Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

2 1963. JANUÁR 13. VASARNAP "‘g^irfap A holnap tervei a ráckevei járásban A szántóterület egyharmadát öntözik majd Nagyarányú gyümölcstelepítés az ötéves tervben BIZALOM NÉLKÜL Miért lesz 46 helyett 30 forint a munkaegység értéke a péteri Rákóczi Tsz-hen Horváth Ferenc traktoros gépével munka közben (Mihók ielvj A A ráckevei járásnak rendkí­vül jó a fekvése: a Csepel- szigeten és a soroksári Duna- ág mellet.t terül el. A föld fel­színe alatt is sok a víz, köny- nyű öntözni. A múltban még­is külterjesen gazdálkodtak. Az egyéni gazdáknak nem volt anyagi erejük, hogy a rendkívüli jó adottságokat — a főváros közelsége, öntözési lehetősége stb. — kihasznál­ják. A nagyüzemi gazdálko­dás, az összefogás hozta meg a járás parasztságának a kor­látlan lehetőségeket. Az or­szágos program keretén belül a ráckevei járásban is meg­kezdődött, az öntözési hálózat kiépítése, kertészetek létesíté­se és a szőlő, gyümölcs telepí­tése, vagyis a belterjes gaz­dálkodás kialakítása. Húsz öntözőberendezés 1961-ben a járás 37 139 hold szántójából csak 1300 holdat öntöztek. Tavaly aztán meg­kezdték az öntözőtelepek ki­építését Az öntözött terület egj\ év alatt megkétszerező­dött: 1962-ben 2800 holdat ön­töztek. A termelőszövetkezetek nyolc Mannesmaon-féle öntö­zőberendezést is kaptak. A járásban már 20 permetező-, öntözőberendezés működik. Érdemes egy pillanatra meg­nézni, hogy a termelőszövetke­zeték mennyire használták ki az öntözőberendezéseket. A berendezés kihasználásának foka legjobb a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben, ahol 265 hol­dat hatszor öntöztek meg. A ráckevei Árpád Tsz-ben egy Mannesmannel 173 holdat hat­szor öntöztek meg. (A Mannes- nSann-féle berendezés optimá­lis kiterjedése 150 hold.) Az áporkai Vörös Csillagban pe­dig 259 holdat — átlag három­szor. Nem használták ki azon­ban az öntözőberendezéseket a dömsödi Petőfiben, ahol 112 ! holdat mindössze 2,5-szer ön­töztek meg. Még jobban el- | hanyagolták az öntözést Dél- I egyházán. Itt nem állítot- j tak be szakembert, gyerekek­re bízták a berendezést, az öntözőbrigád széthullott és a legfontosabb, legszárazabb “ —sm nyári napokon otthagyták az öntözött területet. Magyarán: ! a tsz tagjai nem éltek azok­kal a lehetőségekkel, amelyet az öntözés nyújtott. Több öntözési szakembert Tovább növekszik a járás­ban az öntözött terület, de a tsz-eknek meg kell találniuk a módját, hogy a meglevő 'berendezéseket jobban ki­használják. Mindenekelőtt rá­termett, hozzáértő szakem­bereket állítsanak az öntöző­brigádok élére. Ha nincs jelenleg megfelelően képzett ember, akkor neveljenek, küldjeriek, tagokat tanfolya­mokra. Erre megvan a le­hetőség: a gödöllői tangaz­daságban a napokban kezdő­dik egy öntözési tanfolyam. A ráckevei járásból 50 tsz- tag mehet: egyik-másik tsz- ből azonban nemigen akad ember, aki elmenne tanulni, A kiskunlacházi Kiskun Tsz- ben sem akadt jelentkező. Pedig az öntözés szép és jó szakma. A szigetcsépi Le­niniben például egy-egy tsz- tag, aki az öntözési mun­kát végezte, egy nap alatt 3— 3,5 munkaegységet is meg­keresett. A hibák ellenére a legtöbb helyen már felismerték az öntözésben rejlő nagy lehe­tőségeket, és élnek is vele. A majosházi tsz-ben 973 órát üzemeltették a berendezést. Szigetesében 1420 órát. Az áporkai példa A már említett áporkai Vö­rös Csillagban Hercegfalvi János főagronómus mérése­ket és összehasonlításokat végzett az öntözött és nem öntözött kukoricánál. Az ön­tözött kukorica több mint 100 ezer forint tiszta jöve­delmet hozott a tsz-nek. Ér­demes még megemlíteni, hogy 87 hold lucernát is öntöztek. Harminc holdon magot fog­tak és 52 mázsa lucerna­magot értékesítettek (ha nem öntözik, a harmadik kaszá­lás meg se nő az aszály kö­vetkeztében). A lucernamag­ból 173 ezer forintot pén­zeltek. Az öntözött siló, a 16 hold cukorrépa is többet fizetett, mint a nem öntö­zött. A Mannesmann öntö­zőberendezést június elsején vásárolták (elég későn) 700 ezer forintért, amelyből 50 százalékot az állam elenged. A 350 ezer forint már az első évben bőven megtérült. A járásban az idén újabb 13 öntözőberendezést helyez­nek üzembe. 1964-ben már a Duna vizével 4541, csőku- takból 3128, összesen 7669 holdat öntöznek. Egyedül a ráckevei Árpádban 950 hol­dat. A távlati tervekben 13 445 hold öntözése szere­pel. A járás szántóterületé­nek tehát több mint egy­harmadát öntözik majd. Az öntözés növelésével pár­huzamosan nagyarányú gyü­mölcs- és szőlőtelepítést is végeznek a járásban, ahol eddig összefüggő (nagyüzemi) területek nem voltak. A te­lepítést 1961-ben kezdték el, Kiskunlacházán például 100 hold almást létesítettek. Az idén tovább folyik a telepí­tés. A szövetkezetekbe már megérkeztek a csemeték, ösz- szel, a korai hideg beállta miatt nem tudtak ültetni, most pótolják, amint az idő engedi, Lacházán 50 hold meggyet, 30 hold ribizlit is telepítenek. A járásban 1965- ig összesen 1890 hold gyü­mölcsöst (főleg almát, kaj­szibarackot. 450 hold sző­lőt) ültetnek el. Bővítik a kertészeteket is. Az eddiginél több zöldsé­get (főleg paprikát, káposz­tát) termesztenek. Az üveg­házak és a melegágyak ké­szítéséhez 7 ezer ablakke­ret már meg is érkezett a járás termelőszövetkezeteibe. íme egy kis ízelítő a rác­kevei járás mezőgazdaságá­nak átalakulásáról, jövőjé­ről. így valósul meg a párt mezőgazdasági politikája. Gáli Sándor Szórják a műtrágyát Az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben jól ki- fi használják a tagok a téli időszakot. Hordják a trágyát, lecsa- % polják a vetéseken összegyülerrUett vadvizeket, s amint a >ké pen is látható, megkezdték a gabonafélék fejtrágyázását. Megtöltik a traktorra függesztett mutragy aszó rőt peusovai és szuperfoszfáttal — Nyolcszáz mázsa vegyes savanyúságot adott a keres­kedelemnek a túrái Galga- menti Tsz. Kétszáz mázsa ju­tott a FÜSZÉRT-nek, a töb­bit a termelőszövetkezet a túrái, az aszódi és a gödöl­lői piacon saját üzletében árusítja. — Kikelt a retek, a salá­ta, a karalábé és a paprika a ceglédi Dózsa Népe Termelő­szövetkezet primőrkertásze- tében. Ha minden jól megy, hamarosan a fogyasztók asz­talára kerül a friss zöldség. Azt éppen nem lehet mondani, hogy túlságosan j nagy örömmel búcsúztak az óévtől Péteri községben a Rákóczi Tsz tagjai és veze­tői. Nem, mert egy eszten­deje amilyen szép remények­kel indultak el 1962 útján, legalább olyan csalódással ér­keztek a végére. Mondhatná valaki, hogy másutt is jártak így, hiszen nemcsak ebben az egy köz­ségben szólt bele az időjá­rás tavaly a tervekbe. Ez igaz, sok helyen nem hozta meg emiatt a várt eredményt a termelőszövetkezeti parasztok szorgalmas munkája. Péteri­ben sem kedvezett a tavaszi fagy és a nyári aszály sem a szőlőnek, gyümölcsösnek, sem pedig a szántóföldi nö­vényeknek. így történt az­után. hogy 22 hold vegyes szőlőjükről a tervezett 14 mázsa helyett csak 8 mázsát szüreteltek holdanként, s hogy a 6 hold földieper ter­mése úgyszólván teljesen odaveszett. A gabonafélékből, árpából, búzából is jóval ke­vesebbet takarítottak be a vártnál, a cukorrépa, a bur­gonya hozama is alacso­nyabb lett. A szántóföldi terményeknél összesen 180 ezer forinttal csökkent a ter­vezett bevétel. Ha nem is okoz örömet, ilyen s hasonló meglepetések I mindig érhetik a földművelő I embert. Péteriben sem ez szegte kedvét a szövetkezet tagságának: olyan vesztesé- j gek érték, amelyeket nem az [ időjárás viszontagságai okoz- : lak. és amelyek megfon- | 'tolt előrelátással elkerülhe­tők lettek volna. Nézzük csak, mi, s hogyan i történt. • | A Rákóczi Tsz irodájában i Szenyún János párttitkárral és Bánfalvi István mező­gazdásszal beszélgetünk. Előb­bi fekete, fiatalos, harminc­hét éves férfi. A falu szü- ; lőtte és lakója, de mielőtt I három éve ide, a szövetke- : aetbe jött, hogy segítse párt- titkárként a megnövekedett közös gazdaság erősödését, 19 évig dolgozott mint laka­tos az Északi Járműjaví­tóban. Ejjyenes ember. nyíltan, őszintén mondja el a meg­másíthatatlan tényeket. — Az elmúlt évben 46 fo­rintot terveztünk egy mun- ! kaegységre. De most jó lesz, ha a 30 forintot elérjük. El- I sősorban a 96 hold kerté­umotm hei««1 : szetre számítottunk, amiből. ! 20 holdat akartunk öntözni. A vizet hozzá kutakból nyer- j tűk volna. Sajnos az öntözés ' nem sikerült, rosszul tervez­tünk. Arra építettek, hogy a mo­non határban az egyik tsz- tag, Nyakas Dénes régi föld­jén, egy 30 méter mély fúrott kút bőven adott vizet. Ezen az alapon tavaly a kertészet te­rületén fúrattak. Nem jött fel víz. Azután két ásott kúttal próbálkoztak. De azokban sem volt elég víz: ha rákap­csolták a szivattyúkat, húsz perc alatt kimerültek a kutak. De nemcsak ez volt a baj. Felfogadott az elnök, Horin- ka János, két kertészt, s ve­lük együtt egy húszfős csa­patot bérmunkára, 1000 forin­tos havi fizetéssel, ellátással. A két vezető kertész fizetése is kitett minden hónapban legalább 4000 forintot. Víz nem volt, öntözni nem lehetett. De a kiadásokat fi­zetni kellett — Én ellene voltam, nem tartottam helyesnek —. mond­ja Bánfalvi István mezőgaz­dász. De sokan nem helyesel tök a vezetőség, az ellenőrző bi­zottság tagjai közül sem. Nem is szólva a tagokról, akik kü­lönösen a messzi, a Zalába Becsehelyre való idegen mun­kások félfogadása ellen vol­tak. Joggal érezték ezt ma­gukkal szembeni bizalma Han­ságnak, hiszen megfelelő szak- irányítás mellett helybeliek is elvégezhették volna a munkát a kertészetben. Ez az oka, hogy a kertészet kétmillióra tervezett bevétele kevesebb lett nyolcszázezer forinttal. Mi is csak att mondhatjuk erre, amit Vida Imre idős, tapasztalt gazda, a szövetkezet egyik brigádvezetője: — Hogyan lehet így tervez­ni. olyanra építeni, ami még nincs és nem is biztos, hogy meglesz? De meg ez sem minden. Bevételükből más is hiányzik, hiszen négymillió-négyszáz­ezer forint helyett, csak há­rommillió-háromszázzal szá­molhatnak most, a zárszáma­dás elkészítésekor. Ebner György főkönyvelő még nem tudta az egész hiány okát megmondani.' Egy . jelentős té­telről azonban mindenki tud: a leszerződött 260 fehér hús­sertésből csak 180-at tudtak átadni az állatforgalminak, mert 80 darab nem érte el az előírt súlyt. Igaz, a 30 nízott marhát, 25 mázsa húscsirkét rendben leszállították, de 150 ezer forinttal kevesebb a be­vételük az állattartásból. Egy másik vezetőségi tag, a 66 éves Hornyok András ] bácsi, aki magas kora ellenére ! 230 munkaegységet teljesí­tett. s a cséplőgépeknél is de­rekasan helytállt mint etető, azt mondja: — Látni lehetett előre, hogy I ezekből a vásárolt gyenge ma- | lacok'ból nem lesz december [ végéig hízott disznó. Én mond- ! tam is, de azzal nyugtattak; lesz azokból, ne féljen. Kiesést, veszteséget jelent az a 100 mázsa káposzta, és összesen mintegy három va­gon mennyiségű, jó ízű, jó minőségű dinnye, paprika, uborka, vegyes salata is, amelyet ősszel savanyítottak, de eddig még nem tudtak el­adni. Pedig ebben hiány van idén. Éppen ezért telje­sen érthetetlen, hogy ott áll a savanyúság a szövetkezeti raktárban. Nem lenne szeren­csés, ha megromlana és ki kellene önteni. Persze,, ha önmagában néz­zük, a 30 forint munka­egységérték az idei körül­mények között nem kevés. De Péteriben sokkal többet érhettek volna el, ha a ve­zetés nem hibázik, j Sajnos, Horinka István el­nök véleményét nem kér­dezhettük meg, mert éppen Vácra ment vizsgázni, a j mezőgazdasági technikumba. ! Ez a fiatal, 33 éves férfi { 1954 óta vezeti a szövetke­zetét a községben. Azt mond- | ják róla, jó szervező, érti a ! dolgát, csak egy hibája .van: í nagyon önfejű, makacs ter­mészetű és gyakran nyersen, ingerült hangon beszél az j emberekkel. S bizony előfordult, nem­egyszer, hogy nem vette igénybe a szövetkezet idő­sebb, sok életbölcsességgel rendelkező tagjainak taná­csait. Ahogy a kertészet pél- j dája mutatja, figyelmen kí­vül hagyta a tagság vélemé­nyét is. í Garamszeg Pálné, az el­lenőrző bizottság egyik tag- I ja, jó erőben levő tevékeny, ötvenéves parasztasszony, azt ! mondja: * — Pedig téfeseíc elhinni, szorgalmas, igyekvő á péteri | nép, szeret dolgozni! Nyáron, a nagy dologidőben, amikor !. jönnek haza a pesti gyárak­ból a férfiak, a családtagok, a busz már megáll a határban és sietnek, egyenesen ki a földekre, egyelni, kapálni. Meg kiveszik a szabadságukat : aratás idején, itthon dolgoz- : nak. | így igaz. Most is, újév I után, amikor meghirdették, I hogy 370 holdból lehet vál- ! lalni kapálást, kertészkedést, a j harmadik napra már jelent- I kezett a tagság 80 száza- I léka. Az emberek bizalma olyan, mint egy nagyon érzékeny, j kényes és bonyolult műszer: ) jelzi még a kis, apró hibá­kat. visszásságokat is. Hog.v- re reagálna hát az olyanokra, ; mint amilyenek tavaly itt, a Ráikócziban történtek. Támogató bizalom és köl­csönös egy ü-ttm unkáik odás nélkül pedig — bármennyire is jó szándékú —, senki, egyetlen vezető sem tudja j feladatát teljesíteni. Hetesi Ferenc Pál KÖZÖS JÖVEDELEMBŐL NAGYARÁNYÚ BERUHÁZÁS Érdekes, nagyszabású beru­házási terv megvalósítására készül három termelőszövet­kezet a szentendrei járásban. A pomázi Petőfi, a szentend­rei Április 4 és a budakalászi Szabadság termelőszövetkezet. A tervek szerint a három tsz közös, tízezer négyzetméter alapterületű üvegházat, nagy és korszerű gombaházat, va­lamint gyöngytyúktenyésztő i farmot létesít. A három létesítmény közül ! az üvegház ígérkezik a leg­nagyobb szabásúnak. Ebben az üvegházban primőráru-ter­melést és palántanevelést kí­vánnak folytatni. A palánta­nevelés arányaira jellemző, hogy nemcsak a három tsz fényeit kívánják azzal kielé­gíteni. hanem elvállalják a :*rás valamennyi termelőszö­Érzetének megrendelését is. A helyi lehetőségek kihasz­nálása. valamint az üzemi költségek csökkentése végett úgy tervezik, hogy nem ha­gyományos fűtőanyaggal fűtik aiz üvegházat, Schiffer Andor, a pomázi Petőfi Termelőszö­vetkezet elnöke elmondotta, hogy ipari iellegű melegvizet használnak .fel fűtésre. Megál­lapodtak abban, hogy a szent­endrei üzemek közös hőerő­művének elfolvó meleg vízét vezetik az üvegház fű tőtest jei- be. A gombaház is különbözik majd az országosan elterjedt gombatelepektől mert nem pincében, hanem föld feletti klímahelviségekben nevelik a gombát. A több millió forintos beru­házás jelentőségét az is növe­li. hogv nem állami hitelből, hanem telieser - három tér- mp1ő':7nvo<'kP7Pt ^ozz^iárulá- sából valósul meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom