Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

2

1963. JANUÁR 13. VASARNAP

"‘g^irfap

A holnap tervei a ráckevei járásban

A szántóterület egyharmadát öntözik majd Nagyarányú gyümölcstelepítés az ötéves tervben

BIZALOM NÉLKÜL

Miért lesz 46 helyett 30 forint a munkaegység értéke a péteri Rákóczi Tsz-hen

Horváth Ferenc traktoros gépével munka közben

(Mihók ielvj A

A ráckevei járásnak rendkívül jó a fekvése: a Csepel- szigeten és a soroksári Duna- ág mellet.t terül el. A föld felszíne alatt is sok a víz, köny- nyű öntözni. A múltban mégis külterjesen gazdálkodtak.

Az egyéni gazdáknak nem volt anyagi erejük, hogy a rendkívüli jó adottságokat — a főváros közelsége, öntözési lehetősége stb. — kihasználják. A nagyüzemi gazdálkodás, az összefogás hozta meg a járás parasztságának a korlátlan lehetőségeket. Az országos program keretén belül a ráckevei járásban is megkezdődött, az öntözési hálózat kiépítése, kertészetek létesítése és a szőlő, gyümölcs telepítése, vagyis a belterjes gazdálkodás kialakítása.

Húsz öntözőberendezés

1961-ben a járás 37 139 hold szántójából csak 1300 holdat öntöztek. Tavaly aztán megkezdték az öntözőtelepek kiépítését Az öntözött terület egj\ év alatt megkétszereződött: 1962-ben 2800 holdat öntöztek. A termelőszövetkezetek nyolc Mannesmaon-féle öntözőberendezést is kaptak. A járásban már 20 permetező-, öntözőberendezés működik.

Érdemes egy pillanatra megnézni, hogy a termelőszövetkezeték mennyire használták ki az öntözőberendezéseket. A berendezés kihasználásának foka legjobb a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben, ahol 265 holdat hatszor öntöztek meg. A ráckevei Árpád Tsz-ben egy Mannesmannel 173 holdat hatszor öntöztek meg. (A Mannes- nSann-féle berendezés optimális kiterjedése 150 hold.) Az áporkai Vörös Csillagban pedig 259 holdat — átlag háromszor.

Nem használták ki azonban az öntözőberendezéseket a dömsödi Petőfiben, ahol 112 ! holdat mindössze 2,5-szer öntöztek meg. Még jobban el- | hanyagolták az öntözést Dél- I egyházán. Itt nem állítot- j tak be szakembert, gyerekekre bízták a berendezést, az öntözőbrigád széthullott és a legfontosabb, legszárazabb

“ —sm

nyári napokon otthagyták az öntözött területet. Magyarán: ! a tsz tagjai nem éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyet az öntözés nyújtott.

Több öntözési szakembert

Tovább növekszik a járásban az öntözött terület, de a tsz-eknek meg kell találniuk a módját, hogy a meglevő 'berendezéseket jobban kihasználják. Mindenekelőtt rátermett, hozzáértő szakembereket állítsanak az öntözőbrigádok élére. Ha nincs jelenleg megfelelően képzett ember, akkor neveljenek, küldjeriek, tagokat tanfolyamokra. Erre megvan a lehetőség: a gödöllői tangazdaságban a napokban kezdődik egy öntözési tanfolyam. A ráckevei járásból 50 tsz- tag mehet: egyik-másik tsz- ből azonban nemigen akad ember, aki elmenne tanulni, A kiskunlacházi Kiskun Tsz- ben sem akadt jelentkező. Pedig az öntözés szép és jó szakma. A szigetcsépi Leniniben például egy-egy tsz- tag, aki az öntözési munkát végezte, egy nap alatt 3— 3,5 munkaegységet is megkeresett.

A hibák ellenére a legtöbb helyen már felismerték az öntözésben rejlő nagy lehetőségeket, és élnek is vele. A majosházi tsz-ben 973 órát üzemeltették a berendezést. Szigetesében 1420 órát.

Az áporkai példa

A már említett áporkai Vörös Csillagban Hercegfalvi János főagronómus méréseket és összehasonlításokat végzett az öntözött és nem öntözött kukoricánál. Az öntözött kukorica több mint 100 ezer forint tiszta jövedelmet hozott a tsz-nek. Érdemes még megemlíteni, hogy 87 hold lucernát is öntöztek. Harminc holdon magot fogtak és 52 mázsa lucernamagot értékesítettek (ha nem öntözik, a harmadik kaszálás meg se nő az aszály következtében). A lucernamagból 173 ezer forintot pénzeltek. Az öntözött siló, a

16 hold cukorrépa is többet fizetett, mint a nem öntözött. A Mannesmann öntözőberendezést június elsején vásárolták (elég későn) 700 ezer forintért, amelyből 50 százalékot az állam elenged. A 350 ezer forint már az első évben bőven megtérült.

A járásban az idén újabb 13 öntözőberendezést helyeznek üzembe. 1964-ben már a Duna vizével 4541, csőku- takból 3128, összesen 7669 holdat öntöznek. Egyedül a ráckevei Árpádban 950 holdat. A távlati tervekben 13 445 hold öntözése szerepel. A járás szántóterületének tehát több mint egyharmadát öntözik majd.

Az öntözés növelésével párhuzamosan nagyarányú gyümölcs- és szőlőtelepítést is végeznek a járásban, ahol eddig összefüggő (nagyüzemi) területek nem voltak. A telepítést 1961-ben kezdték el, Kiskunlacházán például 100 hold almást létesítettek. Az idén tovább folyik a telepítés. A szövetkezetekbe már megérkeztek a csemeték, ösz- szel, a korai hideg beállta miatt nem tudtak ültetni, most pótolják, amint az idő engedi, Lacházán 50 hold meggyet, 30 hold ribizlit is telepítenek. A járásban 1965- ig összesen 1890 hold gyümölcsöst (főleg almát, kajszibarackot. 450 hold szőlőt) ültetnek el.

Bővítik a kertészeteket is. Az eddiginél több zöldséget (főleg paprikát, káposztát) termesztenek. Az üvegházak és a melegágyak készítéséhez 7 ezer ablakkeret már meg is érkezett a járás termelőszövetkezeteibe.

íme egy kis ízelítő a ráckevei járás mezőgazdaságának átalakulásáról, jövőjéről. így valósul meg a párt mezőgazdasági politikája.

Gáli Sándor

Szórják a műtrágyát

Az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben jól ki- fi használják a tagok a téli időszakot. Hordják a trágyát, lecsa- % polják a vetéseken összegyülerrUett vadvizeket, s amint a >ké pen is látható, megkezdték a gabonafélék fejtrágyázását.

Megtöltik a traktorra függesztett mutragy aszó rőt peusovai és szuperfoszfáttal

— Nyolcszáz mázsa vegyes savanyúságot adott a kereskedelemnek a túrái Galga- menti Tsz. Kétszáz mázsa jutott a FÜSZÉRT-nek, a többit a termelőszövetkezet a túrái, az aszódi és a gödöllői piacon saját üzletében árusítja.

— Kikelt a retek, a saláta, a karalábé és a paprika a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet primőrkertásze- tében. Ha minden jól megy, hamarosan a fogyasztók asztalára kerül a friss zöldség.

Azt éppen nem lehet mondani, hogy túlságosan j nagy örömmel búcsúztak az óévtől Péteri községben a Rákóczi Tsz tagjai és vezetői. Nem, mert egy esztendeje amilyen szép reményekkel indultak el 1962 útján, legalább olyan csalódással érkeztek a végére.

Mondhatná valaki, hogy másutt is jártak így, hiszen nemcsak ebben az egy községben szólt bele az időjárás tavaly a tervekbe. Ez igaz, sok helyen nem hozta meg emiatt a várt eredményt a termelőszövetkezeti parasztok szorgalmas munkája. Péteriben sem kedvezett a tavaszi fagy és a nyári aszály sem a szőlőnek, gyümölcsösnek, sem pedig a szántóföldi növényeknek. így történt azután. hogy 22 hold vegyes szőlőjükről a tervezett 14 mázsa helyett csak 8 mázsát szüreteltek holdanként, s hogy a 6 hold földieper termése úgyszólván teljesen odaveszett. A gabonafélékből, árpából, búzából is jóval kevesebbet takarítottak be a vártnál, a cukorrépa, a burgonya hozama is alacsonyabb lett. A szántóföldi terményeknél összesen 180 ezer forinttal csökkent a tervezett bevétel.

Ha nem is okoz örömet, ilyen s hasonló meglepetések I mindig érhetik a földművelő I embert. Péteriben sem ez szegte kedvét a szövetkezet tagságának: olyan vesztesé- j gek érték, amelyeket nem az [ időjárás viszontagságai okoz- : lak. és amelyek megfon- | 'tolt előrelátással elkerülhetők lettek volna.

Nézzük csak, mi, s hogyan i történt. •

|

A Rákóczi Tsz irodájában i Szenyún János párttitkárral és Bánfalvi István mezőgazdásszal beszélgetünk. Előbbi fekete, fiatalos, harminchét éves férfi. A falu szü- ; lőtte és lakója, de mielőtt I három éve ide, a szövetke- : aetbe jött, hogy segítse párt- titkárként a megnövekedett közös gazdaság erősödését, 19 évig dolgozott mint lakatos az Északi Járműjavítóban.

Ejjyenes ember. nyíltan, őszintén mondja el a megmásíthatatlan tényeket.

— Az elmúlt évben 46 forintot terveztünk egy mun- ! kaegységre. De most jó lesz, ha a 30 forintot elérjük. El- I sősorban a 96 hold kertéumotm hei««1

: szetre számítottunk, amiből.

! 20 holdat akartunk öntözni.

A vizet hozzá kutakból nyer- j tűk volna. Sajnos az öntözés ' nem sikerült, rosszul terveztünk.

Arra építettek, hogy a monon határban az egyik tsz- tag, Nyakas Dénes régi földjén, egy 30 méter mély fúrott kút bőven adott vizet. Ezen az alapon tavaly a kertészet területén fúrattak. Nem jött fel víz. Azután két ásott kúttal próbálkoztak. De azokban sem volt elég víz: ha rákapcsolták a szivattyúkat, húsz perc alatt kimerültek a kutak.

De nemcsak ez volt a baj. Felfogadott az elnök, Horin- ka János, két kertészt, s velük együtt egy húszfős csapatot bérmunkára, 1000 forintos havi fizetéssel, ellátással. A két vezető kertész fizetése is kitett minden hónapban legalább 4000 forintot.

Víz nem volt, öntözni nem lehetett. De a kiadásokat fizetni kellett

— Én ellene voltam, nem tartottam helyesnek —. mondja Bánfalvi István mezőgazdász.

De sokan nem helyesel tök a vezetőség, az ellenőrző bizottság tagjai közül sem. Nem is szólva a tagokról, akik különösen a messzi, a Zalába Becsehelyre való idegen munkások félfogadása ellen voltak. Joggal érezték ezt magukkal szembeni bizalma Hanságnak, hiszen megfelelő szak- irányítás mellett helybeliek is elvégezhették volna a munkát a kertészetben.

Ez az oka, hogy a kertészet kétmillióra tervezett bevétele kevesebb lett nyolcszázezer forinttal.

Mi is csak att mondhatjuk erre, amit Vida Imre idős, tapasztalt gazda, a szövetkezet egyik brigádvezetője:

— Hogyan lehet így tervezni. olyanra építeni, ami még nincs és nem is biztos, hogy meglesz?

De meg ez sem minden. Bevételükből más is hiányzik, hiszen négymillió-négyszázezer forint helyett, csak hárommillió-háromszázzal számolhatnak most, a zárszámadás elkészítésekor. Ebner György főkönyvelő még nem tudta az egész hiány okát megmondani.' Egy . jelentős tételről azonban mindenki tud: a leszerződött 260 fehér hússertésből csak 180-at tudtak átadni az állatforgalminak, mert 80 darab nem érte el az előírt súlyt. Igaz, a 30 nízott marhát, 25 mázsa húscsirkét rendben leszállították, de 150 ezer forinttal kevesebb a bevételük az állattartásból.

Egy másik vezetőségi tag, a 66 éves Hornyok András ] bácsi, aki magas kora ellenére ! 230 munkaegységet teljesített. s a cséplőgépeknél is derekasan helytállt mint etető, azt mondja:

— Látni lehetett előre, hogy

I ezekből a vásárolt gyenge ma- | lacok'ból nem lesz december [ végéig hízott disznó. Én mond- ! tam is, de azzal nyugtattak; lesz azokból, ne féljen.

Kiesést, veszteséget jelent az a 100 mázsa káposzta, és összesen mintegy három vagon mennyiségű, jó ízű, jó minőségű dinnye, paprika, uborka, vegyes salata is, amelyet ősszel savanyítottak, de eddig még nem tudtak eladni. Pedig ebben hiány van idén. Éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy ott áll a savanyúság a szövetkezeti raktárban. Nem lenne szerencsés, ha megromlana és ki kellene önteni.

Persze,, ha önmagában nézzük, a 30 forint munkaegységérték az idei körülmények között nem kevés. De Péteriben sokkal többet érhettek volna el, ha a vezetés nem hibázik, j Sajnos, Horinka István elnök véleményét nem kérdezhettük meg, mert éppen Vácra ment vizsgázni, a j mezőgazdasági technikumba. ! Ez a fiatal, 33 éves férfi { 1954 óta vezeti a szövetkezetét a községben. Azt mond- | ják róla, jó szervező, érti a ! dolgát, csak egy hibája .van: í nagyon önfejű, makacs természetű és gyakran nyersen, ingerült hangon beszél az j emberekkel.

S bizony előfordult, nemegyszer, hogy nem vette igénybe a szövetkezet idősebb, sok életbölcsességgel rendelkező tagjainak tanácsait. Ahogy a kertészet pél- j dája mutatja, figyelmen kívül hagyta a tagság véleményét is.

í Garamszeg Pálné, az ellenőrző bizottság egyik tag- I ja, jó erőben levő tevékeny, ötvenéves parasztasszony, azt ! mondja: *

— Pedig téfeseíc elhinni, szorgalmas, igyekvő á péteri | nép, szeret dolgozni! Nyáron, a nagy dologidőben, amikor !. jönnek haza a pesti gyárakból a férfiak, a családtagok, a busz már megáll a határban és sietnek, egyenesen ki a földekre, egyelni, kapálni. Meg kiveszik a szabadságukat : aratás idején, itthon dolgoz- : nak.

| így igaz. Most is, újév I után, amikor meghirdették,

I hogy 370 holdból lehet vál- ! lalni kapálást, kertészkedést, a j harmadik napra már jelent- I kezett a tagság 80 száza- I léka.

Az emberek bizalma olyan, mint egy nagyon érzékeny, j kényes és bonyolult műszer:

) jelzi még a kis, apró hibákat. visszásságokat is. Hog.v- re reagálna hát az olyanokra,

; mint amilyenek tavaly itt, a Ráikócziban történtek.

Támogató bizalom és kölcsönös egy ü-ttm unkáik odás

nélkül pedig — bármennyire is jó szándékú —, senki, egyetlen vezető sem tudja j feladatát teljesíteni.

Hetesi Ferenc Pál

KÖZÖS JÖVEDELEMBŐL NAGYARÁNYÚ BERUHÁZÁS

Érdekes, nagyszabású beruházási terv megvalósítására készül három termelőszövetkezet a szentendrei járásban. A pomázi Petőfi, a szentendrei Április 4 és a budakalászi Szabadság termelőszövetkezet.

A tervek szerint a három tsz közös, tízezer négyzetméter alapterületű üvegházat, nagy és korszerű gombaházat, valamint gyöngytyúktenyésztő i farmot létesít.

A három létesítmény közül ! az üvegház ígérkezik a legnagyobb szabásúnak. Ebben az üvegházban primőráru-termelést és palántanevelést kívánnak folytatni. A palántanevelés arányaira jellemző, hogy nemcsak a három tsz fényeit kívánják azzal kielégíteni. hanem elvállalják a :*rás valamennyi termelőszöÉrzetének megrendelését is.

A helyi lehetőségek kihasználása. valamint az üzemi költségek csökkentése végett úgy tervezik, hogy nem hagyományos fűtőanyaggal fűtik aiz üvegházat, Schiffer Andor, a pomázi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy ipari iellegű melegvizet használnak .fel fűtésre. Megállapodtak abban, hogy a szentendrei üzemek közös hőerőművének elfolvó meleg vízét vezetik az üvegház fű tőtest jei- be.

A gombaház is különbözik majd az országosan elterjedt gombatelepektől mert nem pincében, hanem föld feletti klímahelviségekben nevelik a gombát.

A több millió forintos beruházás jelentőségét az is növeli. hogv nem állami hitelből, hanem telieser - három tér- mp1ő':7nvo<'kP7Pt ^ozz^iárulá- sából valósul meg.