Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

A MI JEEÖETJEINK A kereskedelmi felügyelő A CEGLÉDi JÁRÁS ÉS CEG.L ÉD VÁROS RÉSZ É RÉ VII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1963. FEBRUAR 14, CSÜTÖRTÖK Kárpáti Aurél (ISS4-Í963) Tegnap temettük. Döb­bent némasággal álltunk a sírnál, számonkérve magunk­tól, vajon becsültük, szeret­tük-e ' úgy, ahogyan ö sze­rette szülővárosát. „Cegléd, e kedves hat betű, szinte egy velem” — írja egyik regényében. Most is haza­felé indult, amikor kiesett kezéből a toll. Hazafelé címmel már nem írta, dik­tálta a mézédes szeretettel összeolvasztott gondolatait a tájról és Ceglédről. Arról a városról, amelynek (a mú­zeumban levő) egyik köny­vébe azt írta: „Szülőváro­somnak, Ceglédnek — a fészeknek, mely melenge­tett s megtanított magyar- . nák lenni — el nem múló hálával...” Egy alföldi város és e várossal együtt az ország irodalomszerető és művé­szetkedvelő közönsége gyá­szolja Kárpáti Aurélt, a hírlapírót, a színháztörté­nészt, a humorista szemlé­letű, tudományos pontos­ságú, nagy kultúrájú kri­tikust, a Kossuth-díjas írót. Mint költő. Az én örök­ségem című kötetével Ady kortársaként jelentkezik és szinte századunk minden­napjainak érverését figyel­ve írja szépprózáit, a Hol­lófürtű kedvest, Cegléd hétköznapjait az örökké­valóságba emelő Három régi esztendőt, benne a megálmodott nagy malom­égést. Kritikái, amelyek örökéletűvé teszik nevét, művészeti életünk választó­vizei. Mint kristálytükör, oly tisztán és sokoldalúan tükrözik művészeti életünk, színházunk és művészeink minden mozzanatát, alko­tását, darabját.. Kárpáti Aurél kritikája márka a művekben és mértékadó mérce, mint A búsképű lovag, A kételkedő kriti­kus, a Menekülő lélek, a színészi arcképsorozata, a Főpróba után és a leg­utóbb megjelent Színház című kötetei. Tartalmas és gazdag örökséget hagyott ránk. Cegléd csak ezután fogja tudni — amikor már meghalt —, ki volt e nagy fia. A fájdalmas búcsúzást, a hazafelé tarló költőt ta­lán vigasztalja, enyhíti az a szeretet, amelyet a szülő-' föld tanúsít hűséges, fia iránt. Háláját leróva ígéri a város, hogy nemsokára emléktábla díszíti a házat, ahol e távozó nagy ember született és egykor — tán megérjük azt is — Thalia ceglédi szentélyén ez a felirat áll majd: Kárpáti Aurél színház. Ikvai Nándor Ifjú választók gyűlése Abonyban Az abonyi községi KISZ-bi- zottság nagygyűlésre hívta meg a község fiataljait. A nagygyűlést 12-én, kedden es­te tartották a művelődési ház nagytermében. Mintegy 300 fiatal vett részt a gyűlésen. Az elnökségben helyet foglaltak a járási KISZ-bizottság, a köz­ségi pártbizottság, a társadal­mi és tömegszervezetek képvi­selői. A nagygyűlés. előadója Czmorek Károly, a községi KISZ-végrehajtó bizottság tag­ja volt. Előadásában foglalko­zott a felszabadulás előtti és a jelenlegi választási körülmé­nyekkel, az elmúlt választások eredményeivel, az ifjúság munka-, tanulási és szórako­zási lehetőségeinek megterem­tésével. Hangsúlyozta, hogy az ifjú választók saját jövőjük szebbé tételét segítik elő ha a párt politikájára, a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaz­nak a február 24~i választáso­kon. Az előadás után Juhász Ist­ván, a községi KISZ-bizottság titkára emléklapot adott át azoknak a fiataloknak, akik 1963. február 24-én először gyakorolják szavazati jogukat. Ezután a Szelei úti általános iskola, valamint a gimnázium énekkara adott rövid műsort. A nagygyűlést vidám hangu­latú szellemi vetélkedő zárta be. patunkon. Megás csak ők fog­nak játszani a soron következő mérkőzéseken. Az eredményes­ség irgalom nélkül megkövete­li, hogy a labda ,,dajkálásáról” minden játékos mondjon le, bármennyire szereti is. A lab­darúgás döntően csapatjáték, amelynek folyamatosságát, gyorsan gördülő támadásépíté­sét senki sem fékezheti le. En­nek érdekében le kell monda­ni az egyéni kedvtelésről, s az egyén tudását be kell építeni a csapatjátékba. V. KI MIT TUD - CEGLÉDEN A művelődési ház művé­szeti előadója előtt hatalmas papírhalmaz. — Mire készülnek? — A televízió népszerű műsora és a KGV-nél meg­rendezett vetélkedő után, mi is rendezünk Ki mit tud-ot — mondja P. Kovács elvtárs. — A jelentkezőket két cso­portra osztjuk: általános is­kolások és középiskolások, felnőttek, vagyis — még ért­hetőbben — 14 éven aluliak és 14 éven felüliek. — Mikor lesz a vetélkedő? — Március 2-án az általá­nos iskolások részére, majd három héttel később a 14 éven felüliek részére. Ez csu­pán az első forduló. Április­ban lesz a második forduló és június végén vagy július elején lesz a döntő. — Díjazzák-e az első helye­zetteket? — Igen. A döntőbe bejutott versenyzők, majd az ott leg­jobban szereplők jutalomban részesülnek. A döntő művé­szeti ágankénti első helye­zettjeit kétnapos autóbusz- kirándulásra visszük, az or­szág egyik szép kirándulóhe­lyére. — Lesz-e kellő létszámú jelentkező? — Bízom benne, hogy igen. A kétnapos autóbuszút igen csábító jutalom, de még enél- kül is sok jelentkezőre lehet­Harmadszor je­lölték tanácstag­juknak a 79-es körzet lakói - Far­kas Károlyt, a szövetkezet júrá- si . központjának kereskedelmi fel­ügyelőjét. A je­lölő gyűlés a szociális otthon­ban volt, mind a három alkalom­mal. A város, az ország, a körzet fejlődését sehol jobban nem le­hetett lemérni, mint ott. Nyolc évvel ezelőtt, mi­kor először je­lölték, még sze­gényes volt a bútorzat, és fe­le lakó lakott az otthonban, mint ma. Azóta ez is megváltozott, minden igényt kielégítő szobák, társalgó, televí­zió lárja az idős lakókat. Farkas elv társ egyébként a Ceglédi Földmű­vé sszövetkezet párt-alapszerve- zetének titkári teendőit is ellát­ja, és egyben tagja a járási közös egyeztető bizottságnak. Mint kereske­delmi felügyelő, feladatköre a já­rás kereskedel­mének irányítá­sa. Ebben a te­kintetben is pél­damutatóan dol­gozik, Állandóan harcol az új ke­reskedelmi for­mák bevezetésé­ért és a lakos­ság igényének mind nagyobb számú kielégíté­séért. A járás keres­kedelmi hálózata munkája nyo­mán nagyon so­kat fejlődött: ma már 32 önkiszol­gáló bolt és 30 szaküzlet elégíti ki a megnöve­kedett igényeket és ez mind az 6 keze munká­ját is dicséri. Még ma is ta­nul. pedig már betöltötte az 50. évet. A néhány évvel ezelőtt meg­kezdett gimná­ziumi tanulmá­nyait akarja foly­tatni, és átis- métli az első há­rom év anyagát, hogy könnyebben megbirkózzék a negyedikkel. Na­gyon sokat törő­dik a szövetke­zeinél dolgozó vá­lasztott vezető­ségi tagok és dol­gozók oktatásá­val. Elsősorban ő az, aki elbeszél­get a dolgozókkal, hogy menjenek is­kolába, tanulja­nak, mert csak így állhatják meg helyüket. Minden­ki nagyon sze­reti. Biztosak vagyunk benne, hogy a 79-es körzet lakói is­mét jól válasz­tottak, olyan em­ber lesz a ta­nácstag, aki gond­jukban, bajuk­ban tanácsot ad és problémáikat segít megoldani. (Kecskeméti) Kezdődik az építési szezon ne számítani, hiszen olyar sok városunkban a tehetsé­ges fiatal... — Köszönjük a felvilágosí­tást! — Egy pillanat — szól köz­be P. Kovács elvtárs —, még van egy érdekes hír. Először rendezünk társasági táncver­senyt. Ez a Sziklai Sándor kulturális szemle keretében március 31-én lesz. A ver­senyt hathetes előkészítő tánctanfolyam előzi meg. A versenyen ugyanis nemcsak az előírt számok: tangó, ke­ringő, csárdás és swing eltán- colása lesz kötelező, hanem illemtani kérdések is lesznek. És egy érdekesség: aki az utóbbit nem tudja, az akár­milyen jól táncol, nem jut­hat a legjobbak közé. — A táncversenyre lesz jelentkező? — Akik rendszeresen bál­ba járnak, azok mind szeret­nek táncolni. Azt nem mon­dom, hogy mind tud is, de ha a 10 százalék jelentkezik a táncolni szeretők közül, ak­kor már elegen lesznek. És azt állítom, hogy ez a 10 szá- , zalék nemcsak szeret, hanem tud is táncolni — mert ez nagy különbség ... — Ehhez a komoly prog­ramhoz sok sikert kívánunk, s minél több jelentkezőt.-ay — 3 200 000 forint költség­gel 1963-ban a községgaz­dálkodási vállalat többek között a következő állami házakat újítja fel: Bem u. 3., Teleki u. 11., Rákóczi u. 18., Arany u. 6., Batthyány u. 3—8., Körösi u. 4—5., Kazin- czi u. 4., Kisfaludi u. 22., Fürst Sándor u. 2. A kivite­lezési tervek már elkészül­tek. és mihelyt az idő en­gedi, megkezdődik a kivi­telezés. — A Vörös Csillag Tsz-ben 6500 naposcsibe van. amely­nek egy részét a ceglédi, má­sik részét a gödöllői keltető­ből szállították. Ezenkívül 350 szopós malacot, száz bárányt és 35 szopósborjút nevelnek, — A Ceglédi Erdőgazdaság január havi fakitermelése 600 köbméter volt. Ebből 400 köb­méter ipari és 200 köbméter tűzifa volt. — A ceglédi Húsipari Vál­lalat vadásztársasága értesí­ti a XIII. és XIV. kerület lakóit, hogy ebeiket tartsák megkötve, mert a területen mérgezett' csalétkeket helyez­tek el. Az ebbő] eredő ku­tyaelhullásokért a vadász- társaság felelősséget nem vál­lal. SPORT Tavaszi nyitány — hóban, fagyban 5 — Abrodi Sándor Albert­; irsa, Mikebuda dűlő 3. sz. ; alatti lakos ittas állapotban, ! kivilágítatlan kerékpárral ! közlekedett. Ezért a szabály- í sértési hatóság 200 forint pénzbírságra kötelezte. i — Az Állami Könyvterjesz- :tő Vállalat boltjában kapha- jtó Németh László: Égető ; Eszter és Aba Iván: A j szegedi boszorkányok című j könyve. Megjelent továbbá \ a Magyar Népköztársaság I államigazgatási térképe is. — A MÉH ceglédi részlege i új telepet létesített a Bocskai :és Felház utca sarkán, a Szoi- I noki út 7. sz. alatt levő át- ; vevőtelepet pedig megszün- ; tették. — Január 1-ével a Ceglédi ; Községgazdálkodási Vállalat vízmű részlegét a Pest me­gyei Kút- és Vízműépítő Vállalat vette át, s a buda­pesti vállalat városunkban körzeti kirendeltséget állított fel. — Vigh Ilona Cegléd, Vi­téz u. 3. sz. alatti lakos szemé­lyi igazolványát megrongálta. Ezért a szabálysértési ható­ság 200 forint pénzbírságra kötelezte. A téli hó vastag leple alatt nem pihentek a csa- ládiház-építők. Igaz, hogy a külső munkákon nem lehe­tett dolgozni, de a bedeszká- zott ablakok mögött szor­galmasak voltai» a szakipari munkások. Ennek következté­ben az első hónapban nem kevesebb, mint 18 lakhatá­si engedélyt adott ki a városi tanács építési és közleke­dési osztálya. Egyre-másra jelentkeznek az új építke­zők. Bár a kérelmek szá­ma állandóan növekszik, az építési engedélyek 8—10 nap alatt kézbe jutnak. Az első hónapban kiadott építési engedélyek száma 20. Ehhez még hat olyan bon- i tást is engedé'yezett a ta- ; nács, amelyek elvégzése ; után a régi házak helyére ; újat építenek. * A Ceglédi Tanácsi Építő­ipait Vállalat előkészítő cso­portja megfeszített munká­val dolgozik, hogy napokon belül szervezetten indítsa be az idei építési programot. A főmérnök tájékoztatása szerint jövő hétfőn megkez- iik a Rákóczi úti 24 laká­sos lakóház építését, vala­mint Ceglédbercel-en és Új­szilváson fognak hozzá a két község részére épülő új kul- túrházak kivitelezéséhez. Az elmúlt évben betonge­rendák hiánya lassította a kivite’ezés • időtartamát. A ceglédi építésvezető'égnek most igen nagy segítséget jelent, hogy a Rákóczi úti lakóház építéséhez szüksé­ges, nem kevesebb mint rét és fél kilométer vasbeton gerenda megérkezett és a helyszínen várja beépítését. évvel ezelőtt az elavult, egészségtelen piac megszűnt és helyette központi helyen üj piactér létesüU. Említés­re méltó az új, modem gyógyszertár épülete, amely teljes mértékben kielégíti e község igényeit. A lakosság részére a szol­gáltató tevékenységet a ve­gyesipari ktsz végzi. Ipari szempontból jelentős létesít­mény a dísztollüzem; termé­keit tengeren túl is isme­rik. Ez az üzem évről évre fejlődik és az elmúlt évben dolgozóinak szociális ellá­tottsága érdekében 150000 forintos költséggel tisztásé-; gi fürdőt létesítettek. A KÖZSÉG kulturális éle- i tében jelemtős lépés volt, i hogy ez év január 1-től a i művelődési otthon élére füg- \ getlenített vezető került, to- j vábbá az elmúlt év félfüg- \ getlenített könyvtárosa he- \ lyett állandó könyvtáros áll j az olvasók rendelkezésére. \ Művelődési célokra az él- \ múlt években számottevő ősz- \ szegeket fordított a községi I tanács. Hogy csak az elmúlt j évet említsük, az általános: iskolák felújítására 624 000 \ forintot, az idényóvoda fenn- \ tartására 61 000 forintot, to- \ vábbképző oktatás szervezd- j sere 12 000 forintot, a nap- j közi otthon üzemelésének biz- j tositására 573 000 forintot, a ; napközi otthonos óvoda, szá-! mára 109 000 forintot, a műve- ! lődési otthonra pedig 100 000 i forintot költöttek. \ (Folytatjuk) — ms — '■ vetkezet egybeolvadt a Sza­badság Termelőszövetkezet­tel, amelynek területe így az ötezer holdat is megha­ladja. Ma 842 tagja van a termelőszövetkezetnek, nagy részük részt vesz a közös munkában. A beruházások területén az elmúlt évek­ben nagymértékben gazda­godott a. közös gazdaság. Az új istállók és gazdasági épü­letek mellett elkészült egy húszezer férőhelyes baromfi- nevelő. A MÁSIK termelőszövet­kezetben, a Dimitrovban ke­reken ötezer holdon gaz­dálkodnak. Ebben a ter­melőszövetkezetben 735 csa­lád találja meg megélheté­sét. Ez a termelőszövetke­zet is nagy méretű beruhá­zásokat eszközölt, amelynek keretében új épületekkel, gépekkel és felszerelésekkel gazdagodott. A kereskedelem területén is komoly eredmények szület­tek. Néhány évvel ezelőtt a népbolt egységeit átvette a földművesszövetkezet és most ő hivatott az állami üzlet- hálózattal együtt a lakosság igényeinek kielégítésére. Két I. I MÉG SOKAN emlékez- \ nek arra, amikor Alberti és : Irsa két különálló község ! volt és mindkettőben a fej­• lödést az öncélúság, a ver- ! sengés határozna meg, ami I egyik község fejlődését sem : segítette elő. 1950-ben, a ta- \ nácsok megalakulása után • az összeépült két község Al- \ bertirsa néven egyesült, és j így a járás második legna- \ gyobb községévé vált. Azóta \ 12 év eltelt és a közös prob- I lémák, közös célkitűzések ! egész sora megvalósult. Kü- I lönösen az utóbbi négy év í hozott döntő változást a köz- I ség életében, hiszen a töb- \ bi községgel együtt Albert- í irsa is rátért a szocialista I mezőgazdaság útjára és nagy- ! üzemi módon gazdálkodik a ; hajdani Szatpáryak földjén. I Három évvel ezelőtt a szö- í vetkezeti útra lépett pa­• rasztság három termelőszö- \ veitkezetbe tömörült. Később ■ a gazdaságosság, a munka í szervezése szükségessé tette, ! hogy a három termelöszö- ! vetkezet helyett két erős. í fejlett termelőszövetkezet tnü- | ködjön. '< A Béketábor Termelőszö­Albertirsa Hiába keménykedett a téli idő, s hiába szállingózott még a hó is, vasárnap délután meg­indult a vándorlás minden irányból — a labdarúgópálya felé! Még néhány hét és el­kezdődik a harc a bajnoki pontokért, vagy talán valami­lyen kupaküzdelmeknek izgul­hatunk majd, de mindenesetre vége a téli eseménytelenség- nek. A labdarúgás kiéhezettjei olyan nagy számban állták, il­letve topogták körül már ezen a vasárnapon a játékteret, mint egy bajnoki találkozón. Nem volt hiány biztatásban, a hangpróba sikerült. > A játékról mát nem lehet; ilyen egyértelműen nyilatkoz-; ni. Nem azért, mintha rosszul; játszott volna a CVSE, hiszen! öt remek góllal terhelték meg! a nagykőrösiek hálóját, pedig! ennek ellenére jó benyomást J tett a vendégcsapat és kitűnő; edzőtársnak bizonyult. Az első; félidőben kiegyenlített játék; folyt, amelyben bizony a ven-; dégek veszélyeztettek többet,; s ha jobb az . irányzékuk ... J Nem is jó rágondolni! Annáig inkább a vezető góljuk után! nyomban elért egyenlítő gó-! Iunkra, amelyet Gyikó Lajos! remek átadásából Nagy bőm- 5 bázott kapásból a bal felső sa-; rokba. l:l-es félidő után erő-j sen átszervezett csapattal foly-J tattuk a játékot — no és gólok sorozatát is. Erre a len- J dületre már nem volt ellensze-J re a vendégeknek, s végül is £ 5:l-es győzelemmel fejeztük be ^ első előkészületi mérkőzésün- J két, amelyről a közönség álta- £ Lábán elégedetten távozott. J y Mi sem kívánunk ezen aj megelégedettségen változtatni, J még kevésbé a szakvezetés J dolgába avatkozni, csupán —J reális lehetőségeink figyelem- J be vételével — egyikét körül- J ményt szeretnénk felvetni, J amely nagymértekben okozója^ gyakori meddő játékunknak. AJ támadás egyik legfontosabb J alapkívánalma a gyorsaság. J Gyors indítás, gyors befejezés. ^ E tekintetben nem lehet más, J mint azonos felfogás minden J játékosban — és egyet akarás !j Ezeknek a hiánya nagyon\ meglátszott első félidőben csa-í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom