hogy a tavasszal tartandó Ma­gyar Népköztársaság Kupájá­ért folyó versenyre készülnek. Igyekeznek jól felhasználni a szabad időt, sokat járnak edzésekre, valamint sokat ol­vasnak, moziba járnak és a tv műsorait is együtt nézik. De nemcsak együtt szórakoz­nak hanem együtt is tanul­nak, mert közeleg az érettségi. Távolabbi terveik is meg­egyeznek, mindketten tanító­nőnek készülnek és természe­tesen barátnők maradnak Az érettségi után is. A kosárlab­dázást is folytatják. (Zombori) MuwRSfihi amiben fagymentesen lehet­ne szállítani a konzerveket, ivóleveket. Ezért a dolgozók úgy segítenek magukon, hogy Jóból is megárt a sok Pityuka pályás- korában volt elő­ször városunk­ban, családláto­gatáson. Azóta eltelt két év. Anyuka, apuka Budapesten dol­gozik. Hideg volt a télen, Pityut elhozták hát a nagymamához, ahol jó meleg van, aludni is sokáig lehet, no meg hurkát, kol­bászt és jó fe­jecskét kapni. A család is­merkedik. Ta.nít- gatják Pityut. „Ez a nagyma­ma." „Itt a déd­nagymama.” Fia­tal, feketeszemű asszony glébe nyomják. „Ez a keresztmama Pityu kábult. Csodálkozik, de minden esetben szorgalmasan is­métli. „Mama.” Azután a család újra kérdezi a kisfiúi, ű csak bólogat a roko­nok felé: „Ma­ma, mama”. Csendes be­szélgetés kezdő­dik. Anyuka bol­dog. Nem lesz baj Pityuval. Megszeret és megismer min­denkit. A kis­fiú gondterhelt arccal tologatja kis autóját. Majd felemelkedik a padlóról. Odati­peg az asszonyok elé. — Mama — mutat öregany­jára. — Mama bö­ki meg nagyany­ját. — Mama — rándul kétség- beesésre kicsi szája, keresztany­ja előtt. Megtörli két kis szemét. Leül az autó mellé, és nagy sóhaj­jal nyöszörgi: — Sok mama. Biró Ilona — Az Arany János műve­lődési ház 1962-ben 58 szín­házi előadást rendezett, ame­lyet 24 322-en látogattak meg. Ebből négy ifjúsági előadás volt, 1336 látogatóval. — 1 345 600 forint forgal­mat bonyolított le az elmúl: esztendőben a könyvesbolt. Mintegy 135 ezer kötet köny­vet vásároltak a boltban. — Jól sikerült szombat délután a Kőrisfa cukrászdá­ban megrendezett farsangi mesedélután. A mesedélután vidám kis résztvevői azt ké­rik, hogy máskor is ismételje meg a cukrászda ezt a ked­ves kis szórakozást. — Karnevál a Kőrisfa cuk­rászdában. Február 23-án. szombaton, a Kőrisfa cukrász­da karnevált rendez a szóra­kozni vágyó fiatalok részére. Mit látunk a moziban? Isten őszi csillaga. Magya film. Főszereplők: Avar 1st ván, Pécsi Ildikó, Pálo György,1 Törőesik Mari. Bes senyei Ferenc, Krencsey Ma riann. 14 éven alul nem ajánlott i film látogatása. Kisérőműsor: 26. Világhír adó. Magyar híradó. Előadás kezdete: 5 és ne gyed 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom