Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

1963. JANUAR 11, PÉNTEK z7<Mirlap 3 Aszódon és Pakson találták meg a Szent Anna tó kráterének vulkáni hamuját Dr. Kriván Pál adjunktus, a föld- és ásványtani tudomá­nyok kandidátusa, az elmúlt években Pakson, és az Aszód melletti Csintoványon a fel­szín alatt vulkáni porrétegre bukkant. A közelben nyoma sincs egykori tűzhányónak, amely a vulkáni por je­lenlétét indokolhatná. Meg kellett tehát keresnie a magyarázatot a lelet keletke­zésére. Vizsgálódásainak eredményét most tárta a szak­mai közönség elé a Magyar­honi Földtani Társulat ülésén. Eszerint a vulkáni port alulról is, felülről is olyan löszrétegek veszik körül, ame­lyek kétségtelenül az utolsó előtti eljegesedés korában, minegy 200 000 évvel ezelőtt rakódtak le. Ugyanekkor kel­lett tehát leülepednie a vul­káni pornak is. A lösz „nyers­anyagát” az akkoriban ural­kodó állandó kai éti'szél szál­lította ide Ázsia belsejéből, a pornak is keletről kellett te­hát érkeznie. Már régen tudják, hogy a Kárpátok ívén belül hajdan számos andezitvulkán, műkö­dött. Van köztük egy, a Cso­rnád, amelynek krátere — a Szent Anna-tó medencéje — mindmáig viszonylag épség­ben maradt meg, Éppen ezért már régebben gyanították, hogy itt lehetett a Kárpát­medence legutolsó vulkánki­törése. Az új földtani lelet igazolta ezt a feltevést. Bebizonyoso­dott, hogy mintegy 200 000 év­vel ezelőtt valóban a keleti szél szárnyán vitorlázott el a kitörés pora 500 kilcAnéteren át egészen a Paks—Aszód vo­nalig, ahol most a hordalék egyes foszlányai szerencsésen előkerültek. Máshonnan nem érkezhetett, mert az összes kárpáti vulkán akkor már ré- gesrégen kihunyt. Ezek szerint tehát a paksi és aszódi lelettel a Kárpát-medence leg­utolsó tüzhányókitörésé- nek „kézjegye” került elő. Az eredmény ezen túlmenően azért is különösen jelentős, mert egész Közép-Európában most először sikerült az utol­só 600 000 évben lezajlott vul­káni tevékenység nyomára bukkanni. Tervszerűbb munkát Hésrr* keadték — időre termáik elvégezni a gépjuritást « 3finter! Gépálinmtísott Indulás előtt — A budaörsi Prés- és Ko- vácsoltárugy árban január 15-én, Pilisszentivánon, a bá­nyász kultúrotthonban pedig január 18-án kerül sor a ta­nácstagi jelölő gyűlésre. Ha odakinn a földeken tét­lenségre kárhoztatja is az idő­járás a traktorosokat, benn a gépállomások javítóműhelyei­ben annál több munka hárul a szerelőkre. Március elsejéig — mire a tavaszi munkák el­kezdődnek — ki kell javíta­niuk az erőgépeket s a szán­tás-vetéshez szükséges munka­gépeket is. Nemrégiben tanácskozást tartottak megyénk gépállomá­sainak műszaki szakemberei. Fontos irányelvként szab­ták meg a téli teendők tervszerűbb \ lebonyolítá­sát. Megállapították, hogy ha mu­tatkoznak is nehézségek, mire beköszönt a kinti dologidő, ki­javított, megbízható gépekkel állnak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Hogyan folyik a téli gépjavítás, mi nehezíti esetleg a tavaszi felkészülést, ezt kutattuk a hét elején a Monori Gépállomáson. Kiss József igazgató mind­járt a beszélgetés elején el­mondotta, hogy a gépállomás műszaki vezetői nem használ­ták ki megfelelően az elmúlt heteket s ennek kárát látta a javítási előkészület Eredetileg január másodikán hozzá kel­lett volna kezdeni a tervszerű, részegységenkénti — mond­hatjuk — szalagrendszerű ja­vításhoz. Az elégtelen szerve­zés miatt azonban csak most indulhatott meg teljes kapaci­tással a munka. A késedelem oka? Az igazgató szerint a fő­mérnök mulasztásából szárma­zik, aki emiatt már megkapta az erélyes bírálatot. Bár ed­dig sem tétlenkedtek a szere­lők, a tervek hiányában nem végezhették munkájukat cél­szerűen. A napokban egyéb­ként új főmérnök veszi át a műszaki irányítást. összesen 135 erőgép 6 az eh­hez szükséges nagyszámú kü­lönféle munkagép vár kisebb- nagyobb javításra a tavaszi kezdésig. Kerek egy hetet ve­szítettek az eddigi mulasztás­sal. mégis úgy vélik, hogy március 1-ig mindenképpen befejezik a téli javítást. Gyor­sabban is tudnának dolgozni, de három tényező igen kedve­zőtlenül befolyásolja a mun­kát. Problémát okoz hogy ki­csi a javítótér. Ezen úgy segítenek, hogy csak a bonyolultabb gépeket javít­ják benn a központi műhely­ben, míg az egyszerűbb G 35- ös traktorokat kinn a brigád­szállásokon hozzák rendbe. Ugyancsak fékezi a javítások szerződést. Várható, hogy időközben újabb igényekkel je­lentkeznek a termelőszövetke- í zetek, ehhez viszont a gépállo­másnak már a tél folyamán fel kell készülnie. Összegezve a gépállomáson szerzett tapasztalatainkat, megállapíthatjuk, hogy a hát­ralevő hetekben szinte min­den percet alaposan ki kell használniok a gépállomásiak­nak, ha március 1-re a szüksé­ges gépeket ki akarják javíta­ni. S. P. Külföldi vadászok érkeztek A Duna-órtéri erdőgazda­ságok vadrezervátumát szí­vesfen látogatják a külföldi vadászok. A mostani idény­ben belga, olasz, német és francia vadászok keresték fel az erdészet vadgazdaságait. A hét közepén már a máso­dik tíztagú nyugatnémet cso­port érkezett fácán-, nyűl­és vaddisznóvadászatra (MTI) Többször hírt adtunk arról, hogy az eredeti határidőnél korábban, 1963. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiál­tása évfordulóiának napján először ad cementet az országnak a Dunai Cement és Mészmű. Ezekben a napokban már sor kerül a próbaüzemelésre. — A monori járás terme­lőszövetkezetei 322 vagon ke­nyérgabona értékesítésére kötöttek eddig szerződést a Malomipari és Terményfor­galmi Vállalat kirendeltségé­nél LAKÁS - KÖZLEKEDÉS - ELLÁTÁS Milyenek a dunakeszi üzemi munkásők életkörülményei? A közelmúltban érdekes, felmérés jellegű vizsgálatot tartott a Dunakeszi Községi Tanács a tanácstagok bevoná­sával a területükön működő üzemek dolgozóinak munka- kölményeiről s a községgel való kapcsolatukról. Dunakeszin három nagy- üzem, a járműjavító, a kon­zervgyár és a Mechanikai La­boratórium Vállalat működik. A járműjavítóban több mint háromezren dolgoznak, részben a legmodernebb, rész­ben pedig eléggé elavult gé­pekkel, felszereléssel, s az ezeknek megfelelő munkakö­rülményekkel. Az üzem nem új, s a ráköltött sok millió fo­rint ellenére sem tartozik a 'korszerű üzemek közé. A konzervgyár másfélezer dolgozójának — akik három műszakban dol­gozóiak — 75 százaléka nő. A vállalat sokat fejlődött, nagy­értékű beruházásokat hajtott végre, 1965 végéig a beruhá­zások elérik a 60 milliót. A nagyarányú rekonstrukciós munka egy ideig még zavar­ja a környék lakóinak nyu­galmát, de ugyanakkor meg­szünteti a csatornázási pana­szokat, amelyek <jppen az üzem elégtelen csatornaháló­zata miatt keletkeztek. A munkakörülmények az egy műszakban dolgozó Me­chanikai Labor Vállalatnál a legjobbak. Ez érthető, mert alig pár évvel ezelőtt létesí­tették, magasfokú gyártási technológiával és korszerű gé­pi felszereléssel rendelkezik. A dolgozók nagy része itt is nő. Nem megfelelőek azonban az üzem szociális berendezé­sei. Előreláthatólag a most épülő újabb férfi-női fürdő sem oldja meg véglegesen a problémát. Mindhárom nagyüzem me­leg ebéddel és ahol szükséges, vacsorával látja el dolgozóit. Az ebédlők és a konyhák ál­talában a megnövekedett lét­számhoz képest kicsinyek, a felszolgált étel ennek ellenére minőségileg és mennyiségileg kielégítő. Sok zúgolódásra, nemegy­szer munkafegyelemlazításra ad okot a három nagyüzem környékének rossz áruellátá­sa. Ä járműjavító boltja ez­előtt harminc évvel épült, korszerűtlen., s míg a múltban csak fűszert árusított, most ide helyezték a hús- és tej­boltot is. Elképzelhető, hogy például a raktárban milyen egészségtelenek a tárolási vi­szonyok. Nem megfelelő az üzletek nyitvatartási ideje sem, mert éppen a délutáni műszakváltáskor — ebédidő címén — zárva tartanak. A helyzet azonban a községi ta­nács intézkedése folytán rövi­desen megjavul, mert a gyár­telep melletti, volt Tálas-féle boltot újjáalakítva megnyit­ják. A három üzem vezetőségé­nek és a községi tanácsnak egyaránt a legnagyobb gon­dot a bejáró dolgozók okozzák. A járműjavító és a konzervgyár dolgozóinak öt­ven százaléka, a mechanikai labor, munkásainak 85 száza­léka bejáró. Ezek a munká­sok zömében Budapestről, Vácról jönnek, de nagyon sokan egészen távoli. falvak­ból utaznak naponta hosszú órákat oda-vissza. A bejárók közlekedése általában meg­oldottnak tekinthető, de a legjobb szándék mellett sem lehet minden esetben a vona­tok menetidejét egyes üze­mek munkakezdésével ösz- szeegyeztetni. A bejárók százalékarányát úgy lehetne csökkenteni, ha megfelelő munkásszállásokon és a községben állandó la­kásokban lehetne letelepíteni őket. A járműjavító üzemi munkásszállója mindössze száznegyven személyes. de mégegyszer ekkorára lenne szükség. A konzervgyár két munkásszállása 44 embernek nyújt otthont, de legalább kétszázan szeretnék igénybe­venni. A harmadik gyárnak, a mechanikai labornak nincs szüksége műnk ásszá 11 ásna, mert dolgozói főleg Buda­pesten és a községben lak­nak. A legsúlyosabb gond vál­tozatlanul a lakáskérdés. A falu túlzsúfoltsága a ház- tulajdonosoknak alkalmat ad a lakbéruzsorára és a törvé­nyesen megállapított árakat semmibevéve, egy ágybérle­tért 200—300 forintot kér­nek. A járműjavító üzemi gyártelepén évente egy-két lakás ürül meg. Az üzem dol­gozói közül nagyon A mű egyik legfontosabb része a forgókemencesor, ame­lyet most próbálnak ki Csomós János, Nagy Ferenc .VXXXSXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXWXXXXXXVXXXX'^':. huzalozó-brigádjának tagja pontosan kiismeri magát színes huzal erdőben Már közlekednek a függő csillék is, amelyek a hegyi kő­bányából szállítják a nyersanyagot a műhöz (Gábor felv.) sokan építkeznek a község területén, de az új lakások nem fedezik a szük­ségletet. Az a tájékozódás, amelyet a Dunakeszi Községi Ta­nács a három nagyüzem munkásai körében végzett, csak első lépésnek tekint­hető. A községben lakó mun­kások közül sok tanácstagot választottak már a múltban is, akik sokat segítettek az egyes problémák megoldásá­ban. Legutóbb pedig az üze­mek jelentős támogatást ad­tak és jó szervezőmunkát végeztek a vízhálózat kiépí­tésénél. Remélhetőleg a kez­deti lépések után tovább erő­södik a község és az üzemek közötti gyümölcsöző együtt­működés. Komáromi Magda Ötvenhatezer munkanap - kölcsönben Az erdőgazdaságok és a termelőszövetkezetek között évek óta jó az együttműkö­dés, a legnagyobb munkaidő­ben kölcsönösen segítik egy­mást Az erdőgazdaságok fő­leg a gabona és a kapások be­takarítása idején támogatják a közös gazdaságokat, gépeket, fogatokat kölcsönöznek és az erdőgazdaságok dolgozói kézi munkával is segítenek. A termelőszövetkezetek a téli fakitermelésnél adják visz- sza a kölcsönt Az idén a termelőszövet­kezetek betakarítási felada­tainak megoldásához 56 000 munkanappal járultak hozzá az erdőgazdaságok dolgozói, most pedig a termelőszövetke­zeti tagok nemcsak a faki­termelésnél dolgoznak, hanem fogatokkal, gépekkel segítik az erdei szállításokat is. (MTI) Magyar—francia gazdasági megbeszélések Csütörtökön Budapesten ma gyár—francia gazdasági meg beszélések kezdődtek a ké ország közötti árucsereforga lom további fejlesztésének le hetősógeiről. A megbeszélése! előkészítik az 1963 első ne gyedévében folytatandó áru csereforgalmi tárgyalásokat. ütemét, hogy nem rendelkez­nek elegendő szakemberrel. Végül pedig érzékenyen érinti a tervszerű javítást az egyes alkatrészek hiánya. Az elmúlt év őszén 22 ezer hold mélyszántást kellett vol­na elvégeznie a gépállomásnak a járás területén. Hatezer hold ebből felszántatlan maradt — a hirtelen beköszöntött no­vemberi tél, majd a decemberi fagyok, most pedig az eső vég­képp lehetetlenné tették a szántást. Leginkább ezzel ma­gyarázható, hogy a gépállomás csak 90 százalék körül teljesí­tette 1962-es tervét Jellemző a kedvezőtlen időjárásra, hogy amíg 1961 novemberében és decemberében majd huszon­négyezer normálholdat teljesí­tett a gépállomás, addig 1962 két utolsó hónapjában mind­össze 13 300 normálholdnak megfelelő területet szántott csak fel. Minthogy abban az időszakban tétlenségre kény­szerültek a traktorosok, jog­gal kérdezhetnénk, miért nem kapcsolódtak be a javítási munkálatokba? Szórványosan részt is vettek a traktorjaví­tásban. de a tervszerűség hiá­nya itt is károkat okozott. A járás termelőszövetkeze­tei hetvennégy traktorral ren­delkeznek. Ezeknek az erőgé­peknek a javítása is túlnyo- részt a gépállomásra hárul. Sajnos, itt is tervszerűtlenség mutatkozik, de nem a gépállo­más, hanem a termelőszövet­kezetek mulasztása miatt. Ugyanis mindössze tizennégy tsz kötött a gépállomással ja­vítási szerződést. A többiek megfeledkeztek er­ről, nem azért, mintha nem szorulnának a gépállomásra, hanem nemtörődömségből. Vi­szont, ha valamelyik szövetke­zetnek elromlik a traktora, azonnal jelentkezik a gépállo­máson és természetesen soron kívül szeretné azt megjavíttat- ni. A gépállomás meg mint­hogy éppen elég gondja van a saját gépeinek a javításával is, nem tudja azonnal elvégez­ni a tsz traktorok javítását. Nem jobb a helyzet a ter­melőszövetkezetek gépi mun­ka igénylése terén sem. A gép­állomás felmérte, milyen fel­adatokat kell megoldania 1963-ban. Tavaly 135 ezer nor­málhold gépi munkát végez­tek a gépállomás traktorai a körzet termelőszövetkezetei­nek, míg erre az esztendőre mindössze 116 ezer holdra kö­töttek a termelőszövetkezetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom