Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

4

^rMtriap

1963. JANUAR 37, VASÁRNAP

Idézés válóperben

Falu Tamás:

KÖLTÖZÖK

UJ SZERZŐT avattak Pataki Pál személyében, akinek Idézés válóperben című darabját a Pest megyei Petőfi Színpad művészei pénteken mutatták be a Kis Színpadon.

Uj szerző — első színpadi műve — színházkedvelő és kritikus száméra aligha van izgalmasabb produkció ennél. Mit tud hozzáadni a Kzínpadművészet sole évszázados eredményeihez, hogy tud élni az eddigiekkel — olyan kérdések, amelyek frissebb izgalommal töltik el a színházak kedvelőit, sokszor

hogy az áldozat a szétbomló házasságokban mindig a gyermek, és éppen ezért mindannyian felelősek ' vagyunk, akiknek . kéretlenül is segítenünk kell egymáson életünk kritikus pillanataiban. Az emberek jók, ha néha meggondolatlanul, felelőtlenül cinkosok is, amikor más ügyéről, szerelméről, családjáról van szó, és figyelmeztetés helyett szemet hunynak afölött, ami még önmagában nem bűn, de könnyen egy házasság, egy család széteséséhez vezethet. Ugyanakkor a darab arra is figyelTáncsics Mária és Vörös Tibor

egy-egy klasszikus érték bemutatásánál is.

Kezdjük talán a végeredménnyel. Pataki Pál színdarabja rpéltáin kapott komoly tetszésnyilvánítást a bemutatón. amelyet technikailag meglehetősen nehéz körülmények között rendeztek.

Az Idézés válóperben műfaji meghatározása a színlapon így szól: színpadi riport. Ez a műfaji meghatározás, úgy érezzük, nemcsak szerénység, hanem az első színpadi művében meglepő biztonsággal jelentkező szerző mértéktartását is bizonyítja. A jó riport sokszínűén mutatja be az élet lényeges, fontos ^ alános kérdéseit, melyek sokszor egy- egy konkrét emberi sorsban, tükröződnek, de nem feltétlen követelmény-' ’'"■'TV az ábrázolt életdarab legnagyobb mélységeit is feltárja. Ebben az értelmezésben a szerző ismeri lehetőségeit és önfegyelemmel e lehetőségek határai között marad. Ez a tény annál is inkább emeli ' Pataki első színpadi alkotásának értékét, mert a jól pergő, sok helyen nemcsak vidám, hanem a legjobb értelemben vett humorú játéknak van bizonyos „mélység tartaléka” s ha az író az előbb említett mértéktartással ezt nem .aknázza ki, akkor, mint jelen esetben is, a mű mögött megvan az az egészséges feszültség, ami színpadi műnek .vagy bármely más műnek is, a szavakkal nehezen meghatározható gazdagság érzetét adja.

AZ IDÉZÉS VÁLÓPERBEN egy válás indítékainak és motívumainak feltárásával foglalkozik, két párhuzamosan futó cselekményszálon, mert a Bors-házaspár házasságáért folytatott harc közben kapcsolat és szerelem szövődik a házasság helyreállításán fáradozó fiatal bírónő — akinek ez az első ügye — és a neki segítő újságíró között is. Az újságíró lapjától azt a megbízást kapja, hogy cikksorozatban foglalkozzon a válások kérdésével, s a válópert tárgyaló bírónő megkéri, hogy segítsen kinyomozni a " Bors-házaspár életének előtte nem ismert oldalait. A tessék-lássék vállalt feladatból azután már szenvedéllyel végzett kötelesség lesz. Pataki darabja egyszerű, a mai életünk szempontjából azonban nagyon fontos és lényeges gondolatokra támaszkodik, amelyek néhány mondatban foglalhatók össze. Abban, hogy: hiszek az emberben — mondja a bírónő, vagy abban,

hieztet, hogy nőnek és férfinak egyformán meg lehetnek a jogos igényei egy házasságon belül s a harmónia csak akkor születik meg, ha ezt kölcsönösein tiszteletben is tartják. Ha mindezek alapján valaki azt hinné, hegy Pataki darabja valami komor moralizálóssal teli dráma, az kellemesen csalódhat, mert ez a meleg humánummal teli, egymás iránti felelősségtől áthatott színpadi játék kitűnő szórakozást is jelent.

A SZÍNPADI RIPORT műfajához illően a darab formai megoldása is jól sikerült, a három felvonás villanásszerűen váltakozó képek és színhelyek gyors egymásutánjában pereg meglepően rutinos biztonsággal. Az újságíró nemcsak szereplője, hanem narrátora, komman- tálója és egy-egy pillanatra rendezője is a darab eseményeinek, és helyzeteinek, Az ő segítségével, annak az elvnek az alapján, hogy alakunk, személyünk minden szemlélőben más és másképpen tükröződik, alakul ki jelenetről jelenetre, különféle szögeikből tükrözve, a Bors-házaspár házassági konfliktusa.

A darab értékei mellett a jó tempóérzékű rendezés érdeme az, hogy a nézők

Költözködnek az otthonok.

Egyik cammog, másik robog. Egyik erre, másik arra,

Egyenest, jobbra, vagy balra. Megy a szekrény, megy a divány, Mindegyik új helyet kíván.

Megy a szoba, megy a kamra, Mindenkitől elhagyatva.

Mindegyiknek azt kívánom, Jussanak jól túl a vámon.

Ne törjön el közben egy se, Kísérje őket szerencse.

A szekrény új falhoz álljon, Álom lebegjen az ágyon, Asztalra derű terüljön,

A székekre béke fiijön.

Érjen plafonra a lámpa,

Hintsen fényt a kis szobára. Alatta a szív ragyogjon És az otthon legyen otthon.

CIKKÜNK N YOMÁN

Napirenden

a művelődési autók ügye

J November 25-én Bonyodal- 2 inak a művelődési autók kö- t rül címmel cikket írtunk, J amelyben szóvá tettük a taknyán élő lakosság könyvellá- | fásának zavarait. Legfőbb | baj, hogy a művelődési autók, ^ amelyek hivatva lennének a í tanyák ellátására, gyakran á állnak a javító üzemben, s ? ha éppen üzemképesek is, ^ csak háromezer kilométert ? futhatnak havonta a rendel- ^ kezesek szerint. Nos, ha a ki- ^ lométerkeret elfogy, ha kü- £ lönben üzemképesek is, de ^ állnak az autók. Javasoltuk, f minősítsék különleges rendel- tetésű kocsikká a művelődési í autókat.

$

$ Értesülésünk szerint a Mű- ? velödésügyi Minisztérium $ közművelődési főosztálya rta- £ pirendre tűzte a művelődési % autók ügyét, a több megyé- ^ ben is megvizsgálják műköí désüket. í

£ A megyei tanács művelő- ^ désügyi osztálya és a megyei jí könyvtár már a minisztériu- ^ mi intézkedésig is változtatni ^ kíván az áldatlan állapoton, s ^ keresi a művelődési autók ^ jobb és rendszeresebb kihasz- ? Hálásának lehetőségét Tóth $ Ferenctől, a megyei tanács ^ művelődésügyi osztályának ? könyvtári előadójától kapott ? tájékoztatás szerint a tervek J között szerepel, hogy az egyik £ művelődési autót (három van ? összesen a megyében) a ceg- ? lédi járási könyvtár irányítá- £ sa alá rendelik, s onnan látó- ? gatja a ceglédi és a nagyká- ? tai járás, valamint Nagykőrös ^ város tanyáit Erre az intéz- ^ kedésre előreláthatóan feb- ? ruár elején kerül sor. A gép- ? kocsi átadásának előnye, hogy j sokkal kevesebb lesz üz üres- ? járat. Korábban ugyanis a ? művelődési autó minden vi- ? déki út után Budapestre tért j vissza.

\ A másik két művelődési ? autó (két kisbusz) a megyei ? könyvtár közvetlen irányítá- j sa alatt marad, más tanyavi- ? dékek rendszeres látogatásá- ? ra. Ezeknek a szerepkörét ? azonban még tovább kíván- \ ják bővíteni. Eddig könyv- és ? filmellátásra használták, ez- ? után pedig a tervek szerint ? kisebb művészeti csoportokat, ? például irodalmi színpadok ? együtteseit is magukkal vin- ? nék időnként, tanyákon ren- ! dezett tájelőadásokra. Ugyan- ? csak használhatók ezek a kis- ? buszok vándorkiállítások gya- S koribb rendezésére is.

? Ezek . az intézkedések ? ha nem is oldják meg gyö- ! kérésén á . művelődési autók } problémáját — jelentős eiő- ? relépést jelentenek a tanyai ? lakosság jobb kulturális ellá- S tásában.

Sylva Koscina és Sergio Fantoni A bérgyilkosok című, közeljövőben bemutatásra kerülő olasz film egyik jelenetében

Bizalom és őszinteség

lasztottak a nagykátaiak. Nemcsak azért, mert ez idő alatt Szabó Sándorral kösösen érték el mindazokat az eredményeket, amelyekről éppen a mostani jelölő gyűlésen adott számot a járás egyik vezetője. Csak éppen

emlékeztetőül, hadd idézzek néhányat. Gimnázium létesüli és még ebben az évben elkészül a diákotthon is; járási rendelőintézetet évilettek és mentőállomást; a szülőotthon kórházi szintre emelkedett; jelentősen bővült az üzlethálózat, és végre járhatók az utak is Nagykátin.

Már szinte hallom a kérdést, Szabó Sándor nélkül talán nem jutottak volna el ide a nagykátaiak? Biztos, hogy igen, hiszen a mi társadalmunkban már nem az egyes emberek határozzák meg a fejlődés útját, ütemét. De az is bizonyos, hogy nélküle nehezebb, göröngyösebb lett volna a megtett út. S ez sem kis dolog.

'permészetesen az elért

* eredmények így sem maguktól születtek, de sok vita, véleménycsere közepette.

— Hogy milyen változások történtek Nagykátán, az elmúlt négy esztendő alatt — mondja, vagy inkább csak gondolkozik hangosan — azt

hiszem, felesleges ismételgetni. Aki ott él tudja, részese. A holnap tervei sokkal izga- tóbbak. Például az, hogy mikor oldódik meg végre Nagykáta vízellátása. A >.érvek most készülnek. A kivitelezés, a törpe vízmű felépítése, az elkövetkező -négy esztendő egyik legfontosabb feladata. Aztán arról is tudnak a nagykátaiak, hogy néhány évivel ezelőtt, kérésükre, kéttantermes iskolát építtettünk a vasút túlsó oldalán, hogy ne kelljen átjárni a síneken a kicsinyeknek.' De azt is tudják, hogy alig három év alatt kinőtték ezt az iskolát, újabb két tanterem kell. Arról is gyakran szó kerül a nagykátai emberek között, hogy a helyi művelődési ház munkája milyen nagy változáson ment keresztül az elmúlt évek alatt, s ez jó dolog. De az már kevésbé, hogy ennek hatása nem érződik még az egész járás területén. És nem érződik az sem, hogy milyen jelentős a Nagykátán élő értelmiségiek — pedagógusok, orvosok, jogászok, mezőgazdasági mérnökök, az államigazgatás szakemberei — száma. Mire gondolok? Ezek a szakemberek becsülettel végzik munkájukat a maguk területén, áe már keveset, vagy még nem eleget tesznek annak az érdekében, hogy meggyorsuljon Nagykátán és az egész járásban a szocialista tudatformálás, a kulturálódás folyamata. Tennivaló akad tehát szép számmal...

m bizalom már adott, ezt z J a jelölő gyűlés kifejezte. A tények, tervek őszinte felismerésével sincs hiba. .4 kettő együtt a tervek való- raváltását jelenti. Természetesen, viták lesznek ezután is, választók és jelölt között, hiszen emberek vagyunk, tele gondolatokkal,, ötletekkel, vágyakkal és álmokkal, nemes lángolással és kedvetlenséggel egyes kudarc után, A baj éppen az lenne, ha azonnal rábólintanának egymás szavára, és megalkudnának önmagukkal. A választók és a megválasztott éppen a vitákban, és a véleménycserékben forrnak össze, és válnak eggyé a közös cél érdekében.

Prukner Pál

érdeklődése — sok első darabbal ellentétben — a harmadik felvonásban sem esik, hanem az utolsó pillanatokig eleven. Mindannyian rendezők is vagyunk egy lasse az életben saját és embertársaink ügyében, és a válásokért mindenki, a néző is felelős — ezt sugalmazza az újságíró szerepe. Alakját Vörös Tibor mintázza meg rokonszenvesen, nagy szeretettel, de egy cseppet lá- gyabban, édeskésebben, mint az szükséges lenne. Mellette vagy talán még inkább előtte, a bírónőt, Táncsics Máriát kell megemlíteni, aki , frissen, kedvesen, itt-ott a szerephez illően félszeg komoly kodással formálja meg szerepét az első felelős ügyét tárgyaló bíróét. Jól sikerültek csepp öniróniával átitatott, . szerelmes, játékos ellágyulásai is. A másik főszereplőpár Bihari Zoltán Bors László tanár, Tóth Ila pedig Borsné szerepében, sajnos, nem nyújt ilyen zavar-; tálán alakítást, de a harma-; dik felvonásban az ő játékuk is felerősödik Bors és; az újságíró kettősében és ] Borsné kaszinói jelenetében, i Galgóczy Imre., a per koro-i natanújának, Béni Barnabás; esztergályosnak szerepébenj természetes, kellemes és hi-: teles alakítást nyújtott egyi igényes és kulturált, de sok; elfogultsággal teli figurában.; Antal Ila Kanál Karolinát,: az álszent és prűd iskola- j igazgató-helyettesnőt formál-; ta meg belépőjében, jó! hangvétellel, ez azonban, aj jelenet további részében egy; kissé szárazzá és egysíkúvá; vált Jámbor Zoltán a csá-; bitó „harmadik” szerepében; csak egy-egy pillanatra tu-j dott hiteles lenni. Sárosi Mi-Í ci pincérnője kitűnő, rutinos: alakítás, .;

A RENDEZŐ, Földeák Ró-: bért, munkájáról újra el; kell mondani, hogy átgon-? dőlt, jó, a darab célját szol-í gáló, “komoly munka, amelyik; a két díszlettervezővel —! Bercsényi Tiborral és Zalai Vilmossal — együtt, külön«-? sen a vidéki alkalmi színpa-J dók lehetőségeit figyelembe! véve, nagy segítséget ad aj darab várható sikeréhez. Épp! ezért meg kell említeni az; olyan apróságokat, mint azt,? hogy az újságíró, István és? igazgatónője hármasában ? helytelen a rendezésnek az az! elgondolása, hogy István az? újságíró helyett az igazgató-? nőhöz beszél, vagy azt. hogy? V erp és István szép és? bensőséges, a darab szem-! pontjából fontos beszélg'eté-! sét a közben hangzó zene; majdnem teljesen elnyomja. ? A darab csak egy-két, ak-? kor sem ízléstelen, aktuális? „bemondásban” tesz enged-! mény t az ún. közönség- j igényeknek, ezektől függet- j lenül azonban friss, jó érte- lemben vett maisága, becsű-? letes nézetei miatt feltétlenül? megérdemelné, hogy a bizo-j nyara sikeres Pest megyei j előadásokon kívül nagyobb í színpadra is kerüljön. ^

Csertői Oszkár 't.

Csuka Zoltán:

AZ ÖRÖK CSÓK

Nyugodtan mosolyog le az égről, fénye könnyedén átszitál a tejúton, zöld és különös csillag, ki tudja hány ezer fényévre a földtől, föl-fölleng a fénye, akár a zászló, sápadt és csendes, s ki tudja:

mely évezredek visszfénye szivárog belőle vissza a földre.

Fáradtan csorog le a házak ereszein, egy-két zöld csepp beér a szobákba a szeretők csókját titokban magasra hevíti.

Csókolj meg kedves, nézd ezt a fényt s vigyázz, ezredéveknek távoli tükre villan le ránk, s messzi tavaszok zöld pezsdülése, belőle visszahull fejünkre s visszapergeti ősanyánk csókját, amelynek ereje valaha szökkent az égnek.

Lobbant a napsugár és hátán a tavaszi kép kiszáguldott a földről a messzeségbe s azóta bolyong.

Nézem zöld fényét s döbbenten állok, ölelő karom lehull s rámeredek a csillagra,

gazdag csodák ujjongó lángbokrára.

Áldott volt az élet, amelynek csókját visszapergeti most

s ablakomon zöld fénnyel muzsikál:

vigyázzatok és hittel csókoljatok,

tízezer évek múltán egy másik költő bolyongva jár,

az éjszakába bámul

s agya felrezoriál majd messzi és titkos sugárra, csókunk gejzírje akkor benne újra buggyan s vérének forró futásán íelérzi az örök csókot, melyet mi adtunk.

^ * bizalom édestestvére az

< /x őszinteség. Kell, hogy ^ az legyen, egyik a másik nél- ?' kiil mit sem ér. Következas- •? képpen: akit az ember meg- ? tisztel a bizalmával, attól ? joggal elvárja, hogy az is j mindenben őszinte legyen. Fo- $ kozottabban érvényes ez az ? igazság napjainkban, amikor ? ezrek és tízezrek tisztelik !? meg a bizalmukkal egy-egy "1 társukat: tanácstaggá, képvi- £ selővé jelölik.

| Szabó Sándor, a megyei ? tanács elnökhelyettese, négy ? esztendővel ezelőtt kapott elő- % szőr bizalmat Nagykátán. Két j, héttel ezelőtt pedig másod- ? szór is rászavaztak. Ezúttal Nagykáta pedagógusai. Hogy r, miért éppen ők? í — 1936-ban szereztem meg i, a tanítói oklevelet. Attól | kezdve, húsz éven át, ki- sebb-nagyobb megszakítások ? kai, tanítottam. S ha holnap .!; elölről kezdeném, újra csak . í pedagógus lennék.

y r

: í Az élért eredmények azt bi- ■ ? zonyítják, hogy már négy , '• esztendővel ezelőtt jól vá-