Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

FEHÉR A TÁJ Hetek óta fehér a táj, Két kis pirossapkás harkály odakinn a havas ágon — tanakodik merre szálljon? Mondja egyik: Szálljunk messze, j tengeren át napkeletre! Másik mondja; Délre, délre! j Napsütötte szép vidékre. j • Éheznek és dideregnek. Azért mégsem pityeregnek, kipi-kopi kopogtatnak — J s továbbra is itt maradnak. Fcrenczy Hanna K0H0B.7IDCEI •>A FEST MEGYEI Hi FLAP KÜLÖNKIADÁSA • V. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1963. FEBRUÁR 13, SZERDA %ár§zá ni adási 81 árad w Kiossiik n wnatlurakat 1 A hosszú, kemény tél em­bert, állatot egyaránt megvi­sel. Nekünk, embereknek is sok gondunk van miatta, hál még a szabadban élő hasz­nos állatoknak, madaraknak. Elterjedt szokás szerint sok melegszívű ember eteti a madarakat. A vadásztársasá­gok pedig nagy tételekben gondoskodnak az eleség biz­tosításáról. A mendei csemetekertben december eleje óta állan­dóan körülbelül 60 fogoly, 40 fácán, számlálhatatlan vetési varjú és énekes madár ta­nyázik — nem pusztán idő­töltésből, hanem mert itt kapnak eleséget. Danszki Ist­ván nyugalmazott erdész, a maglódi Micsurin vadásztár­saság tagja, hosszú ideig sa­ját terménykészletéből etet- gette a madarakat, jelenleg már a tápiósülyi Virágzó Tsz által küldött kölessel, bor­sódarával tölthetik meg be­gyüket az éhes madarak. Ér­tesülésem szerint a fenti va­dásztársaság komoly gondot fordít a vadetetésre, számos helyen állítottak fel vad­etetőket, sózókat. Járásunk területén jórészt kertes házak vannak. Nyáron bizonyára sokan elgyönyör­ködnek az énekes madarak koncertjeiben. Ne hagyjuk most sem, hogy ezeknek a nagy hasznot hajtó madarak­nak százai pusztuljanak el. Ablakpárkányokra; s más er­re megfelelő helyre tegyünk ki olajos magvakat, hulla­dék zsiradékot, szalonnada­rabkákat stb. Kenyérmorzsá­val, lisztkészítménnyel ne etessünk, mert az erjedése folytán elpusztítja a mada­rakat. Minden tsz-majorban adó­dik lehetőség madáretetésre, nem nagy fáradság, ne mu­lasszuk el. Bognár Miklós Az idén Gomban is alkalmazni kívánják a területvállafási módszert (Tudósítónktól) Hétfőn tartotta meg zár­számadó közgyűlését a gombai Uj Élet Tsz, amelyen részt vett Kozák Sándorné, a járási pártbizottság osztályvezetője is. Poprádi Ferenc elnöki be­számolója igen kritikus volt, sokat foglalkozott a munkafe­gyelem terén észlelhető hiá­nyosságokkal. Előfordult, hogy egyes brigádokban, így pél­dául Tassi Györgynél, még délben is akörül folyt a vita, hogy ki milyen munkát vé­gezzen aznap. A munkafegyelem különö­sen az év végén, a betaka­rítások idején romlott le, ennek köszönhető, hogy a cu­korrépa és a kukorica betaka­rítása nagy késedelmet szen­vedett. Ennek ellenére is az elmúlt évet sikerült mérleg­hiány nélkül zárni. Ez pedig nem kis szó Gombán, ahol a közelmúltban súlyos anyagi nehézségekkel küzdöttek a kö­zös gazdaságok. Ugyancsak si­került a betervezett 25 forint részesedést is kiosztani mun­kaegységenként. Emellett földjáradékot is fizetnek, még visszamenőlegesen is. Az eredményekben igen nagy része volt a tsz-ben dolgozó asszonyoknak, akiknek dicséretével nem fu­karkodott az elnöki beszámo­ló. Ebben az évben jobb mun­kaszervezéssel kívánják a munkafegyelmet, s ezen ke­resztül a terméseredményeket megjavítani. A hozzászólók is általában a munkafegyelemmel és a ta­gokat érintő néhány részkér­déssel foglalkoztak. Közgyűlés után került sor az előlegen és a természetbeni juttatásokon felüli jövedelem kifizetésére. Néhány gondolat a jövedelemelosztásról Szakosítani kellene a sülyi ruházati boltot A sülyi ruházati bolt az ál­lomással szemben igen szeren­csés helyen fekszik. Négy köz­ség utazóközönsége fordul itt meg. Az üzlet központi fekvé­sénél fogva, igen nagy látoga­tottságnak örvend. Nem ritka hónap az, amikor a bolt for­galma a 2Ö0 000 forintot is meghaladja. Ha az ember belép az üzlet­be, elcsodálkozik, hogy fni minden van összezsúfolva eb­ben az aránylag kis helyiség­ben. Felül a polcokon körös­körül a legváltozatosabb tex­tiláruk sokasága egymás he- gyén-hátán tornyosul. Alul pedig a legkülönbözőbb láb­beliek tömkelegé foglalja el a helyet. Mindezekből nyilvánvalóan látszik, hogy a ruházati bolt a mindjobban fokozódó követel­ményeknek már nem felel meg. Éppen ezért megkérdez­tem Szalai István üzletvezetőt — aki szakmájának széles kör­ben elismert mestere —, hogy szerinte miképpen lehetne ezen a helyzeten segíteni. — Feltétlenül és haladékta­lanul korszerűsíteni kell az üzletet! — feleli a boltos-. — A vásárló közönség igénye napról napra fokozódik. A he­lyiség kicsiny volta miatt a vevők kívánságainak hovato­vább megfelelni nem tudunk. Éppen ezért üzletünk megérett már a szakosításra. Vélemé­nyem szerint lényegesen meg­könnyítené a helyzetet, ha a központban egy külön cipőbolt létesülne, mert így a vevők igényét jobban ki tudnánk elé­gíteni. Ugyanis a közönség kí­vánságának megfelelően mé­ter- és készárut nagyobb mér­tékben tudnánk rendelni. Krátky László Ezeüdben a napokban az egész ország területén minden községben a legáltalánosabb és legelterjedtebb téma a t&z- ek zárszámadása. A tagság és a kívülállók egyaránt .élénk kíváncsisággal várják az el­múlt év gazdálkodásának eredményeit. Néhány kiváló, és az elmúlt évek során a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dás terén már megizmoso­dott tsz beszámolt az ered- ményeiről, ezekről az újsá­gok részletes tájékoztatást is adtak. A tsz-ek zöme azon­ban — köztük a monori tsz- ek is — most készülnek be­számolni. Az embereket nagy általá­nosságiban a beszámolókból a munkaegység értéke érdekli, és ennek az értéknek az ösz- szehasonlításánál alkotnak képet maguknak a tsz-ek gazdálkodásáról. Hogy ez a szemlélet mennyire helytelen, elsősorban rá kell mutatni ar­ra, hogy a munkaegység ki­számításának és megállapí­tásának alapja nem minde­nütt egyforma. Hogy pedig helyesen tudjuk a zárszám­adásokban megállapított munkaegységet értékelni, nézzünk tüzetesebben bele, hogy ml van a munkaegység rideg számadata mögött. Vizsgálódásainkat — Bukay Péter mezőgazdász szakirá­nyítása mellett — a monori Uj Élet Tsz adathalmazának tanulmányozásával folytat­tuk le, az azonosságok és hasonlóságok figyelembevé­telével megállapításaink — úgy véljük — járásunk leg­több tsz-ére is vonatkozhat. A tagság legnagyobb ré­sze kukorica-, burgonya- stb. földek megmunkálásával, ké­zi aratással járó százalékos részesedéssel a tsz révén olyan jövedelmet is biz­tosít magának, ami a munkaegységben nem jut kifejezésre. Ha ezt a tevékenységet is munkaegységben . számolnák el, egy munkaegység értéke csaknem a kétszeresére emel­kedne. A szántóföldi növény- termesztés a közös gazdál­kodás 90 százalékát teszi ki, és az ebből származó jövede­lem majdnem egyenértékű a 10 százalékot kitevő kerté­szeti gazdálkodás anyagi eredményével. Öntözéses eset­ben az utóbbi az előbbit meg is haladhatja. A kerté­szetben tehát a részesedés lé­nyegesen magasabb, mint a szántóföldi gazdálkodásnál. Ennek a két gazdálkodásnak egységes elszámolása esetében a munkaegység értéke szintén tetemesen emelkedne. Ennél a pontnál még figyelembe kell venni azt is, hogy éppen a szántóföldi gazdálkodás ke­retében van a legtöbb olyan munka, amelyet el kell végez­ni és amelyeket csak mun­kaegységben lehet elszámolni. (Szállítások, trágyahordás, mű- trágyakiszórás stb.) Ezeket a munkákat a tsz-ek oszlopait képező törzsgárda végzi el, akik tudják, hogy a munkáju­kon áll vagy bukik a tsz élete. Ez a törzsgárda a papírfor­ma szerinti munkaegy­ségért dolgozik, mert a jól fizető munkák vál­lalására nem marad ideje. Az igazság kedvéért termé­szetesen nem szabad figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy a tsz-ek tagjaik szá­múira háztáji földet is biz­tosítanak, ami a munkaegy­ségben szintén nem jut kife­jezésre. Mindezeket egybevetve, megállapíthatjuk, hogy a bé­rezés és jövedelemmegosz­tás jelenlegi formája, mely nagyjában a nádudvari és százalékos rendszer alapján épült fel, nem mindenben igazságos. A szocialista nagy­üzemi gazdálkodásra való át­menet megkönnyítésére ez a rendszer szükségmegoldásként alkalmas volt, a bérezés vég­leges kialakításánál azonban az érdekeltség mellett az igazságos elosztásra is súlyt kell helyezni. Reméljük, hogy az ez irányú kísérletek köz- megelégedésre, eredménnyel fognak járni. Dr. Huszty Károly Majdnem íakoda!om lett a vége Az újságban már olvashat­tunk az úri Béke Tsz zár­számadó közgyűléséről. Én most néhány epizódot sze­retnék leírni, ami akkor a cikkből kimaradt. Amikor a közgyűlés után a tagtársak elmentek á pénzt felvenni, Horinka elvtárs, az elnökünk, visszatartóit egy kis előző falatozásra, mivel az ebéd még csak később volt kilátásban. Ott volt a járási pártbizottság munkatársa, a patronáló vállalat képvise­lői és többen mások. Két nagy tányér töpörtyű volt ki­rakva éhségünk csillapítására. Az elnök elvtársnak nem ju­tott hely az asztalnál, ám ö egyre azt hangoztatta szek­rényen, hogy nem éhes. Biz­tosan arra gondolt, hogy majd az ebédnél fasírozott- ból bepótolja, D.e az ebéd­nél is addig-addig udvarolt az elnök elvtárs a vendégek­nek, míg újból megtett min­den szék, és azon volt kény­telen gondolkozni, hogy ugyan marad-e egy-két fasí- rozott a részére. A vacsora jó hangulatához hozzásegített az is, hogy a borosüvegek — Köbli és Jám­bor elvtársak jóvoltából — sűrűn cserélődtek. A 72 éves Bakos Imre bácsi, a kiváló ál­latgondozó pipája sűrűn ki­kialudt. Nem tudom, miért... A hamis Piri Jancsi állan­dóan az asszonyokkal tán­colt, és arról suttogott a fü­lükbe, hogy itt az alkalom a jó zárszámadás után, van­nak jó özvegy emberek, akik szép summát kaptak mima . Addig-addig, hogy majdnem lakodalom lett a zárszám­adásból. A hangulat még éjfél után is jó volt, ekkor valaki el­találta, hogy újból odalett egy közmondás, mert már nem a disznótor a legnagyobb ünnep, hanem a zárszám­adás! Id. Petrik József, az úri Béke Tsz kovácsa. — Zárszámadó közgyűlést tart csütörtökön délután a pi­lisi Hunyadi Tsz. Zárszámadási készülődés Nyáregyházán Fehér hósipkát húztak Nyáregyházán is a házak, s a lassan csepegő ereszek elárul­jak: odébbállt a hideg. Az utakon azonban még csúszik a keményre taposott hó. Alig is látni járókelőt a hosszúra- nyúlt utcán, az emberek fát vágnak a kisudvarokon, eset­leg újságot olvasnak a1 patto­gó tűzhely mellett. A tsz udvara -is csendes. Annál nagyobb a vastagfalú irodákban „az évvégi hajrá”. Zárszámadásra készülnek Nyáregyházán is. Vízvári Sán­dor főkönyyelő már a nyers­mérleget nézi, munkatársai — Országh József, Derzsi István, Varga Júlia, Baár Istvánná — meg főkönyvi számlákat egyeztetnek, s a tagok nevét sorakoztatják a munkalapo­kon. — Hétköznapokat, vasárna­pokat összetoldtunk, hogy feb­ruár 16-án megtarthassuk a zárszámadó közgyűlésünket, — mondja a főkönyvelő. — A tsz tagjainak ez a nap azonban nem lesz maradéktalanul pirosbetűs ünnep. A betervezett 28 helyett csak 25 forintot oszthatunk, s hoz- zátehetem, ez nem a tagokon múlott. Egész évben dolgoztak, dolgozgattak, de hiába, erre­felé sem esett több eső, mint másutt. Hiányzik az a 10 va­gon gabona, ami nem termett meg ennek következtében és 120 000 forint, amit lucerna­mag eladásából reméltünk. Itt dolgozik, szorgoskodik Győri elvtárs is, az új elnök. — Uj? — Felnevet. — Mint elnök igen, de a határt úgy is­merem, mint a tenyeremet. A gépállomáson dolgoztam ed­dig, s onnan naponként jár­tam a járás területét. Arról azonban már meggyőződtem ilyen rövid idő alatt is, hogy ebben a tsz-ben az őszi mun­kákat idejében elvégezték, a vetések is megerősödtek, jól bokrosodtak. Most már a fejtrágyázást végezzük. Holdanként 1 mázsa pétisót szórunk ki, az idegen búza­fajtákra pedig hármat. Jó­szágállományunk sem éhezik a télen, takarmánykészletünk elegendő lesz az újig, s a tag­ság munkakedve, munkakész­sége biztosíték arra, hogy ez az év eredményesebb, gazdagabb lesz, mint az, amit mögöttünk hagytunk. Kiss Sándor YA 5714 .. A sajtóban naponta hangzik el felhívás, figyel­“7Í/r meztetés a balesetmentes közlekedéssel kapcso- latban. Nem győzik eléggé hangsúlyozni ezek a cikkek az óvatos, körültekintő, a szabályokat szem előtt tartó közlekedést. Mégis alvadnak olyan gépjárművezetők, akik virtusból fittyet hánynak a szabályoknak, veszélyeztetik ember­társaik életét. Az a gépkocsivezető is azt tette, aki hétfőn dél­után 15 óra 30 perckor, Manor’ legveszélyesebb utcasarkán, a „halálkanyarban” a megengedett­nél gyorsobban befordult, és közvetlen az esz­presszóval szemben leparkírozott. Pillanatok alatt történt mindez. Ezen az utcarészen olyan nagy a forgalom, hogy amikor a tehergépkocsi megállt, abban a másodpillanatban széles ívben. MÁVAUT autóbusz fordult be az utcasarkon, utána ismét egy és még egy tehergépkocsi, s csak a véletlenen múlt, hogy bele nem szaladtak a szabálytalanul parkírozó gép kocsiba. De ezzel még nem hárult el a veszély. Az YA 5714-e: számot viselő tehergépkocsi vezetője — egy nagyszájú, cingá kamasz az autóbusz vezetők figyelmeztetésére sem hajtó!" ki a kanyarból, sőt, visszatolatott, még veszélyesebb helyre, kiszállt a kocsifülkéből és nagyképűen vitatkozott az arra ny nő emberekkel, közben három BELSPED fuvaros fordult V rakott lovaskocsival a kanyarba, és majdnem a mély árokban kötöttek ki. Nem tudjuk a nevét a iirtu&kodó. felelőtlen gépkocsive­zetőnek, de felírtuk gépkocsijának a számát. Figyelmébe juk az illetékeseknek! (g _g) n a n i 1 c a — A monori nőtanács ma este tartja meg < órai kezdet­tel a községi tanácsteremben az elmúlt évben végzett mun­kájáról szóló be'zámolót. Min­den monori asszonyt szívesen látnak és várnak, — A csinos gyermekpizsa­mákat, amelyekről fényképet közöltünk szombati számunk­ban, a Vecsés és Környéke Háziipari Termelőszövetkezet készíti. — Jelmezes 'arsangi álar­cosbál lesz 16-án, szombaton este Pilisen a művelődési ház­ban. Éjfélkor az álarcok levé­tele után a művelődési ott­hon kultúrmunkásai rövid, ze­nés, táncos műsorral szórakoz­tatják a közönséget. A zenét a népszerű M i Idős-zenekar szolgáltatja. A Ml JELÖLTJEINK MAI MŰSOR Mozik Gomba: Spessarti fogadó. Gyöm- rő: Az állomáson. Maglód: Afri­kai képeskönyv. Mende: A világ minden aranya. Monor: a francia nő és a szerelem (széles). Nyár­egyháza: Kilencedik kör. Pilis: A francia nő és a szerelem Tápió- süly: Fszmóiés. Úri: Apát kere­sünk. Üllő: a földről jö’t ember (széles). Vasad: Krisztina és a szerelem. Vecsés: Keserű szerelem (széles). ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Elhunyt: Müller András 82 éves. Monor Születtek: ördög József és Geér Erzsébet fia: József Attila. Bakos Antal és Süli Erzsébet leánya: Katalin. Wilhelm József és Losó Irma fia: József Sail a i István és Polonyi Mária leánya: Erzsébet. Szabó János és Kollár Erzsébet íeánya: Ildikó. Hajdú István és Szigeti Irén fia: Árpád. Ákos Jó­zsef és Légrádi Eszter leánya: Ág­nes. Mohácsi Sámuel és Tooor Li­dia fia: László. Bárók Sándor Jó- :\sef és Bálint Anna leánya: Éva Perlési Ferenc és Hóvári Anna leánya: Éva. Gelecsénvi Imre és Keaéz Irén leánya: Irén Soivefg. FEGYVERREJ TEGETOT FOGTAK AZ ÖNKÉNTES RENDŐRÖK Orvvadászat közben tetten érték a pilisi önkéntes vend- őrök Snopka Mihály albertir- sai lakost. A rendőrség Snop- kát őrizetbe vette és fegyve­rei tegetés miatt megindította ellene a büntető eljárást. Dr. Krascsenits Jenő fog- technikus eddig is tagja volt Vecsésen a községi tanács­nak, s ott az oktatási állandó bizottság titkáraként tevé­kenykedett. A Hazafias Nép­front községi bizottságának is ő a titkára. Széles körű tár­sadalmi tevékenységének elis­meréseként jelölték őt ismét községi tanácstagnál:. — Rét-eggyűléseket rendez­nek ma Monoron a MÁV-rál, a két termelőszövetkezetben és a maggyárban a választá­sokkal kapcsolatosan. Most még nerrr késő A monori Bajcsy Zsilinszky utcában járva azt láthattuk már 2—3 nappal ezelőtt, hogy az árokból nagyon sokan ki­dobálták a havat. Bizonyára nagyon sok embernek emlé­kében elevenen él még a ja­nuár 6-i árvíz. Ezek az em­berek úgy okoskodnak — nagyon helyesen —, hogy a víz pusztítása csak kisebb lehet, ha megtisztítják út­ját és szabad elvonulást biz­tosítanak. Az árvíz azonban legjobban a Deal: Ferenc utca és Ady Endre utca környékét ves^lyezteti, ezen az útszakaszon pedig még nem tettek semmit az em­berek, hogy az, ér elvonulá­sát biztosítsák. Sőt a vasúti átjárónál a havat egyenesen a csatornába dobálták, ami a víz útját — ha eljut idáig — teljesen meggátol­ja. Úgy gondolom, az előre­látás sohasem volt még ká­ros és megéri a fáradságot. F. B. Szoboczki Fcrencné ctr.v bu­dapesti ktsz bedolgozó ja. Ed­dig nem volt tagja a községi tanácsnak. De a vccsési Teréz és Angyal utca lakói, akik gyermekkorától ismerik őt, úgy vélik, bogy ő képviselné legjobban érdekeiket a tanács­ban. ezért esett rá a választás a jelölésnél. (Fotó: Kútvölgyi) — 26 hold új lucernát tele­pítenek a csévharaszíi Egyet­értés Tsz-ben. A talajerő utánpótlás biztosításához a zöldtrágyázás lehetőségeit akarják kihasználni, 170 hold somkorő felülvetést fognak el­végezni. ~ Köz vélemény kihatást folytat a járási művelődési ház Gyomron. A Csárdáski­rálynő vasárnap esti előadásé-. közel négyszáz főnvi néző- közönsége körében, kérdőíve­ket osz'ottak szét. amelyen vá­laszt kértek arra, hogy milyen színdarabokat szeretne látni; miről szeretne hal’ani sz iro­dalmi délutánokon és az isme­retterjesztő előadásokon: he­lyesnek tartja-e a két if j ísági sorozat indítását; hogyan kép­zeli el a klubéletet a műye- ,lődési házon belül? Magunk részéről is kíváncsian várjuk a közönség véleményét. — Ötszáz ismeretterjesztő előadást rendeztek 1962-ben a járás területén. A hallgatóság létszáma meghaladta a 25 ez­ret. — Kágyánszki Andrásné, az MSZMP Közpou Bizortságá- nak munkatársa, lesz az elő­adó a monori választási nagy­gyűlésen, amelyet pénteken este bot órakor tartanak meg a művelődési otthonban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom