Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

^/úírlao 1963. FEBRUÁR 14, CSÜTÖRTÖK Tovább növekedett a földművesszövetkezetek taglétszáma Eredményes esztendő — Társadalmi munka — Fokozott feladatok A földművesszövetkezetek szerepe ma már nemcsak az áruellátásra korlátozódik, ha­nem a falusi lakosság olyan irányú igényeinek kielégíté­sét is elősegíti, amelyek a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság létrejötte után az új életforma velejárói. Az 1962- es esztendőben a földműves­szövetkezetek tevékenysége arra irányult, hogy hozzájá­ruljanak a termelőszövetke­zeteik megszilárdításához, és szervezzék, de anyagi eszkö­zeikkel is segítsék a kulturál­tabb életforma kialakítását. Az üzlethálózat fejlesztése, valamint az áruválaszték ki­bővítése, a művelődés és szó­rakozás biztosítása, a szol­gáltatások körének kiteriesz- tése, újabb bizonyítéka a íöldművesszövetkezeti moz­galom fontos feladatainak. — A lakosság is egyre in­kább felismeri ezt — mon­dotta lMjkó Károly, a ME- SZCV szövetkezetpolitikai osztályának vezetője. — Ezt bizonyítja az a tény, hogy megyénkben több mint ötezer fővel gyarapodott a földművesszövetkezeti tagok tábora 1962 folya­mán. A taglétszám tehát megha­ladja a 152 ezer főt. Hozzá kell azonban tenni, hogy a tagszervezési munka nem volt egyenletes, egyes járá­sokban nem fordítottak kellő gondot az ez irányú tervek teljesítésére, különösen a ná­ci, a dabasi és a ceglédi já­rásban. Az év első feléhez képest. erőteljesen javult Nagykőrösön és a szentendrei járásban a tagszervező mun­ka és állandó egyenletes fej­lődés volt tapasztalható az aszódi, a gödöllői járásban, valamint a Budapesti Fo­gyasztási és Földművesszö­vetkezetek Szövetségénél. — A tagság részjeggyel és társadalmi munkával járult hozzá szövetkezeteink anyagi alapjának erősítéséhez. A részjegyállomány 1962 végére elérte a 13 millió forintot, az összes társa­dalmi munka értéke pe­dig megközelítette a 260 ezer forintot. A tagság és a földművesszö­vetkezeti dolgozók áldozatos felajánlásai számos létesít­mény megvalósítását gyorsí­totta meg. Ebben a tekintet­ben sem volt azonban egyen­letes valamennyi járásban a munka. — A gödöllői és a ráckevei járás teljesítette a tervet, á budai csupán megközelítette azt. A társadalmi munka szervezésében élenjárt a szo­bi járás .valamint a Buda­pesti Fogyasztási és Földmű­vesszövetkezetek Szövetsége. — A szövetkezetpolitikai feladatok teljesítése alapján, a járások között az alábbi sorrend alakult ki: első a Budapesti Fogyasztási és Földművesszövetkezetek Szö­vetsége, második a ráckevei, harmadik a nagykátai. — Az idén további nagy feladatok várnak megoldás­ra, ami megköveteli a veze­tés színvonalának emelését, nemcsak megyei és járási szinten, hanem a földműves- szövetkezetekben ás. Ehhez azonban az szükséges, hogy a választott vezető testületek az eddigieknél hatékonyab­ban működjenek közre a szö­vetkezeti élet irányításában és szervezésében — fejezte be tájékoztatóját Lajkó Ká­roly osztályvezető. <d. k.) Kilencvenhat nyereményautó Csütörtökön Budapesten rendezik a gépkocsi nyere­ménybetétkönyvek hetedik sorsolását. Ezúttal 53 166 tízezer forin­tos betétkönyvre 64 kocsit, 53 384 ötezer forintos betét­könyvre pedig 32 kocsit sor­solnak. A húzáson az 1932. október 31-ig váltott és 1983. január 31-én még érvényben 1 levő gépkocsi -nyereménybe­tétkönyvek vesznek részt. A 96 nyereményautó típu­sai: Moszkvics, Skoda, Wart­burg, Trabant, Hillmann, Simca és Renault. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Havonta száz diákelőadás a megyei módiiban Tavaly ősszel eleinte kísér­letképpen ifjúsági mozielő­adásokat rendezett az iskolák igazgatóságával közösen a Pest megyei Moziüzemi Vál­lalat. Októberben volt az első és a múlt év végéig százezer­nél több néző számára össze­sen 420 ilyen előadást tartot­tak a különböző községekben. Minden esetben a tanulmányi anyaghoz kapcsolódó filmet mutattak be az egyes iskolák kívánsága szerint, úgy, hogy a mozielőadások úgyszólván tanórának számítottak. „Iro­dalomórán” előadták például többek között a Ludas Matyit, a Szent Péter esernyőjét, a Különös házasságot, Ham­letet, a Csendes Dont, a Há­ború és békét. Történelmi elő­adás volt a Keresztesek, a Különös ismertetői el, a Rákó­czi hadnagya bemutatása. De megfelelő filmek előadásával tartottak biológiai és földrajz­órát is a mozikban. Alsótago­zatosok részére pedig mese- és rajzfilmeket mutattak be. Az ifjúsági mozielőadások rendkívül hasznos tanítási segédeszköznek bizonyultak, úgy hogy ez idén folytatják a diákelőadás-sorozatot. Havon­ta átlag száz ilyen előadást tartanak a megye különböző városaiban és községeiben. Az előadások időpontja az iskola kívánságához alkalmazkodik. Orientalista kongresszus Új-Delhiben A nemzetközi orientalista kongresszust, amelyet leg­utóbb 1960-ban Moszkvában tartottak meg, az idén augusztus 1—8 között Uj-Del- hiben rendezik. A Nemzetkö­zi Orientalista Társaság, amely 1873 óta rendszeres időközökben tartja üléseit, idén első ízben ül össze keleti országban. Az indiai kor­mány előkészítő bizottságot létesített, amelynek élén Hu- mayan Kabir, a tudományos kutatások és kulturális ügyek minisztere áll. Cigánybál Abonyban Közel 12 millió forint kölcsönt folyósítottak a megye falusi bankjai 1962-ben Betétek utáni kamat címén 857 ezer, részjegy utáni részesedés címén 118 ezer forint a visszafizetés Ma este tartják meg Abonyban á hagyományos cigány­bált, amelyen a külföldön is jól ismert Gudi Farkas Mihály és népi zenekara szolgáltatja a talpalávalót (Gábor felv.) Jártasr0 fc«iiiii«iimmBir>L,im,iipw* Fő u paniosseitf A minap valaki Ceglédről Békéscsabára akart utazni. Óvatosságból felhívta a pá­lyaudvart telefonon, hogy megérdeklődje, mikor kap csatlakozást Szolnokon. Nem is kellett sokáig várni, ud­variasan eligazították. Az illető a megadott időben fel­szállt a személyvonatra. Nem sokkal később ceglédi ro­konainak a lakásán csörgött a telefon. A Békéscsabára igyekvő rokon jelentkezett — Szolnoikról. Kiderült, hogy csatlakozásról szó sincs. Reg­gel helyett délután kapott csak vonatot Szolnokiról. Még szerencse, hogy megkérdez­te az állomáson a pontos menetrendet!... Szakszerűbb vezetést! A kőröstetétleni Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet a já­rás legjobb közös gazdasá­gai közé sorolható. Kétség­kívül szorgalmas munkát végzett a tagság a múlt év­ben. Ennek ellenére egyik­másik tervet nem sikerült teljesíteniük. Sok baj volt a munkafegyelemmel. Hét hold cukorrépa és hatvan hold kukoiricaszár betakar ítatlan maradt. Mindezt igen gyor­san elvégezhette volna a tagság és mintegy százezer forinttal szaporíthatta volna a bevételt. Az idén 28,81 fo­rintot fizettek ki egy munka­egységre. A részesedés' ma­gasabb is lehetett volna, ha megfelelőbb vezetéssel a hi­bákat azonnal kijavítják. A megjelent vendégek és a tag­ság egyöntetűen a szaksze­rűbb vezetés mellett emelt szót. MCNORoVIDfigE Ebek harmincadján Bátran elmondhatjuk: a kul­túra ügye Monoton nagyon rosszul áll. Évek óta vajúdó probléma, hogy nincs megfe­lelő helyiség, amely méltó otthont nyújthatna a mű­velődésnek. Ami van, az erre a célra nem alkalmas, kicsi és korszerűtlen. Emel­lett ősszel — tavasszal hu­zamosabb ideig a kiegészítő parancsnokság veszi birtok­ba. Ezért kellett a járási művelődési háznak más köz­ségben, jobb, megfelelőbb hajlékot keresni. Ám a kul­túra ügye mégse legyen ebek harmincadján egy községben, ezért az illetékesek olyan határozatot hoztak, hogy a Maglódnak szánt függetlení­tett művelődési otthon igaz­gatói státuszt Monornak ad­ják. De mit ér a státusz, ha nincs megfelelően betöltve. A jelenlegi igazgató csak fel­tételesen és ideiglenesen vál­lalkozott erre a munkára. A helyi vezetők egyelőre kés­lekednek a szükséges intéz­kedésekkel. Közben erkölcsi és anyagi értékek mennek tönkre: romlik az épület ál­laga, berendezése, s alig- alig folyik valamilyen nép­in űvelési tevékenység, amire pedig éppen a tél volna ,a legalkalmasabb időszak. Re­mélhetőleg a megoldás most már nem késik. KÜZDELEM A HIDEGGEL A Nagykőrösi Faárugyár dolgozóit is alaposan próbára tette a szokatlanul nagy hi­deg. Kevés a szén, emiatt egyes üzemrészeket, műhe­lyeket nem fűtenek. A hideg­ben nem szárad az enyv, ezért negyven százalékkal le­maradtak a tervteljesítésben. Miután a vasút is bizonyos forgalmi korlátozásokat ve­zetett be, a bútorokhoz nem érkezik meg időben az alap­anyag. Ez is gátolja a terv­szerű munkát. A faárugyár dolgozói bíznak benne, hogy most már rövidesen bekö­szönt az enyhébb idő és még februárban, vagy legkésőbb márciusban, pótolják a mu­lasztottakat. Mire használják a meleg forrást? Nagy szenzációt keltett an­nak idején Nagykőrösön, a városi kórház mögött feltört meleg víz. Gyógyító hatásá­ról mende-mondákat adtak szájról szájra. Bár különö­sebb gyógyító hatást nem iga­zolt a vizsgálat, a meleg vi­zet mégis hasznosítják. Rész­letes költségvetést készítenek, abból a célból, hogy a vizet elvezessék a gőz- és a strand­fürdőbe. A kivitelezési költ­ség mintegy egymillió 250 ezer ■ forint, a munkálatokat ápri­lis közepén megkezdik és előreláthatólag november vé­gén fejezik be. Meleg vizes gyógymedencét létesítenek a kórház területén is és a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben hollandi ágyak fűtésére használják fel a föld e ritka kincsét. den esetben meghalni ahho, hogy valakinek kiadják műveit. Nálam tekintsenek t ettől... Művészi pályafutása sorá kétezerszer játszotta el eddi a Vonósnégyest. Hatvanért színészi pályafutásának ol halmából ezt a darabot is mii sorra tűzte a Vidám Színpai Olyan lelkesedéssel készi rá, mint élete első fellépést re. — Én a jubileum ellen fii takozom — mondja fiatalé lendülettel — mert lehet, hog van már hatvan éve. hogy színpadon topogok, de ki tud ja önmagáról megállapítani hol végződik a műkedvelés t hol kezdődik a művészet. — Nem jubilálok azor kívül azért sem, mert a mindig felhívás, vagy anyag­okra, vagy erkölcsiekre. Má\ pedig én kormányz'atunkU mindent megkaptam: kétsze Munlcaérdemrendet, egysze nívódíjat és büszkélkedhetei az érdemes művészi rangga Hogy is mondja Heine, nagy német költő? „Mein Liebchen was villi du noch mehr?’’ (Kedveskén mit akarsz még többet?) — Hetvennyolc éves va gyök. s nem sértődöm met ha néha fáj a lábam. Ilye korban az embernek töb pihenés kell. Számomra i legjobb pihenés a színpad, a emberek kacagása. B. I. — Hát, van kétezer és há­romezer forintos műsor! — Melyik a jobb? — A kettő között nincs kü­lönbség, de nekem a három­ezer forinttos a jobb. Min­dig a magasabb díjat kaptam. Aztán következett a Vidám Színpad, Egy év után felére csökkentették a fizetését — monő.ván: megöregedett. De öt év után, s méginkább tíz év után, megfiatalodott — legalábbis fizetésben. Az egyszerűen berendezett lakás kis íróasztalánál ül. Régi emlékeit dolgozza fel új könyvben. Nehezen talált rá kiadót. — Meg is mondtam az igazgatónak: Nem kell min­jgy alakult meg a Teréz körúti Színpad Nagy Endre és Salamon Béla igazgatásával. A jósok azt mondták: nem so­káig dolgoznak együtt. — De én úgy bántam vele, mint a hímes tojással — mondja elérzékenyülten Béla bácsi. — Éreztettem vele: tu­dom, hogy ő a nagy, és én csak az 6 nagysága fényében sugárzóm. Rövid idő alatt Budapest legnépszerűbb színháza lett kabaréjuk. Aztán jött a nyílt fasizmus. Az akkori művészkamara le- parancsólta a színpadról. Ak­kor könyvet írt színészi él­ményeiről. Művét maga ter­jesztette — ez volt a kenye­re. . A felszabadulás után — bár­milyen furcsa — a pesti igaz­gatók nem, szerződtették. Tár­sulatot verbuvált és a na­gyobb üzemekben előadáso­kat tartott. Mosolyogva mondja: — Az előadás úgy jött lét­re, hogy előzetesen felkeres­tem az igazgatót. Igazgató elvtárs. vagy igazgató úr (az első pillanatban láttam, me­lyik megszólítás esik neki jobban), jó műsort adu/nk. — Mennyibe kerül? — hangzott az első kérdés. Aztán a Sörkabaréban ját­szott. (De szakmáját még min­dig nem hagyta abba.) Két színigazgató, Bárdos Arthur és Márkus László egyik nap eljött megnézni egy szerző­désre kiszemelt színésznőt. Előadás után azonban mind­ketten Salamon Bélával akar­tak szerződést kötni, ő az Apolló Kabarét választotta, mert az közelebb volt a Hun­gária úti futball-pályához. Egy éve játszott már, amikor Szőke Szakái benyújtotta a Vonósnégyes című egyfelvoná- sosát. Csak nagy rábeszélés­re fogadták el. 1921. szent. 5-én volt a bemutató. — Olyan átütő sikere volt — emlékezik Béla bácsi —, hogy úgy éreztem, befutottam. Ek­kor a varrógépeket felvittem a padlásra. Még nem adtam el. Aztán egy holland társaság áruházzá alakíttatta át a szín­házat. Salamon Béla felkeres­te Nagy Endrét, a Izabaré aty­ját: — Igazgató úr, bejelentem, hogy kabarét nyitok. — Látja — válaszolt Nagy Endre —, magával volna ked­vem dolgozni, mert humorban egész mást hoz, mint a többi. Még egyszer sem láttam, hogy a fülébe húzná a kalapját, mégis nevetnek magán... mert az embert viszi színpad­ra. ! — en is tudom — ; mondta, ezelőtt hatvan évvel ; egy fiatal segéd a szabók szak- \ egyletének nézőterén, amikor t a műkedvelők előadása után ! legördült a függöny. \ Így vállalt ö is szerepet és ! szabad idejének egyéni hunto- \ rával, saját arcjátékával sok- í szór megnevettette társait. ! Évekig tartott ez a kettősség: ; a szakma és a műkedvelő szin- ; játszás. Az első világháború ; vége felé Szőke Szakái a Royal j Orfeumnak írt egy remit. A ! szerepet ő játszotta volna. A ! premier egy szombati napra í esett. A próbák javában foly- 'f tak. A bemutató elölt három ; nappal Sas-behívót kapott a ; szerző-főszereplő. Bálint Dezső í igazgató tanácstalanul forgat- ; ta kezében a behívót. Szőke } Szakái rövid gondolkodás után megszólalt: I. — Igazgató úr, én tudok egy } embert, aki megmenthetné az } előadást. } — Kit? } — Egy műkedvelőt. í — Ne csináljon rossz tréfát! f — komorult el még jobban Bá- } lint. } — Láttam játszani. Nyugod­} tan rábízhatja a szerepet. } Üzenet a Wolfner-gyírba } (akkor ott dolgozott a műked- } velő) és másnap próba. Szom- £ baton premier, főszerepben Salamon Bélával. Óriási siker. naqii neuettető szövetkezeti szolgáltatást *— fe­jezte be tájékoztatóját Pék Andor. A takarékszövetkezeti moz­galom tovább fejlődött 1962 folyamán Pest megyében: 23 takarékszövetkezet és 8 kiren­deltség 54 község lakosságára} kiterjedően működött az el-} múlt év folyamán. A tagiét-^ szám 16 601 főre emelkedett. } Pék Andor, a MÉSZÖV ta-^ karékszövetkezíti csoport ve- } zetője az eredményekről az } alábbi tájékoztatót adta: } í — Takarékszövetkezeteink } részjegyállománya 1962 végé- } re elérte a 2 millió 113 500 to- } rintot, s ezzel sikerült meg-$ előznünk az ország többi me-} gyéjét. Ezen kívül 333 ezer fo-í rint tartalékalapot is létrehoz- } tak, amely ugyancsak a taka-f rékszövetkezetek gazdasági } bázisát erősíti. } } — A múlt évi záró betétál-í lomány megközelítette a 21 millió forintot a folyósított f kölcsönök összege 11 millió^ 777 ezer forintot tett ki. A} betétesek kamat címén 857$ ezer, a részjegy tulajdonosok} pedig részesedés címén 118} ezer forint visszatérítést kap-} nak a közeli hetekben megtar- ^ tandó mérlegmegállapító köz- í gyűlések után. j — Itt említem meg, hogy azí elmúlt évben nyolcra szaporo- J dott az egymillió forinton fe- ; lüli betétállománnyal rendel-; kező takarékszövetkezetek szá-; ma, s azóta újabb három sző-; vetkezet haladta túl az 1 mii-; liót. í 4 4 — A hálózatot ez évben to-; vább kívánjuk bővíteni: 1963-! ban két újabb takarékszövet-! kezet és egy kirendeltségi megnyitását tervezzük, ami azt: jelenti, hogy további négy köz-] ségre terjesztjük ki a takarék-'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom