Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
1963. JANUAR 13, VASÄRNAP "éfCirlnn Társasutazások a hollandiai tulipánfesztiválra Hollandiában nemzeti hagyomány, hogy minden évben megrendezik az úgynevezett tulipán-ünnepséget. Az idei ünnepséget áprilisban rendezik Keukenhofenban, ahol akkor már több hektárra terítenek minden’ színben pompázó virágszőnyeget a sok évszázad kertészeti mesterfogásaival kitenyésztett hollandi tulipánok. Az idei tulipán-fesztiválon a magyar virágkedvelők is részt vesznek. Az IBUSZ ugyanis két kirándulást szervez. amelyeknek részvevői hét teljes napot tölthetnek majd Hollandiában. A munkaverseny a fő lendítő erő TAVASZI KERINGŐ Vácott a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Nyilas Sándor igazgatóval és Dórnál Sándor párttitkárral, aki egyébként a szerszámjavító üzem művezetője, beszélgettünk. Az ez évi munkaverseny szervezése után érdeklődtünk. — Sajnos, a tervek még nem állnak részletes bontásban a rendelkezésünkre. Ez az oka annak, hogy nem tudtuk az új év első hetében megtenni a felajánlásokat. Ennek ellenére megkezdtük a munkaverseny szervezését, már csak azért is, mert a tavalyi év tapasztalatai megScic/tcsökkenícs ■■ Import-mofftaka- rí tus — Exportkihitás a cáci Híradástechnikai Anyagok Gyárában '4 Január 18-án Szentmártonkátán mutatja be először a Pest £ megyei Petőfi Színpad együttese Kállai—Innocent—Horváth: £ Tavaszi keringő című operettjét. Képeink a darab egy-egy je- 4 lenetét mutatják be. ^X>>^XXX^XXX>NXXX>XXXNXXXXVX\XXXSXSNNXXSNXX\XXNNNNXX>NXXXXVXVVX'IN>NN>XXXV>XX\NN>«NNN>J Dicséret után - rovó Nemrég nagyon elismerően szóltunk a budaörsi Prés- és Kovácsoltárugyár armatúra, azaz ipari szerelvénygyártásáról. Nem érdemtelenül érte az elismerés a gyár mérnökeit és munkásait és a gyártás minősége ellen most sem emelhetünk kifogást. Az év első rovóját mégis nekik, közelebbről a termelési és az anyagosztálynak kell kiadni. Az történt, hogy a múlt évi tervet befejező nagy munka közepette valahogyan megfeledkeztek két fontos anyagféleség időben való beszerzéséről, s ez bizonyos zavarokat okozott a termelésben. Azóta mindkét anyag megérkezett a gyárba, s a darabolóüzem három műszakban dolgozva néhány nap alatt helyreállítja a teljes egyensúlyt. Mégis egyetértünk Széli Gusztáv igazgatóval, aki vizsgálatot tart az ügyben és a felelősség mértékének megállapítása után felelősségre vonja a mulasztókat. Helyes ez, mert akármilyen jól megy is a munka, a mulasztások elnézése mindenképpen a fc- $ gyelem lazulásához vezetne, így pedig nem tudnának 20 4, százalékkal magasabb tervet teljesíteni az idén. (f. U \ Av,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vví Ki mit tud - Erdőkertesen A televízió és a rádió vetélkedő-műsorain felbuzdulva az erdőkertesi művelődési otthonban a helyi úttörőcsapat tanulmányi és művészeti vetélkedőt rendezett. A falragaszok hatására úgy megtelt a kultúrotthon, hogy már azt a legendás gyufaszálat se lehetett volna leejteni... A műsort a „versenyen kívül” induló kisdobosok kezdték kedves szavalatokkal, énekszámokkal, zongoraszólóval. Utánuk a tanulmányi verseny keretében az úttörő- rajok és őrsök 4 tagú brigádjai versenyeztek az elméleti és gyakorlati kérdések megoldásával a zsűri pontjaiért. Végül a művészeti ki mit tud következett, ebben szavalattal, I mesemondással, énekkel és | zenével, tánccal vetélkedtek j az egyes kategóriák szép díjaiért — és a dicsőségért. A vetélkedés igen ötletes, vidám volt s a lelkes közönség három órán át lelkesen tapsolt a körültekintő szakértelemmel összeállított és eredeti lendülettel levezetett műsornak. Ki kell emelni a versenyzők közűi Széphalmi Mária V. osztályos tanulót, aki mind a szavalat, mind a mesemondás kategóriájában az első díjat nyerte el. Elismerés illeti meg a rendező és játékvezető Do- bosy István iskolaigazgatót, akinek a kellemesen szórakozó közönség kívánságát mi is tolmácsoljuk: minél több ilyen jó műsort szeretnénk Erdőkertesen látni! Fazekas Mátyás tudósító tanítottak arra, hogy a versenyt, mint a termelés komoly segítőjét, vegyük számításba. — Milyen intézkedések történtek eddig a szervezés területén? Most a párttitkáré, Dornai Sándoré a szó: — Január 10-én taggyűlést tartottunk, amelyen ismertet- I tűk a rendelkezésünkre álló terveket, s elmondtuk azt is, hogy január 31-ig el kell készítenünk a vállalati felajánlást. Ezekben a napokban, tartjuk meg üzemrészenként a termelési tanácskozásokat, amelyeken az üzemek, a brigádok és a dolgozók megteszik felajánlásaikat. — Meg kell említeni — veszi át a szót az igazgató —, hogy a taggyűlést megélő- zően már tárgyaltunk a műszaki tanáccsal a versennyel kapcsolatos tervekről. Most a gyár kommunistáin a sor. Az ö feladatuk, hogy baráti beszélgetéseken ismertessék munkatársaikkal az április 4-e tiszteletére teendő felajánlásaink jelentőségét. — Milyen főbb pontjai, feltételei lesznek a versenynek? — kérdezzük. — Elsősorban is a minőség további javítása — mondja Nyilas élvtárs. — — 1961-ben a vállalati selejt 4,5 százalékos volt. 1962-ben ezt a számot 2,5 százalékra csökkentettük. Ha teljes egészében, nem is ) tudjuk megszüntetni a se-1 lejtet, de tovább szeretnénk | csökkenteni. Ebből adódnak a további feladatok, így a felajánlások is. A gyártásfejlesztés jelentős programja például a gazdaságosabb termelés módszereinek kidolgozása. Ezzel kapcsolatban a műszaki gárda tesz felajánlásokat. — A minőség javításánál — szól közbe Dornai Sándor — különösen fontos a transzformátor-lemezeknél mutatkozott műszaki probléma. Az igazgató már mosolyog: — Örülök, hogy állandóan megoldott, vagy legalábbis közvetlenül a megoldás előtt álló problémákról esik szó. A Salgótarjáni Acélárugyár válGalambos Gabi és Végh József falta ugyanis, hogy ezután a 2 dinamólemezekét, amelyek 4 ugyancsak t raf ólomezekne k '4 számítanak, szalagban gyárt- ^ ják, ha nem is teljes egészé- ^ ben, de jelentős százalékban. í y Ez lehetővé teszi a jelentős g anyagmegtakarítást és a ^ félautomatikus préselést, í y valamint biztosítható, a világ- ^ színvonalait megközelítő minő- ^ ség is. Ugyancsak a trafó- g üzem önömére az Egyesült íz-g zó és üzemünk műszaki gár- g dája közösen kidolgozta a y fénycső trafóba való rézhuzal % helyett, az alumínium huzala- íj zású fojtótekercsek alkalmazd- ^ sót. 1963-ban már megkezd-^ jük a sorozatgyártást, egyelő-g re, míg a belföldi igényeket g ki nem elégítjük, csak a bel- ^ kereskedelem részére, de szá- $ mítunk exportlehetőségekre '4 is, mivel a nemzetközi szab- j! ványmak megfelelő méretben ^ készítjük a fénycső trafót, mi- g nősége pedig megfelel a világ- g színvonalnak. 4 Megtudtuk még. hogy a 4 munkaiverseny egyik jelentős g pontja lesz az átviteltechnikai g ferritek nagy sorozatban való '4 gyártása. Ez a gyakorlatban $í kétmillió devizaforint értékű "4 import megszűnését jelenti. ^ Ezzel párhuzamosan a ferri- ^ tok gyártása során felkészül- g nek az üzemben arra is, hogy § 1964-ben mór jelentős mennyi- y séget exportálhassanak. T. T. á | — Ki, mikor pirul el? Mar- ^ lene Dietrich szerint régen a f, fiatal lányok elpirultak, ha f szégyellték magukat, napja- infcban viszont szégyellik íj magukat, ha elpirulnak... g ________________________ 4 A'K\SWAW.\\\\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\w\^yv\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\w^ Csornay Irén és Tóvári Pál Nyolcszázezer forintos könyvforgalom a dabasi járásban NEHÉZ KEZDÉS - JÓ EREDMÉNYEKKEL A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat igazgatójával, Váradi Lászlóval beszélgettünk. Többször írtunk a vállalatról, jól tudjuk, nem kevés nehézséggel küzdenek, A megye egész területén, számos telephelyen végzik hasznos munkájukat, az exportszállításoktól a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokig. Bevezetőül megkérdeztük az igazgatót, hogyan kezdték az új esztendőt? — Bizony nehezen — hangzik a válasz. — A külkereskedelmi vállalatok nem jelentkeztek kellő időben és ez a mi munkánk folyamatosságát is gátolja. Ezzel szemben a belkereskedelem számára megkezdtük a rendszeres szállítást. — Terveznek, vagy talán már forgalomba is hoztak valamilyen új cikket? — kérdezzük. — Nem túlzás, ha azt állítom, hogy állandóan új, meg új cikkekkel lepjük meg a kereskedelem szakembereit és a vásárlóközönséget egyaránt. — Említene ezek közül néhányat? — Szívesen. Szentendrén, a töltő- és golyóstollak birodalmában a belkereskedelem részére új fazonú diáktol- lat hoztunk forgalomba. Ugyancsak kapható már az üzletekben a négyszínű toll, ez úgy értendő, hogy négy különböző színt író tollat maskodók véleményére. A karácsony—szilveszter utáni úgynevezett januári holtszezonban is tele vannak munkával a szalonok. A rövid beszélgetés után azzal a jó érzéssel búcsúztunk el a PVKV igazgatójától, hogy vállalata, amely az elmúlt években elérkezett a jelenlegi, rangos színvonalra, 1963-ban újabb jelentős fejlődés előtt áll. T. T. V ásárlókergető komisz idő uralkodik a dabasi járási könyvesboltban. A raktárhelyiségben ég ugyan a tűz, de olyan furcsa tulajdonsága van, hogy ennek ellenére sem melegít, mert — rossz a kályha. A jót elvetette a járási (központ, a helyi föLdművesszö- vetkeziet pedig rosszat adott- Pedig a könyvesbolt dolgozójának is jár télen a fűtött munkahely, még akkor is, ha a Dabasi Földmű vessző vetkezet ezt nem veszd tudomásul. A boltban kis asztal és fotel várja a betérőket, de hideg helyiségben kinek van kedve böngészgetni a könyvek között! A vásárlási szándékot is befagyasztja a barátságtalan „éghajlat”. Mészáros József boltvezető hősies kitartása dicséretre méltó, ilyen mostoha körülmények ellenére is szorgalmasan dolgozik, csomagol, rendezget, zokszava sincs. — 1962-ben kereken 194 ezer forint volt a könyvforgalom — mondja —, sikerült túlteljesíteni a tervet. A bolt a járás 17 községének könyvszükségletét elégíti ki, és 60 bizományossal dolgozik. Közöttük versenyt szerveztünk, s most készült el az értékelés. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Az értékelésből kiderül az is. hogy a nem földművesszö- vetikezeti állományban levő bizományosok, főként tanárok, tanítók — sókkal odaadóbban, lelkesebben törődnek a könyvterjesztéssel, mint a földművesszövetkezetiek. Erről vall az eredménylista is. Az első helyezett Gráf Ottóné. az ócsai gimnázium pedagógusa, aki 37 ezer forint értékű könyvet adott el a múlt évben, 1961- évi forgalma 10 ezer forint volt. Nem sokkal maradt el mögötte Oláh Lajos alsónéme- di pedagógus, aki 30 ezer forintot forgalmazott könyvékből. A harmadik helyezett Beidei 1 feladatokat. Megbeszéltük velük a tervet. Azt is tudják, hogy a műszakiak az idén is ugyanúgy segítenek, mint tavaly. Fejlesztjük a gyártó- berendezéseket. célgépeket adunk az emberek kezébe. Még könnyebb lesz a munka. Elgondolkozik, s folytatja: — Talán nem is helyes, hogy külön beszélek a. fizikai és műszaki dolgozókról. Csak egyszerűen kollektívát kellene mondanom. Igen, mindenki, együtt oldotta és oldja meg a feladatokat a legnagyobb egyetértésben. barátságban. És ha kollektívát mondok, ebben mindenki benne van. A párt- szervezet, • a szak- szervezet, a KISZ éppen úgy, mint a legkülönbözőbb poszton dolgozók valamennyien. — Ezért kijelenthetjük, hogy a mun- kaverseny-vállalá- sunkat is maradéktalanul teljesítettük. Tervünknek csak egyetlen mutatóját nem hajtottuk végre. Ez pedig a létszámterv és ezt az idén sem teljesítjük. Az előírtnál kevesebb emberrel termeltünk tavaly és az idén is így lesz. A jobb gépek és a jobb szervezés segít hozzá bennünket. — Baleset? Fegyelemsértés? — Nem mondom, hogy nem fordult elő. de az új évben még egyikből sem volt egy sem. Miiidenki tudja és teszi a dolgát. Másként el sem képzelhető, hogy 1958 óta megtízszereztük gyárunk termelését és azt is tudjuk, hogy az elektromos és híradás- technika rohamos fejlődése tőlünk is még többet vár. Mi pedig nem szeretünk tartozni, ezért még több és még jobb elektromos kondenzátort gyártunk. F. I. recz István, ócsai földművesszövetkezeti dolgozó, 23 700; negyedik- Garai Jenő gyáli pedagógus 27 ezer, ötödik Bocs Lászlóné Örkényi földművesszövetkezeti trafilkos 18 ezer forintos forgalommal.' A községek közül Dabas, a járási székhely vezet, évi 233 ezer összforgalommal (az egy főre eső mutató 59,90 forint), utána következik Öcsa 111 ezer forint összforgalommal (egy főre eső mutató 15,50 forint), Örkényben 70. Alsónémediben 62 ezer forint értékű könyvet vásárolt a lakosság 1962-ben. A 17 község közül a legutolsó helyre szorult Sári, itt mindössze 16 ezer forint volt az évi könyvforgalom, az egy főre eső mutató 3,60 forint. A járás 1962. évi könyvforgalma egyébként közel 100 ezer forinttal több, mint az 1961. évi volt. Az örvendetes emelkedés arról tanúskodik, hogy a földművesszövetkezeti szívós könyvterjesztő munka Révről évre gyümölcsözik: mind ^ több falusi ember kap rá az ^olvasás ízére, s vásárol házi í könyvtára részére jó regényeiket, versesköteteket és szak* Í könyveket. I -------------, Házépítés -lökhárítókkal ^ Három szovjet mérnök ^ Ashabadban különleges kétemeletes házat épített vasbe- Í ton alapra .i. acélrugókkal. Az utóbbiak felveszik a földren- Í gés lökéseit; ezáltal a ház Í alapja tízezerszer kevésbé me- ^ rév lesz, mint a közönséges í alapozásnál. £ A földrengés normális kö- Í rülmények között 10—12 má- ^ sodpercig tart, ami elegendő £ ahhoz, hogy a legerősebb fallak is leomoljanak. Az Asha- í hadban most felhúzott tég- ^ laépületnek több mint 36 órás ^földrengés kellene az össze- í omláshoz. helyeztünk egy bőrtasakba, melynek ára 30 forint. Ugyancsak forgalomba hoztunk egy kétszínű tollat, „a Vasas-szurkolók örömére”, ennek kék és piros a színe. Megtudtuk még az igazgató tájékoztatójából, hogy a 4—5 színnyomásos műanyagterí- tök is új mintákkal készülnek a vállalat érdi telepén. Szintén rengetegen igénylik a vállalat másik új cikkét, a gumírozott anyagból készült . autó. és motorkerékpár-vé- ; dő borító huzatot. A jó mi- ! nőségű anyagból készült vé- í dőhuzat feledteti a garázs- í hiányt. Ugyancsak a külön- ! böző típusú kocsik mére- { teit figyelembe véve belső { huzatokat is készítenek. 5 / — Ezekre a cikkekre olyan ; nagy az igény, hogy csak nagy \ nehézségek árán tudunk ele- \ get tenni annak, azonban J mindent elkövetünk, hogy 5 az autósok igényeit kielégít- í sük. ^ — Még egy dolgot említek' talán — mondja befejezé- \ sül Váradi elvtárs. — Mikor ^ megnyitottuk több község- j ben a méretszalonokat, ahol \ a falusi lakosság a legkölön- j bözőbb* ruhadarabokat rsn- ^ delhette méret szerint, so- g kan aggályoskodtak és azt í mondták, belebukunk a vál- í lalkozásba, a falu népének £ nincs ilyen igénye. Öröm- j mel mondhatom, hogy a va- \ lóság rácáfolt az aggodal- í XXXXXXXXXXXXXXNXNXXXXXXXXXXXXXXX 5 j A törökbálinti Me- % chanikai Művekben í csak a naptárról lát- \ szik, hogy pár napija új év kezdődött. Az egész gyár olyan, $ mint december ele- í jén. közepén, sőt fmint 1962 utolsó £ napjaiban. í Az emberek nyu- í godtan, jó hangu- i latban dolgoznak. ; Van anyag, szer- \ szám, jók a gépek, egyszóval minden a f legnagyobb rendben. \ öröm végigmenni a í műhelyeken. í — Mi a nyitja en- £ nek? — kérdezzük ; Sátor János igaz- ; gatót. ; — Nincs benne 5 semmi rendkívüli — \feleli. — A múlt j évi tervet sikereden befejeztük. Az ! emberek ismerik az A KOLLEKTÍVA
