Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

1963. JANUAR 13, VASÄRNAP "éfCirlnn Társasutazások a hollandiai tulipán­fesztiválra Hollandiában nemzeti ha­gyomány, hogy minden évben megrendezik az úgynevezett tulipán-ünnepséget. Az idei ünnepséget áprilisban rende­zik Keukenhofenban, ahol ak­kor már több hektárra terí­tenek minden’ színben pompá­zó virágszőnyeget a sok év­század kertészeti mesterfogá­saival kitenyésztett hollandi tulipánok. Az idei tulipán-fesztiválon a magyar virágkedvelők is részt vesznek. Az IBUSZ ugyanis két kirándulást szer­vez. amelyeknek részvevői hét teljes napot tölthetnek majd Hollandiában. A munkaverseny a fő lendítő erő TAVASZI KERINGŐ Vácott a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Nyilas Sándor igazgatóval és Dór­nál Sándor párttitkárral, aki egyébként a szerszámjavító üzem művezetője, beszélget­tünk. Az ez évi munkaverseny szervezése után érdeklődtünk. — Sajnos, a tervek még nem állnak részletes bon­tásban a rendelkezésünkre. Ez az oka annak, hogy nem tud­tuk az új év első hetében megtenni a felajánlásokat. Ennek ellenére megkezdtük a munkaverseny szervezését, már csak azért is, mert a tavalyi év tapasztalatai meg­Scic/tcsökkenícs ■■ Import-mofftaka- rí tus — Exportkihitás a cáci Híradás­technikai Anyagok Gyárában '4 Január 18-án Szentmártonkátán mutatja be először a Pest £ megyei Petőfi Színpad együttese Kállai—Innocent—Horváth: £ Tavaszi keringő című operettjét. Képeink a darab egy-egy je- 4 lenetét mutatják be. ^X>>^XXX^XXX>NXXX>XXXNXXXXVX\XXXSXSNNXXSNXX\XXNNNNXX>NXXXXVXVVX'IN>NN>XXXV>XX\NN>«NNN>J Dicséret után - rovó Nemrég nagyon elismerően szóltunk a budaörsi Prés- és Kovácsoltárugyár armatúra, azaz ipari szerel­vénygyártásáról. Nem érdemtelenül érte az elismerés a gyár mérnökeit és munkásait és a gyártás minősége el­len most sem emelhetünk kifogást. Az év első rovóját mégis nekik, közelebbről a terme­lési és az anyagosztálynak kell kiadni. Az történt, hogy a múlt évi tervet befejező nagy munka közepette valahogyan megfeledkeztek két fontos anyagféleség időben való beszerzéséről, s ez bizonyos za­varokat okozott a termelésben. Azóta mindkét anyag megérkezett a gyárba, s a da­rabolóüzem három műszakban dolgozva néhány nap alatt helyreállítja a teljes egyensúlyt. Mégis egyetértünk Széli Gusztáv igazgatóval, aki vizsgálatot tart az ügyben és a felelősség mértékének megállapítása után felelősségre vonja a mulasztókat. Helyes ez, mert akármilyen jól megy is a munka, a mulasztások elnézése mindenképpen a fc- $ gyelem lazulásához vezetne, így pedig nem tudnának 20 4, százalékkal magasabb tervet teljesíteni az idén. (f. U \ Av,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vví Ki mit tud - Erdőkertesen A televízió és a rádió vetél­kedő-műsorain felbuzdulva az erdőkertesi művelődési ott­honban a helyi úttörőcsapat tanulmányi és művészeti ve­télkedőt rendezett. A falraga­szok hatására úgy megtelt a kultúrotthon, hogy már azt a legendás gyufaszálat se lehe­tett volna leejteni... A műsort a „versenyen kí­vül” induló kisdobosok kezd­ték kedves szavalatokkal, énekszámokkal, zongoraszóló­val. Utánuk a tanulmányi verseny keretében az úttörő- rajok és őrsök 4 tagú brigád­jai versenyeztek az elméleti és gyakorlati kérdések megol­dásával a zsűri pontjaiért. Vé­gül a művészeti ki mit tud következett, ebben szavalattal, I mesemondással, énekkel és | zenével, tánccal vetélkedtek j az egyes kategóriák szép dí­jaiért — és a dicsőségért. A vetélkedés igen ötletes, vidám volt s a lelkes közönség három órán át lelkesen tap­solt a körültekintő szakérte­lemmel összeállított és erede­ti lendülettel levezetett műsor­nak. Ki kell emelni a verseny­zők közűi Széphalmi Mária V. osztályos tanulót, aki mind a szavalat, mind a mesemondás kategóriájában az első díjat nyerte el. Elismerés illeti meg a rendező és játékvezető Do- bosy István iskolaigazgatót, akinek a kellemesen szórakozó közönség kívánságát mi is tol­mácsoljuk: minél több ilyen jó műsort szeretnénk Erdőker­tesen látni! Fazekas Mátyás tudósító tanítottak arra, hogy a ver­senyt, mint a termelés ko­moly segítőjét, vegyük szá­mításba. — Milyen intézkedések tör­téntek eddig a szervezés terü­letén? Most a párttitkáré, Dornai Sándoré a szó: — Január 10-én taggyűlést tartottunk, amelyen ismertet- I tűk a rendelkezésünkre álló terveket, s elmondtuk azt is, hogy január 31-ig el kell ké­szítenünk a vállalati fel­ajánlást. Ezekben a napokban, tartjuk meg üzemrészenként a ter­melési tanácskozásokat, ame­lyeken az üzemek, a brigá­dok és a dolgozók megteszik felajánlásaikat. — Meg kell említeni — ve­szi át a szót az igazgató —, hogy a taggyűlést megélő- zően már tárgyaltunk a mű­szaki tanáccsal a versennyel kapcsolatos tervekről. Most a gyár kommunistáin a sor. Az ö feladatuk, hogy baráti be­szélgetéseken ismertessék munkatársaikkal az április 4-e tiszteletére teendő fel­ajánlásaink jelentőségét. — Milyen főbb pontjai, fel­tételei lesznek a versenynek? — kérdezzük. — Elsősorban is a minő­ség további javítása — mond­ja Nyilas élvtárs. — — 1961-ben a vállalati selejt 4,5 százalékos volt. 1962-ben ezt a számot 2,5 százalékra csökken­tettük. Ha teljes egészében, nem is ) tudjuk megszüntetni a se-1 lejtet, de tovább szeretnénk | csökkenteni. Ebből adódnak a további feladatok, így a felajánlások is. A gyártás­fejlesztés jelentős program­ja például a gazdaságosabb termelés módszereinek ki­dolgozása. Ezzel kapcsolat­ban a műszaki gárda tesz fel­ajánlásokat. — A minőség javításánál — szól közbe Dornai Sándor — különösen fontos a transzfor­mátor-lemezeknél mutatkozott műszaki probléma. Az igazgató már mosolyog: — Örülök, hogy állandóan megoldott, vagy legalábbis közvetlenül a megoldás előtt álló problémákról esik szó. A Salgótarjáni Acélárugyár vál­Galambos Gabi és Végh József falta ugyanis, hogy ezután a 2 dinamólemezekét, amelyek 4 ugyancsak t raf ólomezekne k '4 számítanak, szalagban gyárt- ^ ják, ha nem is teljes egészé- ^ ben, de jelentős százalékban. í y Ez lehetővé teszi a jelentős g anyagmegtakarítást és a ^ félautomatikus préselést, í y valamint biztosítható, a világ- ^ színvonalait megközelítő minő- ^ ség is. Ugyancsak a trafó- g üzem önömére az Egyesült íz-g zó és üzemünk műszaki gár- g dája közösen kidolgozta a y fénycső trafóba való rézhuzal % helyett, az alumínium huzala- íj zású fojtótekercsek alkalmazd- ^ sót. 1963-ban már megkezd-^ jük a sorozatgyártást, egyelő-g re, míg a belföldi igényeket g ki nem elégítjük, csak a bel- ^ kereskedelem részére, de szá- $ mítunk exportlehetőségekre '4 is, mivel a nemzetközi szab- j! ványmak megfelelő méretben ^ készítjük a fénycső trafót, mi- g nősége pedig megfelel a világ- g színvonalnak. 4 Megtudtuk még. hogy a 4 munkaiverseny egyik jelentős g pontja lesz az átviteltechnikai g ferritek nagy sorozatban való '4 gyártása. Ez a gyakorlatban $í kétmillió devizaforint értékű "4 import megszűnését jelenti. ^ Ezzel párhuzamosan a ferri- ^ tok gyártása során felkészül- g nek az üzemben arra is, hogy § 1964-ben mór jelentős mennyi- y séget exportálhassanak. T. T. á | — Ki, mikor pirul el? Mar- ^ lene Dietrich szerint régen a f, fiatal lányok elpirultak, ha f szégyellték magukat, napja- infcban viszont szégyellik íj magukat, ha elpirulnak... g ________________________ 4 A'K\SWAW.\\\\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\w\^yv\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\w^ Csornay Irén és Tóvári Pál Nyolcszázezer forintos könyvforgalom a dabasi járásban NEHÉZ KEZDÉS - JÓ EREDMÉNYEKKEL A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat igaz­gatójával, Váradi Lászlóval beszélgettünk. Többször ír­tunk a vállalatról, jól tud­juk, nem kevés nehézséggel küzdenek, A megye egész te­rületén, számos telephelyen végzik hasznos munkájukat, az exportszállításoktól a la­kosságnak nyújtott szolgál­tatásokig. Bevezetőül meg­kérdeztük az igazgatót, ho­gyan kezdték az új esz­tendőt? — Bizony nehezen — hang­zik a válasz. — A külke­reskedelmi vállalatok nem jelentkeztek kellő időben és ez a mi munkánk folya­matosságát is gátolja. Ezzel szemben a belkereskedelem számára megkezdtük a rend­szeres szállítást. — Terveznek, vagy talán már forgalomba is hoztak valamilyen új cikket? — kérdezzük. — Nem túlzás, ha azt ál­lítom, hogy állandóan új, meg új cikkekkel lepjük meg a kereskedelem szakembereit és a vásárló­közönséget egyaránt. — Említene ezek közül néhányat? — Szívesen. Szentendrén, a töltő- és golyóstollak biro­dalmában a belkereskedelem részére új fazonú diáktol- lat hoztunk forgalomba. Ugyancsak kapható már az üzletekben a négyszínű toll, ez úgy értendő, hogy négy különböző színt író tollat maskodók véleményére. A karácsony—szilveszter utáni úgynevezett januári holt­szezonban is tele vannak munkával a szalonok. A rövid beszélgetés után azzal a jó érzéssel búcsúz­tunk el a PVKV igazgató­jától, hogy vállalata, amely az elmúlt években elérke­zett a jelenlegi, rangos szín­vonalra, 1963-ban újabb je­lentős fejlődés előtt áll. T. T. V ásárlókergető komisz idő uralkodik a dabasi járási könyvesboltban. A raktárhe­lyiségben ég ugyan a tűz, de olyan furcsa tulajdonsága van, hogy ennek ellenére sem me­legít, mert — rossz a kályha. A jót elvetette a járási (köz­pont, a helyi föLdművesszö- vetkeziet pedig rosszat adott- Pedig a könyvesbolt dolgozó­jának is jár télen a fűtött munkahely, még akkor is, ha a Dabasi Földmű vessző vetke­zet ezt nem veszd tudomásul. A boltban kis asztal és fo­tel várja a betérőket, de hideg helyiségben kinek van kedve böngészgetni a könyvek kö­zött! A vásárlási szándékot is befagyasztja a barátságtalan „éghajlat”. Mészáros József boltvezető hősies kitartása dicséretre mél­tó, ilyen mostoha körülmények ellenére is szorgalmasan dol­gozik, csomagol, rendezget, zokszava sincs. — 1962-ben kereken 194 ezer forint volt a könyv­forgalom — mondja —, sikerült túltel­jesíteni a tervet. A bolt a já­rás 17 községének könyvszük­ségletét elégíti ki, és 60 bizo­mányossal dolgozik. Közöttük versenyt szerveztünk, s most készült el az értékelés. Az első tíz helyezett értékes könyvju­talomban részesül. Az értékelésből kiderül az is. hogy a nem földművesszö- vetikezeti állományban levő bi­zományosok, főként tanárok, tanítók — sókkal odaadóbban, lelkesebben törődnek a könyv­terjesztéssel, mint a földmű­vesszövetkezetiek. Erről vall az eredménylista is. Az első helyezett Gráf Ottóné. az ócsai gimnázium pedagógusa, aki 37 ezer forint értékű könyvet adott el a múlt évben, 1961- évi forgalma 10 ezer forint volt. Nem sokkal maradt el mögötte Oláh Lajos alsónéme- di pedagógus, aki 30 ezer fo­rintot forgalmazott könyvék­ből. A harmadik helyezett Be­idei 1 feladatokat. Megbeszéltük velük a tervet. Azt is tudják, hogy a mű­szakiak az idén is ugyanúgy segítenek, mint tavaly. Fej­lesztjük a gyártó- berendezéseket. cél­gépeket adunk az emberek kezébe. Még könnyebb lesz a munka. Elgondolkozik, s folytatja: — Talán nem is helyes, hogy külön beszélek a. fizikai és műszaki dolgozók­ról. Csak egysze­rűen kollektívát kel­lene mondanom. Igen, mindenki, együtt oldotta és oldja meg a felada­tokat a legnagyobb egyetértésben. ba­rátságban. És ha kollektívát mondok, ebben mindenki benne van. A párt- szervezet, • a szak- szervezet, a KISZ éppen úgy, mint a legkülönbözőbb posz­ton dolgozók vala­mennyien. — Ezért kijelent­hetjük, hogy a mun- kaverseny-vállalá- sunkat is maradék­talanul teljesítet­tük. Tervünknek csak egyetlen muta­tóját nem hajtot­tuk végre. Ez pedig a létszámterv és ezt az idén sem teljesít­jük. Az előírtnál kevesebb emberrel termeltünk tavaly és az idén is így lesz. A jobb gé­pek és a jobb szer­vezés segít hozzá bennünket. — Baleset? Fe­gyelemsértés? — Nem mondom, hogy nem fordult elő. de az új év­ben még egyikből sem volt egy sem. Miiidenki tudja és teszi a dolgát. Más­ként el sem kép­zelhető, hogy 1958 óta megtízszerez­tük gyárunk terme­lését és azt is tud­juk, hogy az elekt­romos és híradás- technika rohamos fejlődése tőlünk is még többet vár. Mi pedig nem szeretünk tartozni, ezért még több és még jobb elektromos konden­zátort gyártunk. F. I. recz István, ócsai földműves­szövetkezeti dolgozó, 23 700; negyedik- Garai Jenő gyáli pe­dagógus 27 ezer, ötödik Bocs Lászlóné Örkényi földműves­szövetkezeti trafilkos 18 ezer forintos forgalommal.' A községek közül Dabas, a járási székhely vezet, évi 233 ezer összforgalommal (az egy főre eső mutató 59,90 forint), utána következik Öcsa 111 ezer forint összforgalommal (egy főre eső mutató 15,50 forint), Örkényben 70. Alsónémediben 62 ezer forint értékű könyvet vásárolt a lakosság 1962-ben. A 17 község közül a leg­utolsó helyre szorult Sári, itt mindössze 16 ezer forint volt az évi könyvforgalom, az egy főre eső mutató 3,60 fo­rint. A járás 1962. évi könyvfor­galma egyébként közel 100 ezer forinttal több, mint az 1961. évi volt. Az örvendetes emelkedés arról tanúskodik, hogy a földművesszövetkezeti szívós könyvterjesztő munka Révről évre gyümölcsözik: mind ^ több falusi ember kap rá az ^olvasás ízére, s vásárol házi í könyvtára részére jó regénye­iket, versesköteteket és szak* Í könyveket. I -------------­, Házépítés -lökhárítókkal ^ Három szovjet mérnök ^ Ashabadban különleges két­emeletes házat épített vasbe- Í ton alapra .i. acélrugókkal. Az utóbbiak felveszik a földren- Í gés lökéseit; ezáltal a ház Í alapja tízezerszer kevésbé me- ^ rév lesz, mint a közönséges í alapozásnál. £ A földrengés normális kö- Í rülmények között 10—12 má- ^ sodpercig tart, ami elegendő £ ahhoz, hogy a legerősebb fa­llak is leomoljanak. Az Asha- í hadban most felhúzott tég- ^ laépületnek több mint 36 órás ^földrengés kellene az össze- í omláshoz. helyeztünk egy bőrtasakba, melynek ára 30 forint. Ugyancsak forgalomba hoz­tunk egy kétszínű tollat, „a Vasas-szurkolók örömére”, ennek kék és piros a szí­ne. Megtudtuk még az igazgató tájékoztatójából, hogy a 4—5 színnyomásos műanyagterí- tök is új mintákkal készülnek a vállalat érdi telepén. Szin­tén rengetegen igénylik a vállalat másik új cikkét, a gumírozott anyagból készült . autó. és motorkerékpár-vé- ; dő borító huzatot. A jó mi- ! nőségű anyagból készült vé- í dőhuzat feledteti a garázs- í hiányt. Ugyancsak a külön- ! böző típusú kocsik mére- { teit figyelembe véve belső { huzatokat is készítenek. 5 / — Ezekre a cikkekre olyan ; nagy az igény, hogy csak nagy \ nehézségek árán tudunk ele- \ get tenni annak, azonban J mindent elkövetünk, hogy 5 az autósok igényeit kielégít- í sük. ^ — Még egy dolgot említek' talán — mondja befejezé- \ sül Váradi elvtárs. — Mikor ^ megnyitottuk több község- j ben a méretszalonokat, ahol \ a falusi lakosság a legkölön- j bözőbb* ruhadarabokat rsn- ^ delhette méret szerint, so- g kan aggályoskodtak és azt í mondták, belebukunk a vál- í lalkozásba, a falu népének £ nincs ilyen igénye. Öröm- j mel mondhatom, hogy a va- \ lóság rácáfolt az aggodal- í XXXXXXXXXXXXXXNXNXXXXXXXXXXXXXXX 5 j A törökbálinti Me- % chanikai Művekben í csak a naptárról lát- \ szik, hogy pár nap­ija új év kezdődött. Az egész gyár olyan, $ mint december ele- í jén. közepén, sőt fmint 1962 utolsó £ napjaiban. í Az emberek nyu- í godtan, jó hangu- i latban dolgoznak. ; Van anyag, szer- \ szám, jók a gépek, egyszóval minden a f legnagyobb rendben. \ öröm végigmenni a í műhelyeken. í — Mi a nyitja en- £ nek? — kérdezzük ; Sátor János igaz- ; gatót. ; — Nincs benne 5 semmi rendkívüli — \feleli. — A múlt j évi tervet sikere­den befejeztük. Az ! emberek ismerik az A KOLLEKTÍVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom